Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 2., SZERDA Harminc év után rehabilitálták Tartalékosként is a testületben maradt Az első ”Szatócs”a megyében A vidék szolgálatában Abonyban megnyílt a Szatócs Hálózat Rt. boltja. Barna Józsefné, nyugdíjas működteti a leánya házában kialakított garázshelyiségben. Az idős asszonynak nyugdíjkiegészítést, a kisváros lakosságának változatos, olcsó árukínálatot és kényelmesebb vásárlási lehetőséget jelent. A boltban beszerezhetők háztartási gépek, lakberendezési tárgyak, kozmetikumok, édesség, üdítőital-féleségek, kerti szerszámok és sok minden más, amire a ház körül szükség lehet. Dr. V. Fodor Endre Bálint rendőr alezredest, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság első embere, dr. Komáromi István ezredes, főkapitány ajánlotta figyelmembe, mondván: Bandi bácsi már ’56-ban rendőr volt, a szovjet megszálláskor tolmácsnak rendelték ki egy páncélos dandár mellé, s van néhány érdekes élménye, köztük a forradalom leverését követő május elseje. Fodor alezredest mindenki Bandi bácsinak szólítja az Aradi utcában, s bár tartalékos és nyugdíjas, gyakran megfordul a megyei főkapitányságon, lévén kuratóriumi elnöke annak az alapítványnak, melyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság állományához tartozó legnépszerűbb kisrendőrök jutalmazására hozott létre a saját zsebéből. — Mikor vette fel az egyenruhát? — kérdeztem. — Esetemben a beöltözés csak képletes, én civilben jártam. Ugyanis operatív munkatársként alkalmaztak őrmesteri rangban. Akkoriban így nevezték a bűnügyi nyomozókat, hogy ezzel is jelezzék, a testület még a megnevezésekben is elhatárolja magát a Horthy-rendőrségtől. — Elég kritikus időszakban választotta a rendőri pályát, 1956 tavaszán. — Igen. És bár nekem a zsiványokkal volt dolgom, azért tudomásomra jutott olyan mozgolódás is, melyek előrevetítették az októberi eseményeket. Akkor Szeghalmon szolgáltam. November 10-én, amikor egy szovjet páncélos alakulat elözönlötte Békéscsabát, sebtében átvezényeltek Csabára tolmácsnak, mert tűrhetően beszéltem oroszul. A lakosság megbénult — A lakosság hogyan reagált a megszállásra? — Megbénult. Képzeljen el száz és száz T—34-est az utcákon. Hogy lehetett ezekkel szembeszállni fegyverteleAki már volt bajban, az tudja, milyen hosszú időnek tűnhet néhány másodperc is, amíg a tűzoltókra várakozik. Gyorsan terjednek a lángok, veszélyeztetve az emberi életeket és az anyagi javakat. Nemcsak a jószándékon, legalább any- nyira a felszerelésen, a technikai eszközökön múlik, hogy minél előbb megérkezzen a várt segítség. Sajnos, az utóbbi időben sok szó esett róla, hogy nül? Később kezdtek az emberek felocsúdni, s tanúja voltam annak a tömegdemonstrációnak. amit december 6-án rendeztek Csaba főterén. Igazi spontán megnyilvánulás volt. Néma, de annál kifejezőbb. A szovjetek kivonulását követelte a lakosság a városból. Nem történt megtorlás — Lett ennek következménye? — Erről nincsenek pontos értesüléseim. Nyílt megtorlás nem történt, illetve a megtorlásokra később került sor. Egy biztos: a megszállókat úgy hajtották be közénk, mint a pulit a nyáj közé. Az is parancsra tereli a jószágot, kötelességből harap a rendbontó birkákba. A megszállók többsége nem jószántából jött Magyarországra, eszközei voltak egy gigantomá- niás nagyhatalomnak. Az isten tudja, honnan vezényelhették őket ide a forradalom leverésére, magam tapasztaltam, még csak hírből sem hallottak azelőtt rólunk. Elképesztően műveletlenek voltak. köztük a tisztek is. Egy jellemző eset: 1957. május elsején az ünnepi program egyik mozzanataként a megye prominensei elvitték a dandárparancsnokot a gyulai várba, arra a helyre, ahol 1849-ben Paskievics nagyherceg előtt képletesen megtörtént a fegyverletétel. Akkor is én tolmácsoltam, s mint kiderült, a vendégek semmit nem tudtak az 1848-as magyar szabadságharcról, sőt Paskievics nagyhercegről is akkor hallottak először. Bennem azért hagyott keserű szájízt ez a gyulai ünnepség, mert világosan éreztem, a mi pártvezetőink ezzel a gesztussal akarták kifejezni behódo- lásukat a megszállók előtt.-— Meddig maradt Békéscsabán? — ’57 nyarán a parancsnokom válaszút elé állított. Mehetek riyomozótiszti iskolába Moszkvába, vagy jogot tanulni Szegedre. Az utóbbit választottam, a Szegedi Jogtunem jut elegendő pénz fecskendőre, gépjárművekre és egyéb berendezésekre. Az önkormányzatok segítenek, ha tudnak, de persze az ő lehetőségeik is korlátozottak. Mit lehet tenni a helyzet jobbításáért? Most örömmel számolunk be egy új kezdeményezésről: bejegyezték a Szent Flórián Magyarországért elnevezésű alapítványt. A kuratórium elnöke Magyari Lajos százados a Tűzoltódományi Egyetemen doktoráltam, de még az államvizsga előtt kikerültem a testület állományából. — Leszerelték? — Önszántamból léptem ki, elébe mentem annak, ami úgyis bekövetkezett volna. Kezdődött azzal, hogy az 1956-os cselekmények jogi megítélésében én más elveket vallottam, mint amit elvártak. Aztán jött egy konkrét ügy, egy közönséges rablógyilkosságot politikai gyilkosságnak akartak átkozmetikázni. A tettes mindenképpen megérdemelte a kötelet, azzal viszont nem értettem egyet, hogy egy köztörvényes bűncselekményt a, politikai megtorlások legalizálására használjanak fel. Ebben nem kívántam részt venni. — Tehát következett az önkéntes száműzetés? % — így is mondhatjuk. Leszereltem, majd 27 évet húztam le két vállalatnál jogtanácsosként. De lélekben megmaradtam mindvégig rendőrnek. Még 1987-ben én szerveztem meg az első magánalapítványt a Magyar Rendőrtiszti Főiskola javára, 250 ezer forintos induló tőkével, amit megtakarított pénzemből ajánlottam fel. A pártszervek nem voltak tőle elragadtatva, de akkor már nyilvánvaló volt, hogy a párt- rendszer nem tartja magát sokáig, ezért aztán nyíltan nem akadékoskodtak. ' Az elégtételt megkaptam — De a rendszerváltásra még várni kellett. — Az a fontos, hogy megtörtént, és én 1991-ben megkaptam a magam kis elégtételét, alezredessé léptettek elő, s ha tartalékosként is, de visszakerültem a testületbe. Amire büszke vagyok. Gyakran kikérik a tanácsomat, előadásokat tartok. A napokban én adtam át két Pest megyei rendőr törzs- zászlósnak a Legnépszerűbb Rendőr Alapítvány díját, 50-50 ezer forintot. Ez annak az alapítványnak a kamatjaiból jött össze, aminek első 100 ezer forintját szintén én álltam. ság Pest megyei parancsnokságán, elmondta, az alapítvány célja anyagiakkal segíteni a korszerű tűzvédelmi eszközök beszerzését. Foglalkoznak emellett a megelőzéssel is, különös tekintettel a gyermekek és fiatalok oktatására. Terveik között szerepel, hogy ösztöndíjat adnak a felsőfokú képzésben résztvevőknek. Beteg- és balesetbiztosítási alapot hoznak létre a tűzvédelmi szervezetek tagjaiDunakeszi olasz barátai A holnapig tartó Dunakeszi Vakáció rendezvényén a testvérvárosi kapcsolatok jelentőségéről kérdeztük Giuseppe Bursi urat, Casalgrande olasz város polgármesterét. Elmondta, hogy egy másik település népének élete, gondjai, törekvései fontosak számukra, tanulságokat vonnak le belőle. — Közeledik látogatásuk vége. Milyen eredményekről tud beszámolni gazdasági, kulturális vagy egyéb téren? — A kulturális eredmények a legjobbak. Dunakeszi zenekara és énekkara máris sikeresen szerepelt nálunk, a város lány és fiú csapata pedig kézilabda bajnokságon vett részt. Most itt a mi blues műfajt képviselő zenekarunk játszik, de hamarosan labdarúgóink is eljönnek szerepelni. Gazdasági kapcsolataink szintén fejlődnek, a tavalyi vásárunkon megjelentek a dunakeszi vállalkozók. Most a mieink jöttek el, akik a nálunk fő iparágnak számító kerámiaipart, valamint a gépgyártást képviselik bemutatott áruikkal. Hoztunk élelmiszereket is, amelyekkel egyre több csereakciót szeretnénk lebonyolítani. Jók a magyar borok, szívesen vinnénk belőlük. — A bortermelőik nem tiltakoznának? — Nálunk ma már egyre kevesebb a szőlővel foglalkozó kistermelő. Egyébként szívesen jönnének Magyar- országra a beruházóink is, de még nem világos számunkra, hogy milyen garanciákat kaphatnak, hogy milyen feltételekkel vállalkozhatnának. — Önök jól érzik magukat az itteni közös vakáción? — Benissimo (nagyon jól). ízletes a magyar konyha főztje, csak egy kicsit erősebben fűszerezett az olasznál. Finom volt a gulyásleves és a magyar borok is különlegesek, de valamivel nehezebbek a mieinknél. Küldöttségünk, illetve a velünk érkezett gyermekek is kellemesen érzik magukat, hiszen az itt töltött négy-öt nap pihenésnek számít a baráti környezetben. nak, s azok családjának szociális, egészségügyi támogatására. Vállalati és hivatásos tűzoltóversenyeket szerveznek. Az említetteken kívül még sok más célkitűzés is szerepel az okiratban. Az alapító a Fővárosi Korona Kereskedelmi Szolgáltató és Termeltető Kft. Az alapítvány nyitott, csekkszámla száma 216-97500-7052, bárki csatlakozhat. — Hallottuk, hogy van egy ilyen lehetőség — mondja Barna Józsefné — valamit kell tenni, mert a hatezer forintos nyugdíjból nem lehet megélni. Átalakítottuk a garázst, hiszen a feltételek szerint nem kell túl nagy helyiség a bolt berendezésére. Sokba került, több mint negyvenezer forintba, de rertiéljük hamarosan megtérül. Lassan megszokják az emberek, hogy itt minden olcsóbb és nagy a választék. De arra is van lehetőség, hogy ha olyat kémek, ami nincs, néhány napon belül beszerezzük. Sokan megállnak az üzlet előtt, nézelődnek. A boltos szíves szóval invitálja őket: Nem kell feltétlen vásárolni, tessék szétnézni! Az érdeklődők szatyrokkal jönnek kifelé: ha már eny- nyire olcsó, megvették, jól jön a háznál. Az abonyi üzletet egy szolnoki raktártelep látja el áruval. Lescsinszky György, a területi igazgató feleségével együtt dolgozik a hálózatnál. Egyelőre kilenc üzlet ellátását irányítják, de a rendszer alapján és a tervek szerint ez százig emelkedhet. — A mi számítógépünkön lehívható a boltokban levő pénztárgép adatbázisa — mondja Lescsinszky űr —, tehát lehetőségem van arra, hogy bármikor ellenőrizzem, miből mennyi van még az üzletben, mi az, amiből fel kell tölteni a készletet. Sokszor pontosabbak az adataim, mint magának a boltosnak. Hetente egyszer töltjük fel a boltot, de ha sürgősen szükség van valamire, azt is megoldjuk. Igyekszünk sokat beszélgetni a boltosokkal, felmérni más üzletek kínálatát, hogy minél szélesebb választékot kínáljunk. Legfőbb elvünk, hogy jó minőséget adjunk, olcsón, az igényeknek megfelelően. Az abonyi boltost sok-sok jelentkező közül választottuk ki. A feltételek nem megvalósíthatatlanok, de szigorúan ragaszkodunk hozzájuk. Elsősorban azonosulnia kell a vállalkozónak a szatócshálózat szellemiségével: a cél ne a hirtelen meggazdagodás legyen, hanem a vásárlók szolgálata révén a biztos jövedelem, a bolt legyen mindig tiszta és rendezett. A nyitvatartási időt is rábízzuk a tulajdonosra, ő ismeri legjobban a helyi körülményeket. A polcokat és a pénztárgépet biztosítjuk, hetente pontosan rögzített időben az áru szállítását is. A Szatócs Hálózat vezérigazgató-helyettese, Huszka József Leó rendszeresen látogatja a közel száz üzletet, megkértük, meséljen arról, hogyan jött létre a hálózat, mi a lényege? — Barátommal és egykori zenésztársammal, Csomós Jánossal felismertük, hogy a vidék, a falu ellátása nem igazán biztosított. Az országot tíz területre osztottuk, amelyen egy- egy raktártelepet helyeztünk el. Először ketten alakítottunk kft.-t, majd csatlakozott hozzánk Hegedűs István. Tavaly már átalakultunk részvénytársasággá. A hálózat számítógép- rendszer alapján működik, Budapesten van az irodánk, ahonnan figyelemmel kísérhető az egész rendszer. A boltokat szintén számítógépes pénztárgéppel látjuk el, melynek kezelése egyszerű és kizárható a tévedési lehetőség. — Augusztusban lesz egy éves a Szatócs. Ennyi idő alatt sikernek könyvelhető el, hogy majd száz bolt már működik. Hogyan tovább? — Vállalkozásunk legfőbb elve a gyors forgalom, kicsi haszon. Tehát anyagi lehetőségeink végesek, partnereket kell találnunk, hiszen igény van: több mint tízezren jelentkeztek üzletnyitási szándékkal. Szeretnénk magyar üzlettársakat találni, bár úgy tűnik, külföldről nagyobb az érdeklődés. A cél: 1000-1500 bolt létesítése, az árukínálat bővítése. Terveink között szerepel egy újság kiadása, amely kedvezményes vásárlásra adna lehetőséget, a hálózat által forgalmazott termékek szervizhálózatának megszervezése, kereskedelemfejlesztési alapítvány létrehozása, melynek keretén belül biztosítanánk az eladószemélyzet képzését. Elképzelések tehát vannak és mindent megteszünk a megvalósításukért. Bartos Csilla (matula) K. T. I. Tűzoltó alapítvány a megelőzésért
