Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 1., CSÜTÖRTÖK Feloldatlan maradt a fegyverembargó Elutasított indítvány Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel— támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — eredménytelen maradt. Az iszlám országok azonban jelezték, hogy az ENSZ Közgyűlésének állásfoglalását kérik a kérdésben. A javaslat ott — várhatóan már a héten — többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz, az embargót csak a Biztonsági Tanács törölheti el. A bosnyák kormány kezdettől kérte, hogy az országra oldják fel a volt Jugoszláviában kirobbant háború után az ENSZ által elrendelt általános fegyverszállítási tilalmat, mert az egyenlőtlenül érinti: a szerbek birtokában van az erős, egykori jugoszláv hadsereg nehézfegyverzete, amelynek segítségével meg tudták hódítani Bosznia területének túlnyomó részét, míg a bosnyákok lényegében kézifegyverekkel tudnak csak védekezni. Pozsgay Imre Belgrádban Magyar-—szerb közös érdekek Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokratikus Szövetség társelnöke tegnap Belgrádban megbeszélést folytatott a jugoszláv parlament tárgyaló küldöttségével. A tanácskozáson Pozsgay hangsúlyozta, hogy a Jugoszlávia elleni szankcióknak negatív hatásuk van Magyar- országra is. Jelenleg kevés esély van arra, hogy fel lehessen lépni megszüntetésük érdekében. Ezért a hosszú távú együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt. A magyar fél rendkívüli módon érdekelt a szerbek és a magyarok közötti jó kapcsolatokban. Milan Komnenic, a Depos ellenzéki pártszövetség képviselője kifejtette, hogy a magyaroknak és a szerbeknek sok közös érdekük van, mivel két olyan európai nemzetről van szó, amely kiemelkedő szerepet játszik a dunai térségben és Közép-Európá- ban, különösen a gazdasági kapcsolatok terén. Sokkal kevesebb okunk van a nézeteltérésekre, mint arra, hogy folytatódjon a sokoldalú együttműködés. Nagyvárad: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tájékoztatójának közlése szerint a bukaresti Legfelső Törvényszék helyet adott a nagyváradi egyetem és a Királyhágó-melléki Református Püspökség közötti perben a legfőbb ügyész álújratárgyalás tál benyújtott törvényességi óvásnak. Ez azt jelenti, hogy a pert visszautalták a Bihar megyei bíróságnak újratárgyalásra. Ez lehetőséget nyújt annak bizonyítására, hogy a tulajdonjog a püspökséget illeti meg. Csurka István III/III-as ügynök volt? E döbbenetes kérdés felvetése még néhány hete is kétkedést, egyesekből a pletykálkodás feletti kéjsóvár mámor bódulatát váltotta volna ki. De senki nem hitte volna, hogy e kérdés mögött a valóságnak a legkisebb morzsája is fellelhető. Az a Csurka István, akit a forradalomban viselt dolgaiért 23 éves fejjel, 1957. március 4-én a Szín- művészeti Főiskola diákszállójában a pufajkások letartóztattak, és a Deák téri rendőr-főkapitányságra, majd a Gyűjtőfogházba, végül Kistarcsára szállítottak, aki írói munkásságával, közéleti, politikai megnyilvánulásaival, a Magyar Demokrata Fórum létrehozásában vállalt hatalmas munkájával az egypárti diktatúra ellenzékének egyik legjelentősebb alakjává vált, nem lehetett III/III-as ügynök. Újabb botránykeltő híresztelésről van szó — gondoltuk, és talán gondolták sokan, pártállásuktól, világnézetüktől függetlenül. Vártuk is, hogy Csurka cáfol. Ehelyett megjelent a beismerő vallomása a Magyar Fórumban, három teljes kolumnán. Megjelent, Csehország és Szlovákia teljes jogú tag A kisebbségek helyzete nem belügy Az Európa Tanács — nagyköveti szinten összeült — miniszteri bizottsága tegnap a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehországot és Szlovákiát. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében liechtensteini tartózkodás mellett született. Perényi János magyar nagykövet az ülés után magyar újságírókkal találkozva elmondta: Magyarország azzal indokolta a tartózkodását, hogy változatlanul fennállnak a szlovákiai kisebbséggel kapcsolatos magyar aggályok. Azzal ugyanakkor, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden elfogadta Tarja Halonen finn képviselőasszony javaslatát az új tagországok törvénykezéseinek figyelemmel kíséréséről, egyúttal kinyilvánította, hogy kész felelősséget vállalni a vonatkozó jogok tiszteletben tartásáért. (A Halo- nen-indítvány lényege, hogy minden olyan új tagország esetében, amelynél még esetleg függőben vannak bizonyos törvényhozási folyamatok, a tanács egyfelől ugyan megadhatja a teljes jogú tagságot, másfelől két legbefolyásosabb testületé — a politikai és jogi bizottság — útján Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választások kampányáhat havonta ellenőrzi ezek teljesültét. Mindaddig, amíg kétségek vannak a folyamatok lezárultát illetően, az ellenőrzés is rendszeres marad, és egyes képviselői hozzászólások sejtették, hogy a kifogások tartóssá válása esetén felvetődhet a tagság felfüggesztésének a kérdése is — jóllehet ez utóbbiról a határozat konkrétan nem tesz említést.) A tanács mellé rendelt magyar misszió vezetője további fontos eredményként értékelte a „kollektív bűnösség” kitételeire vonatkozó egykori „Benes-doktrínák” törlését szorgalmazó határozatot is. Ez utóbbi érdekessége, hogy a közgyűlés csupán Szlovákia felé tett ilyen felhívást, jóllehet maguk a doktrínák még az egységes Csehszlovákiára vonatkoztak. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tegnap a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében többek között leszögezte: „A magyar kormánynak nem volt és továbbra sem célja Szlovákia elszigetelése és európai integrálódásának megakadályozása. Fontosnak tartjuk az együttműködést, mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi szervezetekben, szubregionális, régióban, a választások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintzenek, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. Mint Csáti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig” fognak német politikusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, nális és még tágabb összefüggésekben is. Ennek érdekében folytatott politikánk célja a posztkommunista országok demokratizálódási és stabilizációs folyamatainak támogatása és egész térségünk európai integrációjának elősegítése. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind Szlovákia, mind a többi közép- és keleteurópai ország fokozatosan teljesítse azokat az erkölcsi, politikai és emberi jogi normákat, amelyek az elmúlt évtizedekben az európai egységesülési folyamat alapját jelentették. Nem utolsósorban a magyar erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt három évben az emberi jogi kérdéskör kibővült egy új dimenzióval, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak kérdéskörével. Ezt a magyar kormány ugyanolyan módon kívánja kezelni, ahogy az európai demokráciák a ’70-es évektől az emberi jogi kérdéseket kezelték. Vagyis nem tekinti azokat egy ország bel- ügyének és ugyanolyan nemzetközi jogi kodifikációt és ellenőrző mechanizmus kialakítását tartja fontosnak e kérdésben is, mint amilyen az általános emberi jogi kérdésekben már többé-kevésbé kiépült. vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyar- országon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-európai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását — mondta Csóti. A nagyvilág hírei Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter tegnap a kijevi amerikai nagykövettel közölte, hogy a Bagdad elleni amerikai rakétatámadás bonyolulttá tette a ST ART-megál lapodá- sok parlamenti ratifikációs folyamatát. * Az azeri parlament tegnap Szurat Huszeino- vot, az Ahulfaz Elcsihej elnököt elűző lázadók vezetőjét választotta miniszterelnöknek, akinek közvetlen ellenőrzése alá került a védelmi, a belügyi és a nemzetbiztonsági tárca. % Borisz Jelcin üzenetben üdvözölte tegnap a finnugor népek Hanti- Ma^szijszkban zajló negyedik nemzetközi folklórfesztiváljának résztvevőit. Meggyőződése, hogy a finnugor népek közös szellemi kincsük forrásaihoz fordulása hozzájárul az évszázadok alatt felhalmozott kulturális értékek megőrzéséhez. Jé A francia kormány*«, a törvényhozás elé terjeszti ratifikálásra az Európai Közösség és Magyarország, illetve Lengyelország társulási szerződését. Erről tegnapi ülésén döntött a minisztertanács. % Jogi szempontból semmisnek, politikailag veszélyesnek nevezte Le- onyid Kravcsuk a feketetengeri flotta tiszti gyűlésének keddi nyilatkozatát, amelyben a tisztek közölték: ezután csakis Moszkvának engedelmeskednek, és nem engedik meg, hogy kettéosszák az egységet. A CDU az MDF mellett VÉLEMÉNY Aki átvilágította önmagát hogy a kihallgatások, a begyűjtőitekkel szembeni bánásmód, a lelki terror légkörében, a szívbeteg, sokat szenvedő szülőkre is tekintettel döntött. „Amikor utoljára vezettek fel, magamban már eldöntöttem, hogy aláírom. Végül is nem azért tettem, mert megijedtem a fenyegetésektől, nem is csak azért, hogy szüléimét és hozzátartozóimat megmentsem a gyötrelmektől, és egyáltalán nem azért, hogy megszabaduljak a további benttartástól, hanem elsősorban azért, mert elhatároztam, hogy módszert váltok, és mert teljesen bizonyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem, mint ahogy eddig sem szedhettek, hiszen mindenkit csak mentettem, és végül halálosan biztos voltam abban, hogy a toliamat soha nem kapják meg... Rettenetesen szégyellem az egészet, noha álltam a magamnak tett fogadalmam, mert senkit és semmit nem jelentettem és soha egy árulásnak minősíthető mondatot le nem írtam.” Milyen ember hát Csurka István? Ha olyan lenne, amilyennek évek óta ábrázolják őt a politika és a sajtó világában, bizonyára cáfolta volna a híreszteléseket. Retusáló, fénymásoló, fejlett technikákkal hamisító korunkban ki tudna rábizonyítani bármit, s ki hinne az ilyen-olyan dokumentumoknak? Az ellenfél lejáratása régóta része a politikai küzdelemnek, s szinte nem akad szabály, amit fel ne rúgnának a szent cél — a mindenáron való győzelem — érdekében. Csurka átvilágította önmagát, s ezzel kissé belevilágított a lelkűnkbe. Ráébresztett arra, hogy többször kellene önmagunkba nézve tűnődni azon, mekkora erkölcsi alapunk van mások felett ítélkezni. S akkor már elgondolkodhatnánk azon is: hasonló helyzetben lenne-e bátorságunk fegyvertelenül, csupasz kebellel kijönni a fedezékből, s a ránkmeredő fegyverek csövével csendben farkasszemet nézni. Csurka aláírt, ezért most támadható. Igaz, egykor minden erejével, írói tehetségével a régi rendszer megdöntésén, lebontásán fáradozott, azonban huszonhárom évesen, egy számára szörnyű és szégyen- teljes pillanatban rossz helyre tette a kézjegyét. Nos, uraim, lássuk, ki veti rá az első követ?
