Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 28., HÉTFŐ 3 Ülésezett a kormány Módosítják az adótörvényt Jeszenszky Géza Cegléden Mindenekelőtt önmagunkban kell bízni! Nehéz a szabadságról beszél­ni, amely olyan, mint a leve­gő. Nemcsak azért, mert éltet és nélküle elpusztulunk. Ak­kor vesszük észre, amikor hi­ányzik. A szabadság még in­kább. Nem felejtettük el azt. milyen volt, amikor féltünk: a hatalomtól, a rendőrtől, a párt­titkártól, a szakszervezeti bi­zalmitól is. És féltünk önma­gunktól is — mondta egye­bek mellett Jeszenszky Géza külügyminiszter Cegléden, a Szabadság téren, a szabadság napja alkalmából rendezett ün­nepségen. Mácz István polgár- mester köszöntötte a népes hallgatóságot. Jeszenszky Géza bevezetőjében emlékez­tetett arra, hogy Magyarorszá­got — történelmünk sok ne­héz évtizede és évszázada ta­núskodik róla — nem egyszer szállták meg, majd kifejtette: amennyire csaknem észrevét­len volt a szovjet megszállás utolsó időszaka, az országnak szinte „fel sem tűnt”, hogy el­mentek a csapatok. Végre sza­badok lettünk. Ez a nép esélyt kapott arra, hogy úgy rendez­ze be az életét, ahogy akarja. A nemzetnek a maga lábára kell állni. Nem könnyű sza­badnak és felelősnek lenni sa­ját sorsunkért. Találjuk meg az eszközöket, hozzuk meg a legjobb törvényeket. A magyar diplomácia veze­tője ezután rámutatott, nem csupán a kormányon, egy- egy képviselőn, hanem min­den egyes állampolgáron mú­lik az ország jövője. Minde­nekelőtt önmagunkban kell bízni! Ez a nép ezer éven ke­resztül minden rossz után fel tudott támadni, ennek most is meg kell történnie. Ha e nem­zet képes lesz összeszedni még egyszer önmagát — en­nek látjuk a jeleit —, akkor méltóak lehetünk az őseink­hez. F. F. A kormány által hamarosan parlament elé kerülő jövő évi költségvetés-tervezet 249.9 milliárd forintos hiánnyal szá­mol. Erről tájékoztatta az új­ságírókat Szabó Iván pénz­ügyminiszter a szombati kor­mányülés szünetében. A kabi­net a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban olyan kérdések­kel foglalkozott, mint az ön- kormányzatok, a mezőgazda­ság támogatása, az infrastruk­túrára, a lakásépítés bővítésé­re fordítható összegek. A költségvetés annak ellenére, hogy a tervezett — az IMF- fel már egyeztetett — 250 milliárd forintos hiányon be­lül marad, 4 milliárd forinttal többet folyósítana a számított­nál az önkormányzatok cím­zett- és céltámogatására. Ugyancsak több juthat — 5 milliárd forinttal — agrártá­mogatásra. Az infrastrukturá­lis fejlesztésekre, lakásépíté­sekre költhető beruházási költségvetési kiadások 48 milliárd forinttal növeked­nek, s a költségvetés adósság- szolgálati költségei jövőre 55 milliárd forinttal haladják meg ar. ez évit. Ez azt jelenti, hogy az említett célokra a költségvetés 100 milliárd fo­rinttal fordít többet, amit rész­ben az államigazgatási kiadá­sok visszafogásával, részben pedig az adóbevételek növelé­sével fedez. A jövő évi költségvetés ter­vezett bevételi főösszege meghaladja az 1,075 milliárd forintot, a kiadási főösszeg pedig 1,325 milliárd forint lesz. A pénzügyi kormányzat úgy állította össze a költség- vetést. hogy a tartalékon fe­lül még 12 milliárd forinttal rendelkezzen, amennyiben az augusztusban sorra kerülő ÉT-tárgyalásokon olyan meg­állapodás születne, amely nö­velné a kiadásokat. A kormányülésen a költ­ségvetés mellett szó volt az adótörvények módosításáról is. A sajtótájékoztatón elhang­zott: az általános forgalmia- dó-kulcsok emelése következ­tében 1994-ben az adóbevéte­lek 30 milliárd forinttal növe­kednek. Valamivel több pénz­hez jut a költségvetés szemé­lyi jövedelemadóból is. Elvi döntés született a jövő évi személyi jövedelemadó-táblá­zatról. Ennek lényege, hogy az 1 millió forint alatti é,vi jö­vedelemmel rendelkezők adó­terhelése csökken, az ennél nagyobb bevételre szert tevő­ké növekszik. A csökkenés a legrászorultabb rétegeknél el­érheti az 5 százalékot. A leg­magasabb adókulcs a jelenle­gi 40 százalék helyett 44 szá­zalék lesz. Még nem eldön­tött, hogy milyen éves jöve­delmen felül kell ezzel az adókulccsal adózni, ám ez az összeghatár valószínűleg 1 millió forint alatt lesz. Szabadságnapi juniális Alsónémediben Habsburg Ottó Mohácson A harc Moháccsal kezdődött A magyar nép megváltoztatta a világtörténelmet (Folytatás a 1. oldalról) — A magyar történelem nem más, mint a szabadság utáni vágyakozás félévezre­des küzdelemláncolata, ele­ink és hőseink áldozatválla­lása a szabadság oltárán. Ez a harc Mohácsnál kezdődött és 1991-ben végződött, ami­kor az utolsó szovjet katona is elhagyta az oly sokat szen­vedett, vértől áztatott ma­gyar földet — mondotta Jó- zsa Fábián, majd hozzátette: — A rendszerváltozás utáni első demokratikus kormány­nak sok mindent felrónak, egyre több vádaskodás hang­zik el az ellenzék részéről. Kevésbé lényeges gondokat felnagyítanak, ugyanakkor feledni próbálják az olyan rendkívüli tényeket, mint az ország függetlenségének ki­vívása. Pedig Iván nem ön­szántából távozott tőlünk, ez is a jelenlegi kormány példátlan diplomáciai érzé­két tükrözi. Sikerült vér nél­kül, békésen megegyezni, ta­lán először a szuverenitásun­kért folytatott küzdelmek so­rán — szögezte le az állam­titkár. Az évfordulók arra jók, hogy emlékeztessenek, mint ahogy a monográfiák is a múlt felidézését szolgálják. Az a könyv — Alsónémedi története és néprajza —, me­lyet György Balázs polgár- mester nyújtott át Józsa Fá­biánnak, még 1990 előtt író­dott, s az utolsó negyven év történései: a történelmi hite­lesség hiányát tükrözik. — De már írják a hiteles törté­nelmet, s ha ez elkészül, va­lós képet kapunk egy kor­szakról, benne a szovjetek távozásáról — jelezte György Balázs. — Egy olyan korszakról, amiről ugyanúgy nem szabad meg­feledkezni, mint Mohácsról, a Rákóczi-féle szabadság- harcról, 1848-ról és 1956-ról. Tartozunk ezzel a hőseinknek. (matula) Ünnepi tanácsülés a GATE-n S Uj doktorokat avattak (Folytatás az I. oldalról) A tanácsülés során tízen kaptak címzetes egyetemi ta­nári, tizenketten címzetes egyetemei docensi kineve­zést, míg egy szakember cím­zetes főiskolai tanári, négy kolléga pedig címzetes főis­kolai docensi kinevezést. A művelődési és' közokta­tási miniszter az egyetem 12 dolgozójának ismerte el több évtizedes oktató-nevelő mun­káját Pedagógus Szolgálatért Emlékérem kitüntetéssel, az egyetemi tanács a kiemelke­dő oktató-, nevelő-, szervező- munkáért 14 főnek adomá­nyozott Egyetemi Emlék­érem kitüntetést. Az ünnepség végén nyolc docensi, egy főiskolai do­censi és egy tudományos fő- munkatársi kinevezést ad­tak át. B. G. Békét és biztonságot kell te­remteni ennek a sokat szen­vedett népnek — mondta Habsburg Ottó, a Páneuró­pai Unió elnöke tegnap Mo­hácson, a magyar szabadság napja központi rendezvé­nyén tartott ünnepi beszédé­ben. Isten és a haza szereteté- ben minden nemzet együtt tud működni — hangoztatta a politikus a Fogadalmi Templomban — magyar, hor- vát és német nyelven — ce­lebrált mise utáni beszédé­ben. A hidegháborúból győztes­ként kikerült magyar nép alapjaiban változtatta meg a világtörténelmet — hangsú­lyozta a mintegy kétezres tö­meg előtt a Páneurópai Unió elnöke. Először az 1956-os- — a hazáért, a szabadságért és a magyar becsületért — felkelők döntötték meg a szovjet hatalom örökkévaló­ságába vetett hitet és a kom­munizmus iránti bizalmat; majd 1989. augusztus 19-én a Sopronban rendezett páneu­rópai pikniken állt ki a nem­zet a szabadság mellett, ami­kor megnyitotta a határokat a német menekülők előtt, megdöntve ezzel a közép-eu­rópai kis zsarnokságokat. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet a szónok, hogy amennyiben minden fél ratifikálja a szerződést és ezáltal Magyarország társult tagja lehet az Európai Közös­ségnek, a magyar kormány­nak azonnal kérnie kell a tel­jes jogú tagságot, lehetőleg Lengyelországgal együtt. Ha a lengyelek akkor még nem állnak készen erre, akkor egyedül is meg kell tenni ezt — mondotta. A háromnyelvű ünnepi mise után tartott nagygyűlést követően a Magyar Rádió és a Malév rendezett interfolk fesztivált a Kormorán együt­tes közreműködésével, majd a Magyarországra menekült családok találkoztak a város főterén. Országszerte megünnepelték a hét végén a szabadság napját. A rendezvényeken több ez­ren vettek részt, fiatalok, idősebbek egyaránt. Képünk a gödöllői megemlékezésen ké­szült, ahol külföldi diákok is részt vettek Erdősi Ágnes felvétele Környezet­szennyezd környezet­védelem Budapest Főváros Önkor­mányzata ismét megörven­deztetett valamivel. Most egy „Az ivóvíz minden cseppje kincs, de ma már nem természetes ajándék” című négyoldalas, a Jóisten se tudja, miféle kiadvány­nyal. amelyről az, első pilla­natban úgy tűnik, mintha környezetvédelmi brosúra lenne, ám ha jobban átta­nulmányozzuk ezt a pár ol­dalt — amit különben Rév Zoltán budapesti olvasónk küldött be szerkesztősé­günkbe —. rájövünk, hogy egy ostoba politikai kiad­ványt tartunk kezünkben, amelyik ostobaságából kifo­lyólag nemhogy nem védi, hanem egyenesen szennye­zi környezetünket. De vé­gjük csak sorra a tényeket, miket is mond Budapest Fő­város Önkormányzata ne­künk a Dunáról. Á címben szereplő fél mondatot ily módon ismétli meg egy rossz ábra mellett: „Min­den csepje kristálytisztán tündököl” — ez esetben nem nyomdahiba, hogy a cseppjét egy p-vel írjuk, a környezetszennyezőben is így szerepel. Sőt, és ez már a politika körébe tartozik, azt mondja Budapest Fővá­ros Önkormányzata — leg­alábbis ebben a kiadványá­ban —, hogy egykor a fo­lyó, mármint a Duna, kris­tálytiszta volt. No, e kris- táiytiszta folyó a Dunához képest legalábbis vadonat­új Erzsébet híd képe alatt hömpölyög, ám ha emléke­zetem nem csal, az áldott jó Kádár-rendszerben semmi­vel sem volt tisztább a Du­nánk, mint nap jainkban, te­hát teljesen fölösleges ilyen­fajta képzettársításokba be­lemenni a fővárosi önkor­mányzat .jeles” szerkesztői­nek. S ezzel még nincs vége a környezetszennyezésnek, mert azt is írja a színes, de nem színvonalas kiadvány, hogy „szomorúan nézi a vá­rost: a pesti gyárrengeteg felől szennyes, fekete, raga­dós polipkarok nyúlnak a Duna felé, hogy hatalmuk­ba kerítsék”. No, ha megér­tette mindezt az ábrát néze­gető, akkor tán az is feltű­nik neki, hogy a fekete, ra­gadós polipkarok a Parla­ment épületét kerítik hatal­mukba. Nono! De szintén nono-t érdemel ez a monda­ta a fővárosi önkormányza­ti színesnek: „A halacska rémülten veszi észre a foly- togató szennyhullámokat.” Kedves olvasóink, a fojtoga­tó ly-nal történt írását a brosúrából vettük át. Nem sajtóhiba! A harmadik és a negyedik oldalra már azért nem térek ki, mert sajnos igaz, a Duna vízminősége olyan, hogy valóban fojto­gathatja a halacskákat. Am Kedves Budapesti Polgá­rok, arra, hogy a Duna-víz ilyen.- az nem a halacskák voksai alapján történt vi­szont az ilyen förmedvénye- ket kiadó önkormányzat, amely e kiadványával is igyekszik minket fojtogat­ni, sajnos szavazataink alapján jutott a Városházá­ra. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom