Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05 / 129. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 5.. SZOMBAT Egyesülés előtt a kisgazda pártok? Azonos eszméket vallunk Agrártanácskozás Százhalombattán A Átalakulás zökkenőkkel (Folytatás az 1. oldalról) A rendezők tisztában vannak azzal, hogy az együttműködés egyik napról a másikra nem jöhet létre, de el kell kezdeni. — Mint a kormánykoalíció egyik pártjának jelentó's személyisége, hogyan értékeli az utóbbi napokban történt MDF- frakcióbeli kizárásokat? — Szerencsétlen, rossz dolognak tartom. Éppen a mi tapasztalataink alapján mondhatom, hogy a kizárások nemhogy sikerre nem vezetnek, de mérgesítik a helyzetet. Az MDF-ben sem fog megoldást hozni. Ismerem az MDF-ffakció képviselőit, kulturált, felelős emberek, és biztos vagyok benne, hogy ezek után is, a nézetkülönbségek ellenére, munkájukat az ország iránt való felelősség jellemzi, pontosan fogják tudni, hogy a sorsdöntő szavazásoknál melyik gombot kell megnyomniuk, mint ahogy mi, kisgazdák is tudjuk. Mindenek ellenére, az a fontos hogy egy ideológiai rendszerbe tartozunk. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy a kompromisszumkészség miért nem kap nagyobb hangsúlyt. Azonos elvek és gondolkodás- mód alapján kellene rendezni sorainkat, és a másságot ezen a körön belül is elviselni. (b. cs.) Magyar Lászlóra emlékeztek Királyi családba nősült „Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani” — idézte Magyar Lászlónak a Magyar Tudományos Akadémiához intézett egyik leveléből dr. Krizsán László Erden, a Magyar Földrajzi Múzeumban Magyar László születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülésen. Megrendítő vagy irigylésre méltó-e az 1818—1864-ig élt Magyar László sorsa? „Törvénytelen" gyerekként születve nem nevelkedett szerető családban, később a hazájához fordult, hogy kutatási szándékait, majd élete vége felé, hogy hazatérését támogassák, kérése elutasításra lelt. Azonban várta, . s befogadta a nagyvilág. Tengerészként eljutott Ázsiába és Dél-Amerikába. Terve, hogy az inka romvárosokhoz vezessen tudományos expedóciót — anyagi segítség híján nem válhatott valóra. De lehetősége nyílt Afrika kutatására. Egyedülálló példát láthatunk egy fekete és fehér ember összefogására — emelte ki dr. Krizsán László előadásában. Magyar László állást keresve jutott el Afrikába, szegődött el az ó-kalabári uralkodó flottájához tengerésznek. Később ez a néger király ösztönözte Afrika megismerésére, anyagilag támogatta, kísérőket adott mellé. Magyar László aztán a bihéi király családjába házasodva, annak egyik lányát feleségül véve, családtagként élhette az őt befogadó nép mindennapjait. Utazásokat téve elsősorban az afrikai társadalmak összefüggéseit kutatta. Érzékenyen érintették a rabszolgakereskedelem embertelenségei, visszásságai, érdeklődésének középpontjában állt annak hatása Afrika történelmének alakulására. Olyan rejtett ösvények tárultak fel előtte, melyek más utazók előtt soha. Ismerte a bennszülöttek nyelvét, azok bizalommal fordultak hozzá. Tapasztalatainak csak forgácsai juthattak el Magyarországra, de azok is óriási jelentőségűek. „Afrika titkos történelméről” lebbentik fel a fátylat. Magyar László munkásságának az európai színvonal és a büszke magyarság egyaránt jellemzője — állapította meg több előadó is az emlékülésen, mely csupán nyitánya volt az idei Magyar László emlékév rendezvényeinek. E nap eseményeként még a résztvevők Dunaföldvárra — ahol Magyar László elemi iskolai tanulmányait végezte — utaztak, s megkoszorúzták ottani emlékművét. Nádudvari Anna Magyar László portréja mellett az előadó, dr. Krizsán László Falutörténeti szenzáció Évszázadokat öregedett Tápiógyörgye A tanév utolsó napjaiban falutörténetet is tanítanak a tápiógyör- gyei általános iskolában. A tárgyat a tantervben szerepeltetik: negyedik osztályban és nyolcadikban három-három órában foglalkoznak a gyerekekkel a falu múltjával. A falutörténet bevezetésének előzménye, hogy az ön- kormányzat pályázatot írt ki egy összefoglaló helytörténeti munka megírására. A beérkezett anyagok közül Kozma Lászlóné pedagógus gyűjteménye aratta a legnagyobb sikert a bírálók körében, erre építették fel a tantárgy tanítását. Ezzel függ össze, hogy falutörténeti szenzációra bukkant kutatásai során Bihari József, aki régóta „vallatja” a györgyei múltat. Eddig úgy tudták, hogy Tápiógyörgye első okleveles említésének éve 1496, ezt tartalmazzák az eddig megírt monográfiák is. A Váradi Regestrumban viszont már 1220-ban megemlítik Györgye nevét, ami hitelt érdemlő bizonyítéknak számít. Ugyancsak ebbe a hírcsokorba tartozik, hogy jövőre ismét lesz kalendáriuma a falunak. Az idei első kiadvány nagy sikert aratott: az írások jelentős része szintén a falu történelmét idézik fel, így azt akár tankönyvként is lehet használni a falutörténeti órákon. A kalemdáriumot ez év novemberében jelentetik meg, jelenleg már gyűjtik az anyagokat. Az önkormányzat ezért felhívással fordult a helyi lakossághoz, hogy működjön közre a kalendárium megszerkesztésében. Ötleteket, hasznos tanácsokat és írásokat várnak a györgyeiektől. (T. F.) Szépül a tököli lakótelep Nemzetközi ifjúsági tábort rendez a nyár folyamán Tökölön a helyi önkormányzat és az Unió ifjúsági szervezet a volt szovjet lakótelepen. A húsz magyar és húsz külföldi fiatalt a honvédség legénységi szállásain fogják elhelyezni. A tábor lakói a lakótelep parkrendezési munkáiban vesznek majd részt. Mint arról már hírt adtunk, ősztől mintegy 1500 ember fogja birtokba venni a jelenleg felújítás alatt álló lakótelepi lakásokat. A fiatalok munkája hozzájárul majd ahhoz, hogy szép, ápolt környezet fogadja az itt lakásokat vásárolt embereket. (H. Cs.) (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetések során kialakult véleményeket, a földtörvényhez kapcsolódó javaslatokat továbbítani tudják a kormány tagjainak, az állam- titkári értekezleteken. Magyarország legfontosabb ágazata a mezőgazdaság, a jelenlegi válságból kivezető utat közösen, a szakemberek bevonásával kell megtalálni. Az agrártanácskozás — amit folytatni szeretnének a jövőben is — arra is lehetőséget kínál résztvevőinek, hogy kicseréljék információikat. Pest megye az országban az egyetlen, ahol még nem jött létre a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi szervezete, holott ez számos lehetőséget kínálna. Tunyogi András, az FM Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatalának vezetője ösz- szegezte azokat a véleményeket, amelyek különböző tanácskozásokon elhangzottak. Eszerint soha ilyen nagy átalakulást nem élt meg a magyar mezőgazdaság. Folyamatban van a tulajdoni váltás, a földek privatizációja. Abban mindenki egyetért, hogy ezt a folyamatot gyorsítani kellene. Felmerült az átképzések szerepe, fontossága, az agrárértelmiség helyzetének megítélése, ami valamelyest változott az utóbbi időben. A mezőgazdaság helyzete nagyon nehéz, piacokat veszített, az átalakulás sem ment, megy végbe zökkenők nélkül, emellett az időjárás is igen kedvezőtlenül hat a munkálatokra. A megye négyszázezer hektár mezőgazdasági földdel rendelkezik, amiből két- százkilencvenezer hektár terület szántóföld. A lakosság harminc százaléka érdekelt a mezőgazdaságban. Igaz, az ágazatban dolgozók bére alacsonyabb az iparban tevékenykedőkénél. Viszont a mezőgazdasági munkanélküliek száma a megyében alacsonyabb az országos átlag- náL A csőd, a pénzügyi gondok negyvenegy gazdaságot érintettek. Szép számban alakultak a megyében a közép- és kisgazdaságok; egyesületek is megjelentek piacképes technológiával. A tegnapi tanácskozást a továbblépés előmozdításának szándéka jellemezte. A felvetődött kérdésekre — például a szövetkezetek átalakulásával, az aszálykárok visszafizetésének elengedésével, vagy kedvezményesebb módjának kidolgozásával kapcsolatosakra — a résztvevők együttesen keresték meg a választ. Az is elhangzott, talán hamarabb is összehívhattak volna ilyen találkozót, mert jó, hogy elkezdődött a közös gondolkodás. Ez talán eredményeket is felmutathat majd. J. Szabó Irén Nincs egyezség Vecsésen Kié legyen a ferihegyi dűlő? A fórumot arra is fel kívánjuk használni, hogy a legszélesebb nyilvánosság elé tárjuk a vecsési földtulajdonosok panaszát, azt, hogy néhány helybéli folyamatosan megakadályozza egy ezernél is több tagból álló közösség anyagi érdekeinek az érvényesülését — mondta a tegnapi, a részaránytulajdonosokból összehívott fórum vezetője, az egykori Ferihegyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet rt.-vé alakult jogutódjának elnöke, Dobrovicz József. Több száz ember gyűlt össze tegnap a vecsési gazdakörök székházában. A zömében idős helybéliek immár harmadik alkalommal tölthették meg a termet azért, hogy meghallgassák a szakemberek beszámolóját arról, miért áll a ferihegyinek nevezett dűlőrész eladásának sorsa... Rossz föld, jó pénzért — Ahány település, annyiféle képpen történt, illetve történik meg a földtulajdon rendezése — kezdte a tájékoztatót az egykori MGTSZ-ből alakult rt. vezetője, Dobrovicz József. — Vecsés ez ügyben kedvező helyzetben van: itt ugyanis már két évvel ezelőtt megkaphatták a gazdálkodni vágyó helybéliek a nekik járó földdarabot, s a későbbiekben is csak elvétve maradtak nyitva, illetve váltak peres ügyekké a kárpótlási kérdések. Valójában inkább az egy családon belüli örökösödés, a leszármazottak közötti tulajdonosi megoszlás szül vitákat e tájon. Mindehhez újabban a ferihegyinek nevezett dűlő sorsa kever indulatokat. Igaz, főleg csak néhány helybéli egyéni haszonlesése, nyerészkedési vágya miatt... A legszomorúbb mindebben az — fejezte be a vitaindítót az elnök —, hogy a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából valójában nagyon alacsony értékű, területi elhelyezkedése miatt (a repülőtértől Vecsés határáig húzódó dűlőről van szó) azonban aránytalanul magas áron számon tartott földekre a helyi önkormányzat is szemet vetett. Összefoglalva: utóbbiak említett törekvése és néhány. olyan lakos folyamatos panasztevése, akik igényt jelentettek be az érintett földekre, gátolja a többség számára rendkívül kedvező üzlet létrejöttét. — Várjuk a pénzt! -— szólt közbe egy idős asszony. A be- lebeszélést követő egyértelmű moraj jelezte, hogy a teremben helyet foglalók zöme támogatja azt az üzleti ajánlatot, melyet egy osztrák vállalkozó tett, s amelynek létrejöttével a dűlőn érintett több mint ezer tulajdonos több száz millió forint tulajdonosa lehet(ne). (A fórumon elhangzott számok megdöbbentőek voltak: egy köztudottan mező- gazdasági hasznosítás szempontjából alacsony értékű földterületen egy négyzetméter nyolcszáz forint feletti ösz- szegbe kerül!) Töri a tenyeret a kapanyél — Türelmet kérek, s egységet ebben a kérdésben — válaszolta az rt. vezetője utalva arra a közgyűlés által 1991-ben hozott határozatra, mely szerint az érintett 204 hektár nagyságú területet a jogos részarány-tulajdonosok közös tulajdonba kapják, így eladni is csak közös megegyezéssel lehet. Ennek a döntésnek a hátterében az a vélemény áll, amelyik a tegnapi fórumon is egyértelműen kirajzolódott: azaz „itt kapálni senki nem akar”,, ahogyan az egyik hozzászóló megjegyezte. A jelenlévőknek ugyanis az a pénz kell, amely egyelőre kamatozás nélkül fekszik egy vállalkozó zsebében, sőt... Bíznak a nyilvánosságban — ...fennáll annak a veszélye is, hogy az üzletet akadályozó helybéliek akadékoskodása miatt hátrányt szenved, vagy ami még rosszabb, meghiúsul az adás-vétel — egészítette ki a fórumon jelenlévő jogász szakember. — Tiltakozni szeretnénk az ellen is — lépett a földkiadó bizottság munkatársa a mikrofonhoz —, hogy sokan a valós jogosultságukhoz képest többszörös, pontosabban összesen ötször nagyobb kárpótlási igényt jelentettek be, mint amennyi valójában járna nekik! — Vélhetően csakis azért cselekedtek így egyesek — kért szót egy másik részarány-tulajdonos —, mert itt a földek eladásáról van szó. Gondolom, ha nem ez lenne a cél a dűlővel, senki sem akarna ott részarányt érvényesíteni magának! Megoldásként néhányan azt javasolták: álljanak össze azok, akik földet szeretnének kivenni ezen a területen, s alkossanak egy önálló közösséget. Ezzel a különválással talán megoldódna a területek eladására szövetkezett részarány-tulajdonosok problémája is. Az ügy tegnap sem záródott le. A helybéli érintettek bíznak a nyilvánosságban, s a helyszínen megválasztott érdekképviseleti tagok további ügyintézésének eredményességében. (mail ár)
