Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. JUNIUS 10., CSÜTÖRTÖK INNEN Anyajegy eltüntetése lézerrel A freiburgi egyetem bőrklinikájának szakemberei nemrégiben bemutattak egy olyan lézerkészüléket, amelynek használatával fájdalommentesen és hegek, forradások képződése nélkül eltüntethetők az anyajegyek. Az új készülék szapora fényfelvillanásai csak a vörös pigmenteket tüntetik el, a többit sértetlenül hagyják. Az új módszerrel más, jóindulatú érképződési rendellenességeket is meglehet gyógyítani. Köhögő hamutartó Egy tajvani kutató olyan hamutartót szabadalmaztatott, amely állítólag elveszi a dohányosok kedvét attól, hogy rágyújtsanak. A hamutartó oldalába gyufásdobozra emlékeztető gyújtószerkezetet épített. Ha valaki rágyújt és felvillan a gyufa lángja, a furcsa hamutartó hangosan és hosszan köhögni kezd. A hamutartó, illetve a rászerelt gyufás- doboz aljába ugyanis fényérzékeny chipet szerelt, s ez, ha felvillan a láng, működésbe hoz egy kis hangszórót. Az olajpestis következményei Csenevész halak, agykárosodott fókák, terméketlen madarak és eltűnt kardszárnyú delfinek az Alaszka partjai előtti olajkatasztrófa következményei. Négy évvel ezelőtt az Exxon Valdez tartályhajóból 38 000 tonna nyersolaj ömlött itt a tengerbe. Sok állat pusztult el akkor. A fókák száma még tayaly is egyharmaddal kevesebb volt, mint a baleset előtt. Telefax a zsebben Az amerikái Telecraft Industries cég egy cigarettadoboz nagyságú, 16 de- kás faxkészülékkel jelentkezett a piacon, amely billentyűzettel és egy mini képernyővel is rendelkezik, amin az üzenet megjelenik. Csatlakoztatható hívó jelet sugárzó berendezéshez, s használható úti vekkerként, zsebszámítógépként, telefonszám- és címadatbankként is. ONNAN Az MTA Pest megyei levelező tagja MÚLTIDÉZŐ Az állattenyésztés elkötelezettje Az idei közgyűlésen ismét új rendes és levelező tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia. Összesen 152 levelező tag megválasztására érkezett javaslat, rendes tagságra 26 levelező tagot ajánlottak. Dohy János, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetének igazgatója is elnyerte Horn Artúr, Kovács Ferenc, Mészáros János és Barabás Zoltán ajánlása alapján a kitüntető levelező tagságot. Ez alkalommal kerestük fel Dohy professzort, és kérdeztük életéről, pályájáról. — Hogyan került erre a pályára? — Nálunk a családban az agrártudomány hagyomány. Nagyapám és édesapám is ezen a területen vett részt professzorként a felsőoktatásban, úgyhogy az ez irányú érdeklődésemet szinte örököltem. — Vidéken született? — Debrecenben, de Palla- gon nőttem fel, az ott lévő „kul- tújtanyán”. Ott volt a debreceni Gazdasági Akadémia és később is mindig szoros kapcsolatban voltam a mezőgazdasággal, például a kisvárdai Kísérleti Gazdaságban laktunk, amikor az utolsó három évet végeztem a gimnáziumban. — Hogyan került az egyetemre? — A kisvárdai érettségi vizsga után vettek fel, felvételi vizsga nélkül az állattenyésztési karra, az Agrártudományi Egyetemen. Már első éves koromban tudományos diákköri munkával, demonstrátori feladatokkal bíztak meg, harmadéves koromtól pedig Horn Artúr professzor tanszékén dolgoztam. Tulajdonképpen ebben az időben köteleztem el magam az állattenyésztésnek. Hóm professzor nagy hatással volt rám és amikor befejeztem az egyetemet, 1957 áprilisában, ő meghívott a tanszékére gyakornoknak, amit nagy örömmel vállaltam el. — Meddig dolgozott Horn Artúrral, kedvenc professzorával? — Az 1956-os események utáni megtorlások következtében Hóm professzor urat fe- gyelmileg eltávolították Gödöllőről, és akkor én vele mentem az Állattenyésztési Kutató Intézetbe, ahol közösen végeztük a szarvasmarha-tenyésztési kutatásokat. Amikor a professzort 1963-ban rehabilitálták és kinevezték az Állatorvos-tudományi Egyetemre tanszékvezetőnek, engem magával vitt. így kerültem ide adjunktusnak. Itt lettem aspiráns, itt védtem meg a kandidátusi értekezésemet 1968-ban, itt neveztek ki tudományos munkatárssá, majd 1972-ben docenssé. — Hogyan került az Állattenyésztési Kutató Intézetbe? — 1974-ben hívtak oda, tudományos igazgatónak, így lettem akkor Herceghalomban egyben főigazgató-helyettes is. Onnan saját kérésemre helyeztek át Kaposvárra 1976-ban, ahol tudományos főmunkatársként, majd — egy 5 hónapos amerikai tanulmányút után visz- szatérve — kineveztek főigazgató-helyettesnek. Innen hívtak vissza az állatorvosi egyetemre, amikor Horn professzor 1980-ban nyugdíjba vonult. Az ő javaslatára keresett meg a rektor, s meghívott egyetemi tanárnak, tanszékvezetőnek neveztek ki, ami nagy megtiszteltetés volt számomra. — Hogyan került vissza Gödöllőre? — 1984-ben népgazdasági érdekből — mint ahogy azt akkor mondták — a miniszter, Váncsa Jenő áthelyezett Gödöllőre, mert ott megürült az állat- tenyésztési tanszék vezetői helye, és vagy nem volt vállalkozó, vagy nem találtak megfelelő professzort, aki a tanszék irányítását elláthatta volna. Azóta dolgozom itt. Munkatársaimmal a tanszéket felfejlesztettük, úgyhogy az 1990 óta már intézet, amely most már négy tanszékből áll. — Javasolták már ezelőtt is akadémiai levelező tagnak? — Igen, 1986-ban. Másodszor pedig 1989-ben. Tehát most harmadsorra sikerült bekerülnöm. Ami külön öröm számomra: öt bizottság is javasolta a felvételemet, olyanok is, amelyek nem tartoznak az agrártudományok osztályához. Árpási Mária Milliós ajándék egy németországi cégtől Vizet tisztít az úszóláp A két évvel ezelőtt létrehozott Palus- ter Alapítvány a természetvédelmi, ökológiai kutatások szervezésére, támogatására — különös tekintettel a magyarországi úszólápvilágra — létesült. A napokban nagy öröm érte az alapítókat. A Katalin Nohse GmbH ügyvezetője, egyben az érdi székhelyű, hasonló nevű kft. tulajdonosa, Katalin Nohse egy DR 2000 Hack spektrométerrel — melynek értéke megközelítőleg egymillió forint — ajándékozta meg az alapítványt. Ezzel a hordozható mérőműszerrel könnyebben megvalósíthatják céljaikat. Nagy jelentőséget tulajdonít az alapítvány az úszólápok és a vízminőség közötti kapcsolatok vizsgálatának — ehhez nyújt nagy segítséget az ajándékba kapott műszer —, támogatni kívánják a környezetvédelmi nevelő munkát is, amelynek célja a kutatások eredményeinek integrálása a különféle tantárgyakba (környezetismeret. biológia, földrajz, kémia, történelem, irodalom). Elő kívánják segíteni a biológus kutatók terepmunkáját, a néprajzkutatók, történészek, irodalmárok kutatómunkáját; a hidrobiológu- sok és szennyvíztechnológusok az úszólápokkal kapcsolatos szennyvíztisztítási technológiáinak kidolgozását, a pedagógusok iskolai kísérleteit. Az úszólápkutatásban résztvevőket ösztöndíjjal, kutatói megbízásokkal, külföldi tanulmányutak szervezésével igyekeznek támogatni. Fontosnak tartják ezenkívül egy kutatóbázis létrehozását, ahol a szükséges műszerek, könyvtár, szárazföldi és vízi járművek segítik majd a szakemberek tevékenységét. Távlati terveik között szerepel egy környezetvédelmi főiskola létrehozása is. Tököl önkormányzata támogatja is ezt az elképzelést, felajánlotta a volt szovjet laktanya épületét Az érdi székhelyű Katalin Nohse Kft. és az azonos nevet viselő német GmbH ajándékát szemléli dr. Balogh Márton, a Paluster Alapítvány elnöke Apostol Péter felvétele számukra. Több vállalat — így a BKV, Vízművek, Csatornázási Művek — szintén helyesli ezt a kezdeményezést, s felajánlotta laboratóriumainak használatát az iskolának. Á. M. Kubányi Endre (1893—1983) Száz éve született Kubányi Endre, az infravénás folyadékpótlás és vérátömlesztés módszerének egyik jeles kidolgozója. Apja, Kubányi Endre főerdőtanácsos. Temes- várott járt középiskolába, orvosi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte. Az első világháború alatt harctéri szolgálatot teljesített, majd külföldi tanulmányutakon volt az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Francia- és Németországban. 1928-ban a pesti egyetemen magántanárrá nevezik ki, ahol hosszú ideig volt a sebészeti műtéttan előadója. 1933. november 16-án nevezték ki a Madarász utcai Csecsemő- és Gyermekkórház főorvosává. Az első világháború alatt egyre inkább előtérbe került az infravénás folyadékpótlás, közte a vérátömlesztés. Az egyes sebészeti és szülészeti osztályok saját területükön igyekeztek előzetesen kivizsgált, majd nyilvántartásba vett véradókat alkalmazni, ezek kórházi személyzet köréből kerültek ki. Olykor egyébként más bajban nem szenvedő magas vérnyomásos betegek is jelentkeztek véradásra, igaz, csak ritkán. Kubányi ezen a téren értékes munkásságot fejtett ki, 1935-ben megnyílt a Madarász utcai Csecsemő- és Gyermekkórházban a Véradó Központ, amely igen sok esetben nyújtott segítséget. 1938-ban áthelyezték a Rókus Kórház II. sebészeti osztályára, a Madarász utcai központ azonban tovább működött egészen 1948 végéig. Ekkor munkáját az 1949-ben megalakult Országos Vér- transzfúziős Szolgálat vette át. A sebészet más munkaterületein végzett eredményes munkáját 77 tudományos dolgozat jelzi. Kubányi működését a külföld is elismerte, 1935-ben elnöke lett a vérátömlesztési kongresszusnak. Tagja volt a Nemzetközi Rákbizottságnak és a Német Sebésztársaságnak. (p) Plusznyomás az olajkutakban A jobb minőségű földgáz és több kőolaj kitermelésének kettős haszna mellett a környezetet is óvja az a beruházás, amelyet nemrégiben adtak át Szánkon. A részben világbanki kölcsönnel épült dúsítóüzem révén a Szank-Tázlár térségben található szénhidrogénmezőkről tizenhárom év alatt négyszázötvennégyezer tonnával több kőolaj termelhető ki, s ugyanennyi időt számítva 2,98 milliárd köbméterrel több földgáz értékesíthető. Az eljárás lényege: a dúsí- tóban kivonják a széndioxidot az ott található gázokból, ugyanis a kiskunsági mezőkből kitermelhető gázok fűtőértéke alacsony, így közvetlenül nem adhatók a távvezetékbe. Dúsítás után azonban igen. A leválasztott széndioxidot nem a levegőbe engedik, hanem visszasajtolják az olaj- kutakba. Ezáltal olyan plusznyomás keletkezik, amely nagyban elősegíti a többi olaj felhozatalát. (á.) Fejtörő Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Egyes mikroorganizmusok hihetetlenül ellenálló- ak a hideggel szemben. A spirochaeták például több óráig tartózkodhatnak -268 Celsius-fokos hőmérsékleten és mégis életképesek maradnak. 2. Földünknek azt a földrajzi övezetét nevezzük kri- zónának, amelynek földje állandóan fagyott állapotban van. Kriosz görög szó, magy arul hideget jelent. Az állandóan fagyott föld tanulmányozásával a geokrioló- gia foglalkozik. Azt kutatja, hogyan alakul ki a fagyott terület a Földön, mi okozza jelentős vastagságát, és hogy változik-e, növekszik-e, vagy csökken. 3. Az eddigi rekord, melyet 1921. április 14—15-én mértek Silver Lake-ben (Egyesült Államok) — 193 centiméter. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mit mér a meteorográf? 2. Ki mérte meg először a légköri nyomást? 3. Minek az egysége a mora? A múlt heti játékunk helyes megfejtő«: Kiss Imréné Vecsés, Sárosi Katalin Mogyoród, Gajzágó Aladár Törökbálint. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük bekülde- ni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irá- nyítószám: 1446.