Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 23., SZERDA Marad az embargó Bili Clinton amerikai elnök levélben kérte Helmut Kohl német kancellár támogatását a boszniai fegyverembargó feloldásához; hogy a muzul­mánok megvédhessék magu­kat, de a Bonn által támoga­tott javaslat hideg fogadta­tásra talált az Európai Kö­zösség koppenhágai csúcsér­tekezletén — jelentette a dán fővárosból diplomáciai forrásokra hivatkozva a Reu­ter és a DPA. Sürgősen fog­lalkozni kell azzal, hogyan kaphatnak kárpótlást azok az államok, amelyek az ENSZ-rendszabályok meg­tartása miatt kárt szenved­nek — írta a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett jelentésé­ben Butrosz Gáli ENSZ-fő­titkár. Magyarország a na­pokban terjeszti elő az illeté­kes ENSZ-testületben az új adatokat! Az RMDSZ határozata Az elítéltek érdekében Cseresznyés Pál marosvásár­helyi, továbbá több székelyföl­di magyar elítélt ügye a ro­mán belpolitika és egyben a Románia megítélésével kap­csolatos nemzetközi diplomá­cia reflektorfényébe került az elmúlt hetekben több esemény nyomán is: úgy tűnik, ez a ha­talom szemében olyan kérdés, amely tekintetében nemhogy gesztust tenni nem kíván, ha­nem azt éppenséggel álláspont­jának hazai és nemzetközi alá­támasztására használhatja fel. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség vasárnap befe­jeződött marosvásárhelyi ta­nácskozásán úgy határoztak, hogy ezeknek a jogsérelmek­nek a rendezése érdekében a szövetség az Európa Tanács jogi bizottságához és más nem­zetközi szervezetekhez fordul. Pénzügyi vizsgálat Soros a valutapiacon Az amerikai képviselőház bank­ügyi bizottságának elnöke fel­kérte az ország illetékes veze­tő pénzügyi szerveit: vizsgál­ják meg, milyen módszereket alkalmaz Soros György a nem­zetközi valutapiacon. . A magyar születésű New York-i bankár Quantum nevű beruházási alapja példátlan si­kereket ért el az elmúlt évek­ben. Az alap vagyona immár ^ meghaladja a 82 milliárd dol­lárt, míg Soros személyes ér­dekeltsége amerikai adatok szerint 8,65 milliárd. Gonzá- lez a képviselőházban kijelen­tette: meg kell vizsgálni, ho­gyan tudott Soros, illetve alap­ja legutóbb egymilliárd dollá­ros haszonra szert tenni a brit fonttal kapcsolatos árfolyam­spekulációval, illetve milyen szerepet játszottak tranzakciói­ban amerikai bankoktól szár­mazó kölcsönök. Még mindig többféle végkifejlete lehet a volt Jugoszlávia területén dúló háborúnak, de amennyiben a nyugati hatalmak továbbra is pasz- szívan s páholyból szemlélik a vé­res eseményeket, akkor már csak egy lépés Nagy-Szerbia létrejötte. A szerbek Boszniában, az egykori állam haderejének lényeges poten­ciálját összpontosítva, ügyes takti­kát alkalmaztak: még annak ide­jén a hegyekből körülvették a meg­hódítandó városokat, a harcok kezdetével azokat rendre ko­moly ágyúzásnak és bombázásnak vetették alá, ezt követte a szabadcsapatok úgynevezett tisztogató akciója, tehát a la­kosság elüldözése, majd a máshonnan érkező szerbek bete­lepítése, s ekkor már gyarkan az ENSZ-haderőkre bízták a helyzet legalizálását. A fegyverekkel alig rendelkező mu­zulmánok, akik korábban Bosznia-Hercegovina lakosságá­nak mintegy kétharmadát tették ki, a horvátokkal szövet­keztek, ez a szövetség azonban igen lazának és ingatagnak bizonyult. A horvátok korábban rájöttek arra, amire a mu­zulmánok csak tragikusan későn, nevezetesen, hogy a tér­ségben a fegyverek ereje dönt, s a „realitást”, ha némileg fanyalogva, a Nyugat végül is méltányolni fogja. Az érde­kek egymáshoz közelítették a szerb és a horvát elképzelése­ket: felosztani Boszniát. A most kiterített javaslat kísérteti­esen hasonlít arra, amit annak idején még az idős Carring­ton javasolt, tehát hogy Bosznia-Hercegovinát mint önálló államot a három államalkotó nemzet hozza létre, szinte tel­jesen szuverén jogokkal rendelkezve. Ez akkor a szerbek­nek még nem felelt meg, mert a területekből keveset mond­hattak magukénak, legalábbis jóval kevesebbet, mint ameny- nyi a végső osztozkodáskor szükségesnek látszik. Kis-Jugoszlávia belső arculata tragikus képet mutat. A há­Kohl vendége Antall József Magyar nap Aachenben Ma délután érkezik háromna­pos hivatalos látogatásra Né­metországba Antall József mi­niszterelnök: a bonni megbe­szélések után felszólal a köl­ni német—magyar gazdasági fórumon, majd a vizit pénte­ken Aachenben zárul, ahol a dóm magyar kápolnájánál fel­avatja Szent István szobrát, Varga Imre alkotását. Pénte­ken Aachenben magyar na­pot rendeznek annak a tiszte­letére, hogy több mint két­száz év szünet után ismét ma­gyar zarándokokat fogadnak Nagy Károly egykori frank birodalmának székhelyén. Antall Józsefet a program szerint katonai tiszteletadás­sal üdvözli a német kancel­lár, Helmut Kohl, majd a ma­A NATO-nak még az idén csúcsértekezleten kell foglal­koznia új feladatainak megfo­galmazásával, egyúttal Len­gyelország, Magyarország és Csehország felvételével — je­lentette ki Richard Lugar sze­nátor az MTI-nek. A befolyá­sos politikus, a szenátus kül­ügyi bizottságának rangidős re­publikánus tagja hétfőn han­goztatta: nem tudja, milyen döntésre fog jutni a Clinton- kormány, de sokan vélik úgy a törvényhozásban, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kell vállalnia a közép-európai országok biztonságában, mert különben azok másképp gon­doskodnak biztonságukról — gyár kormányfő vendéglátójá­val szűk körű megbeszélést tart. Helmut Kohl minden bi­zonnyal első kézből tájékoz­tatja majd Antall Józsefet az Európai Közösség állam- és kormányfőinek koppenhágai csúcstalálkozójáról. Németor­szág Nyugat-Európában a legkövetkezetesebb híve an­nak, hogy az EFTA-országok belépése után a visegrádi or­szágok előtt is megnyíljanak az Európai Közösség kapui, s a politikai együttműködés ad­dig is a lehető legszorosabb legyen. A Bundestag a minap ratifikálta Magyarországnak az EK-val és az EK-országok- kal kötött társulási szerződé­sét. és ez kevésbé lesz megnyugta­tó akár a három ország, akár a világ számára. Az MTI kérdésére, hogy mi­ért hárította el a korábbi, Geor­ge Bush elnök vezette republi­kánus kormány e három ország közeledését a NATO-hoz, és miért nem akar most Brüsszel hallani a biztonsági garanciák­ra vonatkozó magyar igényről, Lugar kijelentette: Magyaror­szág — amint azt két éve, buda­pesti látogatásán személyesen is tapasztalhatta — eleve építő szerepet játszott új biztonsági rendszerre irányuló javaslatai­val, köztük tagsági igényével. A NATO korábbi, várakozó ál­láspontja azzal volt magyaráz­A külpolitikában rugal­mas, meggyőződésében ke­mény politikusként jellemzi tegnapi számában a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung An­tall Józsefet. A külpolitikában olyan si­kereket ért el, amelyek „kis országának lehetőségeihez mérve feltétlenül nagy dobás­nak számítanak” —- írta Ge­org Paul Hefty, ide sorolva Antall miniszterelnök kiállá­sát a NATO mellett, amikor sokan úgy vélték, hogy a ka­tonai szövetségek fölösleges­sé váltak; azt, hogy szorgal­mazta Németország állandó ENSZ BT-tagságát, továbbá Budapest keleti politikáját, ezen belül is a magyar—uk­rán szerződést. ható, hogy a közép-európai álla­mokhoz való túl gyors közele­déssel nem akarták Oroszorszá­got elidegeníteni. — Most azonban új körülmények kö­zött vagyunk, most itt van a boszniai válság, és más válaszo­kat kell adni a korábbi kérdés­re. Úgy tudom, a javaslatokat a Clinton-kormány mérlegeli, várható döntését nem ismerhe­tem, de úgy vélem, sokkal tevé­kenyebbnek kell lennünk — hangoztatta. Lugar véleménye szerint a NATO-nak idén, csúcstalálko­zón döntést kell hozni, és azt követően „igen gyorsan” sor kerülhetne e három ország fel­vételére. A nagyvilág hírei ^ Charles de Gaulle tá­bornok első egyenruhás szobrát avatja fel ma II. Erzsébet királynő London­ban, annak az épületnek homlokzata előtt, amely­ben a francia ellenállás ve­zetője a második világhá­borúban irodáját beren­dezte. Jr Az ENSZ békefenntartó erőinek összlétszáma még az idén meghaladja a százezret — derült ki But­rosz Gáli ENSZ-főtitkár- nak a világszervezet szék­helyén hétfőn közzétett je­lentéséből. A világszerve­zet jelenleg 13 különböző békefenntartó akciót bo­nyolít le, 60 ezer polgári személy és katona részvé­telével. Jé Nyugat-Szaharában le­zuhant egy ENSZ-orvos- csoportot szállító kisgép: három ENSZ-megfigyeiő életét vesztette, egy ne­gyedik megsebesült — je­lentette be a világszerve­zet szóvivője Rabatban. Jk Mintegy 1 milliárd dol­lárnyi adót titkoltak el a japánok — vállalatok és egyének együttesen — ta­valy az adóhatóság elől — írja az országos adóhi­vatal éves jelentésében. Az adófizetést elkerülök listáját Kanemaru Sin, a kormányzó Liberális De­mokrata Párt lemondott elnöke vezeti: tizenhatmil­lió dollárral károsította meg a kimutatás szerint az államot. Hazánk építő' szerepben NATO-csúcs a felvételről? VÉLEMÉNY Hódítani érdemes borús hisztéria és a gazdasági embargó az ellenzéket telje­sen háttérbe szorította és megosztotta. Az ellenzéki pártok többsége a centrumban elhelyezkedve a szocialistákhoz kö­zelít, hogy egy esetleges bársonyos rendszerváltás esetén a hatalom közelében maradhasson. Valódi polgári, európai szemléletű, háborúellenes, a kisebbségekkel szemben tole­ráns magatartást mutató ellenzék alig létezik, igazi és egyet­len vezetőjük, Vük Draskovics jelenleg börtönben sínylő­dik. Az ország elszigetelése a soviniszta erőket hozta fel s a fokozott rendőri ellenőrzést. A fasizálódás jelei világosan ki­vehetők. Ilyen körülmények között a lassan már elviselhetet­len nyomor nem szociális villongásokba és tüntetésekbe csa­pott át, mint az kedvező és normális körülmények között várható lett volna, hanem az ellenőrzött félelembe. Draskovicssal egy időben Dobrica Csoszics is távozott a politika színpadáról. Az egykori írófejedelem, a „minden szerb egy hazában” elmélet megalkotója, a mérsékelten na­cionalista és hiú egyéniség olyan időpontban került Jugo­szlávia élére, amikor a külföld felé irányuló diplomáciában szükségszerűen nyitni kellett. Ez tette miniszterelnöki szék­be Milan Panics sikeres amerikai üzletembert is. Panics túl messzire ment el, ezért korábban bukott. Csoszics esete még tisztázatlan. Lehetséges, hogy az öldöklés, a vérontás láttán humanista ösztönnel hajlott volna az „idő előtti” bé­kére, s ilyen értelemben folytatott „titkos” megbeszélése­ket a katonai csúccsal, az is előfordulhat, hogy a visszaerő­södött csetnikek számoltak le egyik valószínű ellenfelük­kel, de az sincs kizárva, hogy Milosevics egyes-egyedül magának akarja kisajátítani a dicsőséget, a fénylő glóriát, amikor véglegesülnek a megálmodott ország határai. Azok pedig, ha még nem is véglegesültek, de már erőteljesen körvonalazódtak. Boszniában a szerbek urai a helyzetnek, KaradzSicsék a legnagyobb fenyegetések közepette sem fo­gadták el a tíz tartomány vízióját fellebegtető Vance— Owen-féle tervet. Önálló elképzelésüket népszavazással is szentesítették. A bevált receptet alkalmazzák most a horvátországi szer- bek. A hét végén simán megtartották referendumukat, ame­lyen a Krajinai Szerb Köztársaság polgárai arra szavaztak, kívánják-e a csatlakozást a (boszniai) Szerb Köztársaság­gal, illetve a többi szerb területekkel. Jelen pillanatban Kis-Jugoszlávia és Horvátország is mindenekelőtt Boszniá­ra koncentrál, ám nem feltételezhető, hogy a horvátok csak úgy megengedik, hogy a szerbek simán átjátsszák terüle­tük egyharmadát. Időközben megérkeztek az első amerikai katonák Mace­dóniába, világosan jelezve, hogy az USA és a NATO szá­mára pillanatnyilag csupán annyi a lényeges, hogy a hábo­rú ne terjedjen tovább. Mint ahogy az is egyre egyértel­műbb: a Nyugat által kegyetlenül bevezetett és érvényesí­tett gazdasági zárlat nem azt a célt szolgálja, hogy egy bel­ső néplázadás ledobja trónusáról a szent háborút vezénylő és általános népnyomort „eredményező” hatalmi csúcsot, hanem hogy legyengítse Szerbia katonai erejét. Belül tehát bármi történhet, mert az (egyelőre) még nem zavarja a külföld érdekeit. Csakhogy belül most már való­ban nem könnyű élni. Illúziók nélkül pedig még nehezebb. krysfi 7 (Sinkovits Péter, Újvidék)

Next

/
Oldalképek
Tartalom