Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JÚNIUS 28.. HÉTFŐ ARATUNK Megyénkben csaknem kezdetét vette az aratás. Idén becsapott minket Péter-Pál, és Medárd sem adott esőt. Gyengék a kalászok, rossz a szalma. A szokásos termés felét lehet csak betakarítani. Legyünk hát őszinték! A gazdáknak van oka panaszra. Azonban ha végignéznek földjeiken, láthatják: megvan. Az a föld, amit soha nem lehet ellopni vagy megrontani, az, amely egy évezrede táplálja ezt a népet. Panaszkodni tehát lehet, de elkeseredni soha, mert amíg föld van, hatalom is van, s legnagyobb hatalom a kenyér. És kenyerünk minden csapás ellenére lesz jövőre is. Pitymallik. Keleten megszakad az éjszaka köntöse, s narancssárga fények születnek. Porcsinnal szegett dűlőutakon rázkódunk, a vasalt kocsik előtt táncos léptű lovak szaladnak. Hátul, a saroglyábán zizegő széna. Közte a pálinkásbutykos, a vizeskorsók meg az elemózsia. Az asszonyokon vállkendő, a férfiakon mellény. Mert hajnalban még hűvös van, az út menti tocsogók apró párákat lehelnek. A puszta most kezd kibontakozni a szürkeségből, balra csordakút, jobbra eperfák, melyek poros lábukat áztatják a frissen hullt harmatban. Az út egy vackorfánál véget ér. Megérkeztünk. Előttünk, amíg a szem ellát, hullámzó búzatenger. A férfinép belemarkol, pár szemet kiválaszt. Szájba veszik, elharapják, ízlelik. Ez a próba. A parasztember nyelve, foga így alkot véleményt. Hümmögnek, bólogatnak. S közben kézről kézre jár a bütykös, áldomást isznak a termésre. Aztán a gazda megragadja a kaszát, felnéz az égre, keresztet vet és azt mondja: Hát akkor Isten nevében, emberek. Kezdhetjük! A fenti élményt kerek ötven éve éltem meg világra eszmélő koromban, s bár azóta sokszor részt vettem, hírt adtam aratásról, az a régi kaszapengéses, pacsirtadalos Péter-Pál napi hajnal egyetlen igazán szép emlékem aratásról. Mert jött a gépesítés majd a téeszesítés, s az emberekből szép lassan kihalt a föld iránti szeretet, s az a lázas készülődés, mely az aratást, betakarítást megelőzte. És ami még nagyobb baj, a magunkba vetett hit is odalett, negyven év alatt megszoktuk, hogy helyettünk is mások döntsenek. Bevallom, azt reméltem, hogy most, a tulajdonjog visszarendezésével a földhöz való kötődés, a kenyeret, megélhetést adó rög iránti szeretet is visszatér. S vele a régiek imád- ságos áhítata az első kaszasuhintás ünnepi pillanatában. Sajnos tévedtem. Az aratás kezdetét többnyire ugyanaz a passzív érdektelenség kíséri, mint tavaly vagy azelőtt, hiába keresem a kft.-k, holdingok gondozásába adott földek tulajdonosait a kombájnok nyomában. Remélem, hogy akik a magángazdálkodást választották, mégsem torpannak meg. Bevallom, kicsit csalódtam. Hiába keresem a kévekötő asz- szonyok egykori dalolását, s a hajnalban felhajtott törkölyök kesernyés illatát a kaszára érett búzában. Helyette csak keserű kifakadás van: még az Isten is elfordult tőlünk! Az Isten fogalom, magunkban kell megtaláljuk. Mint ahogy hitet is csak magunkból meríthetünk a sikerhez, fel- emelkedéshez. (matula) Kaszára érett a búza Cegléd és vidéke A jövő héten a búzatáblákba harapnak az aratógépek. Ebből a növényből közel 600 hektáron vetettek. Úgy számítják, bő egy hét múltán a búzaföldeket is kopaszra vágják. A tempós haladásnak az is oka, hogy a szalmának, a búzatermésnek közel felét ugyancsak felszívta a szárazság, de hasonlóan járt a rozs is, amelynek kalászaiban valósággal kisültek a szemek. rülhet a búza is, amely 2-2,3 tonna hozammal kecsegtet hektáronként. Ezután a rozs következik, és várhatóan július 20-a körül az Aranyban befejeződik az aratás. A szerződéses kötelezettségeket teljesítvén, a fölösben maradó szemes terményt közvetlenül a magtárból értékesíti a gazdaság. A június 28-cal kezdődő héten már érdeklődhetnek az állatMegérezzük a szárazságot Idén már Péter-Pál előtt két héttel elkezdték az aratást. Ennek okairól és a jövőre vonatkozó kilátásokról Dunai Sándortól, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai osztályának munkatársától érdeklődtünk. Dunai Sándor elmondta, hogy a gabonafélék kikelésük után állandó vízhiánnyal küzködtek. így a kalászok is rossz minőségűek. Az előrejelzések sem bíztatnak jóval, mivel csak elszórtan várható maximum 5-10 milliméteres csapadék. Abban a talajrétegben, amely a bojtos gyökerű növényeket tekintve fontos, tragikusan kevés a nedvességtartalom. A kapásnövények érzik a szárazságot, de visszafordíthatatlanul káros hatásokkal még nem kell számolni, (feke) A Ceglédi Állami Tangazdaságban már befejezték az őszi árpa aratását. Arany Béla főmérnöktől megtudtuk, hogy a kitartó aszály keresztülhúzta a számításukat. Hiszen az idén a szokásos két és fél tonna helyett csupán egyet takaríthattak be hektáronként. Az elképzeléseik szerint június 25-én az ezernyolcszáz hektár búzatáblán próbaaratást végeznek. Az elmúlt évtizedben hat tonna körüli termésátlagot jegyezhettek fel. Ettől most alaposan elmaradnak. Valószínű, be kell érni a hektáronkénti három-négy tonnával. A rozs betakarítását július 10-étől tervezik. A gabonák értékesítése nem okoz gondot a gazdaságnak. Józsa Istvántól, a Búzakalász Tsz elnökétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elkezdték a négyszáz hektár őszi árpa aratását. Sajnos a termésátlag — a korábbi esztendők eredményének körülbelül a felét közelíti meg — 2,5-3 tonna lesz. Ez messze elmarad a várakozástól. A ki- lencszáz hektáron elvetett búza — két hét múlva kezdik el aratni — sem' kecsegtet Nagykőrösön és a környező települések gazdaságaiban ezen a héten mindenütt megkezdődött a kalászos gabonafélék aratása. A beérés rendje szerint az őszi árpa nyitotta a betakarítás sorát, amelyben úgy tűnik, nem sok örömöt találnak a szántóvetők sem a nagyüzemekben, sem pedig a kisebb magángazdaságokjobb kilátással. A szokásos hathoz képest csupán három tonnára számítanak. A rozs pedig — hektáronként két tonnát remélnek — kifejezetten rossz termést sejtet. Egyébként a gabonáknak egy részét kívánják szerződés alapján értékesíteni. Annál is inkább, mert az árak még most alakulnak ki. A tonnánkénti tíz-tizenkétezer forint lenne a reális összeg ahhoz, hogy a kiadásokat fedezzék. Az elnök megjegyezte még, hogy a műszaki felkészülés sok kínlódással jár. Pénz híján — a bankhitelek kamatai magasak — elsősorban a régi alkatrészeket újították fel, újakat nemigen vásárolhattak. Giba László, a ceglédi Kossuth Tsz elnöke szintén kedvezőtlen képről számolhatott be. Igaz, hogy anno csupán háromszáz hektáron vetettek őszi búzát. Természetesen az aszály velük sem volt kíméletesebb. A gabona térdig sem ér. A terméskilátás az elnök lakonikus értékelése szerint: gyenge, hektáronként körülbelül két tonna lesz. Az aratást július elején akarják elkezdeni. F. F. ban. A nagykőrösi Toldi Szövetkezet 200 hektár körüli árpáját is nagyon megviselte a korán beköszöntő aszály. Az előzetes becslések és a már eddig betakarított hozamok mennyisége alapján is körülbelül 1 tonnára tehető a hektáronkénti termésátlag, ami sajnos csupán harmada az átlagos esztendők termésének. Az alacsony hozamok miatt gabona értékesítésével nem számol idén a szövetkezet, de a hozam arra talán elegendő lesz, hogy az állatállomány abraktakarmányát saját termésből fedezni tudják. Az Arany János Szövetkezetben — noha egyike a legrosszabb földekkel rendelkező gazdaságoknak a környéken — valamivel jobbnak mondják az őszi árpa termését. Körülbelül 15-20 mázsa szemet ad ez a növény, ám ez is csupán felét teszi ki a normális években szokásos árpatermésnek. Két kombájn és két szembehordó gépkocsi el tudja látni az aratási feladatokat. Pár nap múlva sorra ketartó gazdák a Törteti úti majorban, mert akkor kezdik az őszi árpa mérését, mázsánként 800-900 forint körüli áron. Néhány nap múlva a búza értékesítése is kezdetét veszi, úgy tűnik, a rozsból is jut eladásra, a kisbálás szalma adás-vétele pedig már jelenleg is folyik, közvetlenül kint a táblákon. A nyársapáti Haladás Szövetkezetben kétféle kalászost, őszi búzát és rozsot vetettek. Ott majd csak úgy két hét múlva lesz aktuális az aratásról beszélni, akkorra bérelhető aratókapacitás is felszabadul valamely környékbeli kis- vagy nagygazdaságból. Ami a termés alakulását illeNagykőrös és környéke ti, Nyársapát földjein az átlagosnál is jobban megviselte a növényzetet az aszály. A falu környéke abból a kevés esőből sem kapott, ami a megyének erre a déli körzetére mutatóba lehullott. A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezetben aszályra aszály jött — mondják. Erről a napraforgótáblák tudnának a legtöbbet mesélni, az alig 50 centiméteres növények kínjukban virágot bontottak. A gazdaság a kalászosok közül csak rozsot vetett, ezer hektáron. Két hét múlva kezdődik az aratása saját gépekkel, saját felhasználásra az állattenyésztő-ágazatban. M. J. Gödi helyzetkép A gödi Dunamenti Termelő- szövetkezet földjein a jövő héten indul el három kombájn, hogy betakarítsa az idei, nem túl bő termést. A másik három gép a tsz távolabbi körzetében kezdi a munkát. — Hektáranként 20 mázsa termésre számítunk — közölte Mór Rudolf elnök, aki szerint ez az átlag a sokéves eredménynél jóval kevesebb. Nem tartanak attól, hogy magtárban marad a behordott búza, bár a 850 hektár elvetése után nem szerződtek egyetlen felvásárlóval sem. Ezenkívül 350 hektárnyi árpát lenget még a nyári szél. Mindegyik fajta eladásáért mázsánként 750 forint bevételre számítanak. K. I. Dunaharaszti Szerletics Antal, a dunaharaszti Kis Duna Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a többi szövetkezethez képest nincsenek rossz helyzetben, mert a térségben a búza virágzását megelőzően csapadék hullott, így a termények meny- nyisége csak 15 százalékkal marad el az átlagtól. Búzából és árpából egyaránt 30 hektárt vetettek és aratnak. A munkálatok az árpa esetében tegnap kezdődtek el, a búzát a jövő héten takarítják be. Sajnos az árpa minősége a közepesnél rosz- szabb, ebből hektáranként 3-3,5 tonna termett. A búza esetében hektáranként 4-4,5 tonnára számítanak a szakemberek. Várhatóan jövőre is ugyanekkora területen történik majd a termesztés, de a fajtakiválasztásnál a kevésbé igényes és szárazságtűrőbb gabonát részesítik előnyben. Mint megtudtuk, a szövetkezet nem kizárólag mezőgazdasági termelésből, hanem üzleti és kereskedelmi tevékenységből tartja fenn magát, így a kedvezőtlen időjárás sem okoz nekik olyan súlyos gondokat, mint a megye más szövetkezeteinek. Sz. L. Dunabogdany A dunabogdányi Úttörő Sző- szerint a korábbi 4,6 tonna vetkezet búza- és arpatablai- ra is az alacsony és ritkás növés jellemző. A termés 50 százaléka lesz az előző évek adataihoz képest, tudtuk meg Nagy Vilmostól, a szövetkezet elnökétől. A betakarítást a jövő hét közepén kezdik meg. Az árpa 20, a búza 140 hektáron terem. Előzetes felmérések A Szilas A Szilas Szövetkezet mező- gazdasági főágazatának vezetője általánosságban is meglehetősen borús képet fest a várható terméseredményekről. Újvári Miklós elmondta, hogy például őszi búzából, melyet 531 hektáron vetettek a Szilasban, csupán kéttonnás hektáronkénti átlagot várnak. Ez pedig a remélt terméseredménynek csupán a 60 százaléka! — Átlagosan mondva is csupán a felét várjuk annak az eredménynek, amit tavaly arathattunk földjeinken. Pedig — a nehéz gazdasági körülmények ellenére — lehetőségeinkhez mérten műtrágyáztuk a talajt, s mindenhol fémzárolt magot vetettünk. Szabályosan elvégeztük a tavaszi fejtrágyázást és a vegyszeres gyomirtást is. A nagy aszály ellen hektárankénti mennyiség idén csak 2,5-2,6 tonna lesz, annak ellenére, hogy Duna- bogdányban a szárhoz képest szépén kifejlődtek a kalászok! Á nyereségkiesés közel kétmillió forint. A folyamatban lévő földkiadások miatt jövőre vonatkozó adatokat nem sikerült megtudnunk. (sz) mentén azonban sehogyan sem tudtunk védekezni. Tulajdonképpen már csak a kukoricában bízunk: ha ez a vetésterület még kap egy jó esőt, kedvező termés is várható innen. A héten megtartották a Szilasban a terménybecslést. Ezek alapján mondta Újvári Miklós, hogy a már említett 531 hektáros vetett őszi búzából, a 267 hektárnyi rozsból, a 210 hektárnyi őszi árpából és a 113 hektárnyi zabból csak a várt termés 50-60 százalékára van kilátás. Ami a gépeket, illetve az azokhoz szükséges felszereléseket illeti, a Szilas mezőgazdasági főágazata felkészült az aratásra. Tervek szerint pénteken tartják az utolsó gépszemlét, s ettől teszik függővé a hétfői kezdést. (mé.)
