Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1993 JÚNIUS 25., PÉNTEK 5 A gondolkodás még nem változott Az agrárrendtartás kérdései KERESDamisol környezetbarát, természetazonös, vegytiszta levéltrágya-család 1—60 literes csomagolásban kapható. Beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos információinkkal várjuk az érdeklődőket. * Modul rendszerű kisvá- góhíd üzemeltethető, amely alkalmas 10-20 sertés műszakonkénti levágására és ezek teljes vagy részleges feldolgozására. * Minipékség iránt érdeklődők jelentkezését várjuk. Az üzem alkalmas pékáru, illetve fehér kenyér gyártására. Egy műszakban körülbelül 3000 fő folyamatos ellátását tudja biztosítani. * Tíztonnás' napi teljesítménnyel kenyér és pékáru sütéséhez szükséges liszt előállítására alkalmas malommal kapcsolatban információinkkal várjuk a vállalkozókat irodánkban. * Kérjük azon vállalkozók jelentkezését, akik fü$- töltáru-készítő húsüzemet működtetnének. A javasolt berendezések napi ezer kilogramm nyersanyagból különböző füstöltáruk és vörösáruk előállítására alkalmasak. A feldolgozandó nyersanyag napi 11 darab 120 kilogrammos sertésből nyerhető. * Kombinált bepárlórend- szer kapható! Szűrt és rostos anyagok — szőlőmust, gyümölcsök és más kertészeti termékekből nyert levek, illetve pépek, gyógynövénykivonatok, híg sörlé — nagy koncentrációra történő kíméletes bepárlásá- ra alkalmas. Feldolgozható mennyiség: 400, 800, 1200, 2000 és 3000 kilogramm/óra. Továbbra is várjuk azokat a vállalkozókat, akik csatlakozni kívánnak li- batömési akciónkhoz. Egy tömési időszak 18 napos, ezalatt 15—35 ezer forintos jövedelem érhető el. Egész éves időtartamra is várjuk az érdeklődők jelentkezését.-KÍNÁL Cséri Péter agrárközgazdász, az Antall-kormány első földművelésügyi miniszterének volt a titkára, jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának főmunkatársa, akivel a hivatal működéséről, céljairól beszélgettünk. Termelői szerveződésekre van szükség — Milyen feladatokkal működik az Agrárrendtartási Hivatal? — A nemzetgazdaság legfontosabb ágazatának legfontosabb részlege jött létre a hivatal megalakulásával. Feladata, hogy az élelmiszer-gazdaságban a termelés, feldolgozás és kereskedelem együttes szabályozását megvalósítsa, ennek kereteit biztosítsa. Mivel ezek óriási feladatok, csak néhány termék- csoport tekintetében kívánunk egy szabályozott termelést, feldolgozást és kereskedelmet létrehozni. Ezek a termékek az étkezési búza, a takarmánykukorica, illetve a sertés- és marhahús, továbbá a baromfihús, a cukorrépa és a növényolaj. — Milyen intézményrendszer keretében dologoznak? Istók Barnabás, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára. Fő kutatási területe a szarvasmarhák tejtermelő képességének vizsgálata. Gazdaköri rovatunkban többször visszatérünk a professzor eredményeire. A tehenek tejtermelő képességének megállapítása régóta foglalkoztatja az állattenyésztőket, állattartókat. A tehenet vásárló állattartó mindenkor bizonyos külső tejjelek alapján igyekezett az állat képességére következtetni. Ez azonban nem mutat számszerűen kimutatható messzemenő összefüggést a tejtermeléssel. Egyedül a tejér alapján lehet a tehén tejtermelő képességét körülbelül az ötödik borjadzásig hozzávetőlegesen megállapítani, s abból kiindulva a havonta várható napi tejtermelést előre jelezni. A kis létszámú állattartás jellegzetessége, hogy az állattartó messzemenően ismerheti állategyedeinek képességét, bármilyen időszakra szóló termelését, az állatok természetét, viselkedését, tulajdonságait. Ezek alapos ismerete a továbbtenyésztésre szánt állatok kiválasztása — A hivatal a földművelésügyi miniszter alá van rendelve. A rendtartás intézményének fontos része egy tárcaközi bizottság, amely négy minisztérium képviseletét látja el, és hetente megtárgyalják az agrárrendtartással kapcsolatos kérdéseket, a döntéseket pedig a földművelés- ügyi miniszter hozza meg. Ezenkívül nagyon lényeges a terméktanácsok rendszere. Jelenleg tizenöt bejegyzett terméktanács létezik, azonban ezek rendszerének kialakítása még előttünk áll. Ugyanis ezen szervezetek megalakulásakor léteztek bizonyos szövetségek egyes termékeket illetően, amelyek feldolgozó üzemekre és kereskedelmi vállalatokra épültek, azonban ezek csak az utóbbi egy évben nyitottak a termelés felé, és különböző nagyvállalkozók, termelők is helyet kaptak a szervezetekben. Ez idő szerint problémát jelent, ha egy, a jpiacra nézve nagy befolyással bíró vállalkozó beül egy szakág szerinti terméktanácsba, ugyanis ez még nem jelenti azt, hogy a termelői szféra megfelelő képviseletet kap. A terméktanácsok végleges megalakulását meg kell előznie egy termelői szerveződésnek, amely tevékenység szerint gyűjti soraiba a termelő szempontjából is nélkülözhetetlenül fontos, és nagymértékben elősegíti azt a törekvést, hogy az utódok elődeiknél jobb termelőképességgel rendelkezzenek. A tejér a tehén hasa alatt a tőgytől az elülső lábak felé húzódó —: nem feltételnül párhuzamos — két visszér, amely a tőgyből szállítja visz- sza a tejtermelésnél fel nem használt maradék vért. Természetes, hogy minél több vér folyik át a tőgyön, annál több a várható tejtermelés, s annál nagyobb a vért a tüdőhöz, szívhez visszaszállító tejér. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a tőgy előtt általában 10-15 centiméterrel mért tejérszélesség minden centimétere hat liter legmagasabb napi tejtermelést jelent. Ennek megfelelően például a 4 centiméteres tejérszélesség a tejtermelési időszak (laktáció) második hónapjában várhatóan 24 liter napi termelést jelent. Az ötödik laktációban a tejtermelés általában csökken, de a tejér akkor is jelzi az állat addig elért legmagasabb napi termelését, illetve az állat képességét. gazdákat. Ezeknek kell végül tagokat delegálni a nagy szervezetbe. Csak így képzelhető el, hogy valamennyi termékpálya megfelelően képviselve legyen. Közel a családokhoz — Az elmúlt években sok szervezet alakult hasonló célokkal. Mi a véleménye erről? — Kevés kivételtől eltekintve egyik sem volt képes kitűzött céljait hatékonyan képviselni. Éppen ez az a terület, ahol a gazdakörök léphetnének, ehhez viszont arra van szükség, hogy szolgáltatásaikkal váljanak vonzóvá a termelők számára. Ha a gazdakörök képesek felvállalni azt, hogy a termelők többségét tagságukba fogadják, és érdekeiket megfelelően képviselik, akkor a terméktanácsban is hatékonyan részt vehetnének. Nagyon jó példákat láttam a gazdakörök működését illetően Pest megye vegyes településein rendezett gazdafórumokon, ahol a gazdaköri tagok az ezerötszáz forintos hektáronkénti támogatást szervezett formában intézték. A gazdának csak a csekk átvételére volt gondja. A parlament napirendjén szerepel a kamarai Sikó Attila az őrbottyáni gazdakör elnöke, akivel hároméves működésük tapasztalatairól beszélgettünk. Az elnök egyik kiötlője volt a közelmúltban megalakított Szent- miklós Szövetségnek. — Mikor és milyen céllal alakítottak kört Orbottyán- ban? — 1990. augusztus 25-én alakultunk, együttműködve a Falufórummal. Fő célunk volt, hogy a kárpótlási törvények végrehajtásában segítsünk a falusi lakosságnak. Szükség volt erre, mert a törvényeket az egyszerű emberek nem értik meg. Arra töretörvény, mely szerint előreláthatóan nem lesz minden mezőgazdasági termelő és vállalkozó kötelezően kamarai tag, mivel egy bizonyos földterület alatt nem szükséges taggá lenni. Ezek a vállalkozók nagyon jelentős gazdasági súllyal bírnak, ezért a gazdakörök feladata ezen réteg bekapcsolása a gazdasági életbe. — A gazdaköri mozgalom lényeges tevékenységi köre a vidéki emberek szakoktatása. Milyenek a lehetőségek erre? — Nem szükséges bizonygatni, hogy egy vállalkozónak milyen széles körű gazdasági ismeretekkel kell rendelkeznie, hiszen a gazdálkodók gondolkodásmódja még nem állt át a régi nagyüzemi rendszerekről. A termelés folyamatának ismerete ma már nem elég, emellett elengedhetetlenül szükséges a marketing, a közgazdasági környezet és a jogi kérdések ismerete is. A gazdakörök ezen kérdéseket érintő oktatási munkája mellett szükség van egy jól kiépített szaktanácsadó hálózatra is. A szaktanácsadóknak közvetlenül a családokkal kell közeli és rendszeres kapcsolatot tartaniuk. Nyolc-tízféle hitellehetó'ség — Milyen hitellehetőségek állnak a mezőgazdasági vállalkozók rendelkezésére? kedtünk, hogy mindenki ott kapja vissza földjét, ahol elvették. Ezt nagyon nehéz végrehajtani, mert a régi tanács és a termelőszövetkezet körülbelül ötszáz hold szántóterületet eladott. Sok bevándorolt család is nálunk szeretné kárpótlási jegyét beváltani, ami a helyiek esélyeit jelentősen gyengíti. Ezt mi igazán nehezményezzük, hiszen ott a hatalom, ahol a föld. — Mi a legnagyobb gondjuk? — Kevés a termelőeszköz. Azonban azt hiszem, hogy ez országos probléma. Amit viszont nagyon méltánytalanCséri Péter: Eddig egy szervezet sem volt képes vállalt feladatait hatékonyan elvégezni Erdősi Ágnes felvétele — Tulajdonképpen örülhetnénk, ha csak azt tekintjük, hogy nyolc-tízféle hitel- lehetőség létezik, azonban ezeket nem használják ki. Ennek az az oka, hogy ezek beruházás jellegű célokra vehetők igénybe. Ezt nem mindenki gondolja végig. A termelés finanszírozására ugyanis nincs megfelelő forrás. Hosszú ideje folyik a munka egy vidéki pénzintézet megalakulásának ügyében, ennek azonban nagy a tőkeigénye. A betétesek jogos kamatigényét költségvetési pénzből kellene finanszírozni. Jelenleg erre nincs lehetőség. A támogatás másik lehetősége a pályázat. Ebben a témakörben viszont súlyos a tájékozatlanság. A gazdakörök itt is jelentős segítséget nyújthatnak. nak tartok az az, hogy a gazdakörök nem vehettek részt a társadalombiztosítási választáson. A gazdaréteg rendkívül jelentős társadalmi tényező. Úgy tűnik, mégsem érdemeltük meg, hogy magunk is részt vehessünk sorsunk alakításában. Talán ma is megmaradtunk mellőzött osztálynak? — Mi a legjelentősebb eredményük? — A Szentmiklós Szövetség megszervezése. Büszkék vagyunk arra, hogy határainkon kívül és belül élő barátaink egymásra találásához tevékenyen hozzájárulhatunk. Pest megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. H. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Az oldalt írta: Feke László A törökbálinti telepünkre raktárházvezető-helyettest keresünk, olyan szakképzett és gyakorlott személyt, aki a rátermettsége és a munkaszeretete révén képes - a meghatározott hatáskörében - önállóan ellátni felelősségteljes feladatait. Jelentkezni lehet Szepessy Gyula raktárházvezetőnél, a 166-7663-as telefonon. A tehenek tejtermelő' képességének vizsgálata A tejér méretének jelentősége Hároméves a gazdakör Őrbottyánban A föld még mindig hatalom
