Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 1., KEDD Csíksomlyón a magyarság Német—francia csúcs Könnyes vetésből gazdag aratást! Érzékeny műszerek talán kimutatták, Pünkösd szombatján kibillent mozgásából a Föld, olyan sokan zarándokoltak a csíksomlyói búcsúba. A negyedmillió székely, moldvai csángó, erdélyi és magyarországi látogató betöltötte a Kis- és a Nagysomlyó közötti széles nyerget. „Csíksomlyó — a székely Róma. Itt van az a csudálatos Mária szobor, amelyhez a széke­lyek ezrei zarándokolnak, hogy bemutassák hódolatukat a Szent Szűznek." Földes Zoltán írta ezeket a sorokat A magyarságért címmel 1913-ban megjelent könyvében. — A csíksomlyói búcsú több száz éves ese­mény emlékét is őrzi — mondta Somai Pál, Csíkszereda polgármestere. -— A székelység a tolvajostetői ütközetből győzelemmel kike­rülve védte meg katolikus hitét a terjeszkedő reformációval szemben. A búcsút az egyház szervezi — már amennyire egyáltalán szervez­ni kell, hiszen egyházközsége hagyományait ápolva mindenki magától jön ide. A közös nagymisét első alkalommal rendez­ték a nyeregben, így azon mindenki részt ve­hetett, nem akadtak el ezrek és tízezrek a fe­rences templom és kolostor körüli utcákban. A zarándokok a Kissomlyó mindkét oldaláról érkeztek — végeláthatatlan sorokban. Az énekszót időnként fúvószenekarok hangja vál­totta fel. Elsőként a gyergyótekerőpataki reze­sek érkeztek meg, s sorakoztak fel a szabadté­ri oltár előtt — ők működtek közre a nagymi­sén. A vendégek számára külön szektort jelöl­tek ki, s nem kis boldogsággal hallhattuk, hogy a hangosbemondón keresztül gödöllői csoportot üdvözölhetett először a rendezőség. (Csíkszereda testvérvárosából két busszal in­dultak el a zarándokok.) Kada Lajos érsek, a Szentszék bonni nagy­követe szentbeszédében egyetemes gondolato­kat fogalmazott meg. — Nemsokára ötvenéves pap vagyok, s püs­pökségem 18. évében elmondhatom, ennyi em­ber előtt még nem beszéltem — mondta elöljá­róban, majd így folytatta: — Jól kitaposott úton jöttetek ide, testvéreim. Több mint 400 éve van hiteles jelzés a csíksomlyói kegyszo­borról és a Szűzanya tisztelete már jóval előtte fennállott. Őseitek századokon át idehozták imájukat, hódolatukat, itt sírták el fájdalmukat, vigaszt találva az irgalmas Szűztől. Termé­keny föld ez, melybe ti is belevetettétek áldoza­tos lélekkel vállalt fáradságotokat. A Szent Szűz közbenjárására adjon az Úr ebből az áhi- tatos könnyes vetésből gazdag aratást! Az érsek figyelmeztetett: ne szűnjön meg kapcsolatunk Jézussal, amikor visszatérünk otthonunkba, majd hangsúlyozta: — Testvére­im, ragaszkodjatok őseitek földjéhez, ne hagy­játok el azt és mindazt, amit jelent: otthont, hagyományt, nyelvet, kultúrát. Kada Lajos idézett bácskai és bánsági ma­gyar püspökök Maradjunk, hogy megmarad­junk című megrázó pásztorleveléből: „Ha fele­lőtlenül és kizárólagos önszeretetből elmene­külünk, magunkra hagyjuk munkájukban az otthonmaradókat ... fennmaradásunk válik kétségessé.” Az érsek Jézus gyermekek iránti szereteté- re emlékeztetve a gyermeki élet megbecsülé­sére hívott fel, ami ahhoz is szükséges, hogy megőrizzük földjeinket. — Pünkösd csodája éppen az — folytatta —, hogy a félénk, ajtók mögött meghúzódó ta­nítványokból bátor apostolok lettek, akik féle­lem nélkül hirdették az evangéliumot. Ezt a példát is a hívek elé állította. A székelyek szeretett nagy püspökének, Márton Áronnak szavaival zárta gondolatait: — A mindenható Isten áldása és Nagyasz- szonyunk védelmező jósága legyen veletek. A csíksomlyói búcsú a hit megerősítése mellett a magyarság nagy találkozója is volt. Barátságok szövődtek, szentes énekeket és imádságokat hallgathattunk (a szerencsések Kallós Zoltánnal dedikáltathatták Uram, irgal- mazz nékiink című legújabb, lemezen megje­lent moldvai gyűjteményét). — A tiszta forrás közelében jártam — ösz- szegezte érzéseit Gémesi György gödöllői pol­gármester hazautazása előtt —, ami nagyon vékonyan csörgedezik, de kristálytiszta. Ne­héz helyzetben van ez a térség, az ide zarándo­kolok mégis együtt tudtak lenni. Összekötötte őket egy kapocs, amely a hit és a jövőbe ve­tett remény ötvözete. Jövőre talán több szá­zan érkeznek majd Gödöllőről, hogy igyanak a tiszta forrásból. Balázs Gusztáv Boszniáról tárgyalnak A boszniai válság és az Euró­pai Közösség csúcstalálkozó­jának előkészítése lesz a fő té­mája a kedden kezdődő 61. hivatalos francia—német csúcstalálkozónak, amelyet ezúttal a franciaországi Beau­ne városában tartanak meg. A kétnapos találkozó különle­gessége, hogy arra most az „együttélés” körülményei kö­zött kerül sor: a szocialista párti köztársasági elnökön, Francois Mitterrandon kívül részt vesz rajta a jobbközép kormány miniszterelnöke, Edouard Balladur és kormá­nyának több tagja is. A talál­kozó küszöbén azonban az Szöuli zavargások A dél-koreai rendőrség ala­kulatai hétfőre virradó éjsza­ka betörtek két szöuli egye­tem területére, amelyek a múlt szombati, heves össze­csapásokba torkollott mint­egy negyvenezres diáktünte­tés idején a felvonulók gyü­lekezőhelyeként szolgáltak. Tisztségviselők szerint az akcióra mintegy 1500 rend­őrt mozgósítottak, akik az egy órán át tartandó kutatás során ezerkétszáz gyújtó­bombát, valamint vascsöve­ket és más — a tüntetők ál­tal használt — tárgyakat ta­láltak. Bár ezúttal nem vol­tak összecsapások a hallga­tók és a karhatalmi alakula­tok tagjai között, a múlt heti tüntetésekkel kapcsolatban 44 radikális diákot letartóz­tattak. Elysée palota szóvivője, Jean Musitelli azt hangoztatta, hogy a külpolitika megvita­tásra kerülő kérdései terén nincs véleményeltérés az el­nök és a kormány között, így ez nem okoz semmiféle ne­hézséget. Balladur külön találkozik majd Helmut Kohl kancellár­ral és részt vesz a plenáris üléseken is. Mitterrand több megbeszélést folytat Kohllal, s külön-külön ülnek le egy­mással a főbb tárcák vezetői, akik közül többnek ez lesz az első kétoldalú megbeszélése a német partnerekkel. Balla­dur már járt Kohlnál s ugyan­csak találkozott bonni partne­rével Alain Juppé külügymi­niszter is. A boszniai válság kérdésé­ben Párizs meg akarja győzni Bonnt arról, hogy a védett övezetek megteremtésére vo­natkozó washingtoni „akció- program” nem jelent vissza­kozást, a Vance—Owen-terv feladását, a szerb hódítások elismerését. A német kor­mány és a parlament több íz­ben is nyíltan bírálta a progra­mot. A francia álláspont sze­rint Bonnban „nem jól értel­mezik” a washingtoni megál­lapodásokat, s ezt kívánják megértetni a német féllel. Patthelyzet Varsóban Feloszlatott parlament A tegnapi lengyel lapok kom­mentárjainak vezető témája ter­mészetesen az államfő döntése volt, hogy nem fogadja el Han­na Suchocka kormányfő le­mondását, és feloszlatja az or­szág első, szabadon választott parlamentjét. A Nowa Europa értékelése szerint „a szejm, amely mé­lyebb ok nélkül megvonta bi­zalmát a kormánytól, amikor nem volt képes új kormánykoa­líciót létrehozni, rászolgált a feloszlatásra”. A kormány hó­napokon át nem volt képes ki­szélesíteni politikai bázisát, az ellenzéki pártok képtelenek voltak új miniszterelnök-jelöl­tet állítani és összefogni. „Ta­lán belefáradtak —; csakúgy, mint a kormánykoalíció — a politikai patthelyzetbe, és hoz­zájárultak ahhoz, hogy dönt­sön az elnök. Az pedig felosz­latta a fáradt parlamentet, meg­mentve ezzel méltóságának legalább egy részét.” A Rzeczpospolita szerint az események ismét azt bizonyí­tották. hogy Lengyelországban a legerősebb, leghatékonyabb hatalmi központ változatlanul a Belweder — a köztársasági elnök palotája. Leszek Balcerowicz, a len­gyel gazdasági reform atyja a Gazeta Wyborzában azt írja: a Szolidaritásnak és a Független Lengyelország Konföderációjá­nak (KPN) szövetsége elintéz­te, hogy négy éven belül a har­madik választási kampányt kell átélje az ország. Ez pedig sokba kerül, s nemcsak pénz­ben. Az emberek ugyanis újabb adagot kapnak demagó­giából és rágalmakból. Pápai rendelkezés MAGYARORSZÁG Für Lajos marad a tárca élén Megváltoznak a katolikus egyházmegyék határai II. János Pál pápa pünkösd ünnepén kelt bullájával a Ma­gyar Katolikus Egyház szer­vezeti felépítésének megvál­toztatásáról döntött. A szent­széki rendelkezést egyidőben — május 31-én délben — hozták nyilvánosságra Vati­kán városban és Budapesten. A Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia titkársága által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a pápa a hazánkban eddig meglévő há­rom érsekség számát (Eszter­gom, Kalocsa, Eger) növel­ve, új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emel­te az eddigi Veszprémi Püs­pökséget. Az új érsekség első érsekévé dr. Szénái József veszprémi megyéspüspököt nevezte ki. A pápai döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egy­házmegyéből létrejön a Ka­posvári Egyházmegye, a Ti­szántúlon pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bi- har megyéket magában foglal­va megalakul a Debrecen— Nyíregyházi Egyházmegye. A Szentatya kaposvári megyés­püspökké Balás Béla eddigi veszprémi segédpüspököt, debrecen—nyíregyházi me­gyéspüspökké pedig Bosák Nándor egri hittudományi fő­iskolai rektort nevezte ki. A jövőben Budapest fővá­ros egész közigazgatási terü­lete, Csepel kivételével, az Esztergomi Főegyházmegyé­hez tartozik, amelynek új el­nevezése: „Esztergom—buda­pesti Főegyházmegye” lesz. A Szentatya arról is rendel­kezett, hogy a Kalocsai Fő­egyházmegye elnevezése a „Kalocsa—kecskeméti Fő­egyházmegye” legyen, és az érsekség vegye át a Váci Egy­házmegyétől egész Bács-Kis- kun megyét, beleértve Kecs­kemét városát is. A fenti területrendezés in­tézkedik a legtöbb magyaror­szági katolikus egyházmegye határainak módosításáról is. A bulla végrehajtásával II. János Pál pápa Angelo Acer- bi érsek, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatály­balépéséről is intézkedik. Ne féltsék a koalíciót Ne féltsék annyira ezt a koalíciót, nem kerül kisebbségbe — jelentette ki az MTI munkatársának kérdésére adott szűkszavú válaszában Für Lajos hon­védelmi miniszter vasárnap Somlóvá- sárhelyen, a hősök napja alkalmából tartott megemlékezésen. A további ta­lálgatásokat megelőzvén kijelentette: nem áll szándékában lemondani mi­niszteri posztjáról, és megítélése sze­rint a honvédelmi törvény is elfogadás­ra kerül. Ez egyébként is kétharma­dos, így nemcsak a koalíción múlik, az ellenzékkel is meg kell találni a kompromisszumot. Az ez irányú egyeztetések folyamatban vannak — mondotta. Arra vonatkozóan, hogy Clinton el­nök délszláv válsággal kapcsolatos ál­láspontja miként befolyásolja Magyar- ország helyzetét, biztonságát, magatar­tását, Für Lajos kijelentette: Clinton bármilyen lépése sem változtatja maga­tartásunkat. Magyarország továbbra is azt a politikát kívánja folytatni, mint eddig, s amelynek lényege a józan meggondoltság, visszafogottság. Sem­miképpen nem akarunk ebbe a konflik­tusba még csak belekeveredni sem. Az ország biztonsága tekintetében viszont — mutatott rá Für Lajos — a NATO- tagság kétségtelenül sokat segítene. A hősök napján tartott ünnepi beszé­dében a miniszter megemlékezett az első és második világháborúban eleset­tekről, és mint mondta, ezen a napon gondolni kell azokra is, akik most őr­zik békénket, nyugalmunkat. A somló- vásárhelyi hősök emlékművét a kor­mány nevében Für Lajos miniszter és Pusztai Erzsébet államtitkár koszorúz- ta meg. Üdvözlő távirat A Horvát Köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök, An­tall József miniszterelnök, Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter távirat­ban üdvözölte Franjo Tudj- man köztársasági elnököt, Ni- kica Valentic kormányfőt, Stepan Mesicet, a Szábor el­nökét és Zdenko Skrabalo külügyminisztert. Csurka István Encsen Addig nem lesz egyezség, amíg a centrum­ban nincs meg az, ami a Magyar Útban meg­van: a népi gondolat eszméje — jelentette ki Csurka István, a Magyar Út Mozgalom vezetője, az MDF helyi szervezete által szervezett nagygyűlésen szombaton. Mint mondta, előrejutni a régi formában nem lehet. Most már mindenkinek színt kell vallania, mert a két oldal közötti szaka­dékban elvész az előrevezető út. Az MDF belső válsága a nemzet válsága is, mert ami a pártban történik, az kihat az egész társada­lomra. Ebben a válságban megkérdőjelező­dik a nemzet jövője, amit nagymértékben befolyásol az, hogy az MDF milyen vi­szonyt tud kialakítani a Magyar Úttal. Arra a kérdésre, hogy elmegy-e az elnök­ségi ülést megelőző hétfői egyeztető tárgya­lásra, elmondta: a Magyar Igazság nemzet­politikai csoportnak és mozgalmának véle­ményét addig már nem tudja kikérni, márpe­dig az ő véleményük nélkül nem akar tár­gyalni. így nem lesz ott a tárgyaláson és va­lószínűleg az elnökségi ülésen sem vesz részt. Végül kijelentette: ha nem tud megegyez­ni a centrummal, akkor párttá alakul a Ma­gyar Út Mozgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom