Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 29., KEDD Ruttner Béla emlékülés Lerakták a kórház alapkövét Ö Várostörténeti szempontból nagy jelentőségű eseményre került sor a hét végén. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára Kiss János polgármester és Elek Attila, az egyesített egészségügyi intézmények igazgató főorvosa kíséretében elhelyezte az új nagykőrösi kórház alapkövét a Fáskert utcai, jelenleg belgyógyászati egységként működő intézmény udvarán. Avató beszédében kifejtette: Központilag ugyan nem cél új kórházak felépítése, a meglévőeket kell inkább rekonstruálni. Nagykőrös kórházzal kapcsolatos gondjait régóta ismerem s azzal, hogy a város az építés költségeinek felét hajlandó finanszírozni, e hatalmas teher felvállalásával olyan meggyőző jelzését adta a közakaratnak, amely előtt meg kell hajolni — fűzte hozzá. Kiss János polgármester kijelentette: Nincs többé az új kórházzal kapcsolatban bizonytalanság, feltételes mód. Ebben az évben megkezdődik építése, s 1996-ra olyan intézmény kerjjl a város tulajdonába, amelynek szociálpolitikai, emberi és szakmai szempontból egyaránt teljesítenie kell mindazokat a követelményeket, amelyek méltóak a nagykőrösi emberhez, az évezred vége felé. Ezt megelőzően konferencián tisztelték meg az öt éve elhunyt tehetséges és sikeres szülész-nőgyógyász főorvos, dr. Ruttner Béla emlékét az egészségügy nagykőrösi és nemzetközi hírű képviselői. Ruttner Béla nevéhez fűződik a működőképes nagykőrösi szülőotthon megteremtése, ezenkívül több évtizedes vezető orvosi tevékenysége során a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak számos szervezeti és szakmai praktikumát fejlesztette ki. O vezette be az országban először a terhesoktatást és a terhestornát, úttörő feladatot vállalt a kol- koszkópos vizsgálatok, valamint az úgynevezett „cervix program”, vagyis a méhnyakrák megelőzését elősegítő szervezett szüléseknek az alkalmazásában, elsőként Nagykőrösön. Az emlékülésen részt vett többek között Kerényi Tamás, a New York-i Sinai Hegy kórház professzora, Bemard Artur, a Kaali intézetből, Papp Zoltán profesz- szor és munkatársai a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről. A konferenciát megnyitó Andréka Bertalan hangsúlyozta: nagyon fontos az, hogy az orvosok találkozzanak, mert minden konzultáció, tanácskozás, legyen azoknak bármi a témájuk, csakis a magyar egészségügy hasznára válik. Napjainkban — folytatta — sokan bírálják az egészségügyet, jelenlegi állapotáért, de emiatt nem a szolgálatában álló mintegy 300 ezer alkalmazott tehet, hanem az a politikai rendszer, amely színvonalát a századelő európai élvonalából fokozatosan a mélyre süllyesztette. A ma működő kórházaknak 70 százalékát még a dualista korból örökölte az ország. Az azóta épült újabb intézményekkel az európai normákat mennyiségi értelemben indokolatlanul messze meghaladó technikai bázis jött létre. Ám, mindez olyan struktúrában, amelyben nem volt alkalmas az ésszerű és ember- központú gyógyításra. Más gyakorlatra van tehát szükség, a kórházcentrikus helyett olyan egészségpolitikai, illetve annak követő részeként olyan biztosításpolitikai rendszer kell, amely a szakma, a konstrukció és a finanszírozás szerves egységét alkotja. A hazai egészségügy reformja is gyakorlatilag ezeknek a leglényegesebb funkcionális pilléreknek az egyszerre történő megerősítésével folyik. Ezért tornyosult fel az a szemlátomást hatalmas feszültség, amely az előző állapotából kimozdította, de az Újba még nem stabilizálta a magyar egészségügyi ágazatot. Ezért hasznos az, ha minden orvos, minden egészség- ügyi dolgozó türelmetlen. Mert ez a türelmetlenség segíti útján a reformot. Szerencsére olyan irányadó változások történtek már az elmúlt néhány év alatt, amelyek az elkövetkező politikai ciklusokat is kényszerpályára viszik az egészségügy fejlesztésének megitéslésében és gyakorlatában — zárta előadását a helyettes államtitkár. M. J. Miért akarnak válni? Az ultimátum maradt Van helye a segítségnek Viharkárok nyomán Néhány nappal ezelőtt már megírtuk, hogy Csepel — Újpesttel és Erzsébettel együtt — válni akar a fővárosi köz- igazgatástól. Ennek egyik oka Csepel esetében — úgy gondoljuk — a főváros ulti-- mátuma. Csepel polgármestere, Hajdú Béla arról tájékoztatta lapunkat, hogy a legutóbbi fővárosi közgyűlésen a képviselő-testület nem változtatta meg az előző, a szennyvíz- tisztító helykijelölésével kapcsolatos véleményét. Az előzmény: a hatvanas években Csepel északi részét jelölték ki a beruházás helyéül, pénz ugyan nem volt az építkezéshez — úgy, ahogy most sincs —, de ez az igen hasznos terület (ahol akár egy második Margit-szigetet is létre lehetne hozni) azóta is parlagon hever. Az önkormányzat (természetesen nem ingyen) egy, a gyártelepen lévő térséget ajánlott fel erre a célra, amely sokkal alkalmasabb lenne az építkezéshez. A fővárosi közgyűlés azonban ultimátumot nyújtott be a csepeli vezetőknek: vagy az eredetileg kijelölt helyet kérik, vagy egyéb, a célnak megfelelő, előkészített építési telket, térítésmentesen. Ezt az eljárást természetesen nem tartotta jogosnak a csepeli önkormányzat. De végül is nem tehet semmit. Megszületett a döntés. Á. M. A nyár eleji súlyos jég- és viharkárok utáni kártalanítás mértékéről az elmúlt héten döntött a kormány. Eszerint az önkományzati és magántulajdonban lévő épületeken, illetve a közterületi károk enyhítésére 60,5 millió forintot osztanak szét az érintett települések között. A kártalanításban részesülők között van Aszód (5 millió forint), Iklad (1,5), Albertirsa (0,5) és Újszilvás (0,5). Mire elegendő ez az ösz- szeg, s mire használják fel az önkormányzatok? — érdeklődtünk a polgármesteri hivatalokban. Ászód és Albertisra polgármestereit nem értük utol, Ikladról viszont megtudtuk, hogy a kapott összegnek éppen a duplájával ér fel a kár. A hirtelen lezúduló felhőMmmMfSMmmmmMmmm szakadás a vízelvezető árkokat rongálta meg, eltömte az átereszeket: az utcákat még takarítják. Újszilvás 800 lakott ingatlanából 300-ban keletkezett kár. Fehér Tibor polgármester arról is beszámolt, hogy a szélvihar megroppan- totta az új központi iskola homlokfalát, a villanyhálózatot, a magánházak és középületek tetőszerkezetét szintén megtépte. A kapott kártalanítási összeg ilymódon csak jelképes segítség, hiszen közel 10 milliós nagyságúra becsülték a kárt. Ráadásul az ingatlanok 75—80 százaléka nem volt biztosítva sem. Azért a nekik ítélt anyagi támogatásnak örülnek, mert mégis több a semminél — mondta kérdésünkre a polgármester. (tóth) Kettős ünnepet ültek a hét végén a gvóniak. Az ünnepélyes szentmisét az ötven évvel ezelőtt pappá szentelt Bisztrai László tiszteletére tartották. László atya három éve a helyi plébánia vezetője és ez idő alatt újjáépítette a templom épületét, és a hagyományos ablakokat mozaikokra cserélte ki. Erdó'si Ágnes felvétele Versenytárgyalás Pátyon Versenytárgyalást ír ki Petty önkormányzata. — Augusztus végén tudjuk meg, kapunk-e állami céltámogatást — mondotta Kuthy Ákos polgármester. — De addigra már szeretnénk megtalálni a majdani kivitelezőt, elkészíttetni a terveket. Eleinte úgy volt, hogy a csatornázást is, más, már javában zajló fejlesztésekkel együtt, néhány szomszédos község összefogásával valósítjuk meg. Végül is, ez most elmaradt, az egyik településen már befejezték, a másikban nemsokára megkezdik a csatornázást. Az, hogy nálunk mikor indulna el a beruházás, attól is függ, kapunk-e állami segítséget. J. Sz. 1.) Megkérdeztük: Hogyan veszi fel a megye a harcot a drogok ellen? Napjainkban különösen nagy hangsúlyt kap a kábítószerellenes küzdelem, az emberek, s főként a fiatalság veszélyeztetettsége. Azt kérdeztük az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat Pest megyei egészségvédelmi osztályvezetőjétől, Dr. Szabó Máriától, milyen programokkal próbálják felvenni a harcot a főváros környéki agglomerációban egyre nagyobb veszélyt jelentő kábítószerfogyasztás ellen. — Megyénket hosszú ideig elsősorban a túlzott alkoholfogyasztás jellemezte. Ugyanakkor az elmúlt időszakban, főként a fiatalok körében megnövekedett a szervesoldószerek inhalálása, a gyógyszerek alkohollal történő együttes alkalmazása, sőt a klasszikus kábítószerek megjelenése is. Ezért is dolgozott ki az intézetünk többlépcsős cselekvési programot a veszély megelőzésére. Első lépcsőben például Budaörsön alakítottunk ki egészségnevelési módszertani bázisiskolát, ahol I—VIII. osztályig tanítjuk a tanterv szerint célirányosan a gyerekeket. Piliscsabán a Gyermekházban a kölni drogmegelőzési program keretében foglalkoznak a gyerekekkel. Monoron és Gödöllőn egy egészségnevelő tart órákat az általános és a középiskolákban. Vácott a Diáktanya rendezvényein túl nyári egyetemet szerveztünk a segítők felkészítésére, s hasonló foglalkozásokat tartunk a megyei nevelőotthonokban is. A második lépcsőben egy ifjúsági tanácsadót rendeztünk be Budaörsön, a „Kallódó gyermekekért és Ifjakért Alapítvány működik Solymáron, Csobánkán egy szociális információs iroda áll a veszélyeztetett korosztályok megsegítésére, Vácott, Budakeszin, Foton pedig a Támasz Alapítvány folytat drogmegelőző tevékenységet, mentálhigié- niás tanácsadó várja a rászorultakat Pilisvörösvá- ron, s a Szent Rókus Kórház Rendelőintézetében folyik családterápiás gondozás illetve, krízis-tanácsadás. A harmadik megelőzést segítő lépésként ambuláns kezelést végzünk alkoholisták, gyógyszer- és drogfogyasztók számára a váci kórház és a Szent Rókus Kórház rendelőintézeteiben, a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban; továbbá rehabilitáció folyik Po- mázon és Dunaharasztin. • —Kapnak-e ehhez a munkához valamilyen megyei szervtől anyagi segítséget? — Az ÁNTSZ Pest Megye Intézetének egészség- védelmi osztálya pályázatot nyújtott be az önkormányzathoz az Egészség- ügyi Alap elnyeréséért. A téma a kábítószerek terjedésének megelőzése volt. A megyei önkormányzat 600 ezer forintot szavazott meg pályázatunkra; melyet a szakemberek felkészítésére és a lakosság tájékoztatására tervezünk felhasználni. M. É. Pro Űrbe kitüntetések A testvérvárosok is köszöntötték Az idén 625 éves Nagykőrös városát tisztelő többhetes rendezvénysorozat központi ünnepségét az erdélyi, olasz, a német és a szlovákiai testvérvárosok delegációinak részvételével vasárnap délután tartották a város fellobogózott főterén. Az eseményt Bánffy György színművész, nagy tetszést arató szavalatával nyitotta meg, majd Kiss János polgármester köszöntötte Nagykőrös lakóit és a vendégeket. Az ünnepség szónoka Kulin Sándor ország- gyűlési képviselő volt, aki elsőként Antall József miniszterelnöknek és Habsburg Ottónak, az Európa Tanács elnökének levélben küldött jókívánságait tolmácsolta a város lakóinak. Rendhagyó, de az alkalomhoz illő beszédében Kulin Sándor a régmúlttól napjainkig elevenítette fel Nagykőrös mozgalmas históriáját. Gondolatait ekképpen zárta: Nagykőrös kis város, de gazdag a történelme, van honnan merítenie, ha jó példákat akar felmutatni a mai és a jövendő nemzedékének. A történelem, a hagyományok tisztelete azonban nem szabad, hogy megmerevítse a gondolkodást, mert a mozdulatlanság egyenlő a csendes pusztulással. Minden település, így Nagykőrös történelmének ismerete is hozzásegít ahhoz, hogy jobban megismerjük a haza, a magyarság történelmét. Amely egyszersmind arra tanít, hogy felismerjük a tendenciák és abban a pátriális létezés folytonosságának irányát. Autentikusak ezek a gondolatok, hiszen Kulin Sándor éppen azok közé tartozik, akik tevékenyen részt vállaltak Nagykőrösön a rendszer- váltás előkészítésében, a demokratikus folyamatok kibontakoztatásának elősegítésében. Ebbéli tevékenységét méltányolva a mostani ünnepélyen Pro Űrbe kitüntetésben részesüit. Posztumusz kapta e legmagasabb városi elismerést Ruttner Béla szülés-nőgyógyász, a nagykőrösi édesanyák szolgálatáért, valamint tudományos életművéért. A díjat özvegye vette út Kiss János polgármestertől. Az ünnepséget a református tanítóképző főiskola kórusának előadása zárta. (Miklay)
