Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1993. JÚNIUS 18., PÉNTEK 5 Beszélgetés a vecsési elnökkel Ahol mindig volt Vecsésen a gazdakör működése a kommunizmus időszakában sem szakadt meg. Ez főként Dobrovicz Józsefnek volt köszönhető, aki ma is elnöke a helyi körnek, és emellett a már részvénytársasággá alakult Ferihegyi Tsz vezetői posztját is ő tölti be a 70-es évek elejétől. Vele beszélgettünk a múlt és a jelen gazdaköreinek életéről. A magyartarka szarvasmarháról Biztató a fajta jövője Istók Barnabás, hosszú évtizedek óta a magyartarka szarvasmarha-állomány megmentéséért fáradozik, amit az tesz szükségessé, hogy ezt a fajtát egyre inkább kiszorítja a fekete-tarka holstein-friz. KERESVárjuk a megyei szövetség irodájában a mező- gazdasági vállalkozók és gazdálkodók kérdéseit az agrárfinanszírozás, agrárszabályozás, élelmi- szeripari vállalkozások lehetőségeivel, valamint a mezőgazdasági biztosítással kapcsolatban. * Felhívjuk a megye gazdaköreit és önkormányzatait, hogy a volt gazdaköri ingatlanok ügyében a rendelkezésükre álló dokumentumokkal — amennyiben képesek ezeket előteremteni — jelentkezzenek a szövetségnél. * Magtisztító technológiák, kis- és nagyüzemek komplett tervezésével és kivitelezésével kapcsolatban várjuk az érdeklődők és megrendelők jelentkezését. A szövetség tisztítási, üzemeltetési, karbantartási szaktanácsadással áll rendelkezésünkre. * Pontos árajánlatokkal szolgálunk az érdeklődőknek a terménykereskedelemben használatos göngyölegekről és egyéb anyagokról (pl. zsákok, csomagolok, ta- sakok, tömlők, síkfóliák, varrócérnák és magtisztítási segédanyagok) a szövetség központjában. * Csigás növényolajprés vásárolható kedvező áron. A gép folyamatos, 24 órás üzemeltetése me- lett 400-500 kilogramm mag feldolgozására alkalmas, így napi 120-150 liter nyersolaj nyerhető. A gép automatikusan működik, karbantartást nem igényel. Pest megye magyartarka szarvasmarha-állomány tenyésztési-minőségi helyzetének javítása céljából kérjük az állattartó magángazdák jelentkezését a szövetség irodájában. * A falusi turizmus fejlesztése céljából kérjük a kedvező adottságokkal rendelkezők jelentkezését.-KÍNÁL Évszázados múlt — Milyen múltja van a vecsési mozgalomnak? — A helyi sváb lakosság a múlt század végén olvasókört alapított, melynek tevékenysége már többé-kevésbé fedte a gazdaköri mozgalom lényegét. Gyakran hívtak előadókat kenősen megbeszélhették az életükben és gazdaságukban felmerülő gondjaikat. 1908-ban a község vezető gazdái jegyeztették be a gazdakört, amely ettől kezdve virágzásnak indult. Ezt azonban megszakította az első világháború. A férfiak földjeikről a harcterekre vonultak. Miután leszereltek, újrakezdték működésüket. Vecsés a két háború közötti gazdasági válság idejét jól átvészelte. Ebben a főváros közelsége játszott főszerepet. A község gazdái a budapesti piacokon értékesítették termékeiket. Innen el lehetett jutni lovaskocsival Budára is, tehát előnyös helyzetben voltunk más községekkel szemben. Ennek következtében a vecsési parasztok egyre gazdagabbak lettek. Ez azt eredményezte, hogy a környező települések földjeinek nagy részét ve- csésiek vásárolták fel. Nálunk nagyon jelentős gazdaközösség jött így létre. A második világháború után jött a kitelepítés és a kollektivizálás. Ekkor egy ideig szünetelt a működés, de később a gazdák ismét összejártak és kimondva-kimondatla- nul működött tovább a gazdakör. — Ón tatán elsőként az országban osztott földet még a rendszerváltás előtt. Hogyan volt ez lehetséges? — Én mindig azon az állásponton voltam, hogy amit erőszakkal elvettek, azt vissza kell adni. Ezért már elnökségem kezdetekor úgy szerveztem a tsz működését, hogy a tagok lehetőleg egykori földjeiken dolgozhassanak. Igyekeztem, hogy önállóságukat minél kisebb mértékben sértsük meg. A termelőeszközöket is rendelkezésükre bocsátottam. Nálunk nem szűnt meg a parasztságban annak a tudata, hogy saját tulajdonán dolgozik. Biztos vagyok abban, hogy csak magántulajdoni alapokon működhet a mező- gazdaság. Jogokat gazdasági súly szerint — Mi okozza ma a legnagyobb gondot? — A szövetkezetek működésének szabályozása. Tudniillik nem tudom elfogadni azt, hogy egy szövetkezésben mindenkinek egyenlő szavazati joga legyen. Itt az egyes gazdálkodók gazdasági súlyának megfelelően kellene jogokat biztosítani. Például számomra érthetetlen az, hogyha a tagságból negyven fő valamilyen beruházásba kezdene, ötven pedig nem, miért nem működhet szabadon az, aki akar? A szövetkezést csak olyan formában tudom elképzelni, hogy kisebb érdekcsoportok összeállnak, és így képviselik jogaikat. Ez vonatkozik a gazdakörök működésére is. A gazdakörök sem működőképesek felülről irányítva. Az adott helyzet által létrejövő, alulról szerveződő gazdacsoportokat kell összefogni, de ismétlem, kizárólag alulról szerveződve. Osszák fel az átmentett vagyont — A gazdakörök tényleg nagyon szegények. Elképzelhető így a hatékony működés? — Természetesen nem. Ezért is utalunk át a közeljövőben százezer forintot a Fáy András Alapítvány javára. Az ilyen kezdeményezéseken kívül azonban mindenképpen állami finanszírozásra van szükség. Megeshet, hogy ez a jelenlegi szűkös helyzetben nem megy. Ebben az esetben azonban azt kell szétosztani, ami már biztosan megvan. Itt a múlt rendszerből átmentett állítólagos érdekvédelmi szervezetek hatalmas vagyonára gondolok. Úgy vélem, hogy a mezőgazdakör Dobrovicz József: Aki a mezőgazdaságban ellehetetlenül, annak nincs is ott helye gazdaságban is biztosítani kell az érdekvédelmi szervezetek közötti szabad választás jogát. Nevezetesen a gazda dönthesse el, hogy kitől várja jogainak védelmét és milyen szervezetet kíván anyagi alapokhoz juttatni. Itt szeretném elmondani, hogy részt vettem a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közelmúltban megrendezett botrányos kongresszusán. Botrányos volt, mert ott jószándéknak a legkisebb jelét sem lehetett tapasztalni. A rendezvény fő tevékenysége a kormány gyalázá- sa és a kollektív vagyon védelme volt. A módszerek is érdekesek voltak. Minden felszólaló hat percet kapott, azonban aki megfelelő eréllyel bírálta a kormányt, ennek többszörösét kapta. Szerettem volna én is hozzászólni, de rám nem került sor... A legnagyobb ostobaságnak tartom a volt tsz-vezetők jelenlegi kulcsszavát, amely az ellehetetlenülés. Úgy vélem, hogy aki a mezőgazdaságban hagyja magát ellehetetlenülni, annak nincs ott helye. — Vecsés a káposztájáról híres, hogyan tudják ezt kihasználni? — Üzemünk már csaknem kizárólag exportra termel, ez jó anyagi forrást jelent számunkra. Nehéz feladat megfelelni a szigorú minőségi követelményeknek, de mindeddig sikerült. Különböző kiszerelésben fehér- és vöröskáposztát konzerválunk, amely nyugaton is keresett termék. Dr. Istók Barnabás kutatóiszaktanácsadói tevékenységének ideje alatt 1989-ig a hántai magyartarka tehenészetben évi 5100 kilogrammos egyedenkénti tejhozamot ért el. Heves megyében végzett felmérései szerint egy 95 darabos tehénállomány hat-hét ezer kilogrammos évi tejhozamra is képes lehet. Magángazdák tulajdonában mintegy százezer ilyen képességű magyartarka tehén él hazánkban. Bizonyítható, hogy az 1901—1953 közötti években a tehénenkénti átlagos évi tejtermelés megközelítőleg azonos értékeket mutatott, az 1957-es évtől pedig csökkent. A hetvenes években az országos átlag alig érte el a kétezer kilogrammot. A magyartarka fajta megítélésénél rossz viszonyítási alapokat használtak, ez okozza az egyedszám rohamos csökkenését. A kettős hasznosítású magyartarka marhát kizárólag tejhozama alapján más fajtákkal összehasonlítani helytelen megoldás, ugyanis ebben az esetben a húshozamot és a húsminőséget nem vesszük figyelembe. A fajta degradálásának fő oka, hogy a magyartarka bikák anyai (genetikai) háttere rendkívül gyenge volt a tejhozamot tekintve, ha az élenjáró törzskönyvezett tehenekhez viszonyítunk. Ez adatokkal is bizonyítható. 1943-ban kilencszáz kiállításra kiszemelt bika anyai Takarmányozási gazdafórumot tartanak ma, június 18-án a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tessedik Kollégiumában délelőtt 10 órától 17 óráig. A rendezvény fő célja az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium, s Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének támogatásával az egyetem szervezésében lehetőséget nyújtsanak a térség szövetkezeteinek, gazdaságainak, magántermelőinek a legA FOTK jászberényi üzeme a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége szervezésében li- batömési akciót indít. Jelentkezni lehet hosszú távra (egész évre), illetve rö- videbb turnusokra is. Egy tö- mési időszak 18 napos. A sovány libákat a tömés helyszínére szállítják, a hízott állatohátterének tejhozama 2918 kilogramm volt, míg a törzskönyvezett tehenek képessége már akkor is elérte a 3000 kilogrammot. Ez az állapot mind a mai napig fennáll. 1980 körül néhány termelőszövetkezetben felméréseket végeztek, melyek eredményéből kiderült, hogy az etetett takarmány tápanyagszintje olyan értéket ért el, amelynek tehénenként négy-öt ezer kilogrammos tejhozamot kellett volna eredményeznie, azonban a valós érték csak a 2200 kilogrammot érte el. Az alacsony termelési szint fő oka a rossz nagyüzemi technológia. A magyartarka jövője mindezek ellenére biztató, mert vannak jó példák is. A hántai (Komárom megye) állomány képességszintje hat-hétezer kilogramm, melyből hatezer kilogramm volna kifejhető, megfelelő takarmányozás és etetési-ellenőrzési technológia mellett. Heves megyében a magángazdák tulajdonában lévő tehenek összát- lag-képessége 6200—6500 kilogramm. A fajta megmaradásának és megtartásának feltétele a régi gazdatechnológia pontosított, korszerűsített formájának alkalmazása, mely alapvetően az egyed szerinti képességekhez mért abrakolással érhető el. Ehhez naponta legalább háromszori etetés, korlátlan ivóvízellátás, fehérje, ásványi anyag és vitaminellátás, továbbá a gyakori tőgykezelés elengedhetetlenül fontos. korszerűbb takarmányozással kapcsolatos információk megszerzésére. A rendezvény előadásai többek között a takarmányozási költségek alakulását, az egyes állatfajok takarmányozási kérdéseit taglalják. Szó esik a gazdakörök szerepéről is a családi gazdálkodás fejlesztésében. A közép-magyarországi gazdafórumon takarmányozási termékbemutató és szaktanácsadás is várja az érdeklődőket a Ganz Abra- hám utca 2. szám alatt. kát elszállítják. Egy turnusban 15—35 ezer forintos jövedelem érhető el. A szövetség a jelentkezés sorrendjében lehetőséget teremt gyakorlati bemutatóra. A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége információival várja az érdeklődők jelentkezését. A káposztaüzem már csaknem kizárólag exportra termel Erdó'si Égnes felvétele Pest megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-01H/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Az oldalt írta: Fekete László Takarmányozási fórum Új munkalehetőség a libahizlalás!
