Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 13., KEDD 3 Neves előadókkal Megkezdődött a nyári kurzus Lakiteleken Latorcai János ipari és keres- közgazdászok, bankárok mel- kedelmi miniszter időszerű lett előadásokat tartanak miÜlése zik a parlament Megemelnék a tanítási napok számát iparpolitikai kérdésekkel foglalkozó előadásával tegnap megkezdődött a nyári kurzus a Lakiteleki Népfőiskola Széchenyi Kollégiumában. A két évig tartó, szakaszokra bontott képzési forma e mostani ciklusa egyhetes. A Széchenyi Kollégium hatvan — többségben főiskolát, egyetemet végzett — hallgatója többek között a vállalkozási lehetőségekről, a privtaizá- cióról, a hitelkonstrukcióról kap bővebb ismereteiket. A tanfolyamokon a hazai és külföldi szakemberek, Gyorsított mentesítés (Folytatás az 1. oldalról.) A kiadott közlemény szerint az érdek-képviseleti szervek tárgyalóküldöttségei nem hajlandók eltekinteni azoktól a követelésektől, amelyeknek teljesítése nem a résztvevők hatáskörébe tartozik. A kormányzat mindezt sajnálva kijelenti, hogy továbbra is kapcsolatban marad e szervekkel, s a jövőben is kész tárgyalóasztalhoz ülni ésszerű javaslatokról, amelyek a jogi szabályozás keretein belül megvalósíthatók. Egy kérdésre válaszul elhangzott: mivel a tárgyalások befejeződtek, az APEH mától, azaz július 13-tól folytatja az ellenőrzéseket. Az első alkalmakkor azonban méltányosabb eljárással figyelmeztetik a jogszabályok megsértőit. Az állam- igazgatási határozat ügyében bírósághoz fordulhat az érintett természetes vagy niszterek, államtitkárok is. A konzultációkkal egybekötött előadásokon legközelebb, szerdán délután Szabó Iván pénzügyminisztert, a következő napok során Balsai István igazságügy-minisztert, Boross Pétert, a belügyi tárca vezetőjét, illetve Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkárt, a budapesti világ- kiállítás kormányzati teendőinek felelősét, valamint Botos Katalint, az Állami Bank- felügyelet elnökét hallhatják egyebek között az érdeklődők. jogi személy. Az APEH tájékoztatója szerint a saját előállítású termékek értékesítése a mezőgazdasági tevékenység fogalomkörébe tartozik, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, vagy más állandó jellegű vagy ideiglenes elárusító hellyel. Az ilyen tevékenységet folytató személyek, ha felvásárlónak értékesítenek, akkor mentesülnek a nyugtaadási kötelezettség alól. Ugyancsak mentesülnek az őstermelők is, akik termékeiket saját házuknál, kertjüknél alkalmanként eladják. Ugyanez vonatkozik a piacon és közterületen való értékesítésre, amennyiben családi szükségletre termelnek, s a felesleget adják el eseti jelleggel. T. F. A közoktatási törvény szavazása kiegyensúlyozottan és határozottan halad, úgy, ahogy egy működő demokráciában mennie kell. Ez természetes, hiszen a mostani szavazási procedúrát hosszú — bizottági és társadalmi — egyeztetés előzte meg. A törvényt nyugodtan és zökkenő- mentesen lehet majd bevezetni — jelentette ki Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára az MDF-frakció tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a törvényjavaslathoz érkezett sok módosító indítvány bizonyítja, A PDSZ ellenzi A parlamenti végszavazáshoz érkezett közoktatási törvénytervezet a kormánypolitika érdekeit a közoktatás érdekei fölé helyezi, mivel a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása helyett a középpolgárságot kinevelő kormányprogram megvalósulását célozza. Ezt Pokorni Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője hétfőn „Egy törvény ára” címmel megtartott sajtótájékoztatóján jelentette ki. A PDSZ szerint a tízosztályos alapképzés bevezetése már csak azért sem jelenti a magyar közoktatás előrelépését, mivel a törvénytervezet 124. paragrafusának 6/b. része elrendeli, hogy az általános iskolák a kilencedik és a tizedik évfolyamon a speciális szakiskolák részére kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák. Márpedig ez egyértelműen azt jelenti — nyomatékosította Pokorni —, hogy a 9. és a 10. osztály csak a munkanélküli fiatalok parkoltatását jelenti. hogy a képviselők aktívak voltak, jó törvényt akartak alkotni. (A tervezethez egyébként 856 módosító indítvány érkezett, közülük 565 egyik bizottságban sem kapott egyharmados támogatást.) A legtöbb probléma a világnézeti kérdések, az iskolaszervezetek és a Regionális Oktatási Központok kapcsán fogalmazódott meg. A vitás pontok többségében kompromisszumos megoldás született — mutatott rá Kálmán Attila. Leszögezte: a közoktaási törvény pedagógus-, iskola- és szülőbarát lesz, az eddigieknél lényegesebben több jogot Az MDF Országos Választmányi tagjai között végzett kérdőíves felmérés eredménye azt mutatja, hogy a privatizáció előmozdítja az ország gazdasági fejlődését, a tulajdonosváltás, a rendszerváltozás alapjait, mert az erős hazai középosztály kialakulását segíti. A válaszadók egyértelműen úgy ítélik, hogy a privatizáció — a spontán privatizáció megszüntetésével — pozitív irányba változott az előző kormány gyakorlatához képest, mert a jelenlegi privatizáció törvényszabta alapokra épül és intézményes háttérrel rendelkezik, lehetőséget teremt a széles tulajdonosi kör kialakulására. A kérdőívek tanúsága szerint a privatizációnak a működő tőke bevonását, a piaci verseny erősítését, a gazdaság ál- lamtalanítását és a hazai tulajdonosi réteg megerősödését kell szolgálnia, ami a mai gyakorlattal alapvetően megegyezik. Az értékelés szerint túlzottan előtérbe került a privatizációs bevételek növelése. A megkérdezettek szerint nem lenne helyes, ha a magyar vállalkozók versenyeztetés nélkül jutnának tulajdonhoz a külföldiekkel szemben, de szinte kivétel nélkül támogatták a kormány azon törekvéseit, melyek a hazai munka- vállalók (MRP) és vállalkozók, kisbefektetők tulajdon- szerzési lehetőségeinek javítását szolgálják. A privatizációt gátló tényezőként a'félretájékoztatást, a mesterségesen gerjesztett politikai hangulatkeltést, a banki és a hitelszféra nehézségét jelölték meg legtöbben válaszaikban. A felmérés alapján az MDF legfőbb döntéshozó szerve egy konzervatív, jobbközép gazdsági filozófiának megfelelő privatizációt támogat, ahol elsődleges a paici verseny, és a gazdaság állam- talanítása. * * * Az MDF legfőbb politikai döntéshozó testületének tagjai között végzett közvélemény-kutatás eredménye: ad majd a tanároknak, a gyerekeknek és a szülőknek. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke hangoztatta: a testület elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a törvényben mennyire érvényesül a tan- és oktatási szabadság, a vallási és lelkiismereti szabadság. A bizottság garantálja ezeknek a szabadságjogoknak az érvényesülését. Egy újságírói kérdésre az államtitkár elmondta, hogy a törvényjavaslat az eddigi — Európában szokatlanul kevés — évi 178 oktatási nappal szemben 190 napra emelné a tanítási napokat. A belső közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy az Országos Választmány tagjait ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint az ország polgárait, és a társadalmat leginkább sújtó gondok megoldásán munkálkodnak. Az Országos Választmány legfontosabbnak az ország gazdasági fellendülését tartja. A hagyományosan MDF-es- nek mondott úgynevezett ideológiai kérdések csak másodlagosan foglalkoztatják a legfőbb politikai döntéshozó szerv tágját. Ez derült ki két egymást követő belső közvélemény-kutatásból. Az első vizsgálat válaszaiból kiderült, hogy a Választmány vátozatlanul vallja az MDF hagyományos értékeit, s a nemzet érdekeinek képviseletét tartja legfontosabbnak. A második vizsgálat, ami arra irányult, hogy kiderítse: milyen módon képzelik el a nemzet érdekeinek képviseletét, megmutatta, hogy a legfontosabbnak a gazdaság rendbetételét ítélik. Tudják, hogy ez az alapfeltétele minden más téren történő előrelépésnek. Amikor rangsorolni kell a számukra legfontosabb öt témát, az elsöprő többség a gazdasági feladatokat jelölte meg első helyen. Egy jobbközép konzervatív párt ideológiájának megfelelően egyöntetűen fontosnak tartják, hogy minél szélesebb társadalmi rétegek jussanak tulajdonhoz. Hasonló módon — mint az igazságos közteherviselés feltételét —támogatják az adóbeszedés szigorítását. A Választmány erőteljes támogatását élvezik a kormányzat más lépései is, az infrastuktu- rális beruházások növelésével is maradéktalanul egyetértenek. A felmérések bebizonyították, hamis az MDF-ről elterjedt hiedelem, hogy nem érdeklik a társadalmat feszítő kérdések. Ellenkezőleg az MDF Országos Választmányát a mindennapok problémái foglalkoztatják, és ezek megoldását tartja feladatának. (OS) Visegrádiak találkozója A négy visegrádi ország számvevőszékeinek vezetőit fogadta tegnap az Országház Nándorfehérvár termében a köztársasági elnök. Göncz Árpád, Hagelmayer István, a Magyar Számvevőszék elnöke és a Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból érkezett vendégek nemcsak a szorosan vett számvevőszéki együttműködésről, a hivatalok tevékenységéről, hanem az országok és a politikusok kapcsolatairól is szót váltottak. / Uj rém: forintleértékelés Az Antall-kabinet színrelépése után, amely demokratikus választások után következhetett be, nagyon sokan hangoztatták az infláció kellemetlenségeit. Hangoztatták annak ellenére, hogy tudván tudtuk: az inflációt nem a jelenlegi kormányunk gazdaságpolitikája idézte elő, hanem a korábbiak, ám akik az infláció kellemetlenségeiről olyannyira szerettek beszélni, azt szerették volna, ha ezt a csontot az új kormány tagjainak torkára lehet vetni. Ezek a han- goskodók közöttük neves közgazdászok is — néha attól sem riadtak vissza, hogy „jó tanácsokat” adjanak. Volt köztük, aki egyenesen az infláció elszabadulását jelölte meg gyógymódként, azaz véleménye szerint egy több száz százalékos infláció tisztítótűzként hatott volna a magyar gazdaság- és pénzpolitikában. Szerencsére annak ellenére, hogy az új kormány tagjai korántsem voltak jártasak, rutinosak a politikában, ezeket a ,jó szándékú” tanácsokat nem fogadták meg. A hangoskodók természetesen azért hangoskodók, mert szinte nagyítóval keresik azokat az eseményeket, amelyek kapcsán újra és újra kinyithatják szájukat. Most, a forint leértékelése az egyik sláger, s mondják: mindez gazdaságunk hanyatlásával függ össze. Nekik szíves figyelmükbe szeretném ajánlani a mienké- nél jóval stabilabb gazdasággal és nemzeti valutával rendelkező országok e téren ismert gyakorlatát. Tapasztalni fogják, hogy időnként ugyanezt alkalmazzák az Egyesült Államokban és Németországban ugyanúgv, mint Japánban. Nincs ebben semmi különös, hiszen amikor Olaszország a világ hetedik helyére küzdötte föl magát gazdaságával, akkor az olasz líra jóval gyöngébb volt, no nem a német márkánál, hanem a magyar forintnál is. (Vödrös) A kormány nyilatkozata A nemzetközi gyakorlatban is példaértékű törvény (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Köztársaság Kormánya további lépésekkel támogatja a nemzeti és az etnikai kisebbségek helyzetének javítását. így mihamarabb lépéseket kíván tenni önálló parlamenti képviseletük biztosítására, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa intézményének megteremtésére, a kisebbségi oktatás és művelődés lehetőségeinek továbbfejlesztésére. A bevezetésre kerülő kisebbségi önkormányzati struktúra mind helyi, mind országos szinten elősegíti a sajátos érdekek fokozottabb védelmét és hatékonyabb képviseletét. A művelődési és oktatási önigazgatás lehetőséget teremt a kisebbségek saját intézményeinek megtartásához, kialakításához. A törvénny nem helyettesítheti a kisebbségek aktivitását, ugyanakkor alkalmas a kisebbségi létből adódó hátrányok kiegyenlítésére, segíti a kisebbségeket anyanyelvűk megőrzésében, kultúrájuk fejlesztésében, önazonosságuk megerősítésében. A törvény jó eszköznek ígérkezik a kisebbségek közösségként való fennmaradásának biztosításához. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak teljesebb érvényesülését biztosító törvény mindenekelőtt a Magyar Köztársaság kisebbségi származású állampolgárainak és közösségeinek javát kívánja szolgálni, ám egyszersmind biztosítja a magyar demokrácia kiterjedését is. Magyarország kisebbségi politikája semmilyen tekintetben nem függvénye más országok magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikájának. Mindazonáltal a Magyar Köztársaság tudatában van annak, hogy a kisebbségi jogok érvényesülésének külpolitikai és biztonságpolitikai kihatásai is vannak. Ezért meggyőződése, hogy Magyarország határain túl is nagy jelentősége és hatása lesz az új törvénynek, a legnemesebb európai értékeken alapuló jogi garanciák kialakításának.” Nyugta kell, kivétel az őstermelő Az MDF közleménye A privatizáció előmozdítja az ország gazdasági fejlődését
