Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. JUNIUS 25., PENTEK Újabb fordulat a Börzsöny Com-nál Mégis lesz telefonhálózat A Börzsöny Com Rt. életé­ben hétről hétre változik a helyzet. Nemrég még arról tudósítottunk, hogy egy vá- mosmikolai tanácskozáson végleg eldőlt: Tizenötezer fo­rintért senkinek sem lesz te­lefonja a Börzsöny hegység és az Ipolyvidék falvaiban. A Matáv vezetői hatvaneze­rért tettek ajánlatot, s ők lesznek a befektetők, jöven­dő üzemeltetők. Az Ipoly mentéről pedig pályáznak a hátrányos helyzetű közsé­geknek adható fejlesztési tá­mogatásért. A tizenötezer még min­dig irreális szám, de már a hatvanezer sem tartja ma­gát. A polgármesterek mina­pi, Nagymaroson tartott megbeszélésén Györffi Er­nő, a Börzsöny Com Rt. Összefoglalva — jók a szakirá­nyú tapasztalatai Dékányné Kozma Juditnak, aki a fenti té­mában a két hónapig tartott vizsgálatot végezte. A szakfe­lügyelő megállapította, mivel a kerékpár ma már nem csu­pán igénytelen közlekedési esz­köz, hanem egyre népszerűbb sport- és hobby-„tartozék”, így a megyei boltok kínálata is el­tolódott a technikailag igénye­sebb, érzékenyebb alkatrészek- kel'felszerelt termékek felé. Ez a tendencia természetesen az árban is megjelent: ma már 25 ezer forint körül van egy jó ke­rékpár. A fenti jelenség inkább gon­dokat okoz a kis boltok fenntar­tóinak, a kerékpár-forgalma­zásba újólag bekapcsolódó üz­ügyvezető igazgatója mutat­ta be Besenyey Balázst, a HTCC. Consulting Kft. ame­rikai cég magyar ügyvezető igazgatóját, aki ajánlatot tett a megbeszélés résztve­vőinek. Eszerint: A HTCC. érdekelt abban, hogy a Ke- let-Nógrád megyei térség te­lefonhálózatának fejleszté­sével együtt a Börzsöny ha­sonló programját is átvállal­ja, mert a két területen gaz­daságos lenne a beruházás, majd később a hálózat üzemben tartása. A prog­ramban szívesen működne együtt a Matávval is, ha a magyar cégnek szintén meg­felel a kooperáció. A cég feltétele, hogy a részvények nyolcvan százalékát tudja, magáénak. Megállapodás esetén az eddig részvényes, letembereknek. Többségük ugyanis nem tudja összeszerel­ni a meglehetősen bonyolult, fi­nommechanikai precizitást igénylő gépeket, így azokat nem kellő formában (esetleg dobozba csomagolva) nyújtja át a vevőknek. Utóbbiak mun­káját aztán tovább nehezíti, hogy a kerékpár mellé adott szerszámtáskában nem találha­tók olyan speciális kulcsok, melyek ezeknek a különleges felépítésű kétkerekűeknek a „hadra fogását” segítenék. Szomorú tény, hogy Pest megyében az elmúlt évben az eladók nem tudták teljesíteni a SCHWINN dealer szerződés­ben kötött 200 darab/év értéke­sítését, így ez a szerződés meg­szűnt. M. E. de a fejlesztési programot tovább nem vállaló Műszer- technika Rt.-től átvenné a részvényeket. Ezek alapján a HTCC. harmincmillió fo­rinttal megemelné a Bör­zsöny Com tőkéjét, majd koncessziós pályázatot adna be a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­riumba, minek elnyerése után újabb 200 millió forin­tot fektetne be a vállalkozás­ba. A lakosság úgynevezett önerős hozzájárulása nem kerülne többe harmincezer forintnál, a munkálatok a koncessziós pályázat elnye­résétől kezdve indulhatná­nak, s egy-másfél éven be­lül, fontossági sorrend sze­rint, három ütemben feje­ződnének be. A közületek hozzájárulása sem lenne ma­gasabb hatvanezer forint­nál. Olyan korszerű digitá­lis technika alkalmazására lehet számítani, ami után húsz évig nem lenne szük­ség jelentősebb fejlesztésre. A megbeszélésen részt vett Dévényi István, a Ma­gyar Távközlési Rt. fejleszté­si igazgatóhelyettese, Ma­gyar István, a Matáv váci üzemigazgatója és Tankó Zoltán, a Műszertechnika Rt. elnökhelyettese. Dévényi István úgy nyilat­kozott, hogy a Matáv elfo­gadja a HTCC. feltételeit, részt vesz a vállalkozásban, ahová eszközeinek egy ré­szét apportként vinné be. Hogy mit, azt tárgyalások keretében lehet majd tisztáz­ni, de ezek közt például nem kerülhet szóba a váci, úgyne­vezett primer telefonköz­pont. A Műszertechnika kép­viselője bejelentette, hogy hajlandók átadni a részvé­nyeket, s az erről szóló meg­állapodás tervezetének a szö­Nálunk a németországi ára­kon számolt felhasználás­hoz képest évi 300-330 mil­liárd forint a rejtett támoga­tás, ami a bruttó hazai ter­mék mintegy 10 százaléká­nak felel meg. Ez a támoga­tás a szerzők szerint anti­szociális, mivel a többet fo­gyasztó nagyobb közvetett támogatásban részesül. Emellett piacellenes, mivel egyenlőtlen versenyfeltéte­leket alakít ki, ráadásul gaz­daságilag ésszerűtlen, mert rontja a magyar nemzetgaz­daság szerkezetét. Vállalko­zásellenes, mivel a privati­záció egyik legnagyobb ke­rékkötőjévé vált, pazarlás­hoz vezet, mert az energia- és tőkeigényes ágazatokat támogatja. A régi szemlélet — ol­csó energia, hatékony gaz­kor is, ha tudjuk, hogy a környezetvédők korántsem a kincstár gondjait szeret­nék megoldani, csupán aktu­alitása miatt állították szem­be a költségvetési pótigény mértékét a számukra első­sorban fontos energiaár­számtannal. Okfejtésüket mégis érdemes figyelmesen tanulmányozni, hiszen az energiatakarékosságot ösz­tönző környezetvédői aggo­dalmak társadalmi méretű — s a jövőnket súlyosan be­folyásoló — problémákra mutatnak rá. A Kiss—Pavics-féle dol­gozat szerint a villamos energia és a földgáz háztar­tási és termelői árai jelentő­sen elmaradnak a nyugat-eu­rópai áraktól. (Az így kelet­kező közvetett támogatás a lakossági villamos energia esetében 95 milliárd forin­tot, a földgáznál 70 milliárd vegét is felolvasta az érte­kezleten. — Soha nem voltunk olyan közel ahhoz a célhoz, hogy a tájegység falvai tele­fonhálózathoz jussanak — mondta az elvi megállapo­dás után Alpári György, Ve­rőce polgármestere, a Bör­zsöny Com Rt. elnöke, aki nem titkolta afölötti örömét, hogy végre sikerült olyan vállalkozót találni, akinek megéri a beruházást folytat­ni, a későbbi üzemeltető sze­repét betölteni. Az utóbbi hetekben kez­dett már fogyni a korábbi be­fizetők türelme, többen visz- szakérték a pénzüket. Remél­hető, hogy a még várakozó többségnek megéri a már be­fizetett 15 ezer forintján felül az újabb tizenötezer kifizeté­se. Feltéve, hogy az emberek garanciát látnak arra: vi­szonylag rövid idő után be tudnak kapcsolódni a hírköz­lés korszerű áramkörébe. Forintos hírek Júliusban és augusztusban 1 milliárd forint értékű MOL-részvényt jegyezhet­nek a kárpótlásijegy-tulaj- donosok. A forgalomba ke­rülő részvények szavazatra nem jogosítanak, bemutató­ra szólnak, és osztalékel­sőbbségi értékpapírok. A részvények névértéke után a tulajdonosokat 12 száza­lék osztalék illeti meg. A Magyar Gazdasági Ka­mara üdvözli az Európai Közösségek Tanácsának a közép-kelet-európai orszá­gokkal folytatandó gazdasá­gi és politikai kapcsolatok fejlesztéséről szóló határo­zatait — mondta Farkas György, a kamara főtitkár- helyettese. Várhatóan a ma­gyar vállalatok piacra jutási feltétlei tovább javulnak. Fizetésképtelensége miatt öncsődöt jelentett a dunaúj­városi Junior Cipőgyár. A vállalat 45 cégnek 106 mil­lió forinttal tartozik, s emel­lett mintegy 20 millió fo­rint értékű kamatteher is nyomja. Az ÁVÜ vizsgála­ta megállapította, a nehéz helyzet kialakulását a ked­vezőtlen általános és ipar­ági gazdasági helyzet, vala­mint a nehézkes vállalati forma okozta. Közel hétmillió forintos eredménnyel zárta a tavalyi évet a Mahart személyhajó­zási részlege. A 350 millió forintos bevételhez viszo­nyítva a nyereség szerény­nek tűnhet, az 1991. év eredményének azonban ez több mint kétszerese — nyi­latkozta Vajas Jenő, a Ma­hart személyhajózási főosz­tályának vezetője. Az idei első három hónap tapaszta­lata szerint, a forgalom to- vábbnövekedése várható. Várhatóan december elejé­re elkészül annak a három Intercity motorvonatnak a prototípusa, amelynek szál­lításáról a MÁV tavaly au­gusztusban állapodott meg a Ganz—Hunsiet Rt.-vel. Az egyenként 600 millió fo­rintos, korszerű, légkondici­onált, energiatakarékos mo­torvonatok üzembe állításá­val 10 év után először kez­dődött jelentős fejlesztés a vasútnál — mondta el Csá- rádi János, a MÁV vezér- igazgatója a tegnapi sajtótá­jékoztatón. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! K. T. I. Drágák, de jók a kerékpárok Több jó példával is találkoztak a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség Pest megyei szakemberei annak a vizsgálatnak a so­rán, melyet a térség kerékpárral való ellátottságáról végez­tek. Előbbire szolgáltat példát az a szentendrei „gyakorlat”, melynek keretében — a vásárlókért folytatott harc eredmé­nyesebbé tétele érdekében — minden 18 év alatti, Mountain­bike kerékpárt vásárló fiatal ingyen hozzájuthatott a „köz­úti közlekedés szabályait” tartalmazó kiadványhoz. Egy tévhit bírálata A támogatás pazarlásra ösztönöz Valutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam 1 egységre, eladási forintban angol font 133,74 136,54 ausztrál dollár 60,85 62,09 belga frank (100) 261,56 266,22 dán korona 14.01 14,27 finn márka 15,99 16,39 francia frank 15,97 16,25 görög drachma (100) 39,31 40,15 holland forint 47,88 48,74 ír font 131,05 133,65 japán yen (100) 83,79 84,99 kanadai dollár 70,93 72,33 kuvaiti dinár 301,46 306,96 német márka 53,69 54,65 norvég korona 12,72 12,96 olasz líra (1000) 59,35 60,63 osztrák schilling (100) 763,48 777,08 portugál escudo (100) 56,71 57,81 spanyol peseta (100) 70,32 71,84 svájci frank 60,39 61,47 svéd korona 11,77 12,03 USA-dollár 90,91 92,47 ECU (Közös Piac) 105,06 107,02 A budaörsi székhelyű Leve­gő Munkacsoport szakértői­nek a magyar energiapoliti­káról szóló, a közelmúlt­ban elkészült tanulmányát ismertették a sajtó, néhány érintett cég és a környezet­védelem képviselői előtt. Kiss Károly és Pavics Lá­zár „Az alacsony hazai energiaárakról” című mun­kája bírálja azt a széles kör­ben elterjedt hiedelmet, mi­szerint az olcsó energia jó­tékonyan hat a gazdaságra, és növeli versenyképessé­gét. Véleményük szerint a helyzet éppen fordított. Kiszámították ugyanis, hogy a hazai vezetékes energiahordozók, a villa­mos energia és a földgáz háztartási és termelői árai jelentősen elmaradnak a mértékadó európai áraktól. Talált milliók Már-már elcsépelt, de cáfol­hatatlan igazság, hogy a leg­inkább környezetkímélő energia az, amelyet nem használunk el. Ebből a meg­fontolásból támogatnak a környezetvédő mozgalmak minden energiamegtakarí­tást segítő módszert, és ezért szorgalmazzák az energiaárak emelését is. A Levegő Munkacsoport két szakértője nem kevesebbet állít, mint hogy a mestersé­gesen alacsonyan tartott ha­zai energiaárak tízszer akko­ra rejtett ártámogatást tartal­maznak, mint amennyi a most megfogalmazott pót­költségvetés-tervezet szerin­ti költségvetési forrásigény. Azaz, ha egytizedével csök­kentenék ezt a rejtett támo­gatást, akkor nem lenne szükség • a pótköltségvetés benyújtására. Tetszetős érvelés ez ak­daság — mielőbbi felszá­molását sürgeti a két köz­gazdász tanulmányában. A szerzők nem egyoldalú ár­emelésen keresztül képze­lik el a támogatás lefaragá­sát, hanem megfelelő kom­penzációs rendszer beveze­tését javasolják. Az is elhangzott, hogy néhány cég, így a Magyar Villamos Művek Tröszt, a százhalombattai Mól Rt. és ) számos környezetvédő tá­mogatja a tanulmányban foglaltakat. A szerzők cél­ja pedig az volt, hogy a rej­tett támogatás kimutatásá­val bebizonyítsák, nincs szükség újabb erőművek lé­tesítésére, az energia racio­nális felhasználása megold­hatná a gondokat. J. Sz. I. forintot, az ipari és közületi fogyasztók esetében a villa­mos energia áránál 44 milli­árd forintot, földgáznál 5Ö milliárd forintot tesz ki hoz­závetőleg.) Lebecsülnénk a téma fontosságát, ha azt állíta­nánk, hogy a tanulmány szerzői nyitott kapukat dön­getnek, de annyit minden­képpen meg kell az olvasot­tak alapján jegyezni, hogy az elmúlt években jelentős — a lakosság teherbíró ké­pességét súroló — lépések történtek a korábbi energia­ártámogatások leépítése te­rén. Vitathatatlan — s már sokszor deklarált cél — az energiaárak világpiaci szintre hozása, de ehhez versenyképes iparra és vi­lágpiaci — vagy azt leg­alább megközelítő — bé­rekre is szükség van. (zelei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom