Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
12 PEST MEGYEI HÍRLAP UTAZAS 1993. MÁJUS 8.. ’SZOMBAT Gazdag program az évfordulóra Az egész megyét bemutatják Az idegenforgalom mértékadó véleményű szakemberei szerint minden tele- pülés, régió potenciálisan magában hordozza a turizmus feltételeit. Az a kér- ®Sq| dés csak, hogy a lakosság mennyire akarja, vagy tudja kihasználni környeze- mm te speciális adottságait. Nem véletlenül mondják tehát, hogy például Kecskemétnek és környékének ebbéli tehetó'ssége semmivel sem jobb mint Nagykörösé. Mégis, amíg az előbbi fogalommá vált az úti bestsellerekben, Kőrös az alvó szürke kisváros sorsára kárhoztatott. A kultúra is vonzó lehet Önálló színház Zsámbékon? Zsámbék leghíresebb, turistákat vonzó nevezetessége, a romtemplom Számtalan okot lehetne mentségül felhozni arra, miért szorult ki a Duna—Tisza közi régió idegenforgalmából, annak ellenére, hogy talpraesett polgárai ötletek sokaságát próbálták az idők folyamán gyakorlattá tenni, készpénzre váltani. Nagy Istvánt, a körösi Cifra Csárda vezetőjét kell csak megkérdezni a hajdani lovasiskolákról, a vendégcsalogató disznótorokról, mely intézmények és rendezvények sorsát korántsem a gazdaságosság, mint inkább megyei hatalmasságok akarata határozta meg. A múlton persze nem érdemes már keseregni. Mindennél fontosabb az, hogy a város az új gazdasági és közéleti viszonyok közt, ismét nagy erőfeszítésekkel igyekszik meglelni helyét az idegenforgalom területén is. A fennállásának 625. évfordulóját idén nyáron ünneplő városnak, arra hivatott szakemberei meglehetősen gazdag programsorozatnak tervét alkották meg az elmúlt hetekben. A városi rendezvények természetesen szorosan kapcsolódnak majd a település és környéke egyetlen komoly turisztikai intézményének, a Country Toursnak tevékenységéhez is. A cég a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak, vagy közismertebb nevén a Dunatoursnak a kirendeltségéből sarjadt ki, betéti társaság alakjában. Profilja a tanyai turizmus, tehát é vidék legsajátosabb, ennélfogva a legvonzóbb idegenforgalmi tevékenysége. Hiszen a vendég, aki mondjuk a hegyekről futott idáig és megszáll pár napra, hétre, annak számára főként a török hódoltságból ránk maradt tanyák nyújthatnak maradandó élményt. Az idei nyár mozgalmasnak ígérkezik errefelé. Vadász Katalint, a Country Tours ügyvezetőjét a cég vendégfogó terveiről kérdeztük. — Találóan szokták mondani, önök a város vendéglátói, mert aki e csöppnyi irodába hetér, nyugodt lehet afelől, hogy nem marad koszt és kvártély nélkül. Nagykőrösből mit tudnak ajánlani? — Tulajdonképpen mi nemcsak Kőröst, de az egész Pest megyét szeretnénk a vendégnek bemutatni. Ennek érdekében térképek, angol, német nyelvű ismertetők állnak rendelkezésre. Ami a környékbeli lehetőségeket illeti, számunkra valóban a tanyai turizmus a fontos és izgalmas. Ám közel 7 éves működésünk alatt tapasztaltuk, hogy az idegen- forgalom ezen ágának kifejlesztése kellő tőke híján elég hosszadalmas dolog. Főleg amiatt, hogy az itt élők is csak lassan ismerik fel a turisztikai lehetőségeiket, amelyeket sokszor a vendégek látnak meg előbb. A környéken van már néhány tanyatulajdonos, akik kifejezetten idegenforgalmi célokra rendezték be birtokaikat. A látogatóknak őket tudjuk elsősorban ajánlani. Az irodához szorosan kapcsolódó, igazi alföldi vendéglátó vállalkozás azonban csupán egy van, a Pálfája alatt. Noha korábban több tanyatulajdonossal próbáltuk közösen fejleszteni a feltételeket, ez csak addig tartott, amíg bevezettük őket az üzletbe. Utána mind a maga lábára állt. — Nagykőrösnek egyik súlyos gondja az, hogy nincs szállodája... — Nos, igazán szállodának nevezhető intézmény valóban nincs. A központi szálló meglehetősen leromlott állapotban van, a Cifra Csárda pedig egyelőre nem fogad vendégeket. Az elhelyezéssel ennek ellenére nincsenek gondjaink. Létrehoztuk a fizetővendéglátó hálózatot, bár a szállásolás szempontjából is inkább a Toldi- iskpla diákotthona jön elsősorban számításba, ahol esetenként akár nagyszámú csoportokat is el tudnak látni. Ezenkívül nagyon kellemes, panziójelle- gű létesítmény a Termál Hotel, amely kis méreteinél fogva bensőséges hangulatú szálláshely. — Az átlagturista szerint idegenforgalmi hely az, ahol a hegyek, vizek és a történelem együtt található. Nagykőrös viszont kevés nevezetességgel, s legfeljebb homokbuckákkal dicsekedhet. A szakember miben látja itt a vonzerőt? — Ennek a vidéknek is rengeteg értéke van, csak az volt a baj, hogy sosem volt igazán jó reklámja. Ne feledjük azonban azt se, hogy a turista, vagy az üdülővendég számára elsősorban az a fontos, hogy nagyon jól érezze magát ott, ahol éppen vendégeskedik. És ha mindehhez kap egy kis ízelítőt, mondjuk a négyszáz év előtti körösi boszorkányége- tes históriájából, vagy némi leleménnyel hozzásegítjük, hogy átélhesse a tatárjárást — hiszen e történelmi epizódoknak rengeteg helyi érdekessége van — akkor biztos, hogy máskor is eljön, de legalábbis ajánlani fogja ismerőseinek Kőröst. A Cifra Csárda amolyan tájékozódási pont a várost kevésbé ismerők számára. Nagy István üzletvezető mintegy harmincéves munkálkodása során nevet szerzett a csárdának. Nem- rajta múlt, hogy az épület, főleg a szállodai rész eléggé rossz állapotba került az elmúlt évtizedek alatt. A régóta tartó tulajdonlási procedúra remélhetőleg most'már hamarosan véget ér, és méltó gazda kezébe kerül a vendéglátó intézmény. — A Cifra Csárda természetesen nem maradhat ki a nyári programokból — mondja Nagy István. Speciális ételsorokkal készülünk a vendégfogadásra. Szeretnénk a környezetet is mihamarabb vonzóan kialakítani. megszépíteni. Ennek a csárdának mindig volt különös varázsa, amely visszavisszahozza távolról is a vendégeket. Évek óta dolgozunk a szálloda felújításának tervén, mindenképpen szeretnénk egy hatvanszemélyes fogadót létrehozni, hiszen a szolgáltatás csak így lesz kerek egész. Ha csak 50 százalékos lesz a kihasználás, már akkor megéri. — Említette az ételspecialitásokat. Mi különlegeset kap itt asztalára a vendég? — Minden magyaros étel kapható, de ha valaki igazi körösi ételt kíván, annak asztaláról nem maradhatnak el az uborka-, vagy csemegekukorica-alapú ételek. Különleges a csirke-, a libasült, és híres specialitása a csárdának a libapecsenye. Igazi körösi módon elkészítve... M. J. Zsámbék legfőbb idegenforgalmi vonzereje a romtemplom, amely közel hétszáz esztendeje magasodik a falu fölött. Emellett felkereshetik az erre járók a Lámpamúzeumot, a Szent Vendel domborműves régi lakóházat, amelyben a sváb építészet, szobabelső kínál érdekes látnivalót. Kellemes sétaút tehető a Nyakas-hegyen, -tetőn, Tök és Perbál felé. A közeli Etyek mellett a Habsburg főhercegi, családnak volt kastélya, közelében botanikus kertet alakítottak ki a múlt század közepén. Igaz, a kastély a háborúban megrongálódott, ma már csak a homlokzati fal tekinthető meg, de az erdő, a gesztenyesor még így is meglepetésként hat a szemlélőre. A romtemplom adta az ötletet a Zsámbéki Szombatok elnevezésű kulturális rendezvénysorozat életre hívásához. Immár tizenegy éve várják az érdeklődőket gyermekműsorokkal, hangversenyekkel, kiállításokkal, színházi előadásokkal. Idén is a hagyományok szerint alakul a program. Mátyás Irén, a zsámbéki művelődési ház vezetője, a Szombatok szervezője, egyik megálmodója már ösz- szeál 1 ítolta a terveket, az időpontok egyeztetése, a részletek kidolgozása van még hátra. Az már biztosra vehető, hogy ez évben ismét sor kerül a határainkon túli magyar amatőr színjátszók találkozójára. Erdélyből, Újvidékről, Burgen- l'andból, a Garant völgyéből érkeznek majd csoportok egy-egy előadással. Bemutatkozik a Vajdasági Tanyaszínház, és a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia növendékei vizsgaelőadásának is Zsámbék ad otthont. A Gödöllői Diákszínpadból alakult Kerékasztal Színházi Társulás is fellép a Szombatok keretében. S mint eddig is, lesznek hangversenyek, kórusbemutatók a barokk templomban, és persze kiállítások, gyermekműsorok. Jelentkeztek a Zsámbéki Szombatok rendezvényeivel az expóhoz kapcsolódó elő-, utó- és kiegészítő programok egyikeként. A romtemplom melletti színházi estek egyedülálló hangulatot sugároznak. Ide nem kellenek díszletek, a görög dráma éppúgy hat, mint egy modern darab. A játék és a nézőtér szinte egybeolvad, ez már nem is színháznak, inkább valóságnak tűnik, olyan történések sorának, amelyek akkor és ott születnek. — Meggyőződésem —- mondta Mátyás Irén —, hogy az idegenforgalom megtalálhatja azt a réteget is amely fogékony a kultúra, a színház iránt. Nem valószínű, hogy minden turistát kielégít az, ha elviszik egy csárdába gulyáspartira, ahol csikósok szolgálnak fel. Más országokban építenek már azokra, akiket a régi romok között előadott darabok vonzanak. Mert vannak ilyenek is. Annak pedig nagy vonzása lehetne, ha megtudnák, hogy Kelet- Európáhan is léteznek ilyen előadások. A Zsámbéki Szombatok kulturális, köz- művelődési céllal indult. Azt, hogy komoly nyári színházi rangot vívott ki magának, bizonyítja az, hogy most a színházi osztálynak nyújthattuk be pályázatunkat. Úgy látszik, a szakmai hírnév beérett. Talán eljött az idő, hogy a rendezvény önálló nyári színházzá alakuljon át. Szeretnénk a befogadószínház-jelleget megőrizni, de az önállóság azt jelentené, hogy biztosabban számíthatnánk az állami támogatásra. Májusban kellene döntenünk az alapításról, de nem könnyű. Zsámbék kicsi falu, erre egyedül képtelen lenne. A megyei ön- kormányzathoz akarunk fordulni elképzelésünkkel, a kérelmet már megfogalmaztuk, és mihamarabb eljuttatjuk a kulturális bizottsághoz. Reméljük, felkarolják ötletünket, hiszen a megyének nincs színháza. Ha létrehozhatnánk az önálló színházat, egyszerűbb lenne a tervezés, arról nem is szólva, hogy a világkiállításra való felkészülésben is sokat jelenthetne ez a megoldás. Hogy milyen döntést hoznak majd az ügyben, előbb- utóbb elválik. Mindent összevetve, érdemes ellátogatni Zsámbékra. A dombokra kapaszkodó szőlőknek, házaknak, a főiskola épületének is van valami varázsa. Nyugodt, csendes falu, néhány olyan épülettel, emlékkel, ami sehol másutt nem lelhető meg. J. Sz. I. Már megépültek a községben azok az éttermek, vendéglátóipari helyiségek, ahová betérhet az utazó Vimola Károly felvételei A Cifra Csárda valódi tulajdonosért kiált
