Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 4.. PÉNTEK 3 Mit tehet a krónikás? Nem eredeti, ám kétségtelenül igaz megállapítás: az idő felgyorsult. A századvég embere soha nem tapasztalt iramban éli napjait. Szűk esztendők, hónapok, napok alatt annyi minden történik bennünk, velünk, körülöttünk, mint ennekelőtte hosszú évtizedek során. Eközben természetesen mi is változunk. Nem csoda, hogy csak nehezen ismerjük ki magunkat a világban, amikor egymást, de még önmagunkat illetően is hiányosak az ismereteink. Honi társadalmunk életében ez a lépés — és ritmus- váltás már a rendszerváltozást megelőző két-három évben elkezdődött, a rendszerváltozással pedig még nagyobb sebességre váltott. Ez az átalakulás mára szinte követhetetlen. A legutóbbi párt-kataklizma óta különö-' sen. Ha eddig gesztusokból is következtetni tudtunk egymás szándékaira, ágy ma már társunk szavát sem értjük. A szót magát talán igen, de értelme mindenikünk számára mást takar. Mit tehet ilyen helyzetben a krónikás? Sok mindent, de nem válhat zavarodottá. Végképp nem mondhatja azt, amit egyik kortárs dráma főszereplője: Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni. A kortársak soha nem rendelkeztek a tisztánlátás adományával tulajdon korukat illetően. Túl közel állnak az általuk felfestett élet-freskóhoz, semhogy egységében és összefüggéseiben tudnák szemlélni; csak részletekbe verik orrukat. Az egységes kép látáshoz perspektíva, távlatok kellenek. A felgyorsult idő egy-kettőre megteremti ezeket a távlatokat. Rövidesen látni fogjuk, mit rajzoltunk el, s mit helyesen. De addig is a tévedések és tévelygések elkerülése végett szükségünk van valamiféle tájékozódási pontra. Amikor hajdani bajtársak punica fldest kiabálnak, álnoksággal és rosszhiszeműséggel vádolva egymást, a krónikás feladata figyelmezni rá, hogyha a bajtársi kötelékek meg is lazultak, azért ők, mi, valamennyien sorstársak maradtunk. A krónikás feladata ma megtalálni azokat a tájékozódási pontokat, nemzeti és keresztényi kutúránk sarokköveit, amelyek pontos eligazítást nyújtanak értékeinket illetően. Paizs Tibor Parlament előtt a pótköltségvetés Emelkedik a tervezett hiány Hétvégi országos választmányi ülés Napirenden az MDF egysége Az MDF 139 fős Országos Választmánya szombati ülésén nemcsak a testület hatáskörébe utalt szabályzatok és tervezetek jóváhagyását tűzi napirendjére, hanem — bizonyára a legnagyobb érdeklődésre számot tartó pontként — az MDF egységével ösz- szefüggő kérdéseket is. Ez derül ki a párt szóvivője, Herényi Károly által a sajtó rendelkezésére bocsátott előzetes programból. Mint ismeretes, a képviselőcsoport kedd éjszakai ülésén kizárta tagjai sorából Csurka Istvánt, Zacsek Gyulát. Balás Istvánt, Király B. Izabellát, valamint Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet. Az országos elnökség szerda éjszakai ülése utáni sajtótájékoztatón Herényi Károly utalt arra, hogy a választmányi ülésen fontos határozati javaslatok várhatók. A balatonföldvári Klub Hotelben megrendezésre kerülő választmányi ülés második napján, vasárnap a résztvevők megvitatják a választó- jogi törvény módosítását, a választási előkészületeket, valamint beszámolót, hallgatnak meg a VI, Országos Gyűlés szekcióhatározatainak végrehajtásáról. Végezetül a költségvetés helyzete és az országban tervezett beruházások szerepelnek a napirendi pontok között. A kereszténydemokraták nem szabnak feltételeket A KDNP vállalja a koalícióban való részvétel további felelősségét és a konstruktív együttműködést az MDF-fel — jelentette ki Surján László, a KDNP elnöke a párt elnökségének szerda esti ülését követően. Az ülésen a kereszténydemokraták vezető tetsülete az MDF- en belüli változásokról, a két párt közötti viszonyról, illetve a privatizációról tárgyalt. Surján László nem kommentálta az MDF- frakcióban történt kizárásokat, jelezve, hogy ezt a kormánypárt belső ügyének tekinti. Az MDF, illetve a koalíció jövőbeni parlamenti erőviszonyainak alakulásával kapcsolatban egyértelműen leszögezte: a KDNP semmiképpen nem akar visszaélni a kialakult helyzettel, nem kíván feltételeket szabni az együttműködéshez. A pártelnök azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy a KDNP határozottan fogja képviselni álláspontját, így például a közeljövőben a költségvetési kérdésekben. Amennyiben sikerül olyanná formálni a költségvetést, hogy az hosszú távon az ország érdekeit szolgálja, akkor lehetséges további terhek vállalását kérni a lakosságtól, de ellenkező esetben nem — mutatott rá Surján László, hangsúlyozva, hogy a pótköltségvetés parlamenti vitája során megfelelő kompromisszumkészséget kell tanúsítaniuk a politikai erőknek. Habsburg Ottó az ELTE díszdoktora Az európai eszméért tevékenykedett A pénzügyminiszter juttatta el a Parlamentnek az ez évi pótköltségvetés tervezetét. A tervezet a költségvetési törvényt számos ponton módosítani kívánja. A leglényegesebb változtatás, hogy az előirányzott hiány 185,3 milliárd forintról 214,7 milliárd forintra emelkedik. Korábban a pénzügyminiszter már többször beszámolt arról, hogy a változtatásra elsősorban azért van szükség, mert a bevételek elmaradnak a tervezettől, a kiadások pedig rugalmatlanok, azokat nem sikerült ilyen mértékben csökkenteni, így ,a hiány a vártnál nagyobb lesz. A bevételi oldalon túl sok változás nincs. A fogyasztási jellegű adóbevételek kismértékben még emelkednek is. Legalábbis erre számít a kormány, így az általános forgalmi adóból 6 milliárd forinttal és a fogyasztási adóból törvénymódosítás révén — szintén 6 milliárd forinttal több folyik be a költségvetésbe. Az elképzelés szerint a gazdálkodó szervezetek befizetései, valamint a lakossági befizetések a prognózisnak megfelelően alakulnak. Kevesebb lesz viszont 19 milliárd forinttal a pénzintézetek adója és osztaléka. Eredetileg 25 milliárd forintos bevéltellel számolt a törvény, ez azonban csak 6 milliárd forintot tesz majd ki. Ugyancsak csökkennek az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek. A csökkenés 19,33 milliárd forint. Ennek megfelelően a bevételek főösszege 26 milliárd forinttal lesz kevesebb. A kiadásoknál már jóval több változás lesz, amennyiben a parlament áldását adja az elképzelésre. A gazdálkodó szervezetek támogatása a tervezett 56 milliárdról 55 milliárdra csökken. Nem változik a fogyasztói árkiegészítés előirányzata, viszont többet fordít a költségvetés a felhalmozási kiadásokra. A központi beruházások költésgvetési fedezete 1,8 milliárd forinttal növekszik, s így a felhalmozási kiadások ösz- szege 55,4 milliárd forintról 57,2 milliárd forintra emelkedik. A tervezett áfaemelés 6 milliárd forinttal növeli a költség- vetés bevételeit, ám kompenzációra 3 milliárd forintot kíván fordítani a kormány. Ez a költségvetésben a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátásoknál a kiadási oldalon jelentkezik. így ez a tétel a tervezett 119,9 milliárd forintról 122,9 milliárd forintra emelkedik. A minisztériummok, országos szervek támogatása is növekszik, mégpedig 8,5 milliárd forinttal, a védelem és egyéb fegyveres testületeké pedig 5,2 milliárd forinttal. így a központi költségvetési szervek támogatása 13,7 milliárd forinttal nő, és összesen 281,3 milliárd forintról 295,1 milliárd forintra emelkedik. Az elkülönített állami pénzalapok támogatása egymilliárd forinttal nő, adósságszolgálatra és kamattérítésre viszont közel tízmilliárd forinttal kevesebbet fordít a költségvetés. Csökken az általános tartalék is, mégpedig 6 milliárd forinttal. Ugyanis az IMF-fel történő tárgyalások során megállapodás jött létre arról, hogy a kormány zárolja a költségvetés 13,5 milliárd forintos általános tartalékának 6 milliárd forintos részét. Mindezek alapján a kiadások fő ősz- szege 3 milliárd forinttal emelkedik meg. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanácsa dr. Habsburg Ottónak „honoris causa doctor” (tiszteletbeli doktor) kitüntető címet adományozott tegnap, az ELTE ünnepi közgyűlésén. Az avató ünnepség meghívott vendégei között helyet foglalt MádI Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, az NSZK nagykövete, Ausztria követe,, a Páneurópai Unió magyar bizottságának képviselői, a társegyetemek rektorai, volt rektorok, díszdoktorok, az egyetem oktatói, hallgatói és a Pázmány Péter Baráti Társaság tagjai. Az egyetem rektora, Vékás Lajos elmondta: az egyetem régi hagyományai közé tartozik, hogy a kiemelkedő tudományos és közéleti tevékenységet kifejtő személyiségeket tiszteletbeli doktorrá avatják. Éppen ezért az egyetem Tanácsa úgy döntött, hogy dr. Habsburg Ottónak, az európai eszme és az egységes Európa valóra váltásáért, mindenekelőtt a szabad és demokratikus Magyarországnak Európába történő integrálódásának érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a „honoris causa doctor” kitüntető címet adományozza. Az egyetem rektorának felkérésére dr. Harmathy Attila professzor, az ÉLTÉ Állam és Jogtudományi Karának dékánja méltatta dr. Habsburg Ottó életútját és munkásságát, majd azt követően tiszteletbeli doktorrá avatta. Habsburg Ottó meleg szavakkal köszönte meg a díszdoktori kitüntetést és méltatta Magyarország jelentőségét abban a harcban, amely a hidegháború befejezéséért folyt, és amelynek döntő csatáját Magyarország vívta 1956-ban. Beszélt még a magyarságtudatról, a nemzeti kultúráról, amely nélkül elképzelhetetlen lenne az egységes magyar nemzet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy helyet kell biztosítani a nemzetiségeknek is a magyar parlamentben és reményét fejezte ki, hogy az európai országok hamarosan ratifikálják Magyarország társult tagságát az Európai Parlamentben. Tárgyalt az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága / Uj törvénycsomag az energiáról Ha a parlament is jóváhagyja, kárpótlást kapnak mindazok az állampolgárok, akik 1980. és 1992. között önerős gázhálózat-építésben vettek részt. A törvényjavaslatot szerdai ülésén tárgyalta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. A kárpótlás oka, hogy egy régebbi kormányrendelet értelmében gázvezetéket magánerőből is lehetett építeni, ám elkészülte után azt állami tulajdonba kellett adni. Mint az ipari tárca jelenlévő képviselője kifejtette: precedenstől nem kell tartani, hiszen a közműfejlesztések esetében többnyire csak valamilyen lakossági hozzájárulásról, illetve részvényvásárlásról volt szó, egyedül a gázvezeték építésénél kellett a megvalósítás teljes költségét az állampolgároknak fizetni. A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényhez beérkezett módosítással az előterjesztők azt az ellentmondást kívánják feloldani, ami a jelenlegi szabályozás és a gyakorlat között tátong. A törvény betűi szerint ugyanis a teljes hálózat kizárólagos állami tulajdon, holott ma már az önkormányzatok és kárpótlás címén a lakosság is tulajdonrészhez juthat a villamostársaságokban. Egy további képviselői javaslat arra vonatkozik, hogy a jövőben a villamostársaság és azon mezőgazda- sági területek használói, melyek felett távvezetékek futnak, közös felelősséget vállaljanak a veszélyelhárításban. Az ülésen elhangzott: mind a villamos energiáról, mind pedig a gázenergiáról készülőben van az új komplett törvénycsomag, ám a munkát komoly érdekviták kísérik. A mostani módosítások a végleges szöveg kidolgozásához is segítséget nyújthatnak. Az építőipar túljut a válságon A magyar építőipar túljut a válságon, miután tavaly megállt az ágazat termelésének 12 éve tartó folyamatos csökkenése — hangzott el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tájékoztatóján. Az ágazat jövőjét nagyban meghatározza, hogy az állam komoly szerepet kíván vállalni az infrastruktúrális fejlesztésekben. A karaván halad... A Kanadából nem túl sűrűn hazalátogató házaspárral járom a várost immár hetek óta. Legutóbb Óbudán az Újlaki templom fölötti kék ház előtt estek ámulatba, ám ámulatba esésük szinte folyamatos. Akkor is, amikor Pesten vagyunk, akkor is, amikor kimozdulunk a fővárosból. Lépten-nyo- mon észrevesznek valamit, ami számukra új, ami jóérzéssel tölti el őket. Érdeklődnek minden iránt, ám egy dolog, nevezetesen, hogy mely pártból kiket zártak ki és erről mely politikusok hogyan vélekednek, az valahogy hidegen hagyja őket. Sőt, a feleség a minap e dolgokra legyintett is, mondván: „Teljesen mindegy, hogy a pártok mint falják egymást, ami végül is feladatuk, a lényeg az, hogy ezt úgy csinálják, hogy közben a polgárok ilyen óbudaihoz hasonló házakat újítsanak fel, hogy mint Pest megye szinte összes fal- vában — csatornát építsenek, vízvezetéket fektessenek, víztisztító berendezéseket telepítsenek, az útpénzből utat alapozzanak, az M 0-ást hosszabbítsák, s a boltokbban mindig legalább annyian legyenek, mint ahányan vannak”. Amióta ezt elmondta, azóta a hozzám politikai kérdésekkel forduló ismerőseimnek őt idézem. Valószínűleg kitűnően látja a hölgy a helyzetet, azt, hogy Magyarországon igenis jelentős fejlődés látható szinte minden téren. Annak ellenére is, hogy a parlamentben feladatuknak megfelelően „civakodnak” a pártok és az egypárt- beliek, annak ellenére, hogy az ellenzéki sajtó ennek pont az ellenkezőjét kívánja az agyakba döngölni. Úgy tűnik: a messziről érkező néha élesebben lát, mint az, aki nyakig benne van a mindennapok eseményeiben. Vödrös
