Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JUNIUS 16.. SZERDA Üzenet a kannában Aszályos nyár van, így nem meglepő', hogy öntözólcannák vásárlására kértek. Szerkesztő' úr, kihasználva a Corvin Áruház közelségét, átsurran a szemközti épületbe, felkúszik a harmadikra — minden szinten szinte minden —, megpillant két formás műanyag kannát, felkapja, fizet és elégedetten távozik. Profi akció, négy percben. Másnap rendeltetési helyére viszi a kannákat, átadás eló'tt belenyúl az egyikbe, kiveszi a rózsát, rácsavarja a csőre, teljes a siker. Belenyúl a másikba, kiveszi a rózsát, rátekeri a csőre és kipottyan belőle egy ici-pici kartonpapír, rajta kézírással a szöveg: „Erdó'sné ne ad el”.Még teljesebb a siker, szerkesztő' úr elképed. Lelkiismeretét nyugtatja, nem lopta a kannát, hiszen fizetett. Hogy embargós vagy selejtes árut vett volna — ki van zárva. Mint mindenben, most is legizgalmasabbak a személyi vonatkozások. Mi lett szegény Erdó'sné sorsa, aki akarva-akaratlan nem tartotta be a parancsot? S ki lehet a titokzatos szerző? Örökre megválaszolatlan kérdések. Erdősnél mindenesetre őszintén sajnálom, lehet, hogy kellemetlen helyzetbe hoztam figyelmetlenségemmel. Az ismeretlen szerzővel kevésbé vagyok szolidáris, bár nagy jövő' eló'tt áll a most alakuló piacgazdaságban. Feltéve persze, hogy megtanulja a kereskedelmi etikát és a — helyesírást. Székely Ádám Az új parlament feladata lesz Választott megyegyűlések Országgyűlési napló Nem osztják újra a forrásokat A megyéket vissza kell állítani az őket megillető szerepkörbe, a magyar viszonyoknak megfelelő, a mainál erősebb, több hatáskörrel rendelkező megyei önkormányzatra van szükség — hangoztatta Baross Péter belügyminiszter tegnap Kaposváron, az ön- kormányzatok jövőbeni helyéről és szerepéről rendezett konferencián. A miniszter álláspontja szerint a megye nélkülözhetetlen eleme az ország szervezetének. Mint mondta, nem ért egyet azzal az elsősorban a megyei jogú városok által képviselt nézettel, amely megkérdőjelezi a megyék szerepét, s helyettük a megyei jogú városok hatáskörét kívánja bővíteni. A készülő közigazgatási törSok is, kevés is, van is, nincs is, mi az? — kérdezhetnénk a mesebeli Mátyás király után szabadon, s az okos lány bizonyára rávágná a választ: ez bizony csak a vám lehet, Mert amióta világ a világ, aki fizeti, sokallja, aki beszedi; kevesli. Minden hatalom kiszabja —tehát van — és sokan kibújnak megfizetése alól, tehát nincs. Ha csak ennyi baj volnl a vámok és az ezt szabályozó törvények körül, már ez sem lenne kevés, de a Gazdálkodási Tudományos Társaság és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közös rendezésében ma sorrakerülő konferenciáján ennél sokkal alaposabban vitatják meg mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a vállakozók és a gazdálkodó szervezetek szakemberei is hallathassák szavukat a most készülő vámtörvény parlamenti megszavazása előtt. Az előadók névsora azt jelzi, hogy a rendezők és a törvényelőkészítők szándéka találkozott, s a két fél közös törekvése, hogy a vámtörvény előkészítési szakaszában mondhassák el véleményüket az érdekelt szakemberek és érdekvédelmi szervezetek. vénytervezettel kapcsolatosan kifejtette: a Belügyminisztériumban elkészült az önkormányzati rendszer átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat, ennek elfogadása azonban már a választások utáni új parlament feladata lesz. Olyan megyei önkormányzatban gondolkodunk — mondta —, amely választott megyegyűléssel működik, s amely ellátja az integrátori feladatokat is. Az ezredfordulóra olyan megyét képzelünk el, amelynek közhatalmi jogosítványai is vannak, igazgatási szerepkörrel rendelkezik, s a mainál több intézményt működtet. Szükség van és a jövőben is szükség lesz az ésszerű együttműködésre a kormányzati igazgatással. A konferencia védnöke Szabó Iván pénzügyminiszter. A MTESZ Kossuth téri székházában Bárfai Béla, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára nyitja meg a várhatóan érdemi eszmecserét. Arnold Mihály,a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka a vám- és jövedéki törvényről, valamint a gazdálkodó szervezetekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásairól szól. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának • illetékes főosztályvezetői a Közös Piac, valamint a Közép- és Kelet-Európai országok vám- és kereskedelmi szabályaihoz való alkalmazkodás lehetőségeiről tartanak előadást. A délutáni program szerint az érdekvédelmi szervezetek elnökei —VOSZ, MGK, GYOSZ, IPOSZ, GTT — a gazdasági élet szereplőinek tapasztalatait és a készülő törvénnyel kapcsolatos várakozásait fogalmazzák meg. Mindezt abban a reményben, hogy a törvényelőkészítéssel megbízott szakemberek és a Parlamentben, a szavazás során a honatyák figyelembe veszik a konferencia konlúzióit. Z.B. Az Országgyűlés tegnap reggel napirend előtti felszólalások meghallgatásával kezdte meg plenáris munkáját. Kádár Péter (KDNP) az elmúlt napokban — Paskai László bíboros esztergomi előadását követően — „terítékre került” keresztyének közéleti szerepvállalásáról szólt. A politikus-lelkész megütközött azon, milyen könnyen minősítették néhá- nyan ezt az állam és az egyház összefonódásának, keresztény kurzusnak. A kereszténydemokrata politikus felszólította a hívőket: ne hátráljanak meg semmiféle ijesztés- től, a kereszténymentes társadalom propagandistáitól, harcolják ki jogaikat, merjenek eljárni politikai nagygyűlésekre, fejtsék ki nézeteiket, vegyenek részt a társadalmi szervezetek, a pártok munkájában! A pótköltségvetés nem kívánja újraosztani a forrásokat, csupán arról van szó, Egy kuratórium javaslata alapján 18 személynek adományozott Nagy Imre-em- lékplakettet Göncz Árpád. A kitüntetettek tegnap a Parlament Nándorfehérvári termében vették át a plakettet. A kuratórium tagjai közül jelen volt Szabó Iván, Pomogáts Béla, Hegedűs D. András és Gyenes Judit. Nagy Imre-emlékplakettet kapott: Benda Kálmán akadémikus, történész, az 1956-os forradalom és szabadságharc hagyományainak több évtizedes ápolásáért; Brendel János művészettörténész, a Poznan—Budapest ’56 kiállítás poznani, budapesti, szentpétervári és moszkvai megrendezéséért; Buda Ferenc költő, az 1956-os. forradalommal foglalkozó verseiért; Budai György közgazdász, a hogy a mérleget hozzá kell igazítani a valóságos helyzethez — mon'dta Szabó Iván pénzügyminiszter az 1993. évi költségvetés módosítását indokló expozéjában a parlament plenáris ülésén. A pénzügyminiszter szerint mára múlt év végén, amikor létrejött a kormány és az Érdekegyeztető Tanács közötti megállapodás, látszott, hogy az idei költségvetés, nem teljesül. Akkor ugyanis ahhoz, hogy a megállapodás miatt megnövelt kiadásokat fedezni tudják, a költségvetés bevételi oldalát* is megnövelték. Az utólag figyelembe vett bevételek azonban nem folytak, illetve nem folynak be. így a hiány az eredetileg tervezett 185 milliárd forintnál 30 milliárddal nagyobb lesz. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke a pótköltségvetéssel kapcsolatban hangoztatta: az ÁSZ a pótköltségvetést törvényességi 301-es parcellában elhelyezett emlékmű felállításának megszervezéséért; Csalog Zsolt író, szociográfus, folyamatos publicisztikai tevékenységéért és interjúiért; Ember Judit filmrendező, a Nagy Imre-csoport snagovi internálásáról és a 301-es parcellában folytatott exhumálásról készített dokumentumfilmjeiért; Engelmayer Ákos nagykövet, a lengyel—magyar ’56-os hagyományok évtizedes ápolásáért és szamiz- dat kiadványok megalkotásáért; Jenei Károly történelem- tanár, az ’56-os történelmi olvasókönyv kezdeményezéséért és az érdekében végzett szervezőmunkáért, az ’56-os elesettek névsorának összeállításáért; Jovánovics György szobrászművész, a 301-es parcellában felállított emlékmű megalkotásáért; Molnár szempontból megfelelőnek tartja, megalapozottságát tekintve azonban számos kifogást fogalmazott meg az ÁSZ alelnöke. Az ÁSZ is úgy'ítéli meg, hogy az eredeti 1993-as költségvetéshez képest a bevételek jelentősen elmaradnak a tervezettől. A 26,3 milliárd forintos bevétel- kiesés mellett azonban az ÁSZ szerint a kiadások is kisebbek lehetnének, összesen 17,7 milliárd forinttal, ha ezt a kormány a pótköltségvetésben nem kívánná elkölteni. A bizottsági előadók után a frakciók vezérszónokai fejtették ki véleményüket. Siklós Csaba (MDF) alapvetően támogatta a törvényjavaslatot, de több kritikai megjegyzést is megfogalmazott. Leginkább azt kifogásolta, hogy a kormány a pótköltségvetést követően nyújtotta be az általános forgalmi adó módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a kompenzációval foglalkozó előterjesztést. Adrienne szociológus, sokéves kutatómunkájáért, amelynek során feltárta az 1956-os borsodi események történetét és a munkástanácsok tevékenységét; Nagy Gáspár költő, Nagy Imre kivégzésének szentelt verseiért; Nagy Jenő a szamizdat irodalom műveléséért; Nagy Jenő Lambert és Kő András újságíró a Tököl című kötetükért és a Kossuth Lajos téri sortűzről készített dokumentumsorozatukért; Pogány Mária történész, a Budapesti Műszaki Egyetem 1956-os eseményeit rögzítő könyveiért; Sárközi Mátyás kritikus, az 1956-os irodalom londoni emigráns terjesztéséért; Sipos Gyula költő, az 1956-os irodalom párizsi emigráns terjesztéséért; Szántó Komád a katolikus egyház 1956-os szerepét bemutató könyvéért. A pótköltségvetés kiritkájában lényegesen erősebb hangot ütött meg Soós Károly Attila, a szabaddemokraták vezérszónoka. Úgy vélte: a kormány zavartalanul és fedezet nélkül költekezik. Békési László (MSZP) egyenesen azt állította, hogy a kormány évek óta nem veszi figyelembe az alapvető gazdasági összefüggéseket. Ez az oka, hogy három éve folyamatosan téves prognózisok készülnek. Varga Mihály, a Fidesz részéről élesen kritizálta a pótköltségvetést. Véleménye szerint az Országgyűlésnek most előbb kell döntenie az áfatörvény módosításának várható hatásáról, mint magáról az áfatörvényről. Csépe Béla a KDNP részéről úgy Vélekedett: két fő ok miatt vált szükségessé a pótköltségvetés, nevezetesen az elmúlt évek gazdasági öröksége, és a hazánkra is ható világgazdasági recesszió következményei miatt. Fizessen a kifosztott? A minap láttam a televízióban, hogy a Tihanyi Apátság hovatartozása körül különös csatározás alakult ki. A megyei önkormányzat — miután múzeum is működik az épületben — hor- ribillis összeget, százmilliókat kér az egyháztól, ha már a katolikusok visszakívánják az egyházi műemlékegyüttest. Sokan ezzel tökéletesen egyetéretenek, mondván: tulajdonváltozás esetén a vevő fizetni szokott az eladónak. De milyen furcsa, akik ezt hangoztatják, nemes egyszerűséggel felejtik cl: ez az ingatlan rablás újtán került egyházi tulajdonból államiba, majd tulajdonátrendeződés során államiból önkormányzatiba. Ugyancsak faramuci az a gondolkodás, amely most a Veszprém Megyei Önkormányzatban minden bizonnyal elharapódzott, nevezetesen, hogy itt a lehetőség, „kaparj kurta, neked is jut”... Az önkormányzat valószínűleg élete nagy üzletét szeretné nyélbe ütni, ám e törekvése háttere egyáltalán nem tiszta, s mint ilyen, erkölcstelennek is mondható. A Tihanyi Apátság hosszú évszázadokon át jó gazdák kezében volt, s e jó gazdák kezébe kell visszajuttatni minél előbb. Mindezt nem a gazdák és nem a tulajdonjoggal kereskedő ön- kormányzati képviselők, hanem egyszerűen a nemzet érdekei, a történelmi igazság helyreállítása miatt. (Vödrös) A Hungexpo Rt. szervezésében Magyarországon először nyílt meg a Kommunálexpo Nemzetközi Településfejlesztési Szakkiállítás. Tegnap a 118 hazai és 22 külföldi kiállító a városok, falvak kommunális működését biztosító technikát mutatta be. (MTI-fotó) Ma: országos konferencia Készül a vámtörvény Nagy Imre-emlékplakett Kitüntetések a Parlamentben
