Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 16.. SZERDA J esze nszky-interjú A magyar—szlovák viszonyról Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter szerint a szlovákiai magyar kisebbség helyzete mindig elsőrendű szempont lesz a Budapest—Pozsony viszony meghatározásakor. Ezzel kapcsolatban az eddiginél több előre mutató lépést vár a szlovák vezetéstől — mondta Jeszenszky, a Cesky Deník című prágai lap tegnapi számában megjelent interjújában. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány politikája nem arra irányul, hogy változtassák meg a határokat, hanem arra, hogy a környező országokban biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait. Ezzel kapcsolatban — és a magyar— ukrán szerződés parlamenti vitájával összefüggésben — szóvá tette, hogy külföldre sajnos inkálbb azok a (kisebbségi) hangok jutnak el, amelyek csak bonyolítják Magyarorzság viszonyát a szomszédokkal. Jeszenszky bírálta azokat a szlovák állításokat, miszerint az első világháború után 400 ezer fős szlovák kisebbség élt volna Magyarországon — miközben most csak néhány ezren vallják magukat szlováknak. Szerinte a magyarországi szlovákok száma , soha nnem haladta meg a 150 ezret. A cseh lap riportere emlékeztetett Vladimir Meciar szlovák kormányfő Amerikában tett kijelentésére, miszerint üdvözölné, ha az Egyesült Államok garantálná Szlovákia határait. — Magyarország nem kér külföldi katonai jelenlétet — mondta Jeszenszky Géza, és megállapította: a magyar közvélemény ellenszenvvel viseltetne az ország területén külföldi katonák iránt. A visegrádi csoport országainak együttműködésével kapcsolatban Jeszenszky arról beszélt, hogy a felek korlátozták a formális kölcsönös látogatások számát, s ehelyett nemzetközi konferenciákon egyeztetik álláspontjukat. A magyar külügyminiszter hangoztatta, hogy Magyarország számára közvetlen veszélyt jelent a jugoszláviai konfliktus, és hogy a kelet-kö- zép-európai térség államai, pusztán az egymás közti együttműködésük révén, nem tudják garantálni önmaguk biztonságát. „Fontosnak tartom, hogy országunk fokozatosan tagjává váljon az Európai Közösségnek, a NATO- nak és a többi európai struktúrának" — mondta Jeszenszky Géza. Francia privatizáció Eladják a Renault-t is Csupán kisebb módosításokat hajtott végre a kormány privatizációs törvény- tervezetén a francia szenátus, amely négynapos vita után tegnapra virradóra éjszaka nagy többséggel fogadta el. A Balladur kormány tervezete értelmében húsznál több állami tulajdonban lévő bankot, biztosító társaságot, üzemet privatizálnak a versenyszektorban, köztük olyan nagyvállalatokat, mint a Renault autógyár, a francia elektronikai ipar legjelentősebb bázisa, a Bull vagy a Thomson, Pé- chirey aluminiumipari komplexum, a Rhone-Pou- lenc vegyipari vállalat. Bizonyos ellenzéki körök mindent elkövetnek az iskolák egyházi tulajdonba adásának megakadályozására. Kreálnak valamilyen bágyadt ellenérvet akkor — például a debrce- ni tanítóképző főiskola esetében —, ha tucatnyi hasonló intézményből egyet visszakér egykori tulajdonosa, s találnak indokot a hangulat- keltésre akkor is, ha józan eltenérv messze láthatáron nem található. Elég csak emlékeztetni szűkebb hazánkból az egyik ceglédi általános iskola körüli csinnadrattára, vagy a fővárosban a Radnóti Gimnáziumra, amely a zsidó közösség jogos tulajdona. Ám igazán parádés tűzijátékot akkor lehet varázsolni, ha olyan településen nyújtja be igényét az egyház, ahol csak egy iskola van. Azonnal felzeng a kórus: a városokban még csak-csak tudnak választani a különböző világnézetű szülők, a különböző világnézetűi?) tanintézetek között, de erre nem lenne lehetőségük a kis falvakban, kis községekben, ahol csak egy iskola van. Hogy mennyire érzékenyek a materialisták a szellem, a lélek fölötti uralmuk esetleges megingatására, korlátok közé szorítására, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Horn Gyula, a szocialisták elnöke a minap még Paskai László bíboros előtt is szóvá tette ezt a nyugtalanító lehetőséget. Mint az MTI-nek adott nyilatkozatában a pártelnök kifejtette, „az egyházi ingatlanok ügyéről szintén szót ejtetVasutassztrájk Romániában Veszteglő szállítmányok Ukrajna választhat A sztrájkolok által hevesen bírált Leonyid Kravcsuk ukrán államfő tegnap azt indítványozta a parlament rendkívüli ülésén, hogy jövő tavasz- szal tartsák meg az általános választásokat. Az ukrán elnök saját posztjával kapcsolatosan azon az állásponton volt, hogy az elnöki intézmény szükségességéről már idén decemberben meg lehetne tartani a népszavazást, s ha a többség ellenzi az elnöki intézmény fenntartását, akkor azonnal lemond. Kravcsuk ismételten felszólította a honatyákat, valamint közvetve a politikai pártokat és a szakszervezeteket: őrizzék meg higgadtságukat és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy alkotmányos mederben menjen végbe a politikai átalakulás. A sztrájkolók egyik alap- követelése éppen a helyi hatalmi szervek újjáválasztása. Áruval megrakott 15 ezer vagon vesztegelt tegnap hajnalban a romániai vasútállomásokon a mozdonyvezetők szabad szakszervezetének sztrájkja miatt, amely fokozatosan megbénította a közlekedést. Paul Teodora közlekedési miniszter közlése szerint hajnali 5-kor a személyszállító vonatoknak csak 21, a teherszállító, szerelvényeknek csak 17 százaléka közlekedett. A miniszter elmondta, hogy a — Belgrádból Bukarestbe tartó — 12-es számú nemzetközi gyors este 10 óta vesztegel a román határon. A sztrájk naponta másfél millió dolláros közvetlen és még nagyobb közvetett kárt okoz. A jelentésekből kitűnik, hogy a konfliktus kezelésében zűrzavar uralkodik. Keddre virradóra azért nem került sor találkozóra a mozdonyvezetők képviselői és a minisztérium között, mert a minisztérium Bukarestben, a mozdonyvezetők pedig szak- szervezetük brassói központjában kívántak tárgyalni — a két várost 160 kilométer választja el egymástól. Hétfőn a közlekedési miniszter tárgyalást folytatott a vasutas szakszervezetekkel, ezen a megbeszélésen azonban nem voltak jelen a mozdonyvezetők szabad szakszervezéte- nek képviselői. A mozdonyvezetők szabad szakszervezetének 32 ezer tagja van. A mozdonyvezetők a viszonylag jól fizetett román dolgozók közé tartoznak. a különböző, fizetéskiegészítésekkel jövedelmük az átlagkeresetnek mintegy kétszerese. Követeléseik az új kollektív szerződés keretében egyrészt a besorolások felülvizsgálatára vonatkoznak, ami lehetővé tenné a fizetések növelését, másrészt különböző szociális (oktatási, egészségügyi ellátási) kérdéseket érintenek. A nagyvilág hírei * Az elmúlt év mérföldkő volt a fegyverzetkorlátozási megállapodások és a nemzetközi biztonsági együttműködés bővítése szempontjából; ugyanakkor a kommunizmus ösz- szeomlása az etnikai érzelmek, a nacionalizmus és a területi követelések ele- gyét hozta napvilágra Kelet-Európábán és a volt Szovjetunió területén, olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI szokásos éves jelentésében. Jk A CUnton-kormány- zat hétfőn figyelmeztette a választási eredményeket figyelmen kívül hagyni szándékozó Kambodzsai Néppártot (CPP), hogy „határozott nemzetközi ellenkezéssel" találja szemben magát, ha kitart álláspontja mellett. * Az ENSZ Polgári Repülésügyi Szervezetének (ICAO) újabb, immár végleges vizsgálata megerősítette azokat a korábbi elemzéseket, hogy navigációs hiba és a szovjet illetékesek tévedése okozta a dél-koreai légitársaság Boeingjének tíz évvel ezelőtti, 269 áldozatot követelő lelövését. Spanyolországi főpásztori körútja utolsó állomására, Madridba érkezett tegnap II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő, akit lelkes fogadtatásban részesítettek a repülőtéren, még délelőtt ellátogatott a Zarzuela-palotá- ba, hogy találkozzék János Károly spanyol király- lyal. Bosznia: megvédetten övezetek Muzulmán—szerb közelharc Oroszország kész az ENSZ békefenntartó erőinek keretében csapatokat küldeni a boszniai muzulmánok védelmére létesített biztonsági övezetbe, de nem küldi katonáit ostromlott területre — jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnapi bécsi sajtóértekezletén. Kozirev a Mock osztrák külügyminiszterrel — rövid megbeszélésük után tartott — közös sajtóértekezleten a biztonsági övezetek létesítését a legjobb megoldási módozatnak nevezte. A katonai szakértők szerint 34 000, jól felfegyverzett katonára lenne szükség a hat boszniai védett övezet hatékony oltalmazásához, de Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, tekintettel a realitásokra, egyelőre csak 7500 további békefenntartó kiküldését javasolja. A Bécsben tartózkodó Gáli írásos jelentését hétfőn terjesztették a Biztonsági Tanács elé, amely 10 napja hozott lényegében elvi határozatot Szarajevó és öt másik boszniai város ENSZcsapatokkal való megvédéséről. A döntés óta a szerbek még hevesebben bombázzák, ostromolják a védett zónák közé számító Szarajevót és Srebrenicát. Az ENSZ-zónákra vonatkozó döntés a nyugati kormányok és Moszkva májusban elfogadott, a tétlenséget cáfolni hivatott boszniai „akciótervének” sarkalatos pontja. Amint az ENSZ-főtitkár jelentéséből kitűnt, az övezetek hatékony védelmére egyhamar nem lehet számítani: hír szerint eddig csak fejlődő országok ajánlottak fel csapatokat e célra és Gáli kérte a tagállamokat, hogy legalább a csapatok és felszerelésük szállításával segítsék az akciót. A kelet-boszniai Gorazdénál tegnap virradóra folytatódott a közelharc a várost védő muzulmán csapatok és az ostromló szerb csapatok között. A védelmi vonalak jó részét a szerbek már felmorzsolták, Gorazde bevétele már csak idő kérdése. VÉLEMÉNY Egyiskolás egyetértés? tek a megbeszéléseken. A szocialisták leszögezték, hogy jóllehet nem támogatták az ingatlanok visszaadását, a parlamenti döntést tiszteletben tartják akkor is, ha 1994-ben kormányzati szerephez jutnak. Horn Gyula azt is közölte, hogy a katolikus egyházfővel egyetértésre jutottak abban: az egyház azokon a kistelepüléseken, amelyeken csupán egyetlen iskola működik, nem igényli önmagának az oktatási intézményt”. E kijelentéstől függetlenül is jó ideje tűnődöm már azon, miért ez az egyiskolás települések iránti megkülönböztetett figyelem, az iskola egyházi kezelésbe vétele ellenez a kézzel-lábbal való tiltakozás? Nem tudom pontos magyarázatát a szocialisták, a liberálisok idegenkedésének és idegeskedésének, ha a téma valahol akár csak szóba kerül. Milyen érdekeket és főleg kiknek az érdekeit féltik attól, ha az egyiskola egyházi kezelésbe kerül? Nem mondják ki, nem írják le közérthetően, magyarul, de az ideológiai semlegesség folyton-folyvást hangoztatásával feltehetően a lelkiismereti szabadságra céloznak. Azaz: bizonyára azt kívánják mindenáron biztosítani, hogy a dialektikus materializmusban hívő, a „tudományos” világnézetet valló falusi szülők szabadsága, akarata korlátok nélkül — korlátlanul — érvényesüljön, s ha ateistává szeretnék nevelni gyermeküket, azt hát szabadon tegyék. Márpedig ugye, ha egyházi kezelésbe kerül az egyiskola, sérülne ez a jog... Ezt eleve feltételezik. Bizonyság erre napjainkban még nincs, nem is lehet, arról pedig, hogy a régi, nagy hírű egyházi alma materek — például a pesti Fasori Gimnázium — milyen szabad szellemben neveltek, ne beszéljünk, mert ez ebbe az agyafúrt logikába nem illik bele. Hamis az egyházi iskolákat ellenzők okfejtése számos más vonatkozásban is. Kimondva, bár komolyan nem gondolva feltételezik például, hogy az egyházi kezelésű egyis- kolák igazgatói, pedagógusai akarnák vallásos nevelésben részesíteni a szülők ellenére is a gyermekeket, s a mai politikai körülmények között ezt meg is tehetik. Ilyen veszély azonban, természetesen, ha állami kezelésben maradnak az egyiskolák, nem állna fenn! Remélhető viszont, hogy az állami kezelésű egyiskola a „világnézeti semlegesség” jegyében arról is gondoskodik, hogy a vallásos nevelést kívánó szülők akarata is a jog által biztosított, mondjuk így: szent legyen. S miden bizonynyal a hitoktatás mellett a hivatalos iskolai tananyag is szolgálja azt a célt. A világ teremtéséről szólva a „világnézetileg semleges” pedagógus például remélhetőleg megtanítja diákjainak az is, hogy nem mindennek eredője, s végső értelme az anyag. Deregán Gábor
