Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Üvegházgázok A felszín közeli légtér hőmérsékletváltozása természeti tényezőktől is függ, amelyek következményei lehetnek a néhány perces, vagy többszázmillió éves felmelegedésnek, lehűlésnek. Ezért nehezen lehet megítélni, hogy azok a környezetszennyező anyagok, amelyeket manapság bocsát ki az emberiség a légtérbe, pontosan milyen folyamatokat indítanak el. Hogy ez nagy veszélyt rejt-e magában, erről a tudósok is sokat vitatkoznak. Az azonban tény: azoknak az üvegházgázoknak — széndioxid, metán, halogénezett szénhidrogének, fre- onok, szénmonoxid, kéndioxid —, amelyek a Föld hőháztartását döntően befolyásolják, az utóbbi évtizedekben jelentőén megnövekedett az emissziója. Hóleopárd és kékbirka Kína rövidesen a világ legnagyobb természetvédelmi területét alakítja ki Tibetben. Az állam által finanszírozott terv szerint kétszázezer négyzetkilométernyi vadrezervátumot létesítenek a négyezer métert meghaladó tengerszint fölötti magasságban. A térségben több mint hatvan igen ritka állatfaj él, a vad jak- és antilopfajtáktól kezdve a hóleopárdig és a perzsa muflonig, de számos medve- és vad- szamárfaj, sőt, a kék birka is honos. A védetté nyilvánított területen szigorúan tilos lesz vadászni, a diákoknak pedig alkalmuk lesz az említett állatok behatóbb tanulmányozására. Parajelenségek fizikus szemmel A parapszichológia még nincs igazán belül a tudományon — állítja Vassy Zoltán, az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa, a Racionalitáson innen és túl című könyv írója. — Túlságosan sok sarlatánság van ezen a területen ahhoz, hogy a tudósok igazán bízzanak benne. Az ELTE-n a telepátiával foglalkoztak. Elkülönített emberek közül az egyik egy képet vagy egy filmet látott. A másiknak pedig ki kellett találnia, hogy mit látott az illető. Ki- ;derült, hogy a mozgófilmet könnyebb átadni, mint az állóképet. Az is kiderült, hogy az érzelmi tartalom könnyebben kommunikálható, mint az elvontabb. A váci természetgyógyász atya Amit lehet, nyersen fogyasszunk Múltidéző Kolbányi Géza ,3É£. Mi a baja? — hang- )Jk<Á zott e* a kérdés, mi- ' után elmondtam Anzelm atyának, hogy beszélgetni szeretnék vele. Néhány percig döbbenten ültem a telefon előtt, s el sem tudtam képzelni, mivel érdemeltem ki a szerzetes „modortalanságát”. Eltelt egy kis idő, amikor rájöttem: az atya, aki hosszú évek óta foglalkozik természetgyógyászattal, szinte el sem tudja képzelni, hogy nem a saját bajaimmal szeretném felkeresni. Jókedvűen baktatok — hiszen gyönyörű az idő és a környék is — a Géza király téri templom felé. Nagyne- hezen meg is lelem Anzelm atya „rezidenciáját”. A nyolcvanhat éves szerzetes néhány percre magamra hagy, elnézést kérve, ugyanis valami sürgős elintéznivalója akadt. így tehát alkalmam van alaposabban körülnézni cellájában. Köröskörül mindenütt könyvek, egyébként teljes puritánság. A szobában egy ágy és egy mosdóállvány, mellette a már zománca vert vizesvödörrel. Az ablakból viszont a tavaszi, csupavirág- partú Dunára látni. Közben megérkezik a már kissé nehézkesen mozgó atya, s szendviccsel kínál — mint később kiderül, éppen a nevenapján érkeztem, s vendégeket vár. Leül íróasztalához, s én, mint az orvosoknál általában, elfoglalom a helyem az oldalt elhelyezett széken. *—Tegye a bal karját az asztalra — mondja —, majd a keresztbe helyezett lábamra mutatva figyelmeztet: ezt rakja le! — Előveszi a borostyánkőből készült ingáját, amellyel egy ideig a kezem feje fölött köröz. Aztán kijelenti: az ideg- rendszerével, vérnyomásával minden rendben van. Rákja sincsen. A szíve azonban gyengécske. — Szokott erre utaló jeleket észlelni? — kérdi. — S miután én igennel válaszolok, felhívja a figyelmemet arra, hogy valami baj lehet a pajzsmirigyemmel, az okozhatja a bajt. Javasolja a Propolisz fogyasztását, s mint mondja, nem ártana, ha orvosommal felíratnék néhány kúrára alkalmas Isola- nidot is. Kezem még az asztalon, a lábam megint keresztben. Csak rám kell néznie, tudom, nem cselekszem helyesen. Előtte a különböző betegségfajták gyógyítására szolgáló gyógyszerek kis kartonra kasírozva, amiből ő — állítása szerint — meg tudja állapítani, kinek mi használ, s mi nem. Fiókjában a levelek tömege, amelyekben a betegek sokasága köszöni meg segítségét. Hogy mit javasol .a klimaxban szenvedő nők sokaságának? Fagyöngyteát. Nem főzve, hanem áztatva egy ideig, s aztán felmelegítve. — Akkor van egészségünk egyensúlyban — mondja —, ha vérünk húsz százalékban savas és nyolcvan százalékban lúgos. Szerinte ennek az aránynak megbomlása betegségeink fő forrása. — Mi savanyítja a vérünket? — kérdem. — A húsfélék — a halak is — és az állati zsírok. Ettől érrendszeri, vérkeringési, reumás, ízületi bántal- mak, köszvény, bélrák származhat, és a légző-, gyomor- és a bélizmok teljesítménye is csökken. A só a második ellenség, mert erősen savasítja a vért. A cukor szintén káros, mert ha sokat fogyasztunk belőle, kábítószerként hat. — Melyek a lúgképző táplálékok? — A burgonya, a zöldség- és gyökérfélék — a csicsóka —, a paraj, a káposzták, hagymák, a gabona, a tök, uborka, alma, szilva, paradicsom, szőlő és a tej. Az atya utolsó jótanácsa: amit lehet, nyersen fogyasz- szunk. Ez biztosítja a jó emésztést, gyorsítja az anyagcserét, a kellemes közérzetet és a hosszú életet. Búcsúzáskor az ajtóhoz kísér és a következő intelemmel enged utamra: Az egyszerű élet és étel a legnagyszerűbb. Arpási Mária Százharminc évvel ezelőtt, 1863-ban született Budapesten az úgynevezett „legyező” repülőgépmotor megalkotója, Kolbányi Géza. 1909-től foglalkozott a repülőgépek akkori fő problémájával, a megbízható és köny- nyű repülőgépmotor megszerkesztésével. Motorját 60 lóerősre (kb. 44 kW-ra) építette, 6 hengeres, léghűtéses, „legyező” henger-elrendezésű formában. Hengereinek furata 105, lökete 130 milliméter volt és a teljesítményt J30 percenkénti fordulatnál adta le. Kolbányi motorja felvette a versenyt a hasonló külföldi konstrukciókkal, elsősorban szerkezeti tömege tekintetében, amely 105 kilogramm volt. így az egy lóerőre jutó 1,7 kilogramm tömegével a külföldi motorok 1,5-3 kg teljesítményterhelési skálájában igen előkelő helyet foglalt el. Ez nagy eredményt jelentett, különösen ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy tervezési adatok nem álltak még rendelkezésére. Kolbányi motorján két olyan eredeti megoldás is volt, amely úttörő módon eltért az akkori motoroktól: — Porlasztója ugyanis a dúsabb vagy szegényebb benzinkeverék adagolását nem az akkor szokásos fúvó- kacserével oldotta meg, hanem a benzin és a levegő arányát a fúvókába épített kúposcsavarral szabályozta. — Motorja gyújtásához elsőként használt akkumulátor-telepet, amelyet a Bosch-cég készített el, kívánságára. így megbízhatóbb működést ért el, a csak szikra-induktoros dinamókkal működtetett motorokkal szemben. Az idők során Kolbányi egyre-másra építette mind korszerűbb repülőgépeit, mígnem a Magyar Aero Club és a Kereskedelmi Minisztérium is felfigyelt gépeinek eredményeire és kiutaltak részére egy új 100 lóerős német Argus repülőgépmotort, hogy azzal vehessenek részt az 1912. évi Szent István-napi repülőversenyen. Ehhez tervezte és építette a Kolbányi V. repülőgépét, az eddigi monoplánok formájában, de megerősített és megnagyobbított szerkezettel. Ez a gép sajnos az 1912. augusztus 20-ai versenyen lezuhant. A tragédia után Kolbányi Géza kijavította az Árgus-motort és ahhoz egy új szerkezeti megoldású, egymás melletti két üléses repülőgépet épített. A géppel 1913-ban Dobos István és több más pilóta is sikerrel repült, utasokkal. Kolbányi Géza, anyagilag kimerülve, abbahagyta a további kísérletezést. Repülőkonstrukciója és repülőgépmotorja a magyar repülés úttörőinek eredményes és áldozatos munkáját bizonyítja, Budapesten halt meg 1936-ban. (P) Új kutatási lehetőségek Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar CERN (Európai Részecskefizikai Laboratórium) a napokban egésznapos konferenciát rendezett, amelynek célja az volt, hogy a genfi központú intézmény és a Magyar CERN Bizottság vezetői részletesen ismertessék a pályázaton részt venni kívánó tudósokkal, kutatókkal, műszaki és vállalati szakemberekkel: milyen tudományos-technológiai területeket fog át a szervezet, milyen lehetőségeket nyújt az ipar számára, és hogy hogyan kell pályázni. A szervezetet 1954-ben hozták létre a vezető nyugat-európai országok a nagy energiájú részecskefizika területén folytatott tudományos tevékenységük összehangolására, illetve közös kutatások végzésére. A CERN nemcsak az alapkutatásokban érdekelt magyar tudósoknak, hanem a magyar ipar számára is új lehetőségeket kínál. (p) Madarakról mindenkinek A füleskuvik Seregély nagyságú kisba- goly a füleskuvik. Tolifülei néha jól láthatók, de le is tudja simítani őket. Vonuló, téli szálláshelyéről, a trópusi Afrikából áprilisban érkezik, és ősszel, augusztusszeptemberben vonul el. Déli elterjedésű madár, hazánkban csak néhány helyen, kis számban fészkel. Kedveli az öreg gyümölcsösöket, a déli fekvésű ritkás tölgyerdőket. Olykor nagyobb kertekben is megtelepszik, különösen akkor, ha ott öreg, odvas diófák is vannak. Jelenlétét a főleg alkonyaikor hallatott füttye árulja el. Tavasszal a hímek többnyire a tojók előtt érkeznek, és kiválasztják a majdani fészekrakáshoz alkalmas fát. Igaz, a végleges döntés a tojóé, ő választja ki majd az odút. Ha ez megtörtént, ettől kezdve abban tölti a nappali órákat. Harkályodúba, kikorhadt üregbe, minden fészekanyag nélkül, májusban rakja le 3-4 tojását. Egyedül kotlik, és az odút még háborgatás esetén is nehezen hagyja el. A fiókák 24-25 nap alatt kelnek ki, anyjuk, az időjárástól függően hosszabb-rövidebb ideig melengeti őket. Az élelmet a hím hordja számukra. A fiatal füleskuvikok egy hónapos koruktól repülnek, de az odút már korábban elhagyják. Táplálékuk nagyobb rovarokból, sáskákból, apró rágcsálókból, néha madarakból áll. Védett madár.-jiszNem kell felvételizniük Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulói már vagy tíz éve vesznek részt — jobbára sikeresen — az országos tanulmányi versenyeken. Idén hatan értek el kimagasló eredményt: Teremi Sándor történelemből a nyolcadik, Dankó Zsolt kémiából szintén nyolcadik, Tenger Tamás kémiából harmadik, Körösi Pálma oroszból a tizenhatodik, Tőke Orsolya franciából a tizenhatodik és Szabó Andrea kémiából a tizenötödik helyen végzett. Ezeknek a gyerekeknek a dicsőség mellett az a jutalmuk, hogy a választott egyetemen elfogadják az országos versenyen elért eredményt, s nem kell felvételizniük a kérdéses tárgyból. á-a Fejtörő Az elózó játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Alkyone. 2. A pulzárok néhány évvel ezelőtt felfedezett, nagyon kicsiny méretű, valószínűleg csupán néhány tucat kilométer átmérőjű, rendkívül sűrű, neutrínókból felépülő égitestek, amelyek rádiójeleket bocsátanak ki magukból. A pulzárok, mai ismereteink szerint, a fellángolt szupernóvák maradványai. 3. Kettős csillagok azok a világító égitestek, amelyek közös súlypontjuk körül keringenek. Szabad szemmel is látható kettős csillag a Göncölszekér rúdjá- nak közepén az Álkor és a Mizar. Múlt heti számunk helyes megfejtői: Petrovits László, Vác; Dabasi László, Gödöllő; Kiss Anna, Százhalombatta. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között 3 darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét csütörtökéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. irányítószám: 1446.
