Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JÚNIUS 7., HÉTFŐ Elégtétel a feledésért (Folytatás az l. oldalról) — Vajon van-e család, amelyik ne viselt volna gyászt a háború során? — tette fel a kérdést Sitnikie- wicz László polgármester. Megnyitóbeszédéből kiderült, több mint két évig kutatták az áldozatokat, de még mindig nem teljes a névsor. — Miért állít emlékművet a magyar ember? Hazafiasságból — állapította meg Szabad György, majd hozzátette: — Dömsödön ebből soha nem volt hiány, már Kossuth is elismeréssel szólt erről a községről. — Számtalan emlékmű készült vagy újult meg az utóbbi időben. Nemes és szép cselekedete ez a nemzetnek. De szeretnénk, ha nem kellene új hősöknek új emlékműveket emelni — mondotta az Országgyűlés elnöke. — Nem akarunk újabb háborút, újabb áldozatokat. Soha többet ne legyen vérontás, sem elpusztult szülőt sirató árva ebben az országban. A politikus hazánk nemzetközi megítéléséről elmondta: — Magyarországot most úgy tartják számon a világon, mint egy szabad és békés pontját a nyugtalan Európának. Ezt a nyugalmat kell megőriznünk okos, megfontolt politikával, s ezt a nyugalmat kell felhasználnunk a fel- emelkedéshez. (matula) Latorcai János Szigetszentmiklóson Kedvező hitelek segítsék a vállalkozói kedvet! (Folytatás az 1■ oldalról) A fiatal intézmény falai közt nemcsak a város és a térség diákjai tanulnak, hanem a környező országok magyar ajkú gyerekei is jelen vannak, többek közt Erdélyből. Taníttatásuk költségeit alapítványok fedezik, ebből a megyei önkormányzat is részt vállal. A díszvendégeket köszöntve Koós Ferenc elmondta, nem véletlenül esett a választás Latorcai Jánosra. Névadójuk méltó utódját látják benne, sőt egyben az első miniszter, aki ellátogatott az iskolába. Latorcai János Arany szavait idézte, amikor önmaga és a magyar társadalom feladatáról, kötelességéről beszélt a diákoknak. Hűn élni meg Isten és Ember előtt! Ez az alapgondolat vezérelte Batthyány Kázmért, ennek a szellemében végzi ő a ráosztott tennivalókat, és ezt a szellemiséget kell felvállalnia a mai fiatalságnak, amely egykor a helyünkbe lép, s tovább viszi a megkezdett munkát. A felnövő generációval meg kell értetni, hogy van jövő, van lehetőség a felemelkedéshez. Csak akkor teremthetünk egy új, jobb életet a Kárpát-medencében, ha a tenni akaráshoz a hit is párosul. Hasonló szellemben, a művész oldottabb megfogalmazásával szólt Macs- kássy Izolda is a fiatalokhoz. Szavaiból az is kicsengett, hogy aki a határokon túlról jött Magyarországra, más szemmel nézi és értékeli az itt zajló változásokat. A vendégeknek kellemes meglepetést szerzett az iskola, mindkettőjüket tiszteletbeli tanárrá fogadták. Az erről szóló oklevelet, és a Batthyánysok nyakkendőjét Koós igazgató adta át. Az ünnepséget követő állófogadáson Latorcai János elbeszélgetett a tantestület tagjaival, majd körbejárta az iskolát, kinyilvánítva tetszését a falai között végzett munkáról. Ezután került sor arra a kötetlen találkozóra, melyet a képviselő-testület tagjai, valamint a város vállalkozói kezdeményeztek, s melyen a körzet országgyűlési képviselője, Kuncze Gábor is megjelent. Értelemszerűen a vállalkozással együtt járó gondok kerültek terítékre, a magas adókulcs, a járulékok és a kedvezőtlen bankhitel. Túl ezen, a vállalkozókat egy másik probléma is érzékenyen érinti, nevezetesen a munkavállalók morálja. A munkavállaló nyugati bérekben gondolkozik, és keleti hozzáállással végzi a dolgát, hangzott el a panasz. Magyarországon még napjainkban is öt-hat százalékos a selejttermelés, a Lajtán túl elfogadott fél százalékkal szemben. Latorcai János ennél is szomorúbb tapasztalatokról számolt be. Vannak olyan térségek hazánkban, ahol bár sok a munkanélküli, azok nem kívánnak élni a felkínált lehetőséggel. A segélyt feketemunkákból származó jövedelmekkel pótolják, ami az adózás szempontjából ellenőrizhetetlen. A felvetett gondok mindenütt egyformák. Mindazonáltal Szigetszentmiklós és környéke a vállalkozói készség szempontjából a jó közepes csoportba tartozik. Ezt a miniszter hangoztatta, aki egyetértett azzal, hogy kedvező hitelkonstrukció és egyéb kedvezmények nélkül a vállalkozói kedv megcsappanhat. A kormánynak ebben (is) tovább kell lépnie. Matula Gy. Oszkár Nemzetiségi nap Galgagyörkön Féltve őrzött hagyományok (Folytatás az 1. oldalról) A színpadra lépés előtt a falubeliekkel közös istentiszteleten vettek részt, melyen Cselovszky Ferenc mezőberényi evangélikus lelkész, a budapesti szlovák nyelvű gimnázium tanára szlovákul, Pintér János galgagyörki evangélikus lelkész magyarul prédikált. Délután Fehér Csaba, a helyi művelődési ház igazgatója vette át a házigazda szerepét, s mutatta be a színpadon fellépő mezőberényi együttest, s a pávakörvezető Ocsovszky Ildikó tanárnőt, aki itt kezdte a népművelői pályát, s tért haza szülővárosa, Békéscsaba szomszédságába. Szlovákul és magyarul szólt a közönséghez Sa- bolt György, a szlovák szövetség mezőberényi elnöke, s meghívta a galga- györkieket városukba. Matejcsok János polgár- mester és mások is mondták a műsor előtt, sajnos, minden segítség ellenére csak az idősebbek beszélik már az anyanyelvet. Valóban. Inkább az ő arcuk derült fel a vérbő humorral tolmácsolt dalszövegek, prózai mondókák és versek hallatán. Az óvodások és iskolások fellépésével még csalá- diasabbá vált a hangulat. A kis „művészek” a fellépés után kiszállingóztak a nézőtérre, helyet foglaltak a nagyik, anyukák ölében, színes pántlikák virítottak a fekete fejkendők sokasága között. Knedik László- né óvónő, Sóti Mihályné tanárnő érdeme volt az énekesek, táncosok, gyermekjátékokat bemutatók gyönyörködtető szereplése. Velük és Ocsovszky Ildikóval beszélgettünk a műsor végén. A mezőberényi tanárnő családi hagyományt folytat pályaválasztásával. Hittel, lelkesedéssel vállalt küldetésének céljáról azt mondta: — Legalább ez a hagyomány, ez a kultúra ne vesszen el. Mert egyébként bármit teszünk is, magyar közegben élünk, a fiatalok elfelejtik a nyelvünket. Pedig Galgagyörkön is minden gyerek tanul szlovákul, ha központi mulasztás miatt nem is a legjobb feltételek miatt, még a rendszer- váltás előtti könyvekből. Ezen kellene változtatni — jegyezte meg Sóti Mihályné, a felvidékről ide került magyar, aki még odahaza tanulta meg a szlovákot. (K. T. I.) A NITROKÉMIA RT. Szeretettel meghívja Önöket 1993. június 9-én Budapesten a Hotel-Rózsadomb-ban 10 órakor kezdődő előadásra, amelyen építőipari hőszigetelő termékeink: DRYVIT, NIKECELL elméleti és gyakorlati alkalmazását mutatjuk be. í Az Erdei Termék Vállalkozás Dt. igazgatósága pályázatét hirdet a nagymarosi gyáregységének (Nagymaros, Bajcsy-Zsilinszky u. 111/A) további (profilkötöttség nélküli) hasznosítására A hasznosítás módja:- elsősorban bérbeadás- másodsorban értékesítés. Bérleti díj: 4 millió forint + áfa/év, értékesítési ár. 35 millió forint + áfa. (A bérleti díj és a vételár az ingatlant, az épületeket és a gyártóberendezéseket tartalmazza.) A pályázók közül előnyben részesül az, aki a gyáregység dolgozóinak további foglalkoztatását biztosítja. Pályázhatnak magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező társaságok. A szerződés megkötésének feltétele az első évi bérleti díj, illetve a vételár megfizetése. A pályázatokat 1993. június 21-én 15 óráig lehet benyújtani a részvénytársaság titkárságán (Budapest VII., Huszár u. 7.). A pályázatokat az igazgatóság bírálja el. Az eredmény kihirdetésének határideje: 1993. június 30-a. Érdeklődni lehet a műszaki igazgatónál, telefon: 142-9177, 122-9281. A bérbeadásra, illetve értékesítésre kerülő eszközök jegyzékét tartalmazó dokumentáció a részvénytársaság titkárságán vehető át. Az igazgatóság
