Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS I.. KEDD 3 Ülésenként váltják egymást Don-kanyari emlékkápolna Pákozdon Hazaérkezett Szabad György Dél-amerikai tárgyalások A hét végén a Magyarok Világszövetsége rendezésében köszöntötték a hazánkba menekült horvát gyermekeket. A parlamenti látogatás után a kupolacsarnokban a rádió gyermekkórusa, a ferencvárosi zeneiskola és a szerb-horvát nemzetiségi iskola adott műsort a gyermeknap alkalmából. Erdó'si Ágnes felvétele Szabad György hivatalos látogatását befejezve tegnap hazaérkezett Argentínából. Az Országgyűlés elnöke egyhetes dél-amerikai tartózkodása során a parlamenti kapcsolatok erősítésén túl megbeszéléseket folytatott Magyarország és a három dél-amerikai ország, 3razília, Chile, Argentína közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködés konkrét lehetőségeiről, a meglévő kapcsolatok fejlesztéséről. A látogatások során Szabad György találkozott többek között a brazil, a chilei és az argentin képviselőház és szenátus elnökeivel, a három ország külügyminiszterével és a Chilében és Argentínában élő magyarok képviselőivel. A magyar házelnököt fogadta Ita- mar Franco, a Brazil Köztársaság elnöke, Chilében a köztársasági elnöki funkciót ideiglenesen ellátó Enrique Krauss al- elnök. Nincs új ügyvezető elnök az MDF-ben Nem választott ú j ügyvezető' elnököt Für Lajos helyére a Magyar Demokrata Fórum elnöksége tegnapi ülésén — tájékoztatta a szünetben az újságírókat Lezsák Sándor alelnök. Az ülésen nem vett részt az elnökségből Csurka István. Za- csek Gyula, Balás István. ifj. Fekete Gyula, Zétényi Zsolt és Für Lajos. Lezsák Sándor elmondta: az MDF belső konfliktusainak megoldásáig az ügyvezető elnökök rotációs rendszerben váltják egymást, azaz a hattagú ügyvezető elnökség tagjai közül fogják megválasztani a soros ügyvezető elnököket. Lezsák Sándor ezt csapatmunka megkezdésének minősítette, s fájlalta, hogy hat elnökségi tag távol- maradásával ez már az elején megsérült. Megállapította továbbá: tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy Csurkáék ki akarnak ugrani az országért felelősséget vállaló kormány mögül, s a kormányt igaztalan vádakkal, rágalmakkal illetik. Míg Debreczeniék— akiknek tevékenykedését Lezsák szintén elítéli — csak az MDF-nek ártottak, addig Csurka István a kormánynak, és ez óriási felelőtlenség. Lezsák Sándor azt találja megoldásnak, ha Csurka István és tábora megfogalmazná a programját, de az MDF-en kívül, az MDF pedig végigvinné programját, amelyet eddig is következetesen megvalósított. Az alelnök örömmel állapította meg, hogy az elnökség jelenlévő 15 tagja között nagy az egyetértés. Végül elmondta, az ülésen szó esett a kampányról, amelynek előkészületi munkálatai Szabó Tamás vezetésével befejeződtek. Ezt majd a politikai programok egyeztetése követi, a technikai munkálatokat pedig az országos és megyei hivatalok fogják végezni. Az ülés hátralevő részében — amely lapzártakor még tartott — a jövő hétvégi országos választmányi ülés előkészületeit beszélték meg. (d.) Magyar—ukrán alapítvány Új gyógyító szer Az ukrajnai atomerőmű-katasztrófa során egészségkárosodást szenvedett gyermekek számára létesítendő rehabilitációs központ működtetésére több magyar és ukrán vállalat, bank és társadalmi szervezet „Csernobil” néven alapítványt hozott létre szombaton egy, a Veszprém melletti, volt szovjet újmajori laktanyában. Az alapító okiratot a hegyaljai gazdanapok keretében Szerencsen írták alá, mivel Szerencs és a közeli Szegi község ön- kormányzata is csatlakozott az alapítókhoz. A ceremónián Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete elmondta: országában egymillió gyermek szenvedett valamilyen egészségkárosodást a katasztrófa következtében, rehabilitációjuk nem teljesen megoldott Ukrajnában. A központ létesítésének tervét Kravcsuk elnök is üdvözölte és legutóbbi magyarországi látogatása során el is látogatott Új- majorra, ahol ígéretet tett a terv támogatására. Az alapítók reményei szerint a rehabilitációs központ már 3-4 hónap múlva száz ukrán gyerek befogadására lesz alkalmas, de egy év múlva ezer gyerek gyógykezelését is tudják vállalni. Ä 4 millió forint tőkével rendelkező alapítvány elnökévé Kupa Mihály országgyűlési képviselőt választották. A gyermekek gyógyításához felhasználják a Szegiben gyártott Hu- molit nevű ásványokból előállított gyógyhatású anyagot is, amit Ukrajnában már sikeresen alkalmaztak, hogy az élő szervezetből a radioaktív anyagokat kivonják. A kényszerű hallgatás után A II. magyar hadsereg tragédiájából le kell vonnunk a tanulságot: egy kis ország hadseregének az ország határainak védelme a kötelessége, s nem az, hogy beleszóljon a világpolitika formálásába, hogy a nagyhatalmak oldalán, a nagyhatalmak mellett részt vegyen mások háborújában. Olyan hadsreget kötelességünk fenntartani, amely képes megvédeni határainkat, s van annyi ereje, hogy feltartóztassa a támadót. Egyebek között ezeket hansúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap, a pákozdi Mé- szeg-hegyen, a Megbékélés emlékművének, a Don-kanyari emlékkápolnának az avató ünnepségén. A ceremóniára az ország minden részéből érkeztek a Don-kanyari harcok borzalmait, a kényszerű hallgatás évtizedeit túlélők, a hajdani bajtársak, a még ma is gyászoló hozzátartozók, az emlékezni akarók és a megnyugvást keresők. A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. magyar hadsereg harcosai — bármenynyire áldozatok voltak is — a harcok tanúsága és végeredménye ellenére nem vesztesek, hanem győztesek voltak. Győztek ugyanis önmaguk felett, győztek az embertelen körülmények felett, s teljesítették azt a parancsot, amely- lyel odavitték őket. Nem vitás, becsülettel eleget tettek katonai esküjüknek, hősök voltak, mert hitük szerint védelmezték a hazát, az országGöncz Árpád köztársasági elnök az avatóünnepségen Hancsovszki János felvétele tói kétezer kilométernyire, rossz fegyverzettel, rosszul élelmezve, meleg ruha nélkül, gyakran iszonyatos túlerővel szemben. Az 1848-as hősi emlékműtől alig pár száz méternyire emelt új nemzeti zarándokhelyet a „feledés emlékművei” után a 11. magyar hadsereg tragikus sorsára emlékeztető, első valóságos kegyeleti helyet, megáldották a történelmi egyházak képviselői, majd egy túlélő, Zakar József, a II. magyar hadsereg 9. hadosztályának egykori harcosa, tartalékos orvos-főhadnagy mondott köszönetét harcostársai nevében az emlékmű-kápolna felépítéséért. Az égbenyúló szárnyakat formázó kápolna a Don-kanyari Emlékkápolna_ Alapítvány segítségével, széles körű társadalmi összefogással jött létre. Terveit Szabó Tamás készítette, a kivitelezésben a Hold Kft., a FE- TÉV, a Tales Kft., a Fedél Kft., Balogh György kovácsmester és Csanádi Gabriella kőrestaurátor működött közre. Az építkezés még nincs befejezve. Elhelyezésre vár még a kerámia oltárkép — Korompay Péter alkotása —, s meg kell építeni a kőburkolatot. Mindehhez kétmillió forint hiányzik, aminek előteremtéséhez Göncz Árpád beszédében kérte az ünnepség részvevőinek és a távollévőknek a segítségét. Zrínyi Miklós- emlékfal Zrínyi Miklósra emlékeztek vasárnap a horvát nemzetiségű zalai községben, Murake- resztúron. Az ünnepség keretében Válóczy István ezredes, a köztársasági elnök számyse- gédje avatta fel a költő-politikus és egykori zalai főispán emlékfalát, Béres János szobrászművész alkotását. Iskolai játszóparkot is átadtak rendeltetésének. Gyermeknap menekülteknek Tőzsdekonferencia előtt Nyilvános megmérettetés A tőzsdének a jövőben a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kell játszania a hazai privatizációban. Ennek érdekében az államnak is újabb adókedvezményekkel kellene támogatnia a kisbefektetőket. Ezenkívül azoknak a vállalatoknak is legalább két-három évre szóló adókedvezményt kellene adni, amelyek vállalják a nyilvános értékpapír-piacon történő megmérettetést — nyilatkozta Ro- tyis József, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ügyvezető igazgatója. Budapesten ma nemzetközi tőzsdekonferencia kezdődik arról, milyen szerepet jtászhat- nak a tőzsdék a kelet-európai privatizáció során. _ Rotyis József elmondta: a Tőzsdetitkárság munkatársai olyan programon dolgoznak, amely a potenciális kibocsátóknál végzett felmérés alapján nyilvánvalóvá teszi, mi ösztönzi a kibocsátó cégeket a tőzsdei bevezetésre. A tőzsdén szereplő részvények kínálatának bővítése érdekében a BÉT folyamatosan konzultációt folytat az Állami Vagyonügynökséggel, és az ilyen jellegű munka megkezdődött az Állami Vagyonkezelő Rt.-vei is, különösen a kárpótlásijegy-rész- vénycsere kapcsán. Szó van arról, hogy a jövőben a privatizációban és a tőzsdei bevezetések során is nagyobb szerepet kapnak a közszolgáltató cégek, illetve kisebb részben a bankok. Ezen társaságok, illetve pénzintézetek privatizálását úgy is el lehet kezdeni, hogy részvénycsomagjuk egy kis részét eladnák a kisbefektetőknek a tőzsdén, mielőtt az állam megkeresné a nagy, stratégiai befektetőket a további privatizációhoz. Pongrátz Gergely Eszéken Pongrátz Gergely, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke a héten Eszéken folytatott megbeszéléseket. A találkozón részt vett a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Horvátországi Néppárt és a Horvátországi Cserkész Szövetség képviselője. Az eszmecserén négy horvátországi szervezet kifejezte csatlakozási szándékát az 1956-os Magyarok Világszövetségéhez. A szövetség szervezőbizottságot hozott létre az 1956-os magyarok világtalálkozójának előkészítésére. A tervek szerint a találkozót 1993. október 15—17-e között Budapesten rendezik meg — tudatta a hírt Hor- nyák Tibor, a világtalálkozó szervezőbizottságának képviselője a távirati irodával szombaton. A „szabad tévé” nem mutatta be A Hankiss Elemér nevével fémjelzett demokráciáért, függetlenségért és szabadságért „küzdő”, a liberalizmust sorozatosan félremagyarázók uszályában úszó televízió nem mutatta be azt a portrélllmet, amelyet pünkösd vasárnapján végre másfél évvel elkészülte után láthattunk. Szörényi Levente vallott magyarságáról, hazaszeretetéről, nemzetféltésé- ről. Egyszóval olyan dolgokról, amelyek a hankissi szabad televízióból akkoriban kiszorultak. Ki, hiszen kellett a műsoridő azoknak, akik mindenféle álelméletek mögé szorítják nyilatkozataikban ama legfontosabb dolgokat, amikről Szörényi Levente beszélt. Ez is mutatja: a Hankiss- televízió korántsem látta el feladatát, hiszen kényesen válogatott, s a vetítőbe csak olyan anyagok kerülhettek, amelyek Isten ments, hogy piros-fe- hér-zöldek lettek volna. Éppen ezért különös, hogy sokan — persze a vízcsapból is folyó propaganda hatására — elhitték, hogy Hankiss és társai demokratikusan gondolkodó magyarok. Nos, ezt cáfolja a tény: Szörényi Levente filmes vallomása másfél esztendeig raktárban pihent. A pünkösdkor bemutatott film fehéren-feketén bizonyít: Hankiss Elemér és társai nem olyan televíziót igyekeztek megteremteni, amely a nemzet érdekeit szolgálja, hanem olyat, amely jól illeszkedik a kommunisták nemzetellenes televíziójához. (Vödrös)
