Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

ú PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 5., SZERDA 3 Korszerű fej viselet Zavarban vagyok és aggódom, nem tudom ugyanis, mi­hez kezdjek a fejemmel. Egyik napról a másikra fölös ko- lonccá váll. Épp erényei, valamikor hasznossága fordult visszájára. A látásnak, a hallásnak, szaglásnak, gondolko­dásnak otthont, adó fej egyszerűen terhére van ma az em­bernek. Dugná, rejtené, de hát hová? Leggyakoribb visele­té ma a félárbocra eresztett fej, behúzott nyakkal. Mert az emberek legnagyobb része egyszerűen nem tudja eldönte­ni, hogyan kell viselnie. Merre fordítsa? Mert ha teszem azt előre néz, akkor elfuserált konstrukciójánál fogva, az egyik füle jobbra, a másik meg balra áll, s ki tudja, ho­gyan fogják megítélni azok, akik balra avagy jobbra néz­nek. Mert előre és hátidra álló füllel, meg jobbra bandzsí­tó tekintettel egészen másként gondolkodik az ember, mint aki előre néz és jobbra, balra hall, és ugyancsak más szaglik jobbról és megint más balról. De félre a tréfával, valóban zavarban vagyok és aggó­dom, aggódom ennyi elbizonytalanodott ember láttán, eny- nyi behúzott nyak, lapuló fül és leeresztett zsalugáterű te­kintet láttán. Ennyi felelősséget vállalni nem merő felelős ember láttán. Ennyi látni, hallani, szólni gyáva társam lát­tán. Vagy tévedtem, s ezek az emberek nem gyávák, nem lapulók, csak egyszerűen a divatirányzatokban tájékozat­lanok? Ha így áll a helyzet, úgy sürgető szükség lenne egy divatdiktátorra, aki majd megmondja, mi a korszerű fejviselet. Ami engem illet, én a klasszikus divatnak hódo­lok, tekintetemmel előre, és csöppet sem azért, mert így a kényelmesebb, hanem mert így természetes. Paizs Tibor Megjelent a Zárt Kör Folyóirat a felsó ötszáznak A beavatottaknak is meglepe­téseket ígér most induló lapjá­ban Varga Csaba főszerkesz­tő, a Stratégiakutató Magánin­tézet igazgatója. A tegnap be­mutatott Zárt Kör a szerkesz­tők szándéka szerint informá­ciós folyóirat, amely — saját meghatározásuk szerint, fele­más magyarsággal — a felső topnak fog szólni. Amint a mutatványszám beköszöntőjé­ben olvasható, „sokan hiszik, hogy ahhoz a körhöz tartoz­nak, akik mindent tudnak, a híreket első kézből kapják, s résztulajdonosai az informá­ció-birtokoknak”. A Zárt Kör ennek a beavatott rétegnek ad háttérinformációkat. A be­mutatkozó sajtótájékoztatón közreadott első szám tarta­lomjegyzéke e szándék meg­valósítását mutatja. Világerő­térben című rovat részletet közöl az Európai Közösség és Magyarország közötti meg­állapodásból, a Rendszer után, rendszer előtt-ben az MSZMP Politikai Bizottságá­nak és Központi Bizottságá­nak 1989 februárjában tartott üléseinek jegyzőkönyveit és az MDF—SZDSZ-paktum (1990) eredeti, teljes szöve­gét adja közre. A folyóirat súlypontjában a Gazdasá­gunk rovat, a magyar gazda­ság helyzetét, az ipar, a mező- gazdaság, a privatizáció stra­tégiai kérdéseit elemzi. Saját rovatot kapott a környezetvé­delem, amelyből a Kiss—Pa- vics-féle zöld költségvetést ajánlotta a sajtótájékoztató közönségének figyelmébe Varga Csaba. Izgalmas olvasmányt ígér­nek a további rovatcímek is — mint az Önsorsrontók, a Ci­vilország, a Polgárharc vagy a Múltidő. A lap koncepciója, írásainak hangvétele, az érez­hető szerkesztői szándékok bi­zonyára sokakat terelnének a Zárt Kör olvasótáborába, ha nem lenne a negyedéves meg­jelenésre tervezett orgánum egyévi előfizetési díja 7500 fo­rint. plusz áfa. Az árközlés módja is azt mutatja, hogy a ki­adó elsősorban a vállalkozók­ra, s nem a fizetésből élő értel­miségiekre számít. Legyen ne­kik igazuk... Z. B. Budavár királyi vendégei II. Erzsébet hazánkban (Folytatás az I. oldalról) Ezt követően a királynő és a herceg a Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában négy híres magyar festményt tekin­tett meg: Munkácsy Mihály „Rőzsegyűjtő”, id. Markó Ká­roly „Visegrád”, Ferenczy Károly „Október” és Derko- vits Gyula „Szőlőevők” című alkotásait. Majd a vendégek átsétáltak az Országos Szé­chényi Könyvtárba. Itt egy ki­fejezetten a királyi pár látoga­tására összeállított kiállítást néztek meg, amelynek ki­emelkedő darabjai: a Képes krónika, nyolc corvina a ma­gyar királyok ábrázolásával, valamint az igen ritkán látha­tó Aranybulla, amelynek ere­deti, 1221-ből származó pe­csétje, valamint egy 1351-ből származó szövegmásolat. A királyi látogatás alkalmából szintén a könyvtár gyűjtemé­nyéből kiállítottak egy XVI. századi könyvet, amely Ox- fordot és a királynő által külö­nösen kedvelt windsori kas­télyt ábrázoló metszeteket tar­talmaz. A kiállítás második része II. Erzsébet magyar származá­sú szépanyjára, Rhédey Clau- diára emlékezik, akinek uno­kája Queen Mary, V. György felesége és így II. Erzsébet nagyanyja volt. (Ezt a kiállí­tást különben a nagyközön­ség is megtekintheti május 5-e és 16-a között az Orszá­gos Széchényi Könyvtár Cor­vina-termében.) Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyv­tár nagytermében a brit és magyar újságírók számára, amelynek során a királynő el­beszélgetett a magyar sajtó képviselőivel. Hagai ügyvedeink „Hosszú idő után az első re­ménysugár” a délszláv válság rendezésére a boszniai béke­terv athéni aláírása. Az örven­detes esemény valós jelentő­sége azonban jórészt attól függ, miként dönt szerdán a boszniai szerb parlament a bé­keterv ratifikációjáról. Ek­ként kommentálta az athéni csúcs eredményeit Herman János külügyi szóvivő tegna­pi sajtókonferenciáján. A szóvivő hangoztatta: Bu­dapest üdvözli a béketerv alá­írását, ami a remények sze­rint kedvező hatást gyakorol a válság rendezésére. Magyar- ország egyébként a nemzetkö­zi fórumok határozataihoz tartja magát; minden terüle­ten megtartja a Biztonsági Ta­nács vonatkozó szankcióit. A bejelentések sorában el­hangzott, hogy csütörtökön II. Erzsébet brit uralkodó kí­séretének tagjaként Magyar- országra érkezik Douglas Hurd külügyminiszter. A szi­getország diplomáciájának irányítóját fogadja Antall Jó­zsef kormányfő. A megbeszé­lésen áttekintik a közép-ke- let-európai átalakulással kap­csolatos problémákat, és vár­hatóan a délszláv válság is te­rítékre kerül. A külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azok­nak az ügyvédeknek a ne­vét, akik hazánkat képvise­lik a hágai nemzetközi bíró­ság előtt a vízlépcsőügy­ben. A magyar érdekek kép­viselői között van az auszt­rál James Crawford, a Cambridge-i Egyetem nem­zetközi jogászprofesszora, az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának tagja, a fran­cia Pierre-Marie Dupuy, a Paris II. Egyetem nemzetkö­zi jogászprofesszora és a magyar—francia kettős ál­lampolgár Alexander Charles Kiss, a Strasbourg! egyetem jogászprofesszora. ■ ■Ili Százezernél több adat Új Cégkatalógus a nyilvánosság számára Vihar a Parlamentben Elnapolták az alapszerződés Megjelent a több mint 100 ezer budapesti és vidéki cég alapadatait tartalmazó új Cég- katalógus. A regiszter a cég­bíróságokon bejegyzett, a Cégközlönyben már megje­lent, rendszerezett adatokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé — közölték az újságírókkal az Igazság­ügyi Minisztériumban (IM) tegnap rendezett sajtótájékoz­tatón a kiadó képviselői. Az IM által alapított Cégközlöny és a Com­pany Data Informatikai Szolgáltató Kft. vezetői többek között elmondták azt is: számítógép és tele­fonvonal segítségével e héttől a cégek adatai a kí­vánt rendszerben lekérhe­tők a Company Data által működtetett, folyamato­san aktualizált adatbank­ból. Tegnap este hét órakor, az ál­talános vita harmadik órájá­nak vége felé kénytelen volt elnapolni a magyar—ukrán alapszerződés tárgyalását az elnöklő Szűrös Mátyás. Az éles, személyeskedés­től sem mentes politikai vita törésvonala nem az ellenzék és a koalíció között volt — hi­szen például az SZDSZ kül- politikusa, Szent-lványi Ist­ván is támogatta az alapszer­ződés megerősítését —, ha­nem a különböző frakciók­ban helyet foglaló, radikális­nak nevezhető képviselők vonták kétségbe nemcsak a szerződés ésszerűségét, de jogszerűségét is. Leginkább az alapszerződésnek azt a pasz- szusát kifogásolták, amely szerint a felek tiszteletben tartják egymás területi épsé­gét és kijelentik, hogy egy­mással szemben nincs és vitáját nem is lesz területi követelé­sük. A hosszúra nyúlt általános vitát nem sikerült lezárni, az várhatóan a jövő héten folyta­tódik, miként minden bizony­nyal a jövő heti plenáris ülés­re kerülnek át a kedd délután­ra tervezett napirendi pontok is. A képviselők ma reggel 9 órakor folytatják a törvényho­zó munkát. Emberi jogok Az Országgyűlés emberi jo­gi, kisebbségi és vallásügyi Bizottságának tagjai tegnap megbeszélést folytattak a Hartmut Koschyk által veze­tett Bundestag-küldöttséggel. A német törvényhozás em­beri jogi és humanitárius se­gélyek albizottságának dele­gációjával folytatott megbe­szélés központi kérdése ter­mészetesen a magyar kisebb­ségi törvény volt — emelte ki Lukács Tamás (KDNP), a testület alelnöke. A német vendégek nagy elismeréssel szóltak a magyar törvényho­zók erőfeszítéseiről, amelye­ket a vallási, etnikai, nemzeti és kisebbségi jogok biztosítá­sa érdekében tettek, valamint a megalkotott jogszabályról. A tárgyaló felek megegyez­tek abban, hogy a jövőben, mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­let (EBEÉ), mind az Európa Tanács (ET) ülésein sürgetni fogják az Emberi Jogi Kon­venció kisebbségi jogokra vo­natkozó kiegészítő jegyző­könyvének aláírását. Debreczeni, a hiteltelen A Kritika című, magát társadalomelméletinek mondó, ám ugyancsak gyakorlatias Népszabad­ság-kiadványban Debrec­zeni Józseffel készült ter­jedelmes interjú A be­szélgetők persze a Debre­czeni MDF-ből való kizá­rására tett kísérletet sem kerülik meg. így van ez rendjén. Ant mindez nem fontos. A fontos az, hogy az MDF „színeiben” Deb­reczeni József személyé­ben egy olyan ember ke­rült be a parlamentbe, aki legalábbis számomra teljesen mindegy, vajon itt ül-e avagy néhány párttal arrébb, avagy se­hol. Nincs súlya, nincs hi­tele. Éppen ezért szá­momra — s beszélgetése­im során sokaktól hallot­tam ugyanezt a véle­ményt — közömbös. Kö­zömbös, mert arctalan még akkor is, ha oly mó­don kíván magának ar­cot faragni a politikai életben, ahogyan azt la­punkkal kapcsolatosan is tette, amit már nem is említek, hiszen a képvise­lő' úr egyetlen, a televízió­ban és a Népszabadság­ban tett ostoba kijelenté­séért sem kért elnézést, holott erre lett volna módja. Nos, az arculat­képzését most a Kritiká­ban úgy folytatja Debre­czeni, hogy kijelenti: a Fi­desz ügyesen politizál. Er­ről csak annyit: hasonló a hasonlónak örül. S ez olyannyira igaz, hogy már nem tudom, az ily módon is „karakteressé” vált Debreczeni József hová tartozik? Nem tu­dom, hiszen a vak is lát­ja, a Fidesz minél inkább debrec/.cnis, annál ki­sebb a tömegbázisa. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom