Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. JUNIUS 18., PENTEK Gazdasági kilátások Ipari konjunktúrateszt A Kopint-Datorg Rt. 1987 óta végez negyedévenként konjunk- túraelemzést az iparban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a kérdőíveken alapuló vizsgálatok megbízható prognózisokat szolgáltattak a várható piaci tendenciákról. Az elsó' negyedév adatain alapuló elemzést a napokban tette közzé a Kopint-Datorg. A megkérdezettek közül a nagyvállalatok bizonyultak aktívabbnak — 331 kitöltött kérdőív érkezett vissza — az egyszerűsített kettőskönyvvitelt vezető „kicsik” közül 293-an küldték vissza a kérdőíveket. A teszt összegzéseként megállapítható, hogy a válaszadó feldolgozóipari cégek helyzete az első három hónapban nem rosz- szabbodott, helyzetüket illető várakozásaikban pedig optimistábbak az ilyenkor szokásosnál. Az úgynevezett konjunktúra-barométer ugyan negatív tendenciát mutat, de magasabb szinten áll, mint a megelőző évek azonos időszakában. (Az elmúlt hat évben számított adatokat ábrázoló grafikon legmélyebb pontja 1991 második negyedévére esik. Azóta a konjunktúra-barométer emelkedő tendenciát mutat az előző év végéig — elérve az 1987-es értéket —, s innen fordult most csökkenőbe a grafikon.) A cégek válaszaiból az is kiderült, hogy a termelés szezonális visszaesése a szokásosnál kisebb, tendenciája pedig emelkedő. Sem a korábbi évelne jellemző alapanyaghiány, sem jelentős késztermékkészletek nem nehezítik a termelők gazdálkodását. Egyre többen küzdenek azonban kereslethiánnyal és pénzügyi nehézségekkel. A rövid távú értékesítési prognózisok szerint piacbővülésre elsősorban a hazai és a volt szocialista országokban számítanak, a nyugatra irányuló export szintjének megtartása mellett. Továbbra sem megnyugtató a kapacitáskihasználás szintje, s ezzel összefüggésben a foglalkoztatás: a létszámleépítések folytatódnak. Az árvárakozások nem utalnak arra, hogy a feldolgozóipar árai növelnék az inflációt, az ezzel kapcsolatos várakozások megegyeznek az előző negyedévivel. Azok a cégek, amelyeknek vagyonában a magántőke részaránya meghaladja az ötvenszá- zalékot, jobb helyzetben vannak, s optimistábbak a kilátásaikkal kapcsolatban is, mint a többiek — állapítja meg a tanulmány. A válaszolók közül 548-an adtak meg tájékoztató adatokat a tulajdonosi megoszlásról. Érdekes megállapítás, hogy a kisebbségi magántulajdonban lévő cégek gazdálkodási mutatói több szempontból kedvezőtlenebbek, mint azoké a cégeké, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak ma- gánvagyont. A következő hat hónapra szóló prognózisok közül figyelemreméltó a belföldi kereslet várható alakulása. Eszerint elsősorban az alapanyaggyártók számítanak keresletnövekedésre. A fogyasztási- cikk-előáll ítók 63 százaléka változatlan forgalomra, 17 százalékuk csökkenésre, 20 százalékuk pedig növekedésre számít. Amíg a vállalatok nagyobb része stagnáló vagy növekedő keresletre számít, addig a létszámterveik ezzel ellentétben további csökkenést prognosztizálnak. E tekintetben legpesszimistábbak az alap- anyaggyártók. A létszám csökkenésére 79 százalékuk, stagnálásra 20 százalékuk számít, s mindössze egy százalékuk bizakodik, s létszámnövekedést tervez. Valamivel kedvezőbb a kép a fo- gyasztásicikk-iparban: 42 százalékuk csökkenést, 45 százalékuk stagnálást, 13 százalékuk pedig létszámnövekedést kalkulál. (z. b.) V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 135,74 138,54 ausztrál dollár 60,74 61.98 belga frank (100) 264,74 269,40 dán korona 14,24 14,50 finn márka 16,15 16,55 francia frank 16,18 16,46 görög drachma (100) 39,85 40,69 holland forint 48,55 49,41 ír font 132,71 135,31 japán yen (100) 84,53 85,73 kanadai dollár 69,95 7135 kuvaiti dinár 298,11 303,61 német márka 54,43 55,39 norvég korona 12,87 13,11 olasz líra (1000) 59,85 61.13 osztrák schilling (100) 774,00 787,60 portugál escudo (100) 57,45 58,55 spanyol peseta (100) 71,13 72,65 svájci frank 60.86 61,94 svéd korona 12,18 12,44 USA-dollár 89,69 91,25 ECU (Közös Piac) 106,52 108,48 Befejeződött a privatizáció Munkáskézben az Arany gallér Aranygallér Sütőipari Rt. túljutott az átalakulá- son. A közelmúltban pedig — alighanem Dél-Pest megyében kevesen büszkélkedhetnek ezzel — a cégnél befejeződött a privatizáció. Kovács Károly vezérigazgatótól megtudtuk, hogy az egykori vállalati tanács — komoly tapasztalatszerzés és előkészítés után — a vezetést megbízta az átalakulás lebonyolításával. S a dolgozói tulajdonosi többségű privatizációs megoldást jelölte ki elfogadható célként. Törvények híján az elképzelést egyelőre nem lehetett megvalósítani. Aztán 1991. szeptember végén elhárult ez az akadály. S megteremtődött a feltétele annak, hogy október 1-jével megszűnjön az egykori Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat, s létrejöjjön az Aranygallér Rt. Ez döntő fordulat volt a cég életében. Ám az átalakulást —' a felfokozott várakozás közepette — nem követte gyors folytatás. A privatizációs elképzelés útjára akadály gördült. Az történt, hogy az Állami Vagyonügynökség a társaság elnökségének megkérdezése nélkül az rt-t egy kísérlethez kívánta felhasználni. Eszerint négy-öt átalakult céget egy csoportba óhajtottak összegyűjteni, s rábízni egy szakértő vagyonkezelő társaságra, amely elvégezné a feljavítást. S négy év múlva már könyebb lenne az értékesítés. Végül is a ceglédiek egyáltalán nem lelkesedtek ezért a koncepcióért. Annál is inkább, mert a saját programjukat életképesebbnek tartották. Nem is hagyták annyiban az ügyet. Megfordultak mindenkinél, aki csak számít. Közben az ÁVÜ sikertelennek nyilvánította az általa elgondolt kísérletet, s elrendelte az egyedi értékeítést. Voltaképpen ez év elején fel- gyorultak az események. Pályázatot írtak ki az Áranygallér részvényeire, amelyet áprilisban elbíráltak. A cég MRP-szervezete győztesként megtehette a vásárlással kapcsolatos lépéseket. Az alapvető célkitűzés teljesült: a gárda tulajdona meghaladja a kilencvenszázalé- kot, míg a fennmaradó rész — a korábbi ingatlanok élrtéké- ben — az önkormányzaté. Természetesen jelentős hitelt kellett felvenni. A Budapest Bankkal végül is korrekt megállapodás jött létre, így aztán végre az Aranygallémál sínre került a dolgozói tulajdonlás. Utóbbi — az általános MRP-rendszertől eltérően — egyedi megoldással valósult meg — az angol privatizációs tapasztalatok alapján — úgy, hogy nemcsak az értékesítés és a hiteltörlesztés idejére, hanem — első fázisban — huszonöt évre határoztak meg aktív dolgozói többségi tulajdont. Egyelőre a munkatársak közül kevesebben vannak azok, akik fejében már rendeződtek a dolgok. A többség nem igazán érti, mit jelent, hogy dolgozó és tulajdonos is. Időbe telik, mire mindenki ráébred, bármit csinál, az olyan, mintha magának tenné. A privatizáció bizonytalansága miatt eddig nem lehetett akár egy esztendőre sem tervezni. A cég most munkálkodik a közép és hosszú távú elképzeléseinek kidolgozásán. Szem előtt tartva, hogy az Aranygallér megőrizze a piaci pozíciót és vevői körét. Ebben nagyon fontos szerepe volt az arculatot formáló reklámtevékenységnek, amellyel igyekeztek megismertetni a nevüket a fogyasztókkal és a partnereikkel. Elkezdték a minőséget garantáló rendszer kidolgozását — amely Nyugat-Európában elengedhetetlen követelmény. Ennek a lényege az, hogy a rendelés beérkezésétől az ám kiszállításáig a tevékenységet úgy szervezik meg, hogy csak színvonalas termék kerülhessen a fogyasztó asztalára. A programot egy nemzetközileg elismert szervezet tanúsítja. Elképzelhető, hogy az év végére ez befejeződik, ami lehetővé teszi, hogy az Aranygallér bármiféle átvilágítás nélkül szállíthat a partnereknek. A vezérigazgató beszélgetésünk végén akként vélekedett, hogy gyenge sütőipari értékű búzatermés prognosztizálható. Ám a cég nincs abban a helyzetben, hogy jó minőségű étkezési gabonából tároljanak egy esztendőre előre szükséges mennyiségből. Ugyanis ehhez óriási forgóeszköz kellene. A jelenlegi hitelfeltételek mellett erre aligha lehet gondolni. Kovács Károly az árral kapcsolatban megjegyezte, eddig költségeik növekedése ellénére sem emeltek. Elképzelhető, hogy a későbbiekben például, a liszt drágább lesz, s akkor ezt kénytelenek a vevőkre áthárítani. Ugyanakkor mivel a termékeik döntő része a hat százalékos áfa kategóriába tartozik, ha ezt a tervezett négy százalékkal megemelik, a kilátásuk nem a legrózsásabb, legalábbis az ár szempontjából. F. F. Olcsóbb, mint a fővárosban „Fer” Kisáruház Kerepestarcsán (Folytatás az 1. oldalról) Utóbbiakon kívül ide várják vevőként a kisáruház vezetői — köztük Aszódi Csaba ügyvezető igazgató, cégtulajdonos — az úton lévőket: a kerepestarcsai áruház ugyanis Miskolc felé tartó autóút mellett épült. — A vegyes profilú áruházra — ezt előzetes tájékozódásunk alapján mondhatom — nagy szüksége van a településnek, illetve az azon keresztül utazóknak — mondta a cégtulajdonos. — Ugyan csak kedvébe kívánunk járni a leendő vásárlóinknak azzal, hogy áraink garantáltan a fővárosi árak alatt vannak. A most kiállított készletünk egyúttal amolyan próbakínálat is: a leendő igények fogják kialakítani végleges áruskálánkat. Nem utolsó szempont, hogy az új kerepestarcsai kisáruház 15 helybélinek ad munkát. Az egyelőre 20-30 milliós nagyságrendet kitevő árukészlet pedig várhatóan sok fölösleges utazástól kíméli majd meg a helyben lakókat. (mé.) Egy tévhit bírálata Az egyik legaktívabb környezetvédelmi szervezet, a Levegő Munkacsoport — szakértőkre hivatkozva — nem kevesebbet állít, mint hogy megtalálták a tervezett pótköltségvetés pénzigényének fedezetét. A rejtett pénzügyi tartalékokat a vezetékes energiahordozók rejtett ártámogatásában találták. Mint állítják, elsősorban a fogyasztói árak, de a termelői árak is annyira alacsonyak, hogy a németországi árakon számolt fogyasztáshoz képest 300-330 milliárd forint a rejtett támogatás. A környezet- védők szerint, ha egytizedé- vel csökkentenék ezt a rejtett szubvenciót, már az is elegendő lenne a költségvetési hiány fedezésére. A Levegő Munkacsoport 23-án, szerdán bocsátja a sajtó munkatársainak rendelkezésére „Az Alacsony hazai energiaárakról — Egy tévhit bírálata" című tanulmányt. (z) Forintos hírek Nagy az érdeklődés a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációja iránt — mondta munkatársainak Bakay Árpád, a MVM Rt. igazgatóságának elnöke tegnap, megerősítve azt az információt, miszerint az elmúlt napokban tárgyalásokat kezdett a témában a németországi RWE Energie ÁG. vezetőjével. Száz millió dollár értékű megbízásról szóló szerződést írt alá a Vegyépszer Részvénytársasággal a Tengiz-Chevroil amerikai- Kazahi Vegyes Vállalat. A megállapodás értelmében a következő egy évben a Vegyépszer Rt. újabb olajipari és infrastruktúrális fé- tesítmények kivitelezésére, magyar áruk szállítására kap megbízatást a Kazalt köztársaságban. Az építkezők igazi társa: YTONG -1 o% falazóblokkok és válaszfalelemek kereskedelmi kft Rendkívüli kedvezmény, július 12-éig: a gyári árnál most 10%-kal olcsóbban veheti meg a „bölcsek kövét". Szállítás közvetlenül a gyárból, az ország bármely pontjára. A PLATINA Kereskedelmi Kft. az YTONG HUNGARY KFT. fiernit Kft Vspala, hullámpala VE LUX* tetőtéri ablakok jruiniia tetőcserepek ISOI.YTII - SÍ M hőszigetelők fjnAMAÓ tetőcserepek hivatalos márkakereskedője. Pécel, Rét u. 6/B 2119. Tel.: (06-60)-343-161 Budapest, Kalács u. 14. 1173. Tel.: Nyitva: hétfőtől péntekig 7-től 16 óráig, Nyitva: hétfőtől péntekig 8-tól 17 szombaton 7-től 13 óráig. szombaton 8-tól 13 óráig. Építőanyagok az alaptól a tetőig 158-4017 óráig,
