Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP (JAZDASAÍ 1993. JUNIUS 2.. SZERDA Tápió-Hajta közgyűlése Törvényre és támogatásra váró társulatok Közgyűlést tartott az elmúlt hét végén a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat Nagykátán. Előírt napirend szerint a múlt év gazdálkodását értékelték a tagok összejövetelén, ám valójában a mintegy 90 ezer hektárnyi területen műkő- dó Tápió-Hajta fennmaradásáról, egyáltalán, a társulatok létéről esett a legtöbb szó. Kiss György ügyvezető igazgató beszámolójában többször utalt- arra, hogy a mezőgazdaság átalakulása, az átmeneti helyzet korábban nem tapasztalt nehézségek elé állította a vízgazdálkodási társulatokat is. Nincs pénz, a tagok jövője ugyancsak bizonytalan, ezért késnek a hozzájárulások befizetésével. Eközben a közcélú fenntartási munkálatokat el kell végezni, de voltak beruházási feladataik is — például a Hajta patak rendezése. Igyekeztek többet vállalkozni, részt venni a települések gázberuházásaiban, de nem kaptak rá megbízást. Mindössze az utolsó negyedévben dolgozhattak teljes kapacitással, ami viszont „mentőövet-” jelentett egyelőre a Hajtának. A tervezett 31 millió forintos árbevételt év végére sikerült közel 40 millióra teljesíteni, ami másfél millió forint eredményt hozott. Ez ugyan nem sok, ám a pillanatnyi túléléshez elegendő. Vámosi Tibor, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének titkára hozzászólásában ugyanígy vélekedett, majd vázolta a társulatok helyzetét. Belőlük az országban 67 működik, ebből nyolc Pest megyében. Az elmúlt időszakban növekedett a veszteséges társulatok száma: ^991-ben 13-an, 1992-ben 20-an voltak. Öt társulat nulla és 100 ezer forint közötti nyereséget produkált. Ehhez képest tehát a Tápió-Hajta múlt évi gazdálkodása viszonylag jónak mondható. A társulatok összesen négy és fél milliárd értéket termeltek az országban, ami azt bizonyította, hogy szükség van rájuk. Ennek ellenére a közgyűlé-’ sen komoly vita alakult ki — ez várható volt — az érdekeltségi hozzájárulások mértékének és befizetési határidejének megállapítása miatt. Mint ismert, a helyi jelentőségű közcélú vízfolyásokon végzett fenntartási munkák ebből, továbbá a földművelési tárca és a Vízügyi Alap támogatásából fizetendők. Többen kifogásolták — elsősorban szövetkezeti vezetők — e két utóbbi pénzforrás elégtelenségét. Racskó Károly bényei polgármester szerint állami pénzügyi finanszírozás nélkül ezek a társulatok nem lesznek képesek fönnmaradni. Javasolta, hogy ne csak azok fizessenek hozzájárulást, akik megfogható szervezeti formában működnek, hanem mindenki, aki földet művel. A befizetési határidőt egy hónappal kérte kitolni úgy, hogy a gazdaságok az őszi búzából származó bevételből tudjanak fizetni. Vámosi Tibor a felvetésre országos adattal jellemezte a nehézségeket: tavaly december 31-én 174 millió forintra emelkedett a társulatok által be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás mértéke. — Sikerült elérni, hogy az idén 92 milliót adjon az állam, de tény, hogy mindez nem elég — tette hozzá bejelentéséhez. Ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy ai új vízügyi, társulati törvény elkészült, július második felében kerül a kormány elé. Várhatóan ebben az évben a parlament is megtárgyalja, s ez megszünteti a társulatok jogi rendezetlenségből származó bizonytalanságait. A közgyűlés vita után többségi határozattal elfogadta, hogy az idei érdekeltségi hozzájárulást használt földterület nagysága után — hektáronként egyszáz forint — a május 31-i statisztikai adatok szerint kell befizetni. A határidő: augusztus, illetve október 31. A döntés a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat időleges fennmaradásához elegendő. (tóth) V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 135,07 137,87 ausztrál dollár 58,41 59.65 belga frank (100) 265,11 269,77 dán korona 14,20 14,46 finn márka 16.00 16,40 francia frank 16,13 16,41 görög drachma (100) 39,97 40,81 holland forint 48,55 49,41 ír font 132,71 135,31 japán yen (100) 81,18 82,38 kanadai dollár 68,03 69,43 kuvaiti dinár 287,21 292,71 német márka 54,48 55,44 norvég korona 12,83 13,07 olasz líra (1000) 58,93 60,21 osztrák schilling (100) 774,61 788,21 portugál escudo (100) 56,66 57,76 spanyol peseta (100) 68,86 70,38 svájci frank 60,95 62,03 svéd korona 12,03 12,29 USA-dollár 86.70 88,26 ECU (Közös Piac) 106.08 108,04 Rafinéria helyett tisztességet! Sikeres gazdafórum Törteién Pest megye ötvenkét gazdakörének képviselői vettek részt az elmúlt héten a törtei i gazdafórumon, melyet a helyi gazdakör, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége támogatásával rendeztek. A fórumon előadást tartott Raskó György FM-államtitkár és Vödrös Attila, lapunk főszerkesztője. Korlátlan piac Raskó György előadásában elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete — az évek óta tartó aszállyal tetézve — kritikus. A földprivatizáció lassan halad. Ez idáig mintegy kilencvenezren jutottak földtulajdonhoz, ami nem teszi lehetővé az agrárágazat átállását az új tulajdoni rendszerre. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a kevés csapadék klímaváltozás eredménye, amit a jövőben kormányzati szinten kell kezelni. Az államtitkár exportlehetőségeinkről elmondta, hogy a magyar termékeknek — néhány kivételtől eltekintve — szinte korlátlan piaci lehetősége van Európában. Ahhoz azonban, hogy ezt megfelelően kihasználjuk, meg kell felelnünk a szigorú minőségi követelményeknek. Ennek eléréséhez sürgős szemléletváltozásra van szükség a termelői szférában. A termelőszövetkezetek gazdasági átalakulásában súlyos problémák tapasztalhatók, hiszen gyakorlatilag — jelentős létszámleépítések mellett — a szövetkezeti vagyon eltékozlása folyik. Jelenleg 160 ezer mezőgazdasági munkanélküli van az országban. A készülő új földtörvény alapja, hogy a földművelés jogából nem zárható ki senki. Ezért is tervezik a megszerezhető földterület nagyságának korlátozását, amit várhatóan háromszáz—ötszáz hektár között maximálnak. A korlátozás azonban nem fogja érinteni a földbérleményeket. A magyar mezőgazdaság nehézségeit fokozza, hogy nagyon alacsony a fizetőképes kereslet. A helyzet kedvező irányú változására a közeljövőben nem lehet számítani. A gazdakörök jelenlegi állapotukban még nem vehetik fel a versenyt a múlt rendszerből átmentett nagy vagyonú szervezetekkel, mégis a jövő mezőgazdaságának leginkább ez a vidéki légkörhöz igazodó érdekvédelmi szerveződés felel meg — jelentette ki Raskó György. A gazdakörök hamarosan hatékonyan működő országos szervezetté alakulnak, melynek fő céljai a vidéki réteg érdekképviselete, a szaktanácsadás és a kereskedelem. A szaktanácsadások finanszírozásához az illetékes tárca is hozzá fog járulni. A gazdakörök tanácsadói tevékenysége kiemelten fontos, hiszen a megváltozott tulajdonviszonyok közepette érzékelhető a magángazdálkodók támogatás nélkül maradása. Segíteni a tájékozódást A régi nagy termelési rendszerek felbomlanak, illetve a meglévők sem rendelkeznek akkora apparátussal, amely megnyugtatóan rendezné a gazdák szakképzését. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy az egyes gyártó-forgalmazó cégek tanácsadásaikat csak saját árujukhoz kötik, és szűk körben végzik, ezért elkötelezettség nélkül nem nyújthatnak megfelelő szolgáltatást. Az érdekvédelemben és a pártatlan tanácsadás hiányának pótlása érdekében a gazdaköröknek megfelelő szakmai ismeretekkel és kisüzemi gyakorlattal rendelkező szakértői csoportokat kell létrehozni. Ezt a lépést egyre inkább sürgeti a gazdák bizonytalansága és tájékozatlansága. Választ kell adni arra, hogy hol, mit érdemes termelni, illetve mely termékeknek van biztos piaca. A termelési struktúra kialakítása rendkívül idő- és energiarabló tevékenység. A felvásárlás bizonytalansága megalapozatlan döntéseket eredményezhet, mely a gazdák eladósodásához, tönkre- menéséhez vezethet. Ezeken a gondokon mindenképpen enyhíteni lehet a megfelelő szaktanácsadó-hálózat kiépítésével. A jelenlegi tőkeviszonyok, hitelkonstrukciók, támogatások figyelembevételével a szakértői csoportok finanszírozása gondokat okoz. Mindenesetre az nem képzelhető el, hogy a gazdáktól kérjenek tanácsadási díjat, ezért a kezdeti fázisban szükség van a központi alapból történő támogatásra. A tevékenységet mindenképpen olyan magas színvonalon kell művelni, hogy azt a szolgáltatást igénybe vevők kérjék, és ragaszkodjanak a szakértőkhöz. Az elmaradt rendszerváltás Vödrös Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a vidéki lakosság megfelelő tájékoztatását — a médiákat is beleértve — senki sem vállalja. A rendszerváltozás időszakában a termelőszövetkezeti vezetők — jó szakmai tudásuk és tapasztalataik ellenére — elmulasztották a változó törvényeket úgy tolmácsolni a falvak népének, hogy az ne saját, hanem közös érdekeket szolgáljon. A vidék új szerveződéseinek alapjául ne a menedzseri rafinéria, hanem az emberi tisztesség szolgáljon — mondta lapunk főszerkesztője. Egyebek között a bankok hozzáállása is bizonyítja, hogy a rendszerváltás a mező- gazdaságban sem történt meg. Az elmúlt három év folyamán kiderült, hogy a termelőszövetkezeti vezetők közül kik azok, akik tevékenységükkel a vidék boldogulását szolgálták, és kik azok, akiket már régen el kellett volna távolítani a szövetkezetek éléről. A magyar mezőgazdaság gondjait a szocializmusnak köszönheti, melynek következményeit máig sem tudtuk kiheverni. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország gazdasági mutatói 1936-ban azonosak voltak Svájc és Finnország eredményeivel. Ez azt jelenti, hogy a magyar ember semmivel sem kisebb értékű, mint a jelenleg fejlett gazdasággal rendelkező népek. Az emberekben meglévő értékeket minél előbb mozgósítani kell, és ezért a földművelési tárca is felelős. Ezért szükséges a gazdakörök támogatása. A gazdakörök léte ma már nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben fel kell állítani egy olyan korszerű gazdálkodási formát, amely az egyének társulásán alapul. Feke László * Döntenek a húsimportról Tej és búza felvásárlás (Folytatás az 1. oldalról) Várhatóan 10—12 nap múlva jelenik meg az p rendelet, mely szerint a tej javasolt felvásárlási ára 22 forint lesz, amihez a tárca 1 forint 50 fillért biztosít az intervenciós alapból, míg 20 forintos felvásárlási ár esetén 1 forinttal támogatja a felvásárlókat. Garantált árat — a tejhez hasonlóan — az étkezési búza és a takarmánykukorica esetében sem tud meghatározni a rendtartás addig, míg az ehhez szükséges kvótákról a terméktanácsok nem döntenek. Addig is az étkezési búza 7000 forint/ tonnás felvásárlási árát biztosítja a tárca, ami a kelet-európai augusztusi világpiaci áraknak felel meg. Raskó György, az FM köz- igazgatási államtitkára közölte: az exportengedélyezés helyett ezután a tárca csupán regisztrációval követi majd figyelemmel a gabonaszállításokat., A minisztérium szeretné feltölteni az intervenciós készletet — ami megközelítőleg 5—600 ezer tonna gabonát jelentene —, és ezt a tőzsdén értékesítené. Ekkora mennyiség felvásárlására azonban idén valószínűleg még nem nyílik lehetőség. A termelőknek is meg kell tanulniuk a határidős tőzsdei ügyleteket. Azért is erősítették meg a szolnoki, kaposvári, győri gabonaforgalmi cégeket jelentős forgóeszköz-készlettel, hogy az így hitelképessé vált vállalatok is részt vehessenek a jó értelemben vett tőzsdei spekulációban. Forintos hírek Nyilvános részvénykibocsátással még a nyáron megduplázhatja alaptőkéjét a Reálbank. Az alaptőke-emelés során tovább nő a bank tulajdonosainak a száma, s ez része a lakossági szektor irányába folytatott terjeszkedési stratégiának. Az alaptőke-emelés előtti utolsó akadály a múlt heti éves rendes közgyűlésén hárult el, amikor is a részvényesek elfogadták az igazgatóság alapszabály- módosító-javaslastait. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság 1992. évi mérlegét 13,296 milliárd forint főösszeggel és mintegy 310 millió forint adózott eredménnyel fogadta el a társaság éves közgyűlése még a múlt héten, pénteken. A nyereséget a bank teljes egészében eredménytartalék-képzésre fordítja. Az Állami Vagyonügynökség szeretné elérni, hogy a kárpótlási jegyért részvényt jegyzők, illetve cserélők is részesülhessenek befektetési kedvezményben a személyi jövedelemadó keretében. A jelenlegi szabályok szerint a kárpótlási jegyek után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, hiszen a kárpótlás nem számít bevételnek. Nem született végleges döntés a Malév Rt. mérlegéről a társaság pénteki évi rendes közgyűlésén. A döntés elhalasztását a Malév tavalyi részvény- társasággá alakulása, a privatizációs partner belépése, valamint a számviteli szabályok megváltoztatása indokolta. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Az MO-ás körgyűrű ' csepel-balászteleki leágazása mellett levő Volkawagen/Audi márkaixervlibe gyakorlott, a német műszaki nyelvben és a mikrofilmolvasó használatában jártas raktáros jelentkezését várjuk, a 111 -4888-as vagy a 111 -5212-es telefonszámon.
