Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 29., KEDD 3 Nekünk nem kell Mohács! Mohács, 1993. június 27. A magyar szabadság napja alkalmából íródott történelmi játékra várva ülünk a Duna parton. Mögöttünk lenyugodni készül a nap. Néhány csepp eső hull a szakadozó felhőkből, s a folyó túlsó oldaláról átívelő szivárványhidat épít a természet. Mintha a Magyar Szabaság Napja Alapítvány emblémájának, a harangnak az óriásira felnagyított mását látnánk. Alatta tizenkét gólya repül át szépen, sorban. Már ezért érdemes volt ideutazni Gödöllőről, ahol 1991-ben megfpgant az ötlet az idegen katonák kivonulásának megünneplésére. A 900 éves Mohácson tapasztalható: nagyon gyorsan természetessé vált a szabadság. Tartson ki örökké! A fogadalmi templom előtti téren a „Nekünk Mohács kell?” című produkció a történelmünket végigkísérő válságokra emlékeztet, figyelmeztetve az összefogás szükségességére, ami nélkül elveszhet a nemzet. A közönség csak a végén eszmél fel és tapsol. A szereplők bemutatását követően tölti be a teret a legszebb dal. S milyen érdekes véletlen: megnatofonszalagomon egymásba ér két felvétel. Szombaton Galgamácsán dalolták, hogy „Gyere babám, váltsál ki, (Ne hagyjál elhervadni”. Vasárnap este Varga Miklós a megzenésített Ratkó-verset énekelte: „Emeld fel fejedet büszke nép,)Viselted a világ szégyenét”. 1 A határvárosban senki sem hitte ezen az estén, hogy „nekünk Mohács kell”. A műsorról sokféle értékelés születik majd, de lehet-e annál fontosabb, amit az egyik gödöllői „zarándok” mondott hazafelé indulva: — Számomra minden nap boldogsággal teli. mióta szabadságban élek. B.G. Antall József a 36-oknál Antall József miniszterelnök a 36-ok képviselőcsoportjának meghívására /észt vett a testület tegnapi ülésén és közel háromórás tájékoztatást tartott kül- és belpolitikai témákról. illetve válaszolt a frakciótagok által feltett kérdésekre. A kormányfő és a frakció nem folytatott külön tárgyalást a pótköltségvetésről, az áfa-törvény módosításáról vagy más aktuális törvényhozási kérdésekről. Minderről Böröcz István, a képviselőcsoport vezetője számolt be az ülés szünetében az újságíróknak. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a héten — valószínűleg kedden — folytatják a Szabó Iván pénzügyminiszterrel egy héttel ezelőtt elkezdett megbeszélést a pótköltségvetési törvényjavaslatról. A frakcióvezető úgy vélekedett, hogy ezt az előterjesztést a 36-ok tagjainak túlnyomó többsége meg fogja szavazni. Habsburg Ottó Tokaj díszpolgára A nemzet előtt álló legfontosabb feladat a morális megújhodás, egy igazi béke biztosítása, ami a lelkek kibékülését is jelenti — hangoztatta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke tegnap, a tokaji római katolikus . templomban, azon az ünnepségen, amelyen a szőlő és bor városa díszpolgárává fogadta a politikust, Beszédében megemlékezett arról, hogy éppen 79 éve dördültek el azok a lövések, amelyek Szarajevóban kioltották Ferenc Fer- dinánd életét és végül az első világháború kitöréséhez vezettek. Mint mondta, ekkor indult el az a tragédia, ami a trianoni szerződésbe, a hitleri zsarnokságba és a jaltai szerződésen keresztül az ország megszállásába és a hidegháborúba torkollott. Rámutatott, hogy nyolc évtizedes békétlenség után, ma a legfontosabb az európai egység megteremtése, ami a magyarságnak különös érdeke. Jeszenszky Géza nyilatkozata Megbecsüléssel tekint ránk a világ ([folytatás az I. oldalról) Őszintén remélem, hogy ennek vége lesz, s nap mint nap igyekszem hozzájárulni ehhez, a diplomácia eszközeivel. Természetesen fokozottan figyelünk a horvátországi elűzött magyarok sorsára, hogy mikor térhetnek vissza. Hasonlóan, vagy még nagyobb aggodalommal gondolunk a Vajdaságban élő magyarokra. Minden nemzetközi fórumon szót emelünk az érdekükben. Magyarországnak pedig az nyújthat még további biztonságot, ha azt a nyugodt politikát folytatjuk, amit eddig. Akkor legkésőbb pár éven belül az Európai Közösség tagjává lehetünk, s gazdaságilag és politikailag jóval kevesebb okunk lesz bármilyen aggodalomra. — Akadtak, akik támadták, sőt hazaárulással vádolták a kormányt, az ukrán—magyar szerződés megkötéséért. Mi az ön véleménye e kijelentésekről, vádaskodásokról? — A magyar ember a szavakban mindig szenvedélyes (volt), a tettekben szerencsére józan és visszafogott. Az, hogy egy-két képviselő száján olyan kifejezések szaladtak ki, amelyeket — meggyőződésem szerint — ők maguk is megbánnak, ezt sajnálatosnak tartom. Én ebből nem csinálok ügyet. Az ukrán kérdésben —- és másban is — tiszta a lelkiismeretem, miként a kormányé is. Az utóbbi olyant tett, ami az országnak is jó, hiszen legnagyobb szomszédunkkal erősítette meg a barátságot. Fontos a barátság azzal a nemzettel, amely a magyar kisebbség helyzetében nagyon komoly javulást tett lehetővé. Minden okunk meg volt arra, hogy megkössük ezt a szerződést, amire én személy szerint büszke vagyok. Ez a szomszédainkat is egyre inkább arra kényszeríti — legalábbis remélem —, hogy térjenek arra az útra, amely a magyar kisebbség jogainak kiterjesztését, garantálását jelenti. S ha ez megtörténik, akkor velük is rendezni lehet a viszonyt. F. F. Kizárták Zacsek Gyulát az MDF-ből Az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága tegnap délutáni ülésén egyhangúlag megállapította, hogy Zacsek Gyula, a párt elnökségének tagja fegyelmi vétséget követett el, és ezért a nevezett képviselő nem maradhat tovább az MDF tagja. Ezt Kulin Sándor, az etikai bizottság elnöke jelentette be azon a sajtótájékoztatón, amelyet a testület ülése közben tartott. Közölte azt is: Szilasy' György ügyében is hamarosan döntés várható. Kulin Sándor ismertette azt a két telefaxot, amelyet Zacsek Gyula június 25-én, valamint 28-án, tegnap juttatott el hozzá. Az első telefaxban jelzi, hogy a múlt heti idézésnek nem tud eleget tenni, mivel külföldön tartózkodik. A Kulin Sándor szavai szerint meglehetősen indulatos üzenetben az a megjegyzés is szerepel: lehet, hogy koncepciós perek folynak, egy „őrült, vagy őrültek forgatókönyve szerinti vérfürdő az MDF-ben”. Már a 25-ei telefaxban is közli a képviselő, hogy nem vesz részt semmilyen meghallgatáson és kéri, hogy közöljék az ellene felhozott vádakat. A küldött levélben Zacsek Gyula bejelenti, hogy a Parlament ülése alatt „az MDF iránti elkötelezettsége okán” nem kíván részt venni a fegyelmi meghallgatáson. Ezzel kapcsolatban Kulin Sándor hangsúlyozta: egy 1992 szeptembere és 1993 májusa közötti statisztikai kimutatás alapján Zacsek Gyula a Parlament szavazásainak 30,9 százalékán vett részt. A Magyar Igazság-frakció ülése Bejegyezték a pártot Istenkeresők tábora Megnyílt tegnap Békéscsabán az ifjúsági táborban az istenkereső fiatalok ötnapos bentlakásos tábora, amelyet az evangélikus egyház szervezett a 14-20 év közötti korosztálynak. A mintegy negyven résztvevő javarészt helybeli és evangélikus, de más felekezet- hez tartozó s vallás nélkül felnőtt, hitbeli kérdéseikre választ kereső fiatalok is jelentkeztek az istenkeresők csabai táborába. A résztvevők előadásokat hallanak arról, hogy mit jelent ma Krisztus a keresztény-keresztyén embernek, a vallásos bölcseletről, a hitről, az egyház küldetéséről, s a keresztyén-keresztény ember lelki életéről — ugyanezekről a kérdésekről tartanak beszélgetéseket is. A közös áhitatok és éneklések mellett egyebek közt sportolásra és muzsikálásra is lehetőség van. A Magyar Igazság-frakció tegnapi ülésén úgy döntött: az Országgyűlés délutáni plenáris ülése előtt napirend előtt szót kér. Mint Horváth Lajos a frakció ideiglenes vezetője az MTI munkatársának elmondta: a képviselőcsoport szeretné, ha a Házbizottság rendkívüli ülésen, sürgősséggel megtárgyalná, és megadná a képviselőcsoportnak a frakcióknak járó jogokat. Erre azért van szükség, mert egyrészt a Ház- bizottság nem tárgyalta eddig az ügyet, mondván: még nem alakult meg a frakció, másrészt azonban az MDF ezt kész ténynek tekintette, és a képviselőktől elvette a bizottsági helyeket. A képviselők munkalehetőséget kérnek, valamint azt, hogy kapják meg a nekik járó infrastruktúrát. Horváth Lajos elmondta: többen néhány napja nem kapják meg az Országgyűlés futárpostáját. A, frakció tegnapi ülésén részt vett Zacsek Gyula és Szilasy György is, akik beszámoltak egyesült államokbeli tapasztalataikról. Mint Horváth Lajos elmondta: megérkezésük óta a képviselők tájékozódtak, és rendkívül pozitívan nyilatkoztak a Magyar Igazság-frakcióról. Arról azonban, hogy belépnek-e ebbe a képviselőcsoportba, csak az MDF Országos Etikai Bizottságának döntése után kívánnak * nyilatkozni. A Magyar Igazság Párt bejegyzése körüli bonyodalmakkal kapcsolatban Horváth Lajos elmondta: azt, hogy a cégbíróság elfogadta a párt bejegyzési kérelmét, az alapítók úgy tekintik, mintha a szervezet jogi felelősséget vállalna arra, más ilyen bejegyzés nem létezik. • • Ötéves kortól tankötelezettség A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szeretné bevezetni a 10 osztályos általános iskolát — mondta a megvitatásra váró közoktatási törvénytervezetre utalva Kálmán Attila államtitkár tegnap, a könyvtárostanárok VI. nyári akadémiájának nyitó napján. Véleménye szerint a 9. és 10. osztályba olyanok fognak járni, akik korábban a 8. osztály elvégzése után nem tanultak tovább, vagy ipari iskolában folytatták tanulmányaikat. A diákok választhatnak, hogy a 4. osztály elvégzése után a 8 osztályos gimnáziumban folytatják-e tanulmányaikat, vagy 6 osztályos általános iskola után 6 osztályos gimnáziumba mennek. Lesznek, akik a hagyományos rendszer szerint a 8. osztály után 4 éves gimnáziumban tanulnak tovább. A szakközépiskolai oktatást 5 évre szeretnék emelni. Az ott tanuló diákok ugyanolyan érettségi vizsgát tehetnek majd, mint a gimnáziumban végzett gyerekek. Kálmán Attila azt is elmondta, hogy a tankötelezettséget 5 éves kortól vezetnék be. Úgy vélik, a gyerekeknek már az iskola előtt meg kell tanulniuk a társasági viselkedési normákat. Az államtitkár szerint a fent elemzett tervezet. „talán nem tökéletes, de 1993-ban működésképesen bevezethető lenne”. Gadó göbbelsezik A Hét vasárnapi műsora ugyancsak rendhagyónak mondható. A műsorvezető elnézést is kért — nagyon helyesen — mindazoktól, akik hírekre, információkra várva szoktak ebben az időpontban a televízió elé ülni. Ez alkalommal A Hét és az Egyenleg közti nézeteltérés tisztázására próbáltak sort keríteni, hiszen az 1992. október 23-tól gyűrűző botrány remélhetőleg végső szakaszához érkezett, érkezik, s végre megtudhatjuk, mi is történt ama nevezétes napon a Parlament előtti téren, amikor is Göncz Árpád köztársasági elnök nem mondhatta el ünnepi beszédét. A Pest Megyei Hírlapnál szinte az első pillanatban azon az állásponton voltunk, hogy az az ominózus eset csak valamilyen provokáció következménye lehet, s ennek mozgatója nagyon sok ember, akár az Egyenleg sajtótájékoztatóján olyan harsányan göbbelsi módszereket kiabáló Gadó György is lehet. Sokan lehetnek, hiszen nap mint nap hallunk és tapasztalunk olyan kijelentéseket és jelenségeket, amelyek arra utalnak, hogy fiatal demokráciánknak nemcsak hívei, hanem ellenzői és vámszedői is vannak. Sokan vannak, akik Magyarországot, merthogy nem ők nyerték meg a választásokat, az egész világ előtt rossz színben szeretnék bemutatni. Jó példa volt erre a „hordót a szónoknak” parlamenti bekiabálás meghamisítása, illetőleg az, hogy különös öltőzékű fiatalok randalíroztak október 23-án a Kossuth téren. Sajnos ügyészségi vizsgálat sincs, amin elcsodálkozom, s erre az el- csodálkozásomra azért is van okom, mert csak most tudtam meg, hogy a honatyákból álló vizsgálóbizottság nem tartotta fontosnak, hogy az Egyenleg kazettáját, amelyet A Hét bemutatott — korábban megtekintse. Ennek elmulasztása jelzi számomra, hogy nem lehetett olyan komoly az a vizsgálat, amit folytattak, de ha már így van, nagyon jó lenne, ha az ügyészség öntene végre tiszta vizet a pohárba, márcsak azért is, hogy ne lehessen olyan gátlástalanul göbbelsezni Magyarországon, ahogy -azt Gadó György teszi. (Vödrös)
