Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 6.. CSÜTÖRTÖK 5 Gazda a gazdákért Lehetőségek kihasználatlanul Csend, nyugalom, jó levegő. Élvezetes itt a horgászás Vimola Károly felvétele A Pilisszentlászló nyolcszáz- lelkes község. A település lakóit egyre inkább fenyege­ti a munkanélküliség. A fa­luban a presszón, kocsmán, szállón, boltocskán kívül csak az iskola, az óvoda mű­ködött. Az elmúlt esztende­ig. Történt ugyanis, hogy Búzás Attila, akinek éppen a faluban volt telke, alapí­tott egy kft.-t, műhelyt ren­dezett be és közben elkez­dett kecskéket tenyészteni, munkalehetőséget is bizto­sítva ezzel hét falusi ember­nek. Fáradtnak, keserűnek, csa­lódottnak tűnik a velem szemben ülő ember. — Bele­öregedtem a mezőgazdaság­ba — mondja, bár a szakmá­ban eltöltött 35 év nem kül­sején látszik. Holtponton van a vállalkozás. Tavaly rá­fizetéses volt, tehát idén nem jár a hitel. Pedig a ter­vekhez, elképzelésekhez pénz is kellene. A Gazda Erdő-, Mezőgaz­dasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pilisszent- lászlói műhelyében kisszéri­ás alkatrészgyártás folyik. Sokan fordulnak hozzájuk régi, már javíthatatlannak hitt gépekkel. Nem hálás fel­adat, a megrendelő sokszor nem érti meg, hogy egyetlen darabot legyártani a mérés­től az anyagbeszerzésig meny­nyi gondot, időt igényel. Az állattenyésztéshez szüksé­ges minden gépi berende­zést, felszerelést tudnak szál­lítani az igényeknek megfe­lelően — fejőgépek, villany­pásztor, traktorok, szárazele­mek, akkumulátorok, külön­féle alkatrészek állnak a vá­sárlók rendelkezésére. Van tehát választék, igény is len­ne, de hol a vállalkozásra merészkedő ember, akinek pénze is van? A műhelytől kicsit mesz- szebb, egy meredek utcá­ban, villanykarámban lak­nak a kecskék. De hogyan is jut el ma Magyarországon valaki a kecsketenyésztés öt­letéig? Búzás Attilát 1991-ben meghívták egy nemzetközi mezőgazdasági tanácskozás­ra, ahol a kecsketenyésztés­ről tartott előadást. Ezt kö­vette egy franciaországi kon­ferencia és kéthetes tájéko­zódás a francia konyha rej­telmeiben. Hazaérkezve Bu­dapestre már sajtcsurgatót, tejoltókat és recepteket ho­zott magával. No és az elha­tározást, melyet tettek követ­tek. Elkezdett sajtot, túrót és tejet forgalmazni. No, azért nem ilyen egyszerű, hiszen a magyar embernek szokat­lan a kecsketejből készült termékekkel való viszony. Először barátainak, ismerő­seinek juttatott kóstolót, per­sze ingyen. Amikor az első vásárlói szándékkal találko­zott, kezdett bizakodni. Mindig azt hallottam, hogy büdös a kecsketej! — mondom félénken. A kelle­metlen szag — hangzik a vá­lasz — helytelen gondozás eredménye, ugyanis a bak­nak valóban jellegzetes sza­ga van, amit a könnyen ab­szorbeáló tej felvesz. Ha el­különítve tartjuk a nősté­nyektől, semmilyen szagot nem vesz át a tej. Alulírott — vonakodva ugyan — megkóstolta a te­jet, bizony jól esett, akár­csak később a sajt meg a tú­ró. Mint megtudom, a tej kü­lönleges összetétele révén célszerű a tehéntejre allergi­ás csecsemők etetésére is, hasonló az anyatejhez. A kecske húsa kiválóan alkalmas az egészséges táp­lálkozásra. ízletes, ugyanak­kor kevesebb kalóriát tartal­maz, mint a sertés, a marha vagy akár a borjú. Sikerrel lehetne használni a vendéglátóiparban, hiszen például a mohamedánoknak csak marhahúst tudnak fel­szolgálni. Egyelőre egy fran­cia vendéglőnek szállítanak húst és egy bioboltnak a tej­termékekből. — Mindent megteszünk, hogy átvészeljük ezt a kriti­kus periódust — bízom ben­ne, hogy hamarosan bekö­vetkezik az igazi változás a mezőgazdaságban — mond­ja a derűs ember optimizmu­sával. A talponmaradás érdeké­ben most gyárak, üzemek biztosítására alkalmas riasz­tóberendezést kezdenek for­galmazni, amiből talán ösz- szejön a pénz egy tanfolyam megindításához. Első lépés­ben a kecsketenyésztést taní­tanák meg az érdeklődőknek. Beszélgetőpartnerem nem­csak szívén viseli, megpró­bálta vállaira is venni a falu­si ember gondjait, létkérdé­seit, Nem a gyors meggazda­godási vágy vezette, egysze­rűen csak megélni szeretne abból, ami másoknak is biz­tosítaná a megélhetést. Bartos Csilla Tárnokon az M7-es melletti te­rületen még az út építése idején felfedezték, hogy a talajt hat­nyolc méteres mélységben tő­zeg borítja. Az akkor működő tanács elhatározta, hogy talajcse­rét alkalmaz. Meg is kezdődött a munka. A kitermelt tőzeg he­lyén végül is egy kis tó alakult ki, amelyet a talajvíz és a kör­nyékbeli források tápláltak. Azóta a tó mellett létrejött egy kis üdülőtelep. A horgász­egyesület vállalta a környék rendbentartását. A százhalom­battai haltenyésztőktől évente beszerzik a halivadékokat és a tóba telepítik. A környék gyönyörű, a par­ton egy kis liget és mindenütt csend és nyugalom. Ez a vidék pihenésre, kikapcsolódásra ter­mett. A közeli hegyoldalban vi­rágzó mandula- és őszibarack fák és a régi szőlőtermesztők ál­tal kézierővel a kőből kivájt pin­cesorok. — Elképzelem, milyen kellemes vendégfogadó helye­ket lehetne itt kialakítani. Az ön- kormányzat vezetői gondolkod­nak is azon, hogy ezt a helyet az idegenforgalom számára meg kellene nyitni, de pénz hiányá­ban erre képtelenek. Talán, ha sikerülne az Expo- falvak sorába belépniük — er­ről még folynak a tárgyalások — az lendületet adna a község fejlődéséhez. Akkor a tervek szerint húsz-harminc házat építe­nének a tó partján — ahol kiépí­tett víz-, villany- és gázvezeték húzódik —, amelyekben a váro­si zajtól menekülni kívánó Expo „építők”, s majd a kiállí­tás idején az ott dolgozók lakná­nak. Az ügyben hamarosan dön­tenek az illetékesek. Májusban várható, hogy ismét megtekin­tik a területet, s remélhetően be­veszik a községet az Expo-fal- vak táborába. A. M. Piaci pavilonsor Pesten létén a lakószobák és mellék- helyiségek.) Egyetlen hátrá­nya van a faháznak, a konvek­torom gázfűtés itt nem alkal­mazható tűzrendészeti okok­ból. — Mennyi idő alatt készül el egy ház? — Nagyságától függően négy-hat hét alatt szállítunk, illetve kulcsrakészen átadjuk. Persze nemcsak lakóházak készülnek a Szálka telepén, ami ma több mint egy hektár­nyi területen terül el. Készült itt már irodaház, csónakház, üzletpavilon, vegyesbolt és nyaraló. — 1991-ben megvásárol­tuk egy csődbejutott gyár ab­lak- és ajtógyártó gépsorát, s ezzel új korszak kezdődött. Ezt a két terméket jelenleg mi adjuk a legolcsóbb áron az országban. Viszonteladók­nak 50 százalékos bizományi konstrukcióban. Ami azt je­lenti, kifizeti az áru értéké­nek a felét, a többit az eladás után. Van ebben némi rizikó, hisz jelenleg is több mint egy­millió forint olyan kintlevősé­günk van, aminek a behajtása kétséges. Viszont kockázat nélkül nincs üzlet, ezt fel kell vállalni. Igazán az jár jól, aki itt helyben, nálunk vásárol, mert mi nem számolunk fel­árat. Hogy honnan kerül a tö­mérdek farönk a gyáli telep­re? Eddig Horvátországból ér­kezett, de már folynak a tár­gyalások egy ungvári vállal­kozóval, bartel egyenlítési formában. Az ungváriak ad­nák a fát, cserébe ajtókat, ab­lakokat kapnak. Jelenleg 34 embert foglal­koztat a Szálka, négy gátér dübörgésétől hangos a kis te­lep. — Lassan ezt is kinőjük, ráadásul a község település- fejlesztési terveibe sem il- lünk bele. De semmi gond. Már megvásároltunk egy há­romhektáros telket a közsé­gen kívül, a Gyál patak mel­lett. Itt építjük fel Pest megye legnagyobb és legkorszerűbb fafeldolgozó üzemét, mely­nek termelését 50 százalék­ban exportra szánjuk. Matula Gy. Oszkár Két diplomás pályakorrekciója Szálka, de nem szúr Téliesített családi ház teljes összkomforttal A gátergép — a német gat- ter szó elmagyarosított for­mája — meglehetősen isme­retlen a síkságon élők szá­mára, viszont létfontosságú eszköze a fafeldolgozásból élő hegyvidéki embernek. A gáterrel szabdalják fel a több tonnás farönköket desz­kává, épületgerendává, s egykor, akár a malmokat, a patak vize hajtotta. Valami­kor sok ilyen manufakturá­lis kis üzemet láttam Erdély­ben, a Jád és Dregán patak mentén, ám itt Magyarorszá­gon Gyálon találkoztam vele először a Szálka Fafel­dolgozó Gmk telephelyén. Igaz, ezeket a monstrumo­kat nem víz hajtja, hanem hatalmas villanymotorok, s az anyagmozgatással járó ne­héz fizikai munkát az ember helyett korszerű rakodógé­pek végzik. A Szálka Gmk jelenleg a legnagyobb magántulajdon­ban lévő fafeldolgozó vállala­ta a megyének, sőt ez volt az első magánvállalkozás ebben a profilban, 1986-ban alakult hat fővel. No de míg megalakult, hosz- szú volt az út. Mindenekelőtt a szakmát kellett megtanulja a két tulajdonos, dr. Tatár Györgyi és Döbörhegyi Tibor. Györgyi és Tibor házasok. Az asszony jogot végzett, ügyvéd, a férj agrármérnök. — Államvizsga után ha­mar rádöbbentünk, hogy sem jogász, sem agrármérnök iránt nincs nagy kereslet, rá­adásul olyan kezdőfizetést kí­náltak, ami egyszerűen nevet­séges volt — mondja Györ­gyi, bár akkor aligha volt ked­ve ezen nevetni. — Akkor találtuk ki Tibor­ral, hogy kitanuljuk a faszak­mát. Beálltunk inasnak az apám mellé, aki asztalos. Amikor belejöttünk a dolgok­ba, kibéreltünk egy 200 négy­szögöles telket, és megalakí­tottuk a Szálka Gmk-t. Bar- kácslécekre meg lambériára álltunk rá, akkor arra volt ke­reslet. És közben elkezdtük fi­gyelni a faházépítés alakulá­sát, tanulmányoztuk a szak- irodalmat, kiutaztunk külföld­re ellesni a csehszlovák, né­met és skandináv faházépíté­si technikát. Az előrelátásunk bejött, a cseh faházimport egyre jobban akadozott, s mire a KGST megszűnt, mi már felkészültünk a faház- gyártásra. Magyarországon nincs ha­gyománya az állandó jellegű faházban lakásnak, az embe­rek még ma is ragaszkodnak a hagyományos, téglából épült házakhoz. Úgy tartják, télen nem elég meleg, s az élettartama is kisebb mint egy kőházé. — Teljesen téves felfogás. Nézzenek körül a skandináv államokban, Németország északi tartományaiban vagy Szibériában. A házak többsé­ge fából épül, jól szigetelve hőtartó és megfelelően kezel­ve száz évig is eltart. Ezzel szemben lényegesebben ol­csóbb. — Mennyire kerül önök­nél egy kétszobás, összkom­fortos téliesített faház, min­dent beleértve? — Vannak típusterveink, de bármilyen egyéni elképze­lést kivitelezünk. Egy téliesí­tett faházat kulcsátadásig négyzetméterenként 10 ezer forintért készítünk. Olyan technológiával, és olyan va­kolattal, hogy kívülről nem is látszik, hogy faház. A belső tér falai maradhatnak natúr­ban, de lehet festeni vagy ta­pétázni is. (Referenciamunka­ként Tatár Györgyi a saját há­zukat mutatta meg, a földszin­ten vannak az irodák, az eme­Kétszintes nyaraló Gyomron

Next

/
Oldalképek
Tartalom