Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JÚNIUS 7., HÉTFŐ Elégtétel a feledésért (Folytatás az l. oldalról) — Vajon van-e család, amelyik ne viselt volna gyászt a háború során? — tette fel a kérdést Sitnikie- wicz László polgármester. Megnyitóbeszédéből kide­rült, több mint két évig ku­tatták az áldozatokat, de még mindig nem teljes a névsor. — Miért állít emlékművet a magyar ember? Hazafias­ságból — állapította meg Sza­bad György, majd hozzátette: — Dömsödön ebből soha nem volt hiány, már Kossuth is elismeréssel szólt erről a községről. — Számtalan emlékmű ké­szült vagy újult meg az utób­bi időben. Nemes és szép cse­lekedete ez a nemzetnek. De szeretnénk, ha nem kellene új hősöknek új emlékműve­ket emelni — mondotta az Országgyűlés elnöke. — Nem akarunk újabb háborút, újabb áldozatokat. Soha töb­bet ne legyen vérontás, sem elpusztult szülőt sirató árva ebben az országban. A politikus hazánk nemzet­közi megítéléséről elmondta: — Magyarországot most úgy tartják számon a világon, mint egy szabad és békés pontját a nyugtalan Európá­nak. Ezt a nyugalmat kell megőriznünk okos, megfon­tolt politikával, s ezt a nyugal­mat kell felhasználnunk a fel- emelkedéshez. (matula) Latorcai János Szigetszentmiklóson Kedvező hitelek segítsék a vállalkozói kedvet! (Folytatás az 1■ oldalról) A fiatal intézmény falai közt nemcsak a város és a térség diákjai tanulnak, ha­nem a környező országok magyar ajkú gyerekei is je­len vannak, többek közt Er­délyből. Taníttatásuk költ­ségeit alapítványok fede­zik, ebből a megyei önkor­mányzat is részt vállal. A díszvendégeket kö­szöntve Koós Ferenc el­mondta, nem véletlenül esett a választás Latorcai Jánosra. Névadójuk méltó utódját látják benne, sőt egyben az első miniszter, aki ellátogatott az iskolába. Latorcai János Arany szavait idézte, amikor ön­maga és a magyar társada­lom feladatáról, kötelessé­géről beszélt a diákoknak. Hűn élni meg Isten és Em­ber előtt! Ez az alapgondo­lat vezérelte Batthyány Kázmért, ennek a szellemé­ben végzi ő a ráosztott ten­nivalókat, és ezt a szellemi­séget kell felvállalnia a mai fiatalságnak, amely egykor a helyünkbe lép, s tovább viszi a megkezdett munkát. A felnövő generá­cióval meg kell értetni, hogy van jövő, van lehető­ség a felemelkedéshez. Csak akkor teremthetünk egy új, jobb életet a Kár­pát-medencében, ha a ten­ni akaráshoz a hit is páro­sul. Hasonló szellemben, a művész oldottabb megfo­galmazásával szólt Macs- kássy Izolda is a fiatalok­hoz. Szavaiból az is kicsen­gett, hogy aki a határokon túlról jött Magyarországra, más szemmel nézi és érté­keli az itt zajló változáso­kat. A vendégeknek kelle­mes meglepetést szerzett az iskola, mindkettőjüket tiszteletbeli tanárrá fogad­ták. Az erről szóló okleve­let, és a Batthyánysok nyakkendőjét Koós igazga­tó adta át. Az ünnepséget követő állófogadáson Latorcai Já­nos elbeszélgetett a tantes­tület tagjaival, majd körbe­járta az iskolát, kinyilvánít­va tetszését a falai között végzett munkáról. Ezután került sor arra a kötetlen ta­lálkozóra, melyet a képvi­selő-testület tagjai, vala­mint a város vállalkozói kezdeményeztek, s melyen a körzet országgyűlési kép­viselője, Kuncze Gábor is megjelent. Értelemszerűen a vállal­kozással együtt járó gon­dok kerültek terítékre, a ma­gas adókulcs, a járulékok és a kedvezőtlen bankhitel. Túl ezen, a vállalkozókat egy másik probléma is érzé­kenyen érinti, nevezetesen a munkavállalók morálja. A munkavállaló nyugati bérek­ben gondolkozik, és keleti hozzáállással végzi a dol­gát, hangzott el a panasz. Magyarországon még napja­inkban is öt-hat százalékos a selejttermelés, a Lajtán túl elfogadott fél százalék­kal szemben. Latorcai János ennél is szomorúbb tapasztalatokról számolt be. Vannak olyan térségek hazánkban, ahol bár sok a munkanélküli, azok nem kívánnak élni a felkínált lehetőséggel. A se­gélyt feketemunkákból szár­mazó jövedelmekkel pótol­ják, ami az adózás szem­pontjából ellenőrizhetetlen. A felvetett gondok minde­nütt egyformák. Mindazon­által Szigetszentmiklós és környéke a vállalkozói kész­ség szempontjából a jó kö­zepes csoportba tartozik. Ezt a miniszter hangoztatta, aki egyetértett azzal, hogy kedvező hitelkonstrukció és egyéb kedvezmények nél­kül a vállalkozói kedv meg­csappanhat. A kormánynak ebben (is) tovább kell lép­nie. Matula Gy. Oszkár Nemzetiségi nap Galgagyörkön Féltve őrzött hagyományok (Folytatás az 1. oldalról) A színpadra lépés előtt a falubeliekkel közös isten­tiszteleten vettek részt, me­lyen Cselovszky Ferenc mezőberényi evangélikus lelkész, a budapesti szlo­vák nyelvű gimnázium ta­nára szlovákul, Pintér Já­nos galgagyörki evangéli­kus lelkész magyarul pré­dikált. Délután Fehér Csaba, a helyi művelődési ház igaz­gatója vette át a házigazda szerepét, s mutatta be a színpadon fellépő mezőbe­rényi együttest, s a páva­körvezető Ocsovszky Ildi­kó tanárnőt, aki itt kezdte a népművelői pályát, s tért haza szülővárosa, Békés­csaba szomszédságába. Szlovákul és magyarul szólt a közönséghez Sa- bolt György, a szlovák szö­vetség mezőberényi elnö­ke, s meghívta a galga- györkieket városukba. Matejcsok János polgár- mester és mások is mond­ták a műsor előtt, sajnos, minden segítség ellenére csak az idősebbek beszé­lik már az anyanyelvet. Valóban. Inkább az ő ar­cuk derült fel a vérbő hu­morral tolmácsolt dalszö­vegek, prózai mondókák és versek hallatán. Az óvodások és iskolá­sok fellépésével még csalá- diasabbá vált a hangulat. A kis „művészek” a fellé­pés után kiszállingóztak a nézőtérre, helyet foglaltak a nagyik, anyukák ölében, színes pántlikák virítottak a fekete fejkendők sokasá­ga között. Knedik László- né óvónő, Sóti Mihályné tanárnő érdeme volt az énekesek, táncosok, gyer­mekjátékokat bemutatók gyönyörködtető szereplé­se. Velük és Ocsovszky Il­dikóval beszélgettünk a műsor végén. A mezőberényi tanárnő családi hagyományt foly­tat pályaválasztásával. Hit­tel, lelkesedéssel vállalt küldetésének céljáról azt mondta: — Legalább ez a hagyomány, ez a kultúra ne vesszen el. Mert egyéb­ként bármit teszünk is, ma­gyar közegben élünk, a fia­talok elfelejtik a nyelvün­ket. Pedig Galgagyörkön is minden gyerek tanul szlová­kul, ha központi mulasztás miatt nem is a legjobb felté­telek miatt, még a rendszer- váltás előtti könyvekből. Ezen kellene változtatni — jegyezte meg Sóti Mihály­né, a felvidékről ide került magyar, aki még odahaza ta­nulta meg a szlovákot. (K. T. I.) A NITROKÉMIA RT. Szeretettel meghívja Önöket 1993. június 9-én Budapesten a Hotel-Rózsadomb-ban 10 órakor kezdődő előadásra, amelyen építőipari hőszigetelő termékeink: DRYVIT, NIKECELL elméleti és gyakorlati alkalmazását mutatjuk be. í Az Erdei Termék Vállalkozás Dt. igazgatósága pályázatét hirdet a nagymarosi gyáregységének (Nagymaros, Bajcsy-Zsilinszky u. 111/A) további (profilkötöttség nélküli) hasznosítására A hasznosítás módja:- elsősorban bérbeadás- másodsorban értékesítés. Bérleti díj: 4 millió forint + áfa/év, értékesítési ár. 35 millió forint + áfa. (A bérleti díj és a vételár az ingatlant, az épületeket és a gyár­tóberendezéseket tartalmazza.) A pályázók közül előnyben részesül az, aki a gyáregység dol­gozóinak további foglalkoztatását biztosítja. Pályázhatnak magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelke­ző, illetve nem rendelkező társaságok. A szerződés megkötésének feltétele az első évi bérleti díj, illet­ve a vételár megfizetése. A pályázatokat 1993. június 21-én 15 óráig lehet benyújtani a részvénytársaság titkárságán (Budapest VII., Huszár u. 7.). A pályázatokat az igazgatóság bírálja el. Az eredmény kihir­detésének határideje: 1993. június 30-a. Érdeklődni lehet a műszaki igazgatónál, telefon: 142-9177, 122-9281. A bérbeadásra, illetve értékesítésre kerülő eszközök jegyzékét tartalmazó dokumentáció a részvénytársaság titkárságán ve­hető át. Az igazgatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom