Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 4.. PENTEK Elhanyagolt közműrendszert örökölt a település Vízkorlátozás lesz Isaszegen Isaszegen egy 500 köbméter víz tárolására alkalmas 1 meder és két, összekötővel egyesített, egyenként 120-120 köbméter beltartalmú tározó szolgálja ki a lakosságot vízzel. Sajnos, műszaki okok miatt, az egyiket a Tisztiorvosi Szolgálat a közelmúltban bezáratta, így várható hogy nyáron, a csúcsidőben, tehát főként a dél­utáni órákban, vízkorlátozást kénytelen elrendelni az önkor­mányzat. Enged a MÁV Hamarosan fél nyolckor jár a „félnyolcas” Isaszeg kis vízműinek számít. Ezért is döntött úgy az önkor­mányzat, hogy a PCSV-tól megörökölt közműrendszeré­nek üzemeltetését az egy falu egy vízmű elv alapján egy egy­személyes kft.-re bízza. Ritecz György, aki mellesleg a Galga mentén található többi telepü­lés vízrendszerének, számsze- rint Il-nek is az üzemeltetését végző szakember, sokat tud a PVCSV viselt dolgairól. Emel­lett mint a megyei víz- és csa­tornarendszer felosztásának, a vagyonátadás hosszú folyama­tának egyik közszereplője, nap­rakész információkkal rendel­kezik a helyi önkormányzatok ez irányú gondjairól, s legége­tőbb feladatairól. — Ne beszéljünk most más­ról. csak az isaszegi vízműgon­dokról — irányítja a beszélge­tést az ügyvezető igazgató. — Sajnos ez a település (is) megle­hetősen leromlott állapotban, vagy hogy enyhítsek a szón, eléggé gondozatlanul, elhanya­golt műszaki feltételek között működő vízközműrendszert örö­költ a PVCSV-től. Erre bizonyí­tásképpen elég ha csak annyit említek, hogy napjainkban ép­pen azáltal, hogy mi, az üzemel­tetésért felelős kft., folyamato­san találkozunk a lakossággal, és naprakész együttműködésben vagyunk a helyi vezetéssel — sorozatosan kapjuk a jelzéseket a település vízműrendszereinek meghibásodásáról. Elhiheti, hogy az isaszegi probléma sem mai keletű! Ahhoz ugyanis, hogy egy löszös talajra telepített víztározó megdőljön, s ezáltal a falon repedés keletkezzen, aho­vá az esővíz is befolyik, egy-két nap, vagy hónap nem elégséges. Évek hosszú során hanyagul ke­zelt, elfelejtett, fel nem újított dolgokról van itt szó! Természetesen mind a helyi lakosságot, mind pedig az ön- kormányzatot az előzmények kevéssé érdeklik. Különben is, hogyan kérhetnék számon a már alig-alig létező egykori mo­nopol szervezettől a PVCSV-től azt a kis települési problémát. A baj pedig adott. Sőt, a nyári csúcsidőben, főként a délutáni kiemelten nagy fogyasztású órákban, várhatóan további kel­lemetlenségeket okoz majd a la­kosságnak. Gyorsan kellene a segítség! — Az első lépéseken már túl vagyunk — mondja Ritecz úr — szakembereink statikai, talaj- mechanikai vizsgálatokat végez­tek, s megállapították a meghi­básodás okát. Élkészült a helyre- állítás alapjául szolgáló terv is. Szerencsére — mondják a terve­zők — meg lehet menteni a megrepedt falú víztározót. Ugyanakkor az alapmunka el­végzéséhez, illetve a kiegészítő védelem megépítéséhez mint­egy két és félmillió forintra len­ne szükség. Honnan lesz erre pénz? A helyi önkormányzat, mely csak a közelmúltban lett gazdája, tulajdonosa a település vízközművének, egyelőre nem tudja megelőlegezni a költsége­ket. Ugyanakkor még arra sem számíthat a kivitelező cég, hogy a vízdíjakba beépített amortizá­ciós költségek hamar befolynak a kasszába... — A nyár előtt, sőt alatt sem kezdhetjük meg a mun­kát — mondja az üzemeltető kft. ügyvezető igazgatója. — Úgy tervezzük, hogy az ősz­szel fogunk bele a rekonstruk­cióba. Ez az isaszegi eset azonban mintaértékű: példáz­za, mennyire gazdaságtalanul s nem hatékonyan működött évtizedeken át a PVCSV, mi­lyen fokon hanyagolta el a rá bízott, s tulajdonában lévő kis egységeket. Biztos vagyok ab­ban, hogy az új gazdák, az ön- kormányzatok, amint megte­remtik a területükön lévő víz­közművek működtetéséhez szükséges fedezetet, sokkal fe­lelősségteljesebben fogják ke­zelni a vagyonukat. mailár (Folytatás az 1. oldalról) Találnak-e mindenki számá­ra megfelelő megoldást? — kérdeztük Sinka Ignácot, a MÁV Vezérigazgatóság Me­netrend és Személyszállítási Főosztályának osztályvezető helyettesétől. — Meglepődtünk a felzúdu­lások hallatán, ám úgy tűnik, hogy nincs semmi akadálya a vonat húsz perccel korábban történő indításának. Az egyes számú menetrendi értesítőt júli­us 12-én tervezzük kiadni, eb­ben már benne lesz a változás módosítása. Természetesen a vasútállomásokon is kifüg­gesztjük majd az értesítéseket. Ténylegesen július közepére várható a járat visszaállítása. — A menetrend készítésé­nek kialakult módszerei van­nak. Nem lehetett előbb észre­venni, hogy itt gond lehet? — Ezen a vonalon öt vona­tot szüntettünk meg. Az ominó­zus 3327-es járatot egy középi­dőbe tettük: az előző és az utá­na következő személyvonat­hoz nagyjából egyforma idő­ben. Figyelembe vettük, hogy Szolnokon az Alföld Expressz- ről erre még át tudjanak szállni az utasok. A Nagykátát érintő problémára nem figyeltünk fel. Ennek az az oka, hogy az egyeztetések korábbi mechaniz­musa nem úgy működött, mint azelőtt. Sok helyen elmaradtak — így ezen a területen is — a tanácskozások. Ezért nem vet­tük észre időben a problémát, így fordulhat elő, hogy a Kele­ti pályaudvarról 18 óra 25 perc­kor induló vonat koraisága mi­att is utólag érkezett reklamá­ció, miszerint jobb volt a 18 óra 40 perces induló idő. Ha in­dokolt, azon is módosítunk. — Régi nagykátai óhaj, hogy álljanak meg pályaudva­rán a gyorsvonatok, de leg­alább a sebesvonat. A felvetést erősíti, hogy Szolnok és Buda­pest között épp félúton fekszik a város. Nagykáta a környék közlekedési csomópontja, so­kan innen buszoznak tovább a falvakba. Mondják: legalább húsz perccel megrövidítené az utazási időt ez a lépés. Foglal­kozik-e a MÁV ezzel a kérdés­sel? — Ilyen igény rendszerint megjelenik az új kisvárosok ré­széről, említhetném Monort vagy Abony példáját. A távolsá­gi utazási igények kiszolgálásá­ra viszont van egy érvényben lévő koncepciónk. Ennek lé­nyeges eleme, hogy a gyorsvo­natokat nem akarjuk „leronta­ni” távolsági személyvonatok­ká. Ami a menetidőt illeti: a vasúti vonalak nagyon rossz ál­lapotban vannak, nincs pénz a felújításra. Legújabban például Szolnoktól Újszászig korlátoz­tuk a sebességet 100-ról 80 ki­lométerre. Nyilván növekedik az utazási idő. Emiatt megér­tést kérünk.- tóth ­Isaszeg egyik víznyerő' kútja ebből a tóból kapja az ivóvizet. Vimola Károly felvétele TISZTA ÜGY Ez a levél sok évvel ezelőtt ilyen állapotban hullott le az egyik cementgyár közelében, Ez a levél pedig nemrég hullott le ugyanott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom