Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. JUNIUS 17.. CSÜTÖRTÖK Ez már a piac! Sóskúton nem volt igazán sikeres a zöldségbolt. Érthető, hiszen sok a kistermelő, aki saját kertjében szaporítja a leves- bevalót. A lakásfelszerelési cikkek árusítása, úgy tűnik, jobb befektetés. A zöldséges helyén megnyílt üzletben a vásárló, amennyiben igényli, ki is próbálhatja lakása leendő bútorának „komfortfokozatát”. Erdősi Ágnes felvétele Bob, az aranyos (Kis magyar demográfia) Az egyik szentendrei ABC-ben két középkorú no beszélget. — Na és Bob? —Bob? Hát az egy aranyos kölyök. Ő a mi szemünk fénye. Remek kis fickó, csintalan, jókedvű, okos, egy baj van csak, hogy nem tudjuk kitenni a lábunkat a lakásból miatta. Nem mintha rendetlenkedne, nem, ettől nem kéne tartanunk, de unatkozik egyedid, és ha csak egy kis időre is magára hagyjuk, úgy sír, hogy megesik rajta az ember szíve. Én már nem is tudom, mikor voltunk színházban utoljára, s ennek egyedül Bob az oka, de hát amikor vállaltuk, ezzel számolnunk kellett. Nagy ritkán egy-egy társaságba ha elmegyünk, de akkor is csak úgy, hogy őt is magunkkal visszük, csakhogy ezzel is az a baj. hogy örökösen pirulni kell miatta. Mindig idegen helyen jön meg az étvágya. Valamelyik este Uukáékhoz ugortunk át, hát azt hittem, elsüllyedek a szégyentől, egy fél tál szendvicsről ette le a sonkát, a drága vajas kenyerekre, meg rá sem nézett. Pedig otthon soha nem válogat. Még ez a szerencsénk. Emiatt aztán a barátokhoz is egyre ritkábban járunk. Otthonülők lettünk miatta. De mit mondjak, nem panaszkodom, ha esténként együtt van a kis család, nem is vágyom az emberek közé, olyan jól eljátszunk hármasban, gyakorta megesik, hogy még a tévét sem kapcsoljuk be, aztán locsi-pocsizunk, és irány az ágy. És mindez a boldogság potom tízezerért. A mi Bobunk egy aranyos kutyakölyök, egy pedigrés gyöngyszem. Paizs Tibor Műholdról hazánkban is Magyarországon is lehetőség nyílik az Inmarsat nemzetközi műholdas rendszer egész világról elérhető szolgáltatásaira. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium előreláthatólag szeptemberben engedélyezi a szárazföldi szolgáltatás belföldi bevezetését, a szükséges technikai berendezések alkalmazását. A bejelentés hétfőn hangzott el a minisztérium illetékesétől a Matáv SAT-NET Műholdas Szolgáltató Kft. által szervezett és az STN Systemtechnik Nord GmbH német cég által támogatott tájékoztatón a Duna Intercontinental Szállodában. Az Inmarsat egy nemzetközi tulajdonban lévő társulás, amelynek a központja Londonban van. A szervezethez jelenleg 65 tagállam tartozik, Magyarország még nem tagja. Az Inmarsat a különböző (A, B, C, M) rendszereken az egész földgolyóra kiterjedő kommunikációs szolgáltatást nyújt, amelyet eredményesen használhatnak a külkereskedők, az üzletemberek, a nagy távolságú teherfuvarozók, a hírügynökségek és az állami hivatalnokok. Az Inmarsat—M bárhol működő „műholdtelefon”, amely kézben hordozva vagy bármely járműbe szerelve használható, közvetlen tárcsázással kommunikációs kapcsolatot biztosít. A SAT-NET Műholdas Szolgáltató Kft. — a Magyar Távközlési Rt. megbízásából — tervezi az üzleti távközlési összeköttetést, telepíti és üzemelteti a berendezéseket. Az STN Systemtechnik Nord GmbH — a Vulkán konszern leányvállalata — februárban szerzett jogot Magyarországon a különböző elektrotechnikai berendezések forgalmazására. Ovisok az egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ezekben a napokban nemcsak a hallgatók adnak számot arról, hogy mit sajátítottak el, hanem az intézmény legkisebb „tanulói” is. Az egyetemi óvoda gyerekeinek munkáiból — immár esztendők óta hagyományosan visszatérőn — rendeztek kiállítást az üvegfolyosón. Balázs Gusztáv felvétele SPORT Gödöllői ezüst Irreális finis, elhibázott igazolás Bodnár Ferencnél kezdett Vácott Röplabda NB II Középcsoport Férfiak 1. BKM Tűzoltó 2. Dági KSE 3. Esztergom 4. TFSE 5. Külker SC 6. Dunaújv.* 7. Kandó K. X. (iodólló 9. Élgép SC 10. Gyöngyös 11. Ráckeve** 20 2 63-17 42 18 4 60-22 40 16 6 55-30 38 15 7 52-33 37 15 7 52-35 37 12 10 46-37 33 11 II 41-41 33 8 14 35-51 30 7 1531-46 29 5 17 23-55 27 418 24-56 24 121 5-63 20 12. Szgt.-miklós*** (A *-gal jelölt csapatoktól ki nem állásért büntetőpontokat vontak el.) Nők Szjgetszentmikkisi RC—H. Aurora SF. 1-3, BKM Tűzoltó SC—Gödöllői Tigáz RC 3-1, MAFC-Martos—Székesfehérvári SZIM-Yasas 0-3. 1. BKM Tűz. 2. Gödöllő' 3. BHG SE 4. SZIM-Vasas 5. Kalocsai SE 6. H. Aurora 7. Dabasi SE 8. Babits í jp. 9. Maliim SE 10. OSC 11. MAFC-M. 12. S/gt.-mikkis* 13. Color SE 22 168-1645 19 4 64-25 42 18 5 60-22 41 14 9 48-37 37 13 10 49-41 36 12 II 4641 35 12 11 44-41 35 11 12 3642 34 10 1.3 43-50 33 6 17 34-56 29 6 17 29-55 29 — 23 7-66 22 — 12 0-36 12 (A *-gal jelölt csapatoktól ki nem állásért büntetőpontokat vontak le.) Kartaltól Diósáig Öregfiúk A körzeti labdarúgóbajnokok tornáján az elődöntő következik. Csütörtökön 17 órakor lesz a Kartal—Üllő, valamint a Di- ósd—Verőce összecsapás, amelyet a visszavágó követ. A tervek szerint június 24-én és 27-én mérkőznek az első, illetve a harmadik helyért. A Verőce még nem igazolta visz- sza a részvételét a szövetségnek, s várják jelentkezésüket. Június 20-án 17 órakor Diósdon lesz a Budapest—Érd öregfiúk válogatott találkozó. Az előmeccsen 15 órakor a Pest megyei és az érdi ifiválogatott játszik. A pörbölyi autóbuszbaleset áldozatainak hozzátartozóit segítik a bevétellel. Hogyan tovább ceglédi póló? Atlétákat is támogat Befejeződött az elsőosztályú vízilabda-bajnokság alapszakasza, most már csak az első négy hely sorsát eldöntő rájátszás van hátra. Az elitmezőnybe az UTE, a BVSC, a Vasas- Plaket és a Tungsram jutott, míg az egyetlen kieső szomorú sorsa a ceglédiek osztályrésze lett. Azoké a ceglédieké, akiknek sokan már a bajnoki sorozat kezdete előtt „retúrjegyet" jósoltak. Az őszi katasztrofális szereplés valóban nem is érdemesítette többre a CVSE gárdáját. De a tavaszi valóságos megtáltosodás után, az alapszakasz záró fordulóinak meglehetősen furcsán alakuló eredményeinek tudatában, mégis kicsit keserű lehet Hasznos Istvá- nék szájaíze. — Két ponttal kevesebbet gyűjtöttünk, mint a rivális OSC, és hárommal, mint a KSI — mondta dr. Szentpétery Kálmán, a CVSE vízilabda-szakosztályának vezetője. — így aztán tulajdonképpen „csont nélkül" estünk ki. A kieséstől fenyegetett trió tagjai között nem volt túl nagy tudáskülönbség, hiszen a KSI-t egyszer megvertük, egyszer kikaptunk tőlük, s ugyanez volt a helyzet az OSC ellenében is. Igaz, pontegyenlőség esetén is az orvosegyetemisták maradtak volna benn, hiszen ők három góllal vertek minket, s mi csak egy góllal őket. De tulajdonképpen nem az egymás elleni eredmény döntött, hanem az, hogy ki hány pontot tudott elcsípni az élmezőny csapataitól. Mi az utolsó előtti fordulóban még reménykedhettünk, hiszen négy pontot szereztünk Cegléden — folytatta Szentpétery. — De a társaság lélekben feladta a küzdelmet, amikor olyan irreális eredményeket produkáltak a riválisok, amiket mi elképzelni sem tudtunk volna. A KSI például 8-2-re verte a Szolnokot és 12-11 -re a bajnokesélyes Vasas-Plaketet, az OSC pedig 11-11-es döntetlent játszott a Szentessel, és 9-9-et a Vasas-Plakettel. Nekünk pedig, az utolsó két fordulóban az Újpest, illetve a Tungsram ellenében nem volt esélyünk. — De gondolom, nemcsak ezeken a tényleg kicsit furcsa eredményeken múlt az OB Eben maradásuk... — Az ősz folyamán egyetlen pontot sem szereztünk. Későn alakult ki a csapat, s párszor előfordult az is, hogy lélektele- nül játszott a társaság. Mindezt egybevetve azonban nem hiszem, hogy szégyent vallottunk volna, hiszen újonc létünkre szereztünk hét pontot. Talán, ha Vogel Gábor, Balti Sándor és Vincze Zsolt már a rajtnál rendelkezésünkre áll, s nemcsak menet közben csatlakozik a csapathoz, akkor több esélyünk lett volna. Sportdiplomáciai tevékenységünk is jócskán elmaradt a többi csapatétól. S nem utolsósorban, anyagiak terén is mi álltunk a leggyengébben az OB I-ben. Az éves költségvetésünk 2,5 millió forint volt, ebből nem tudtunk olyan játékost Ceglédre igazolni, aki igazán lendíteni tudott volna a csapaton. — Maszlobojev és Mamajev, a két orosz idegenlégiós menynyire váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket? — Mint végül kiderült, elég nagy melléfogás volt a leigazolásuk. A sokkal jobb képességű Maszlobojev, a téli szünet után vissza sem jött Szentpétervárról. Mamajev ugyan becsületesen játszott, de nem tudott pluszt hozni az együttes produkciójába. Nekik húzóembereknek kellett volna lenniük, de még az átlag teljesítményét sem érték el. — Hogyan tovább? Egy év múlva újra megpróbálják az OB Eben? — Egyelőre maradunk- az OB IIB-ben. Addig nem is törekszünk arra, hogy újra feljussunk a legjobbak mezőnyébe, amíg következetes utánpótlásneveléssel nem tudunk egy olyan kifejezetten ceglédi játékosokból álló csapatot kovácsolni, amely megállja a helyét az OB I-ben. Ami a következő szezont illeti, a csak kölcsönbe érkezett Balli és Vogel visszamegy Újpestre, a Cegléden katonáskodó Baranyai Ferenc és Kocsis Tibor a februári leszerelésig marad, s az eddigi játékos-edző, Hasznos István is csak július közepén ad választ arra, hogy munkája mellett tudja-e vállalni a további évadot. Július 3-án, a ceglédi vízilabda sport 60 éves fennállásának ünnepén még rendezünk egy gálát, ahol az OB I-es csapat utoljára fog együtt játszani. A mieink mellett olyan sztárokat láthat majd a ceglédi publikum, mint az Egyesült Államok ifjúsági válogatottja, s a magyar felnőtt válogatott. ^ ) Aki egyszer belekóstol a versenysportba, nagyon gyakran akkor is kötődik ahhoz valamilyen formában, amikor ő maga már régesrégen visszavonult az aktív sporttól. Jó példa erre a ma is Vácott élő Pajor Ferenc, akivel a Bécsi úti BMW—Honda szervizben beszélgettünk pályafutásáról és jelenlegi sportbeli kapcsolatairól. — Valamikor, réges-régen a Váci Sportiskolában kezdtem barátkozásomat az atlétikával, a sportok királynőjével — elevenítette fel az ötvenes évek végének számára meghatározó eseményét Pajor Ferenc. — Bodnár Ferenc volt az edzőm, akinek irányításával érettségiző koromra túljutottam a hétméteres határon a távolugrásban (706 cm-t értem el 1966 nyarán). Ekkor ért az Újpesti Dózsa meghívása; a lila-fehéreknek nem is tudtam ellenállni. Mentségemre legyen szólva, igazán nem vagyok vándormadártípus, hiszen 1976-ig ott sportoltam és versenyeztem. Nagyon jó társaság volt együtt Újpesten, ahol Tenke Zoltán, majd Gagyi Endre (ő jelenleg az Egyesült Államokban él és a magyar színekben versenyző, kitűnő rúdugró, Bagyula István felkészítését irányítja) kezei alatt elég rendesen felgyorsultam. Száz méteren 10.5 másodpercet is tudtam, távolban pedig 753-ig jutottam el. Pajor Ferenc hosszan és szeretettel emlékezett meg volt versenyzőtársairól, így az ugyancsak váci származású jogászról, Margitics Béláról, a Budapesti Honvéd két kiválóságáról, az olimpiai bronzérmes Kalocsay Henrikről és az ugyancsak nemzetközi szinten „ugrált” Cziffra Zoltántól, miként az Új-Zé- landra került Ivanov Dragonról is. — Az atlétika ma is a szívem közepében van — folytatta az egykori sportember, akinek felesége, Téglás Zsuzsa a TFSE, majd a Goldberger játékosaként éveken át szerepelt a női kézilabda NB 1-ben. — A versenyekre amikor csak tehetem, kimegyek. Emellett anyagi lehetőségeim határain belül tulajdonostársaimmal együtt támogatjuk számos, más sportág rendezvényeit. így például a motorcsónak szövetségnek elnökségi tagja vagyok, s mivel a technikai sportok kifejezetten pénzigényesek, ezért szívesen segítem a legtehetségesebb ifjúságiak kezdő lépéseit. De hozzájárultunk a sportsegély bálhoz is, hogy csak a legfontosabb dolgokat említsem. Már éppen lezártuk volna a beszélgetést, amikor az is kiderült egy elszólás folytán, hogy Pajor Ferenc egy autó kölcsönadásával kívánja támogatni valamelyik arra érdemesnek tartott élsportolót. Azt már eldöntötte, hogy a szerencsés sportoló szinte bizonyosan atléta lesz, az illető, kilétének felfedésére azonban még néhány hétig várni
