Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 4., PÉNTEK 5 Csurka István Dunakeszin A népet kell segítségül hívni A Radnóti Miklós Gimnázium előadóteremmé kialakított aulájában látta vendégül a dunakeszi Magyar Út Kör Csurka István író-képviselőt, és Nagy Ferót, a népszerű Beatrice együttes vezetőjét. A fórumon a környező települések Magyar Út köreinek képviselői is megjelentek. — Sokan arra számítanak, bőre színe vagy származása azt várják, hogy dühösen, in- miatt — még a volt párttitká- dulatosan fogok beszélni, rókát sem üldözik — tette Nem így lesz. Ugyanaz va- hozzá. Csurka István és Nagy Feró (a kép előterében) a dunakesziek véleményét hallgatja Lengyel Zsolt felvétele A polgármester véleménye Mit kíván a nemzet érdeke? gyök, aki az elmúlt héten, vagy tavaly és ugyanúgy kívánok beszélni is. Nem történt semmi, csupán az, aminek történnie kellett — kezdte előadását Csurka István. A továbbiakban is következetesen elkerülte az MDF- frakcióból való kizárásának akár említését is. A képviselő szerint veszélyben vagyunk, mi magyarok, a saját hazánkban, mert az MDF-es kormány és az országgyűlési koalíciós többség nem határolta el magát az előző kormánytól, nem húzott éles választóvonalat a nemzet belső életében. Sőt aki megpróbálta ezt a választóvonalat meghúzni, azt botrányosnak és szélsőségesnek kiáltották ki. De mert szükség van ennek a lépésnek a megtételére, ezt most már csak a parlamenten kívül, a nép segítségével lehet elérni, a népfelség elvének érvényesítésével. A tárgyalóasztalok mellett az ún. elit ül, a felső tízezer. A Magyar Útnak legfőbb célja azoknak az érdekeit képviselni, akik nem jutnak szóhoz, döntési joghoz. Elölről kell mindent kezdeni, és hagyni, hogy mindenki legyen olyan, amilyen valójában, és nem szabad a sajtó által ránk kényszerített mezben maradni. Az egyes ember mondhassa ki véleményét, akaratát és ennek az akaratnak legyen meg az erős érdekképviselete. A veszélyt Csurka Ists'án a baloldal győzelmében látja és abban, ha a tömegek érdekképviselet nélkül maradnak. Van ma Magyarországon gyűlölet? — tette fel a kérdést a képviselő. Kampányszerűen szokványos bűnügyekből politikai ügyet próbálnak kovácsolni. Senkit nem üldöznek, senki nem kerül hátrányos helyzetbe Egyesek szerint már késő a gyökeres reformokat elindítani, de valójában sohasem késő — állapította meg —, csak az nem következik be, amiről lemondunk. A változásokat kötelességünk elindítani. Tisztelünk mindenkit, de nem hagyjuk magunkat sértegetni. A szeretet hatalmával kell élnünk. Én azt szeretném, ha elfogadnának minket, ha elfogadnának engem is. A békességre törekszem, semmit nem szeretnék elrontani — szögezte le. A nemzetépítő állam gondolatát nem védekezve, hanem éppen szemben állva kell kiküzdeni. Ki kell mondani, hogy a liberális államel- lenesség egyben nemzetelle- nesség is és nem vezet a valódi civil társadalom kialakulásához, hanem csak a régi nómenklatúra új módon való uralkodásának eszköze. Kérdésekre válaszolva Csurka István elmondta, hogy a Magyar Út Körök programjának előkészítéseként megjelent a tanulmánya a Magyar Fórumban, a következő lépésben az egyes településeken lévő köröknek kell megbeszélniük javaslataikat és a június 27-ei országos megbeszélésen véglegesítik majd az elképzeléseket. A programnak ki kell térnie a gazdaság terén végrehajtandó konkrét reformokra. A közönség soraiból megkérdezték, hogy a Magyar Üt tervezi-e olyan törvény megalkotását, amely a magyarokat védené, hiszen a kisebbségek védelméért már élnek törvények. Csurka István provokációnak minősítette a kérdést, hangsúlyozva, hogy egy ilyen törvényre nincs szükség, nem egyes népcsoportok vagy nemzetiségek ellen kell fellépni, hanem szervezetek, személyek ellen. (b. cs.) Csendes nemzeti gyász Gyomron — hagyományteremtő céllal — 1990-ben tűzték ki először június 4-én a nemzeti és fekete színű zászlót a polgár- mesteri hivatal homlokzatára. Akkor sokan csodálkoztak, nem tudták a gyász miértjét. Mert a június 4-vel kapcsolatos esemény évtizedekig kimaradt az iskolai tankönyvekből, sőt a történészek is csak „szőrmentén” nyúlhattak e kérdéshez, az 1920-ban ránk kényszerített trianoni békediktátum közel félévszázadig tabu témának számított a hivatalos magyar politikában. A nevezetes esemény 73. évfordulója előtti napon felkerestük Gyömrő polgármesterét, Garádi Istvánt, aki fiatal kora ellenére elsők közt rendelt el gyászt Pest megyében Trianon emlékére. — Számomra Trianon a XX. századi magyar történelem legnagyobb tragédiája. Egy igazságtalan döntés és néhány tollvonás nyomán a történelmi Magyarország területe egyharma- dára csökkent, véreink több mint harminc százaléka kívül rekedt az anyaországból. Gyömrőn csendes gyásszal emlékezünk erre a napra, az idén először nemcsak a homlokzatra kerülnek zászlók, de a hivatal előtti téren is félárbócra eresztjük a nemzeti trikolórt. Nem nosztalgiázunk. Tudjuk. nincs semmi realitása annak, hogy a jelenlegi határokat megváltoztassuk. Ez csak újabb nemzeti tragédiát, újabb véráldozatot jelenthetne. Hiszek abban, hogy ez a nemzet Trianon és annyi más megaláztatás ellenére képes lesz a felemelkedésre, egykor gazdasági nagyhatalom lesz a Kárpát-medencében. Új kereskedelmi kapcsolatokkal, közös vállalatok létrehozásával lehet megteremteni azt a Magyarországot, mely gazdasági erejével — gazdasági értelemben — fogja lebontani az 1920-ban ránk kényszerített földrajzi határokat. Történelmünk folyamán sokszor tettünk olyan politikai lépéseket, melyek akkor és utólag is nehezen voltak megmagyarázhatóak. Döntésünket viszályok és vádaskodások közepette hoztuk meg sokszor, mely nem nélkülözte a szubjektívizmust, az egoizmust és a magamutogatást. Keménykezű uralkodóink, nagy királyaink az ország érdekeit ismerve teremtették meg feltételeit fennmaradásunknak itt a Kárpát-medencében. Későbbi történelmünkben az ország érdekeit szolgálók mindig elvéreztek a taktikázó, a mindenkori bel- és külföldi ellenségek elleni következetes küzdelemben. 1848 óta ötödször próbálkozunk demokratikus rendszer felépítésével, melyet 1989-től Közép-Kelet-Euró- pában Magyarország vitt a legnagyobb sikerre. A térség legstabilabb országa vaTegnapi tanácskozásukon döntöttek arról Aporka, Bugyi, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Majosháza és Taksony polgármesterei, hogy június 17-én írják alá egy közös vagyonkezelői részvény- társaság alapító okiratát. Evvel az említett községekben jelenleg is zajló mintegy ötszáz- millió forintos gázberuházás vagyonának működtetését oldanák meg a jövőben. Ahogy Pálfi Mártontól, Dunavarsány polgármesterégyunk minden szempontból. Olvasom az újságokat, nézem a televíziót. Megdöbbentő és elkeserítő hatású az elmúlt hetek eseménysorozata. Csurka István és társai, Debreczeni József, Elek István, Kulin Ferenc és a többiek. Hát szabad ezt ebben a kritikus helyzetben Uraim? Mit kíván a nemzet érdeke? Egységet, stailitást, ön- korlátozást, önkritikát, szolgálatot, mind gazdasági, mind politikai téren! Szolgálatot a nemzet érdekében! Ne feledjék el! Magyarország utoljára kapott a történelemtől lehetőséget arra, hogy korszerű, jól működő országgá váljék. Erre minden lehetősége megvan. Ne játsszák ezt el! Tegyenek félre minden viszályt és mutassák meg, hogy szolgálatuk mindenre képes, az Ország érdekében. Ne feldjék azt sem, hogy Magyarországon mindig a centrum a stabilitás tői megtudtuk, az Ipari Minisztérium tavaly novemberi rendeletmódosítása tette lehetővé a részvénytársaság létrehozását. Korábban ugyanis, térítés nélkül kellett átadni a szolgáltatónak a megépült hálózatot. Most, e módosítással egységesen léphetnek fel és kedvezőbb feltételeket érhetnek el a leendő szolgáltatónál. A társaság megalakításának célja végül is az idén befejeződő gázberuházás vagyonának gazdasáereje! A szélsőségek hosszú távon sosem nyertek teret. Türelem, türelem és még- egyszer türelem kell. Éveken át! Az átalakulás, gazdasági stabilitás megteremtése sokáig fog tartani. Ne tegyük tönkre eddig elért eredményeinket itthon és külföldön egyaránt. A határokon túl élő magyarság nem érti tetteinket. Szégyenkeznünk kellene Uraim és egységet teremteni. Útravalóul szánom önöknek és az ok nélkül civódó magyaroknak e pár sort: „Mindenki felelős Magyar- országért, nemcsak azért, mert kevesen vagyunk, ... Mert minden nemzet kicsiny, ha nem érzi át minden egyes tagja ezt a felelősséget és minden nemzet nagy, ha ezt a felelősséget átérzi.” gos működtetése. Igaz, hogy az önkormányzati képviselőknek még jóvá kell hagyniuk az rt. létrehozásáról szóló döntést, de mivel az előkészítő tárgyalások már régóta folynak, valószínűleg az okirat aláírásáról határoznak majd. Pálfi Márton hozzátette még, nagy lépés lesz ez a települések életében, ugyanis az országban szinte az elsők között hoznak létre ilyen jellegű társaságot. £ (gyé) PALYAZAT % A BUDAPEST BANK Rt. pályázatot hirdet a nagykátai fiókja fiókvezetői munkakörének betöltésére Feltételek:- felsőfokú, lehetőleg szakirányú végzettség- vezetői gyakorlat- idegennyelv-tudás. A pályázatokat a Budapest Bank Rt. (Budapest, Deák Ferenc u. 5. 1052) személyzeti osztályára juttassák el, a hirdetés megjelenését követő 15 napon belül. O" • ■ o C) ^Budapest Bank Rt..-, J. Sz. I. Aki VI. 1. és 30. között tengerparti üdülésre jelentkezik valamelyik IBUSZ irodában, az visszanyerheti repülőjegyének árát. Válassza ki az Önnek szimpatikus tengerpartot Krétán, Szicíliában, Tunéziában, Jaltán vagy Cipruson, és utazzon el nyaralni! Aztán, ha hazajött, szurkoljon a szerencséjének! Szeptember végén minden 21. utasunk visszanyeri repülőjegye árát. így jövőre, vagy már idén ősszel újra elutazhat. Ingyen. • Az utazási utalványok sorsolása közjegyző jelenlétében történik, szeptember végén. • A nyerteseket levélben értesítjük. • Az utazási utalványok 1994. június 30-ig érvényesek. • A nyeremények pénzre nem válthatók. JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL 1 1 HUNGARIAN TRAVEL COMPANY Kiss János polgármester Nagykőrös Az első' gázberuházási részvénytársaság Nagy lépés a települések életében
