Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 25., PENTEK Megkérdeztük: Csökken-e a megyében is a munkanélküliek száma Kedvező adatokat közölt a minap a parlamentben Kiss Gyula munkaügyi miniszter. Elmondta, hogy az utóbbi három hónapban megállt a munkanélküliek számának növekedése. Jelenleg országosan 13 százalékos a munkanélküliségi ráta. Hasonlóak-e ehhez a megyei adatok is? — kérdeztük a Pest Megyei Munkaügyi Központ osztályvezető-helyettesét, Váry Ti- bornét. — Tavaszi adatokat tudok teljes biztonsággal közölni, ám már a legelső pillantásra kitetszik: ezek a számok is igazolják az országos tendenciát. 1993. áprilisában 3769 betöltetlen bejelentett álláshely volt a megyében. Ezzel szemben 54 274 regisztrált munkanélküli volt, azaz ennyien jelentek meg az illetékes központokban. A tavaszi adatok tükrében a megyében 11,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.-—Milyen a pályakezdők aránya a munkanélküliek között? — A fenti számból 4100 számított pályakezdőnek. Velük kapcsolatban azonban meg kell jegyezni: tömegesen majd csak szeptemberben jelentkeznek az iskolát végzett, de állást nem talált fiatalok a hivatalainkban. Ezért is már jó előre értesítettük a megyei iskolákat, kérve őket, hogy ha egykori diákjuk a fenti problémával visszamegy az alma mater- ba, irányítsák őket hozzánk. A Munkaügyi Központban ugyanis testre szabott átképzési programok várják a fiatalokat. — Milyen tendencia rajzolható meg a megyei munkanélküliségről? — Az említett tavaszi időszakban átlagos havi bruttó 9609 forint segélyezésben 41 915 állásnélküli részesült. Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a kora nyári adatokkal — melyek még nincsenek pontosítva — a munkanélküliek számának megközelítőleg 1,9 százalékos csökkenését tapasztaljuk. Ez vitathatatlanul kedvező tendencia. Ugyanakkor a számok arra is figyelmeztetnek, hogy a létszámbeli csökkenés mellett fel kell készülnünk mind tartalmasabb és magasabb szakmai képesítést nyújtó át- és továbbképző, illetve elsősorban a vállalkozóvá válást elősegítő programokkal az állás nélkül maradók támogatására. M. É. Gazdaképző intézet Cegléden Eredményesen „verekedett” a honatya Kisfaludi István felvétele (Folytatás az I. oldalról) Kránitz Ferenc professzor, akkori polgármester élen járt abban, hogy minél több ceglédi elsajátítsa ezt a tudományt. Aztán egy évszázad múlva mindent bevont a feledés pora. A szocialista nagyipar — Budapest közelsége következtében — a ceglédiek jó részét is a földhöz hűtlenné tette. Ziháló, gőzleheletű, hajnali munkásvönatok fapadjain zötykölődtek a fővárosba. A szőlő- és gyümölcstermesztés verejtékes munkája az öregekre maradt. Akadtak, akik nem győzték. Csak erre a jelre várt az enyészet láthatatlan légiója. Pusztulás maradt utána. Az országgyűlési képviselőt ötletének megvalósításában az is inspirálta, hogy az új mező- gazdasági elképzeléshez — a kárpótlás és földosztás idején — az oktatásnak is igazodnia kell. A Török János Mezőgazdasági Szakközépiskolában az elmúlt években állategészség- őröket képeztek. A végzősöknek egyre kisebb lett az esélyük — mivel a nagy szakosított telepek közül jó néhány a végét járja — az elhelyezkedésre. Itt az alkalom, hogy a diákok elsajátítsák az új gazdálkodás minden fontos fortélyát. A megváltozott körülményekhez alkalmazkodó — a szőlő- és gyümölcstelepítésben, gépkezelésben, állattartásban valóban jártas — szakemberekre van szükség. Ám ezek az ifjak ne csak termelni tanuljanak meg, hanem a piackutatást, az élelmiszer-feldolgozás megszervezését, az agrár-közgazdaságtan alapismereteit is ismerjék meg. Ä ceglédi oktatási intézmény szellemi tőkéje — agrármérnökök, állatorvosok, pedagógusok — garancia az igényes mezőgazdasági szakképzésre. Visszanyúlnak a gyökerekhez. Aki elvégzi ezt a gazdaképző iskolát, az olyan önbizalmat szerezhet, hogy majdan nem ijed meg, ha éppenséggel húsz-harminc hektáron gazdálkodik. Érdemes lenne a dán szövetkezési példát követni — vallja a honatya — , hogy megszűnjék a kiszolgáltatottság. S nem engedni, hogy a haszonlesők, lébecolók Mercedesben villogjanak, míg azok, akik'keményen dolgoznak, alig gyarapodnak. Az iskola a Ceglédi Állami Tangazdaságtól kétszázharminckét hektár földet kapott. A diákok elültették már a cukorrépát. S az a kukorica is szépen növekszik — a kínzó aszály ellenére —, amelynek vetőmagját az országgyűlési képviselő ingyen szerezte meg a bábolnai gazdaságtól. Az önkormányzat, illetve az iskola lényegesen olcsóbban kapta meg az ingatlanokat, istállókat. A szakkö- zépsikola minden pályázati lehetőséget megragad. így a Szerencsejáték Rt.-től csurrant másfél millió forintból mező- gazdasági gépeket vásároltak. Szükség lenne még törzsállatállományra (talán a bábolnaiak segítenek), a ceglédi Gyümölcsnemesítő és Kutató Intézet facsemetéket ajánlott fel. Az elképzelések megvalósításában Giha István igazgató kezdettől megbízható, ambiciózus partner volt. Végül is az általános mező- gazdasági oktatás első évfolyama már tavaly beindult. ígéret van arra, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium kísérleti jelleggel támogatja ezt a mintaoktatást, s ehhez megnyerik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot is. Réti Miklós szerint most már az önkormányzaton múlik, hogy a két évvel ezelőtti ötlet végére — amelyért annyit verekedett; néha csaknem a tettle- gességig fajultak a viták egy- egy tárgyaláskor — végre pont kerüljön. A ceglédi városvédőknek fájt a Hild-épület pusztulása, amelyet immár meg lehet menteni. Csupán az ott lakó négy családnak kell hajlékról gondoskodni. Egyébként ők boldogan beköltöznének a városba. Ha a létestímény megüresedik, közösségi munkával újjá lehet varázsolni. Nem kell ölbe tett kézzel várni, hogy ki ad súlyos tízmilliókat a rekonstrukcióhoz. Érdemes lenne kialakítani elsősorban egy diákpihenőt, olvasótermet, Török Já- nos-emlékszobát. Nem szabad sokáig késlekedni. A diákok a kúria gazdáinak érzik magukat — a ligetet megtisztították a rengeteg szeméttől. Az újdonsült tulajdonos, az önkormányzat sem adhatja alább, fel kell pörgetnie az eseményeket. Ha létrejön a gazdaképző intézet, akkor azt — a honatya Kossuth szavait idézte — a pokol kapui sem fogják megdönteni. F. F. TÍGÍ5Z A TIGÁZ RT. Gödöllői Üzemigazgatósága az Alag-Orbottyán között üzemelő 6 bar névleges nyomású NA 200 acél gázvezeték szakaszával párhuzamosan, Főt külterületén, 0 315 KPE P10 gázvezetéket kíván építeni 1650 fm hosszban, az üzemelő vezeték és a 0276 hrsz. földterület, valamint a Főt, Somlói út kereszteződései között, melynek tervezésére és kivitelezésére nyílt versenytárgyalást hirdet. Tervezési feladat:- nagyközépnyomású hálózat nyomvonalának kijelölése,- a kijelölt területre az építési jogosultság megszerzéséhez szükséges munkarészek elkészítése,- nyilatkozatok beszerzése az ingatlantulajdonosoktól a bányaszolgalmi jog alapításához,- műszaki tervek elkészítése 10 példányban építményenkénti bontású főösszesítőkkel és tételes költségvetés mellékletével,- a tervekre az üzemeltető, a szakhatóságok, a közművek üzemeltetőinek egyetértő nyilatkozatának beszerzése,- létesítési engedély beszerzése,- tervezői művezetés végzése,- a bányahatósági engedélyezési terv és a megvalósult állapot alapján szolgalmi jogi terv elkészítése 6 példányban. Kivitelezési feladat:- az engedélyezett tervnek megfelelően végzendő,- a használatbavételre kész állapot biztosítása a kivitelező feladata. Igényelt részhatáridők:- A szerződéstervezetet a pályázatot nyerő szervezet 1993.07.10-ig megküldi.- Műszaki kiviteli tervek elkészítése.- Jogerős létesítési engedély 1993.08.30.- Munkakezdés jogerős létesítési engedély birtokában.- Műszaki átadás-átvétel (Eddig az időpontig a tulajdonjogi kérdéseket a TIGÁZ általános tájékoztató szerint rendezni kell.) 1993.09.15. A megépített rendszer és a dokumentáció a használatbavételi engedély megkérésére alkalmas legyen. A pályázatnak tartalmaznia kell:- részletezve a tervezés és kivitelezés vállalkozási összegét,- a megvalósulás ütemtervét,- egyéb, a vállalkozó által szerződésbe foglalni kívánt feltételeket,- referenciavállalkozásaik jegyzékét,- működési jogosultságukat igazoló okiratot másolatban. Pályázatukat 1993. június 30-ig kérjük címünkre eljuttatni: 2101 Gödöllő, Kenyérgyár u. 2. Versenytárgyalás ideje: 1993. július 02. TIGAZ Rt. Gödöllői Üzemigazgatóságán. Az eredményről 1993. július 7-ig értesítést küldünk.
