Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

i PEST MEGYE1 HÍR1j\P SZÜKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 3.. CSÜTÖRTÖK 5 Nem lehet mú'veseállomás a megyében? A Rókus megépítené, a társadalombiztosítás nem akarja Barkácsáruház nyílt Érden Az első látogatók egyike a kerti felszerelések iránt érdeklődik Hancsovszki János felvétele (Folytatás az I. oldalról) — Régi vagyunk, hogy ná­lunk, a kórház épületén belül is létesüljön korszerű művese- állomás. Van ugyan egy öt­ágyas dialízisszobánk, de az ott kezelt betegeink csak az orvosi beavatkozás egy kez­detlegesebb, s némi következ­ményekkel is járó formáját vehetik igénybe. Betegeink többségét a témában egyedu­ralkodónak számító Rolitwn állomásra kell, hogy átutal­juk, illetve átszállítsuk. Ez a fajta kezelés egyrészről meg­lehetősen drága (tovább növe­li a költségeket a szállítás ára), de gondot okoz szá­munkra az is, hogy a más be­tegségekkel is küszködő pá­cienseket nem is vállalja az említett műveseállomást mű­ködtető cég. Rév Zoltán kiteregeti a tér­képeket. 180 millió forintért — Ide tervezték a szakem­berek a 10 ágyas műveseállo­mást — mutatja a műszaki rajzokon a megjelölt helyet az osztályvezető. — A Kor­tex Kft. szakemberei minden­re kitekintő pontos terveket készítettek, melyekhez konk­rét számokat is tartalmazó költségvetési számítást csatol­tak. Eszerint csak az épület- rendszer 72 millió forintba kerülne. Ehhez jönne még hozzá az az 52 millió, melyet a technológiai folyamat gé­pekkel történő ellátására, illet­ve újabb 45 milliós értékben az egyszeri nagyértékű fogyó­eszköz pótlására terveztek meg előre a szakemberek. Eny- nyi pénzünk természetesen nincs, s nem is lesz. A megyé­hez fordultunk címzett támo­gatásért. A hivatal írásban és szóban megerősítette, hogy támogatja, s anyagilag is segí­ti tervünk megvalósítását. Az említett támogatás meg­szerzéséhez, amennyiben egészségügyi beruházásról van szó, a társadalombiztosí­tás befogadó nyilatkozata is szükséges. Ezért fordultak az illetékesek az OTF-hez, ahon­nan azonban elutasító választ kaptak. Temesvári Zoltán — akkori — főosztályvezető írta alá a nemleges választ. Telefonon érdeklődtünk nála, miért dön­tött ekképpen a tb. egy, a me­gyének rendkívül fontos beru­házás esetében. A hivatalnok elmondta: az OTF belső ren­delkezése, hogy semmiféle címzett és céltámogatást nem hagy jóvá, amely mögött nem látja a megvalósuló egységek működtetéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. — Egy ilyen műveseállo- más megépítése megnövelné az esetszámokat (Rév Zoltán­tól tudjuk, hogy a Szent Ró­kusba tervezett egység éven­te 60 paciens folyamatos ke­zelését tudná vállalni!) — mondja Temesvári Zoltán —, ugyanakkor úgy látjuk, hogy a térségben biztosítva van az a szükséges kapacitás, amely a művesekészülékekre szoru­ló betegek ellátásához kell. Nemleges válaszunkkal, melyhez hasonlót küldünk immár két esztendeje vala­mennyi ilyen ügyben hoz­zánk forduló intézménynek, rá akarjuk ébreszteni a beru­házást vállalókat arra, hogy csak akkor fogjanak bele az építkezésekbe, a bővítésekbe, ha folymatosan tudnak gon­doskodni is az oda érkező be­tegek kezeléséről. Ehhez ugyanis a tb.-nek nem áll ren­delkezésére külön pénzügyi keret! Tovább kell lépni! A megyeházán természete­sen, az idő rövidsége miatt, nem tudtak az OTF elutasí­tó válaszáról. így Bányai Ju­dit, a közgyűlés aíelnöke megkeresésünkre csak arra vállalkozhatott, hogy a ko­rábbiaknak megfelelően megerősítette a hivatal azon szándékát, mely szerint tá­mogatják a Szent Rókus Kórházban tervezett, s már elfogadott elvi engedéllyel is rendelkező project meg­valósulását. — A számunkra egyelő­re ismeretlen tartalmú eluta­sítás után a legfontosabb — mondta a közgyűlés alelnö- ke —, hogy az érintettek ke­ressenek meg minden politi­kai és szakmai hivatalos fó­rumot céljuk megvalósulá­sa érdekében. Már csak azért is, mert egy korszerű műveseállomás riem csak a Szent Rókus Kórháznak, de az egész megyének is fon­tos. Maliár Éva Tegnap nyitotta meg kapuit érden — az egykori Fészek Fantázia áruház helyén — a Baumax üzletközpont. A há­romezer négyzetméteres alap- területű barkácsáruház első látogatóit és az ott dolgozó huszonkét alkalmazottat Karl­heinz Essl úr, a cég tulajdono­sa és Harmat Béla polgármes­ter köszöntötte. A vásárlók huszonötezer féle áruból válogathatnak. Ta­lálható itt sokféle szerszám; fogó, fűrész, fúró; fürdőszo­ba-berendezés, faáru, fűnyí­ró, komposztáló, műtrágya és még ki tudja mi minden. A világszerte elismert áru­kat forgalmazó cég magyaror­szági áruházlánc megszerve­zésén munkálkodik. Az érdi a második a sorban. Az elsőt Kecskeméten nyitották ta­valy év végén, s az ott elért eredmények igencsak biztató­ak — mondta el Essl úr. A speciálisan a magyar vásárló- közönség számára készült Ba- umax-koncepciót jól fogad­ták a környéken lakók. Külö­nösen a gazdag áruválaszték tetszett mindenkinek. Az árukészlet többnyire nyugati termékekből áll, a magyar cégek mindössze húsz százalék erejéig képvi­seltetik magukat, leginkább faáruval. A cég célja azon­ban az, hogy — remélhetően elérik a mi termékeink is a megfelelő minőségi színvona­lat — minél több magyar árut forgalmazzanak, nem­csak a magyarországi hanem az ötvenkét osztrák áruházuk­ban is. Terveik között szerepel — és az előkészületi munkák már folynak — egy tizenöt üz­letből álló másik áruházlánc létrehozása országunkban. Bu­dapesten már az év végén megnyílik egy áruházuk, to­vábbi négy — Budapesten ket­tő, Székesfehérváron, és Pé­csett pedig egy-egy — 1994—1995-től fogadhatja majd az érdeklődő vásárlókat. Árpási Mária Restaurátorok Az ócsai románkori templom szerkezeti felújítása után a sérült kőoszlopokat restaurátorok javítják ki, illetve állít­ják vissza az eredeti formákat. A solymári Újvári Károly szobrász — akit a szakma csak „öreg Sámsonénak ismer — öt hónap alatt javítja ki a sérült köveket. Vimola Károly felvétele Idősek, betegek a szovjet laktanyában Mindenki érezze: ez az d otthona Cegléden, a Törteli úton — az egykori szovjet laktanya egyik épületében — hamarosan időseket és krónikus bete­geket ellátó intézmény kezdi meg a működését, amit a Ge- rontomed Egészségügyi Szociális Ellátó és Szolgáltató Bt. hozott létre. Karácsony Tibor igazgató-főorvossal az ötlet megvalósulásának körülményeiről beszélgettünk. — Borzasztóan hosszadal­mas volt ez az út. Rende­letek és utasítások kikerülhe­tetlen gátjain kellett átbukdá­csolni. A létesítmény még most sincs a tulajdonunk­ban, mert a nagy dirrel-dúr- ral beharangozott Egziszten­cia-hitelhez eddig nem jutot­tunk hozzá. Bezzeg a volt nómenklatúrának egy-egy vállalat privatizációjánál ez nem gond — nekik megy a dolog. Nekünk a lerobbant, örökül itt hagyott egykori szovjet laktanyával jóval ne­hezebb a helyzetünk — rá­adásul új vállalkozók va­gyunk —-, s valószínű, hogy húsz-harminc százalék ösz- szeggel kell beérnünk. Min­denesetre a hivatal és a bü­rokrácia malmai lassan őröl­nek. — Ez mennyire kedvetle­nítette el? Gondolt-e arra, hogy feladja? — A vállalkozás képzelet­beli mérlegének serpenyőjé­ben kisebb súlya volt a szak­tudásnak és nagyobb a kitar­tásnak. Engem is küldtek egyik banktól és intézmény­től a másikig. Én azzal nyer­tem, hogy elhatároztam, azért is megcsinálom és sem­mi nem tántoríthat el a cé­lomtól. Nem adtam fel, mint az emberek többsége. Sokan inkább nem teszik ki magu­kat ennyi feszültségnek. — Mekkora lesz a létesít­mény? — Több épületet vettünk meg. Az egyikben — amely kétszintes és ezerötszáz négyzetméter alapterületű — lesz a szociális rész. Egyelőre csupán húsz-har­minc személynek alakítunk ki egy-két ágyas, összkom­fortos lakosztályt. A későb­biekben hatvannégy idős em­ber ellátását kívánjuk megol­dani. Egyébként a jelentke­zők igényét igyekszünk telje­síteni a kivitelezésnél. Ha valaki a saját megszokott tár­gyaival óhajtja berendezni a szobáját, annak sincs akadá­lya. Megemlíteném még, hogy a létesítmény másik fele — ha az ehhez szüksé­ges anyagiakat előteremtjük — kórházként fog működni. Ezenkívül két kiszolgáló épület és egy nagy park tar­tozik a leendő egészségügyi intézményhez. — Mi a feltétele annak, hogy valaki az önök lakója lehessen? — A jelentkezőnek — aki lehet egy személy vagy há­zaspár — egyszeri építési hozzájárulást, százötvenezer forintot kell fizetni. Ezenkí­vül a havi ápolási díj körül­belül tizenháromezer forint lesz. Ezért az összegért tel­jes ellátást — az étkezéstől az orvosi kezelésig — kap­nak a lakóink. Aki itt él, semmi gondja nem lesz ma­gára. Törekszünk arra, hogy mindenki azt érezze, ez az ő saját otthona. Kulturális programokat és kiránduláso­kat is szervezünk. Ezzel sze­retnénk tartalmassá és moz­galmassá tenni az eltöltött napokat. Annyi bizonyos — miután végeztünk egy előze­tes piackutatást —, hogy máris sokan jelezték ko­moly szándékukat. Tehát aligha maradnak üresek a szobák. — Lesz-e különleges szol­gáltatásuk? — Jó néhány családnak nemegyszer fejfájást okoz, hogy nyaralás idején kire bízzák az idős hozzátartozó­jukat. Nálunk átmeneti idő­szakra is — egy-két napra vagy akár pár hónapra — el­helyezhetik a szeretteiket. S nem kell aggódni miattuk. Annál is inkább, mert itt olyan orvosok, nővérek, szakemberek gondoskodnak róluk, akik megfelelnek a magasabb szakmai követel­ménynek. —- Mikor nyílik meg az in­tézet? — Az adminisztratív, illet­ve banki, pénzügyi huzavo­na miatt igen szoros a határ­idő a kivitelezésre. Ennek el­lenére azt tervezzük, hogy július elsején elkezdheti te­vékenységét az intézmény. F. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom