Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. JÚNIUS 17.. CSÜTÖRTÖK 13 Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés feladatsor csoportok „B” járműkategóriára Az ékszíjfeszesség ellenőrzése Az akkumulátor clcktrolitsziní ell. A gépkocsi kulcsai Az ajtók nyitása, zárása A motorháztető nyitása A motorolajszinl ellenőrzése A motorolajok, motorolaj csere A fékolajszint ellenőrzése A híitőfolyadekszint ellenőrzése Teendők a hűtőfolyadékkal a leli üzemeltetés előtt Az akkumulátor clcktroli tszin t pótlása végezze cl mutassa meg mondja cl A tengelykapcsoló pedál holtjátékának ellenőrzése Kormányholtjáték ellenőrzése A világítás ellenőrzése Az irány jelző ellenőrzése (elakadásjelző) A biztosítéktábla Az izzókészlct A fényszóróizzó csere A helyzet jelző lámpa izzó csere A féklámpa izzó csere Az irányjelző lámpa izzó csere A műszerfal felépítése, a műszerek ismertetése Fűtés, szellőzés, páramentesítő (légkondicionáló) végezze el mutassa-23mondja el Az ablakmosó folyadék ellenőrzése A Otto-motor hidegindítása Az ablaktörlő ellenőrzése A Diesel-motor hidegindítása A levegőszűrő A csomagtér nyitása A levegőszűrő téli — nyári átállítása A gcpkocsiemclő és az emelési pont Levegőszűrő betét csere A kerékanya kulcs A gumiabroncs ellenőrzése — légnyomás — kopottság — szerkezet A pólkerék A kerékcsere Az elakadásjelző háromszög felállítása A kézifékkar működésének ellenőrzése Az elsősegélynyújtó felszerelés A fékek működésének ellenőrzése (a iármű álló helyzetében) Az elromlott jármű vontatása (vontatókötél felerősítés) Könnyebb a műszaki Tiszteli Főszerkesztő Úr! A Pest Megyei Hírlap május 20-án megjelent számában az Ön által írt „Tanulj tanuló vezető” című cikkére az alábbiakról tájékoztatom: A közúti járművezetők képzését, a k,épzés feltételeit és a vizsgáztatást a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM-rendelet szabályozza, amely tartalmában és követelményszintjében valóban gyökeres változást, számos esetben szigorítást tartalmaz a hatályon kívül helyezett rendelethez viszonyítva. A szigorítások — ellentétben a cikkében írtakkal — elsősorban a közúti közlekedés biztonságát kívánják javítani, az elméleti, valamint a gyakorlati részek megemelt óraszámával, részletesebb tematikával, a vizsgakérdések számának növelésével, a gyakorlati vezetés időtartalmának meghosszabbításával, amelynek várható hatása a közúti közlekedésben résztvevők érdekeit szolgálja. A „B” járműkategóriájú vezetői tanfolyamok esetében az elméleti képzés része a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy, amely a szerkezeti és üzemeltetési, valamint a gépjárművek biztonsági ellenőrzése, karbantartása című tantárgyat váltotta fel. Már az elnevezésből is kitűnik, hogy ez a tantárgy a járművek működésének legalapvetőbb ismereteit kívánja a jelöltekkel elsajátítatni i. Ez azonban — a korábbi „műszaki” ismereteket már nem tartalmazza, vagyis nem követeli meg a járművek szerkezetének és működésének részletes ismeretét, pontosan olyan megfontolásból, hogy a járművek műszaki állapotát, annak javítását szakszerviz, illetőleg szakember végezze el. (Cikkével ellentétben ez éppen nem szigorítást, hanem könnyítést hozott a képzés területén.) Mellékelten megküldöm a „B” járműkategóriára vonatkozó azoknak a feladatoknak a sorát, amelyek ismerete szükséges a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés című tantárgy vizsgájához. Ebből is megállapítható, hogy az Ön cikkében írt „szerelőműhelybeli” és „szerelőruhában” történő gyakorlásra utalása nem helytálló. A feladatsorból jól kitűnik, hogy a jármű kerékcseréje a „legszennyezettebb” művelet, amely elvégzéséhez azonban nincs szükség szerelőruházatra. A képzés során a szakoktató mutatja be ezt a feladatot a tanulóknak, akik saját maguk dönthetik el, hogy a szakoktató segítségével kipróbálják-e a szerelési műveletet vagy sem. A vizsgán a vizsgabizottság ennek részletes szóbeli ismertetését is elfogadja. Megjegyzem, hogy képzési engedélyt a közlekedési felügyeletek csak abban az esetben adnak meg, ha a kérelmező rendelkezik a jogszabályban előírt valamennyi személyi és tárgyi feltétellel. A felügyeletek az engedélyezés során — többek között — vizsgálják azt is, hogy a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy elsajátításához a képző szerv rendelkezik-e megfelelő „tanműhellyel”, illetőleg a gyakorlás célját szolgáló járművel, a feladatok elvégzésére szolgáló, például az izzócserékhez szükséges szimulá-. torokkal. Valnicsek Gyula a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium HISTÓRIA Béla király jegyzője (Anonymus) A magyarok cselekedeteiről XIII. (Gesta Hungarorum) Bolgárország vezérének követei Másnap pedig Bolgárország vezére különféle ajándékokkal elküldte követeit Léihez, Bulcsúhoz meg Bolondhoz, s könyör- gött nekik, hogy álljanak rá a békére. Azonfelül azt is megüzente, hogy nem fogja pártját nagybátyjának. Salán vezérnek, hanem meghódolva híven szolgál majd Árpád vezérnek, és évi adót is fizet neki. Azok pedig ráállva a békére, és a vezér fiát zálogul elfogadva, Bolgárország sok javával eltávoztak, a vezért pedig bántatlanul hagyták. Azután útjukat folytatva a Vaszil-kapuig mentek; majd innen továbbindulva Rác-földet hódították meg, s annak foglyul ejtett vezérét soká vasra verve tartották. Erről a helyről felkerekedve egészen a tengerig jutottak, s annak a hazának a minden nemzetét erőszakkal és szépszerével a magyarok vezérének, Árpádnak az uralma alá hajtották. Spalato városát szintén elfoglalták, sőt egész Horvátországot meghódították. A nemesek fiait kezesül összeszedve vonultak innen el, és visz- szatértek Magyarországra Árpád vezérhez. Háborúikat és egyes hőstetteiket, ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. Azonban némelyek azt mondják, hogy egészen Konstantinápolyig mentek ők, sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bánijával. Mégis én, mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam, hanem csupán a parasztok hamis meséiből hallottam, azért jelen művembe nem akartam beleírni. Zágráb, Pozsega és Valkó várak Bulcsú, Lél és Botond onnan továbbtartva, alászállottak a Pé- ter-gaznak mondott erdőn, és tábort ütöttek a Kulpa folyó mellett. Ezen átmenve, a Száva folyóhoz értek. A Száván is átkeltek. s elfoglalták Zágráb várát; majd ellovagolva, Pozsega várát meg Valkó várát vették be. Innen is távozva, a Dunán a Ge- réc-révnél átkeltek, s megérkeztek Árpád vezér udvarába. Mikor Lél, Bulcsú, Botond és a többi vitéz a második esztendőben nagy diadallal, épen és sértetlenül visszatért Árpád vezérhez. nagy öröm támadt a vezér egész udvarában. Csaptak nagy vendégséget s mindennap pompásan lakmároztak a magyarok együtt a különféle nemzetekkel. Midőn a szomszéd nemzetek hallották véghezvitt jeles cselekedeteiket, Árpád vezérhez özönlöttek; igaz hűséggel hódolva szolgáltak neki, de volt is részük jó gondviselésben; így aztán igen sok vendég háznéppé vált. A Duna szigete Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll. és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá, hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták. hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig. Árpád vezér és nemesei pedig férfi- meg nőcselédeikkel együtt békében és hatalomban ott maradtak április havától október haváig. Ekkor közös tanácsban elhatározták, hogy feleségüket otthagyva, távoznak a szigetről, átmennek a Dunán túlra, meghódítják. Pannónia földjét, aztán hadat indítanak a karantánok ellen; sőt még arra is előkészültek, hogy elmennek Lombardia határtartományába. Azonban mielőtt ez megtörténnék, sereget akartak küldeni Gálád vezér ellen, kinek az'uralma a Maros folyótól egészen Haram váráig terjedt. Az ő ivadékából származott hosz- szú idő múltán Ajtony, akit Csa- nád megölt. E dologra Szovár- dot; Kadocsát és Vajtát küldték ki. Mikor ezek engedelmet nyerve ellovagoltak, a Tiszán Kanizsánál átkeltek, és a Csesztreg vize mellett szállottak meg. Azonban semmiféle ellenség nem mutatkozott előttük, aki kezét emelte volna rájuk, mivel any- nyira rettegett tőlük azon a földön minden ember. Innen továbbvonulva a bögei részekre jutottak. Ott két hétig maradtak. amíg annak a hazának összes lakosságát a Marostól a Temes fo- lyóig meghódították és fiait kezesül összeszedték. Azután seregüket nekiindítva, a Temes folyó felé mentek, és a fövenyrév mellett ütöttek tábort. Midőn át akartak kelni a Temes folyón, ellenük jött annak a hazának a vezére, Gálád, akinek ivadékából Ajtony származott, nagy lovas meg gyalogossereggel, azonkívül még kun, bolgár és blak segítséggel. Mikor másnap — minthogy köztük volt a Temes folyó — egyik hadsor sem bírt sehogyan sem átjutni a másikhoz, akkor Szovárd meghagyta testvérének, Kadocsának, hogy serege felerészével vonuljon valamivel lejjebb, aztán akárhogyan, de menjen keresztül, és ütközzék meg az ellenséggel. Ka- docsa rögtön engedelmeskedett testvére rendeletének, a sereg felével sebes vágtában lejjebb került. s minthogy az isteni kegyelem volt a kalauzuk, az átkelést könnyen végrehajtotta. Midőn a magyar sereg egyik része Kado- csával odaát volt, felerésze Szo- várddal pedig az innenső oldalon, akkor a magyarok megfút- ták a harci kürtöket, és a folyón átúsztatva heves küzdelembe bocsátkoztak. S mivel az Isten járt előttük a kegyelmével, nagy győzelmet adott nekik, és az ellenség úgy hullott előttük, mint a kévék az aratók után. Ebben a csatában elesett a kunoknak két vezére, a bolgároknak pedig három kapitánya. Maga Gálád, a vezérük, futással ugyan megmenekült, azonban egész serege elolvadván, mint a tűznél a viasz, kard élén emésztődött meg. Ekkor a diadal után Szovárd, Kado- csa meg Vajta onnan továbbindulva, a bolgár határ felé nyomultak, és a Panyóca vize mellett ütöttek tábort. Gálád vezér pedig, amint fentebb mondottuk, elszaladt, és a magyaroktól való félelmében Keve várába húzódott. Harmadnap Szovárd, Kadocsa mgg Vajta, akitől a Ba- racska-nemzetség származik, elrendezték seregüket, és Keve várának a vívásához fogtak. Midőn Gálád, amazoknak a vezére látta ezt, követeket küldve békét kért tőlük, és a várat különféle ajándékokkal együtt önként odaadta nekik. Innen tovább men- vén, Orsóvá várát foglalták el. Egy hónapig tartózkodtak itt. Ekkor Vajtát a sereg harmadrészével meg a lakosoknak túszul adott fiaival visszaküldték Árpád vezérhez. Egyszersmind avégett is küldöttek hozzá követeket, hogy adjon nekik engedelmet a Görögországba menetelre, ahol majd aztán egész Macedóniát meghódítják a Dunától a Fekete-tengerig. Hiszen a magyarok lelke abban az időben semmi mást nem áhított, csak földeket foglalni, népeket hódítani és hadimunkát végezni. Tudniillik a magyarok akkor úgy örültek az embervér kiontá- sának, mint a nadály, s bizonybizony, ha nem így tettek volna, nem hagytak volna annyi jó földet utódaikra. De erről ne többet! Vajta és a követek megérkeztek Árpád vezérhez, s elbeszélték neki a történteket. A vezér pedig megdicsérte művüket, egyszersmind Szovárdnak meg Kadocsának teljes szabadságot engedett, hogy Görögországba menjenek, s ott földet foglaljanak maguknak. Vajtának pedig hűséges szolgáltatásáért nagy földet adott a Tisza mellett, Tar- ras nevűt. Szovárdnak meg testvérének, Kadocsának a követei ekkor, miután megkapták az engedelmet, visszatértek uraikhoz. (Folytatjuk) Polgári iskola Cegléden A polgári iskolát Magyarországon az 1868. évi 38. törvénycikk hívta életre. A törvényt megalkotó Eötvös /rizse/elgondolása szerint az új oktatási intézmény feladata az volt. hogy mindaz a gyerek, akinek később szüksége lesz magasabb képzettségre, de nem kíván felsőfokú tanulmányokat folytatni, találja meg „a polgári iskolában azon intézetet, melyben művelődési alapjához szükséges ismeretekkel közgazdasági és politikai általános műveltsége mellett a mindennapi élet foglalatosságaihoz szükséges tudnivalók birtokába juthasson”. Magyarországon az első polgári iskola Cegléd városában alakult meg. A helység képviselő-testülete 1869. június 17-ei közgyűlésén az „1102. sz. végzéssel a népnevelés szent ügye s népünk jóléte érdekében elhatároz- ta egy felsőbb polgári fiú- és leányiskola felállítását az 1868-diki XXXV1I1. törvénycikk 59. § értelmében”. Az iskola első igazgatója Elefánti József lett. A törvény eredetileg alsó- és felsőtagozatú iskolákat képzelt el. Kürti Béla kutatásaiból ismert, hogy az. 1869. október 16-án megnyílt iskola felsőtagozatáért (5—6. osztály) a tanári kar szívós harcot folytatott, de Cegléden — éppen úgy, mint az ország más városaiban — a gyakorlatban csak az alsótagozaton, a 10—14 éves gyermekek képzését, nevelését végző 1—4. osztályokban folyt a munka. Az első tanévben 28 fiú és 22 leány végezte el az 1. osztályt, az 1893—94. tanévben már 275 tanulója volt az iskolának. Pogány György
