Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

MAGYARORSZAG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK Díszkötés Vácról 1835 _ '-.^Itszkí Kbtócj'l dmgfrlct, Ctoudinc, was Iwm in J812. She became quile :i tíi it ing f sg.ii re ui society. She me! Alexander. Duke of Wnrttcoiixfg. the nnly «in u< Duke Ludwig, a! an imperial bail in \fcoita. Taeii lOfttaBoe uuxil a grcal sltr ín litc aipitai. became of (Ik: diffciwicc in ilnir make Deeply hurt m lit* amiucntlk pride, Court! Liszki Look Claudme bad to Etdúuettt£)óf|$ livcniually, ufl.ee (be talker* death, a morgana íic marna £? look place tn Vienna in IR35, and Mo weeks alter Ibecensnuny, Claudioe was created Countess von Hohen«!»» by Kmpmir kmlinandt. Iku ihrcc children, Oamlioc, Irani and A incite, were given Ihc additional titles of Prince or Pnnocssaf Teck ia 1S7I. A Pest Megyei Hírlap április 30-i száma bemutatta a Vá­cott élő és munkálkodó Váci György kétszeres aranydí­jas könyvkötőmestert. Életrajzírói megemlítik, hogy hét évig dolgozott az angol királynőnek. II. Erzsébet mostani látogatása idején Antall József miniszterelnök a többi között átnyújtotta ajándékul a BRITAIN AND HUNGARY (Dynaetye Connectiory) című könyvet, az angol—magyar kapcsolatok több év­százados történetét. A szöveg az Egri Nyomdában készült, s Váci Györ­gyöt kérték fel arra: öltöztesse valódi bőrkötésbe a köte­tet. Nagy örömmel tett eleget a megtisztelő megrendelés­nek. Marad a vezérigazgató Magyarország újra meggyújtotta a lángot A királynő zsúfolt programja Súlyosan megzavarhatják a ma­gyar távközlés fejlődését az olyan megalapozatlan híreszte­lések, mint amilyet a Matáv ve­zérigazgatójának esetleges tá­vozásáról az elmúlt napokban több sajtótermék is közzétett — nyilatkozta Gordos Géza a Katolikus Ifjúsági Népfőisko­lái és Szövetkezeti Egyesület alakult szerdán Budapesten. Első elnökévé Árva Vince pá­los szerzetest, a szervezet szellemi atyját választották az alapítók. A Kinsze elsősorban a vi­dék megsegítésére, szellemi, kulturális, társadalmi és gaz­dasági felemelésére törekszik. • Az egyesület a római katoli­kus vallást tekinti lelki és szel­lemi alapjának, mégis telje­sen nyitott, minden korláto­zás és megkülönböztetés nél- -kül kíván segíteni. Különös fontosságot tulajdonít a hátrá­nyos helyzetűek felkarolásá­nak; lelki és szociális nehézsé­geik enyhítésének. A Kinsze — amelynek jelmondata: Cum deo pro populo (Istennel a népért) — részt kíván venni az ifjúság nevelésében és ok­tatásában, ezért „ifjúsági há­zakban a népi-nemzeti kultúr- hagyományok újraéélesztését és nemes szórakozást kínál" a fiataloknak. A szórakozás Matáv Rt. igazgatóságának el­nöke tegnap az MTI-nek. Az igazgatóság — melynek jogköre a vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlásá­ra is kiterjed — semmiféle ve­zérváltással kapcsolatos napi­rendi pontot nem tárgyalt. mellett fontosnak tartja a kor tudományos igényeinek meg­felelő társadalmi-szociális kér­dések mezőgazdasági és a be­tegápolási, beteggondozási is­meretek oktatását is. Az egye­sület korszerű mezőgazdasági tanfolyamokkal, a felnőttkép­zéshez hozzá kíván járulni. Árva Vince atya az alakuló ülésen elmondta: a pálos-rend történetéből kiderült, hogy a szerzetesek már a középkor­ban is nagyon komoly gazda­sági és tanítási feladatokat lát­tak el. Ezeknek a hagyomá­nyoknak a folytatása a Kin­sze. A pálos atya hozzátette, hogy a falusi emberek re­ménytelenek, nem bíznak a jö­vőben, de az egyház és a pa­pok visszaadhatják reményü­ket. Árva Vince rámutatott, hogy kiemelten fontos feladat­nak tekinti a cigányság fel­emelését, mert ez olyan társa­dalmi kötelezettség, amelyet ha nem oldunk meg, már a kö­zeljövőben óriási problémá­kat okoz. (Folytatás az 1. oldalról.) Miközben igyekszünk meg­határozni és kifejleszteni azt az igazságos társadalmat, amelyben élni akarunk, rá kell ébrednünk, hogy a töké­letes államnak nincs kész mo­dellje, és senkinek sincs joga megszabni, hogy mások ho­gyan éljenek. Minden ország­nak magának kell eldöntenie, hogy neki mi felel meg leg­jobban — mondta a királyi szónok. Európa jelenlegi állapotát és jövőjét körvonalazva az uralkodó emlékeztetett arra, hogy a kontinenst immár nem szakítják két táborra egy­mással szembenálló ideológi­ák és ellenséges hadseregek. Mint fogalmazott: — Baráta­ink élnek az Atlanti-óceántól az Urálig és azon túl, ez való­ban bizakodással és remény­nyel tölthet el. De vannak sö­tét felhők. — Közhely azt mondani, hogy nehéz időket élünk. De ez talán sohasem volt iga- zabb, mint ma. Az utóbbi há­rom év során Közép- és Ke­let-Európábán több drámai változás játszódott le a hata­lom és a politika színterén, mintsem azt bárki is hitte vol­na egy évtizeddel korábban. Átvezetni az országot egy ön­kényuralmi államból, amely­ben az emberek hallgatni kényszerültek, egy nyitott tár­sadalomba, amelyben min­denki hallathatja a szavát, nagy bátorságot és okosságot kíván. Olyan tulajdonságo­kat, amelyeknek Magyaror­szág és népe bővében van — mondta II. Erzsébet, majd be­széde zárásaként a magyar történelem jeles személyisé­gét, Kossuth Lajost idézte. — Kossuth gyakran mond­ta, hogy a jövő a demokrá­ciáé. Ha a jövőbe nézek, nem kételkedem, hogy igaza volt. Mi Nagy-Britanniában örven­dünk annak, amit önök elér­tek, és mélységesen bízunk további sikereikben. Együtte­sen munkára kell fognunk az emberi nem roppant képessé­geit, hogy egy jobb, türelme­sebb és gazdagabb világot építsünk — zárta szavait II. Erzsébet királynő, Isten áldá­sát kérve Magyarországra. A brit uralkodó beszédét nagy tapssal fogadták a ma­gyar törvényhozás képvise­lői. II. Erzsébet királynő az őt felállva búcsúztató hon­atyák sorfala mellett vonult ki az ülésteremből. A magas rangú brit vendéget Szabad György házelnök kísérte a fő­kapu előtt várakozó királyi, ébenszínű Rolls-Royce-hoz. A házelnöknek módja nyílott arra is, hogy II. Erzsébet kér­désére válaszolva szóljon né­hány szót a Parlament építőjé­ről, Steindl Imréről, akinek emlékét a házban elhelyezett szobra örökíti meg. Akadémia Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, vala­mint akadémikusok köszön­tötték II. Erzsébet királynőt és férjét, Fülöp herceget szer­da délben az MTA épületé­ben. Az Akadémia dísztermé­ben a királyi pár tiszteletére elmondott beszédében Ko­sáry Domokos hangsúlyozta: nagy megtiszteltetésnek tart­ja, hogy II. Erzsébet és Fülöp herceg ellátogatott az Akadé­miára, amelyet az a Széche­nyi István gróf alapított 1825-ben, aki a reformkor út- törőjeként Angliát modellor- szágnak tekintette. Azóta az Akadémia egyedülállóan fon­tos nemzeti intézménnyé vált, amely nemcsak hatal­mas hagyományokkal rendel­kezik, hanem 270 tagjával, 3000 kutatójával és 39 intéze­tével ma is jelentős szerepet tölt be az ország életében. Ezt követően az elnök a brit és a magyar tudományos élet múlt században kezdő­dött és ma is fennálló kapcso­latáról beszélt. Kosáry Domokos a látoga­tás emlékére átadott a király­nőnek egy ezüstplakettet, amely az épületet, valamint a Lánchidat ábrázolja. Végül kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a látogatás hozzájá­rul a brit—magyar kapcsola­tok szorosabbá tételéhez. A királynő és a herceg ezután megtekintette a brit-magyar kapcsolatokat illusztráló kiál­lítást, majd beírta nevét az Akadémia vendégkönyvébe. Gundel A Magyar Tudományos Aka­démiáról érkezett a királyi pár a Városliget szélén álló Gundel Étteremhez, ahol An­tall József miniszterelnök és felesége adott ebédet II. Er­zsébet és férje, Fülöp edin­burghi herceg tiszteletére. A szűk körű ebéden megje­lent a kormány három minisz­tere — Jeszenszky Géza, Mádl Ferenc és Kádár Béla, mindhárman feleségük társa­ságában, valamint Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, Katona Tamás államtitkár és Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Múzeum A vendégek délután az erede­ti programhoz képest tízper­ces késéssel érkeztek a Ma­gyar Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkertben és a Múze­um körúton az eleredő eső el­lenére kisebb tömeg gyűlt ösz- sze. Mire a királyi pár az épü­let elé hajtott, az eső el is állt. A múzeum lépcsőjén Fo­dor István főigazgató fogadta a _ magasrangú vendégeket, akik cserkészek sorfala mel­lett haladtak fel a lépcsőn. II. Erzsébet a lépcső tetején meg­fordulva integetett az össze­gyűlt budapestieknek. Bent a múzeumban egy, külön a királyi látogatás alkal­mára berendezett teremben a királynő és a herceg megte­kintette a szent koronát és a koronázási jelvényeket. II. Er­zsébet érdeklődött a korona két részének kora iránt, és megkérdezte azt is: mi az oka, hogy olyan ferde a koro­nán a kereszt. Majd a koroná­zási palásthoz lépve arra is kí­váncsi volt, hogyan készült a rajta látható, 1031-ből szár­mazó felirat. Ezt követően a királyi pár megtekintette a ko­rona díszládáit, majd kézje­gyével látta el a múzeum ven­dégkönyvét. A királynő öröm­mel fogadta el Fodor István főigazgatótól a múzeum aján­dékait: angol nyelvű könyve­ket a szent koronáról és a Ma­gyar Nemzeti Múzeumról, a múzeum tavalyi edinburghi kiállításának, valamint a nagy sikerű budapesti Erzsé- bet-kiállításnak (Sissy) a kata­lógusát. Fülöp herceg egy Szolnok mellett talált honfog­laláskori tarsolylemez máso­latát vette át emlékül. A múzeumból kilépve a ki­rálynő a bejárattal szemben álló Arany János-szobor felől érdeklődött, majd azt kérdez­te a főigazgatótól, hogy meny­nyire szennyezett Budapest levegője. A beszélgetés an­gol módra fejeződött be: II. Erzsébet reményét fejezte ki, hogy továbbra is jó marad az időjárás, hiszen csütörtökön vidékre látogat. Dankó utca A magyar koronázási éksze­rek és a szent korona megte­kintését követően II. Erzsé­bet Budapest legnehezebb szociális örökségű, a bűnözés­től leginkább sújtott VIII. ke­rületében tett rövid látoga­tást, hogy bepillantást nyer­jen karitatív szervezetek mun­kájába. A szegénysegítő és szeretetszolgálatok vezetői­vel a Dankó utcai menhelyen találkozott a királynő. A Dankó utcai hajléktalan­bázis a Magyarországi Evan­géliumi Terst vérközösség (MET), az Oltalom Karitatív Egyesület összefogásból, fővá­rosi és alapítványi pénzekből és a metodista világegyház tá- mogtásával jött létre. Áz Őfel­sége látogatásával felavatott intézmény épületegyüttesében eddig orvosi vizsgáló, ebédlő, alvó- és mosdóhelyiségek kap­tak helyet, a későbbiekben kórházi utókezelő-osztályt, drogambulanciát és több szo­ciális foglalkoztató műhelyt is kialakítanak benne. A királynő hírére összese- reglett a környék lakossága, és tapssal köszöntötték az au­tóból kiszálló uralkodót. A ki­rálynő az üdvözlés után Irá­nyi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitativ Egyesü­let elnöke kalauzolásával meg­tekintette a hajléktalanok háló­termét és a társalgót. Megszó­lított több menhelylaköt is. Azt tudakolta tőlük, hogy elé­gedettek-e a kapott segítség­gel. Őfelsége ezt követően el­beszélgetett a karitatív szerve­zetek és segítő szolgálatok megjelent képviselőivel, és tet­széssel nyugtázta, hogy ezt a tevékenységet Magyarorszá­gon is fontosnak tartják. A menhelyről távozó király­nőt a környék lakói lelkes tapssal búcsúztatták. A brit uralkodó és kísérete este az Operaházban Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét tekintette meg. Kormányülés A kormány mai ülésén előter­jesztést hallgat meg az Európai Szabadkereskedelmi Társulás­sal (EFTA) kötött szabadkeres­kedelmi megállapodás, vala­mint a magyar—finn kétoldalú mezőgazdasági megállapodás megerősítéséről. A kabinet foglalkozik a köz- alkalmazottak jogállásáról szó­ló törvény végrehajtásával és egyes kormányrendeletek mó­dosításával. Szó lesz a munká­ba járással kapcsolatos utazási költségtérítésről is. A kormány ismét tárgyal a lakásgazdálkodás átalakításá­ról és az innovációpolitikáról. A miniszterek előterjesztést hallgatnak meg a volt KGST- országok között a természetes, valamint a jogi személyek jöve­delme és vagyona kettős adóz­tatásának elkerüléséről megkö­tött sokoldalú egyezmények felmondásáról. Tiltakozások A Magyar Egyeztető Testület elutasítja az Országgyűlés által most tárgyalt magyar—ukrán alapszerződést, egyúttal felszó­lítja a törvényhozást, hogy a szerződés szövegét jelenlegi formájában ne erősítse meg. A szegedi székhelyű Nemze­ti Kisgazda- és Polgári Párt el­nöksége is megdöbbenéssel ál­lapította meg, hogy a ma­gyar—ukrán alapszerződés elő­készítése során a kormány a helsinki alapokmány szelle­mén és betűjén túllépve egyol­dalú lemondó nyilatkozattal cserbenhagyja az igazságtala­nul határainkon kívül rekesz­tett magyarságot, amikor egy­szer és mindenkorra — prece­dens értékűen — kizártságukat el kívánja fogadtatni. Luthernek volt humora Találós kérdések föl­tevése folyik a rádió­ban. No, és ezt ki mond­ta, teszi föl a kérdést a riporternő, annak el­hangzása után. A két vá­laszoló egybehangzóan Rejtő Jenőt nevezi meg. ám kiderül a valóság, a szellemes aforizma Lut­her Mártontól való. A ri­porternő természetesen nem esik kétségbe, csak kedvesen megjegyzi: „Az ember ki se nézné belőlük ugye, hogy ilyen szellemeseket tudnak mondani”. Szeretném a rádió műsorvezetőjének figyelmét felhívni a hús­véti számunkban megje­lent egyik cikkünkre, amelynek ez volt a cí­me: „A zirci apát sze­rint a Jóistennek humo­ra van”. Nos, ha a Jóis­tennek humora van, ak­kor ugyanez Luther Mártonról vagy Kálvin Jánosról is feltételezhe­tő. Számomra ez ugyan­úgy nem meglepő, mint az a minapi élményem, amikor a budapesti bel­városban nyolc apácát láttam és mind a nyol­cán jóízűen nevettek. (Vödrös) Katolikus Népfőiskolái Egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom