Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 7., HÉTFŐ 5 Gyáli gyerekek Váradon Szomszédolás a romániai Biharban A névtelenségből kikívánkozó gyáli általános iskola Ady End­re nevét vette fel, s a névadó ünnepségre Ady kedvenc váro­sából, Váradról is meghívtak egy kis diákcsoportot s az Ady Endre Líceum néhány tanárát. Történt mindez egy fél éve, de az akkor kötött barátság és test- vériskolai kapcsolat időtálló­nak bizonyult. Ezt igazolta az a meghívás, amit a gyáliak kap­kérdezték, ki fogja mindezt megenni. Aztán a tisztes edény úgy kiürült, hogy a váradi taná­roknak be kellett éljék a szend­viccsel. Harmadik nap került sor a váradi sétára, azoknak a neve­zetességeknek a megtekintésé­re, melyek szorosan kapcsolód­nak a város történelméhez, s egyben a magyar históriának is részei. A múlt iránt fogéko­akik piros betűkkel írták be ne­vüket a magyar színjátszás tör­ténetébe. Most már gyáli „vo­natkozása” is van a váradi szín­háznak. Az egyik kislány kiállt a színpadra s elszavalta a Walesi bárdokat. Ha másoknak nem is, de neki megmarad egy életre szóló élménynek. Az utolsó estére discót ter­veztek, a tánc forgatagából szó­lítottam ki három gyereket. — Ebédosztás a bogai erdei tisztáson tak Váradról, s melynek nyo­mán két tanár, 18 diák és tíz kí­sérő szülő ellátogatott a Körös­parti városba. • Külföldre menni minden gye­reknek élmény, még akkor is, ha nem nyugatra, csak „ide” a szomszédba, keletre, Romániá­ba lépnek át egy kis szomszédo­lásra. A gyáli csoport Szalonta érintésével érkezett Váradra. Ezt a kis kitérőt azért iktatták be a szervezők, hogy a vendé­gek meglátogassák Arany Já­nos szülővárosát s a híres Cson­ka-tornyot, melyből Bocskay uram hajdúi fürkészték az ellen­séget egykoron. A váradi fogadtatás meleg és szívélyes volt, a vendéglátók igazán kitettek magukért. Az el­szállásolás és ebéd után — aki­nek még volt ereje — felfede­ző sétára indult a belváros utcá­in. Bográcsgulyás a fenyvesben Másnap a Boga völgyébe kirán­dultak a gyerekek, mely egyik gyöngyszeme a román Bihar­nak. A Belényesi-fennsíkon át­vágva Pietroasánál érték el a hegyeket, a síksághoz szokott gyáliaknak csodálatos látvány volt a reggeli ködből kibontako­zó számtalan sziklacsúcs. A keskeny erdei úton alig fért el az Ikarus, az út egyik oldalán bazaltfal, a másikon mély szur­dokok, melyek közt a Pietris- patak rohan, hogy találkozzon a Fekete-Körössel. Évszázados fenyőóriások ta­karásában bújnak meg Boga vil­lái, olyan ez a kis település a hegyek ölelésében, mint egy életre kelt illusztráció a Grimm-mesék könyvében. In­nen egy óriási gyalogtúra vezet a patak forrásáig, útközben le­het botanizálni. Páfrány, kanka­lin, harangvirág, mogyoró, som, mohák, taplók és számta­lan gomba, megannyi növény és virág, melyeket hiába keres­nénk a Gyál-patak mentén. Mondták is a gyerekek: de kár, hogy Gyócsi tanár úr nem jött el, most tarthatna egy botanikai órát a szabadban. Közben a vendéglátók egy része Bogán ügyködött, s mire délben visszaérkeztünk, a bog­rácsgulyás is elkészült. A ter­metes üst láttán többen is meg­nyak megcsodálhatták az idő­vel dacoló várat, melyből rövid ideig az egri hős, Dobó István vigyázta Várad és környéke nyugalmát. A dicsőség múlan­dó, a történelem nem mindig méltányos. Nálunk még mindig jobb Erre figyelmeztet a városhá­za tornyán lengedező trikolor, s a székesegyház magnólia fái Gyáli kislány a világot jelen­tó' deszkákon: Edward ki­rály, angol király... A szerző felvételei közt megbúvó Szent László-szo­bor is. A Janus Pannoniust idé­ző püspöki palota, s az Ady-ri­portokat ihlető Kanonok-sor. A közel százéves Szigligeti Szín­ház, melynek megkopott ara­nyozása sem tudja feledtetni: valamikor Bánk bánt és János vitézt játszották e falak közt, olyanok indultak innen útjukra, Mi volt az, ami a legjobban megragadt benned, amire évek múlva is szívesen gondolsz majd vissza? — kérdeztem Győrffy Évától. — A hegyek közt eltöltött egész nap. A Boga völgyét soha nem fogom elfelejteni, és remélem, lesz még az életben alkalmam, hogy újra láthassam. A fogadta­tás és a bánásmód szerfelett meglepett, őszintén szólva nem számítottunk ilyen igé­nyes vendéglátásra. Fehér Melindával beszélget­ve az is kitűnik, egy mai tizen­éves gyerek nemcsak a szépre fogékony, de nyitott szemmel járkál az utcákon. Észrevették az állami üzletek sivár, szegé­nyes árukínálatát, s a csillagá­szati árakat. Még nem ismerik az inflálódás fogalmát, nem tudják szavakba foglalni a be­nyomásaikat. De a lényeget ki­mondják: nálunk még mindig sokkal jobb, akármilyen szép is itt, nem szeretnénk itt élni... Bánóczi Zoltán itt élt tizen­egy évig, két éve települt át a szüleivel Magyarországra. — Milyen érzés újra a szülőváro­sod utcáin járni? — kérdem a gyáli iskola eminensétől. — Arra jó haza jönni, hogy utána még jobban meg tudjam becsül­ni, amiben Gyálon részem van. Mint kiderül, Zoltán Gyálon ismerte fel vonzalmát a hit iránt, s ezzel együtt azt is, hogy milyen pályát válasszon. — Érettségi után teológiára me­gyek, református lelkész szeret­nék lenni. És egyszer eljönni papként Váradra, vendégként szolgálni a Körös-parti Olaszi templomban. — Az élet útjai kifürkészhe- tetlenek — állapítjuk meg Jó­nás Bertalanná aligazgatóval, aki Zoltánt két éve tanítja. Ez a gyerek ha nem kerül Gyálra, ta­lán soha nem szembesül a hit­tel, eszébe sem jut, hogy papi pályára menjen. Amíg a fiatalság hangosan tobzódik, mi halkan búcsúzunk a vendéglátóktól. — Reméljük, lesz folytatás is — mondja Teo- reanu Éva és Jakabfy Emma, a váradi adysok két tanárnője. — Lesz — ígéri Jónás Bertalanná és Dóka Pétemé. Akik nem­csak a gyáliak üdvözletét, de egy szép gyáli tájképet is elhoz­tak magukkal, amit Garay Jenó' tanár úr festett és küldött- a váradi kollégáknak. Matula Gy. Oszkár Közhírré tétetik... Hírcsokrokat nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más közössé­gek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva ben­nük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, szí­nes Pest megye településeinek élete. II. <vfntyani 1(1 <zini 1993. felMuír S. péntek ára: 1430 (I Váci Napló f MEGJELENIK KEDDEN ÉS Pt-NTTKEN | KÜLÖNLEGES termékeket hozott forgalomba a Naszály- tej Kft. Dunakanyar márka­névvel. Már kapható a 2,2 százalékos zsírtartalmú, egy- és fél literes kiszerelésű dobo­zos tej. Forgalomba hozták az egy literes, hasonló zsírtar­talmú ultrapasztőrözött dobo­zos tejet is, amely hűtés nél­kül 90 napig eltartható. A 120 ÉVES váci zsinagó­gát meg akarta vásárolni a Magyar—Izraeli Baráti Kör, és kulturális célokra használ­ta volna. Az adásvétel azon­ban nem jött létre, mert az épülethez ragaszkodik a váro­si önkormányzat. A BAROKK ÖRÖKSÉGE címmel kezdődik előadás-so­rozat 17-én a MTESZ-szék- házban. Fővédnök Bartos Fe­renc polgármester lesz. A há­romnapos tanácskozás a kö­zép-európai barokk év ren­dezvényeibe illeszkedik. AMI ... Ú JSÁGUNK EZÜSTFOKOZATOT ért el az énekkarok országos mi­nősítő hangversenyén, a női karok kategóriájában a kis- kunlacházi Zenebarátok Kó­rusa, Sinte Csilla karnagy ve­zetésével. A szeptemberben alakult kórus szép előadásá­hoz a szakmai bizottság elnö­ke is gratulált. TOVÁBBRA IS együtt marad az egyre csökkenő anyagi támogatás ellenére a peregi nyugdíjasklub. Nem­rég Tasson jártak, az ottani nyugdíjasok meghívására. Egy másik alkalommal a dé­legyházi nyugdíjasklub meg­hívására találkoztak Majoshá- za, Bugyi, Dunavarsány és Kiskunlacháza idősei. OTP-KÖLCSÖN felvéte­lét fontolgatja sok család Kis- kunlacházán. miután esélyt látnak arra, hogy már az idei fűtési szezonban bevezethe­tik a gázt a lakásba. MEGÉRKEZETT az Álla­mi Egészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálattól — régi ne­vén a Köjáltól — a helyi ku­tak vizsgálatának eredménye. Az 1. számú kút vize hibát­lan, a 2-é vízhiány utáni eresztéskor néha zavaros, hi­bája azonban ennek sincs. TAKSONYI SZÓSZÓlft PERELIK az önkormány­zatot. A Taksonyi Szószóló, a havonta megjelenő függet­len újság teijedelmes cikk­ben számol be az önkormány­zat és bizonyos Tóth Péter vállalkozó közötti vitáról. Tóth Péter korábban megkap­ta a közterület-foglalási enge­délyt a Fő úti ABC előtt lévő területre, ám ezt az engedélyt később az önkormányzat visz- szavonta. Per pert követett, a bíróságok Tóth Péternek ad­tak igazat, aki most csaknem négy millióforintra perli az önkormányzatot, mert úgy vé­li, hogy ekkora kára szárma­zott a huzavonából. ÉVENTE ötmillió forintot fordít a gyömrői önkormány­zat a bölcsőde fenntartására. Jelenleg 45 gyermek részesül gondozásban, ebből 40 teljes díjat fizet, 5 csak a költségek felét, mert három vagy több gyermek van a családban. A gyermekeket hét gondozónő látja el. VENDÉGFOGADÓK Kö­zössége alakult Gyomron és tagjai az idegenforgalom ér­dekében fáradoznak. A pros­pektus, amit összeállítottak, ezekben a napokban kerül ki a nyomdából. Felvették a kap­csolatot a Tourinformmal, akik vállalták, hogy e füze- tecske alapján ajánlják Gyöm- rőt a kirándulni vágyóknak. A közösség tagjai külföldi kapcsolatokra is törekszenek. AZ IDEI gyömrői diákna­pokat a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola szervezte. Az egy hétig tartó rendezvényso­rozat méltó volt Gyömrőhöz, az iskolához és a diáknapok hagyományaihoz. MEGKEZDŐDÖTT a re­formátus templom belső reno­válása, amelyhez Kovách Pé­ter lelkipásztor az önkor­mányzat lapján keresztül is kéri a református egyház hí­veinek segítségét. PÁLYÁZATOT hirdet a gyömrői önkormányzat a he­lyi strand és horgásztó, vala­mint a hozzátartozó büfé és kertmozi hasznosítására, tar­tós bérlésére. Pályázni 23-ig lehet. m fvrOLVAM .vttAM _______INGYENES H ALÁSZTELEKI önkor­mányzati delegáció járt a kö­zelmúltban Svájcban, erről számol be az önkormányzat lapjában Stoffán Antal pol­gármester. Útjuk egyik célja a svájci Glarus megye ősde­mokratikus gyűlésén való részvétel volt. ELSŐ NEKIFUTÁSRA és első helyen hatvan, nyol­cadikat most végzett diákot vettek fel különböző közép­fokú iskolákba. Különösen sokan jelentkeztek szakmun­kásképzőkbe és szakközépis­kolákba. CVÜRCYEI HÍRMONDÓ ___________r *1» íűk> ür«yr lap ja____________ Ú J GAZDÁRA LELT ta­valy a tápiógyörgyei tégla­gyár. Az új tulajdonos a HUN-NOVEX Környezetvé­delmi Kft. Vezetői eredmé­nyekről adnak most számot a Györgyei Hírmondóban. Ezek szerint felfutott a ter­melés, és ennek következté­ben harmincnégyre emelke­dett a téglagyárban dolgozók száma. Megemlíthető, hogy közülük tizenheten előzőleg munkanélküliek voltak. ANYAKÖNYVI híreket is közöl a Tápiógyörgye Köre gondozásában megjele­nő helyi lap. Ezekből kide­rül, hogy februárban és már­ciusban tizenketten haltak meg a községben, a múlt év novemberétől ez év április elejéig pedig huszonhatan születtek. MA ESTE 6 órára Dabas- ra, a Kossuth Művelődési Házba várják Csurka Ist­vánt, aki előadást tart a Ma­gyar Út Körök munkájáról. EGY BAJORORSZÁGI szakmunkásiskolát látogatott meg a Dabasi Szakmunkás- képző Iskola szakoktatóinak és tanárainak egy csoportja. Az Aschaffenburgban lévő intézményben varrónőket és textilasszisztenseket, techni­kusokat képeznek. A dabasi szakemberek arra a következ­tetésre jutottak, hogy a szak­mai színvonal nagyjából megegyezik a két település iskolájában, különbség vi­szont, hogy a bajor intéz­ményben a szakmai tárgya­kon kívül mást nem oktat­nak a varrónőknek. PROHÁSZKA JÓZSEF­FEL, a Dabasi Ipartestület el­nökével olvasható beszélge­tés a Pelikán című közéleti folyóiratban. Az elnök el­mondja, hogy Dabason öt­venhat, a szomszéd közsé­gekben: Inárcson, Kaku­cson, Hernádon, Örkényben, Pusztavacson, Táborfalván, T atárszentgyörgyön, Újhar- tyánban és Újlengyelben ösz- szesen 216 kisiparos dolgo­zik. Ha igaz... ugyanis a la­kosság helyzetének romlása kedvezőtlen hatással van a helyi szolgáltató kisiparra is. AZ MDF Dabasi Szerveze­te alapítványt hozott létre, amelynek célja Dabas és a Dabashoz közeli Pusztavacs magyar történelmi sorsfordu­lókat idéző szobrokkal való szépítése. Az Emlékmű Ala­pítvány először a mai Ma­gyarország közepén, Puszta­vacson kíván szobrot emelni a XX. századi magyar törté­nelem legnagyobb tragédiájá­ra, a trianoni békediktátumra emlékezve. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlé­zünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom