Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

| ^JtTi | P EST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 3., HÉTFŐ 5 Györgyei nagycsaládosok Egymásért és a rászorulókért Ritkán, vagy egyáltalán nem is adódik olyan hét Tápió- györgyén, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete helyi csoportjának életében, ami­kor nem történik valami „ese­mény”. Egymást érik az akciók, szinte folyamatos a csopor­tok által szervezett termék- árusítás, sokat kirándulnak, találkoznak egymással a nagycsaládosok. A tagok szá­ma meghaladja már a félszá­zat: soraikban olyan családo­kat is szívesen látnak, akik felneveltek három-négy gye­reket, esetleg többszörös nagymamák és nagypapák. Fehér Gáborné csoportveze­tő lelkes, kitartó munkájának köszönhetően csaknem min­denki rendszeresen vállal va­lamilyen közösségi felada­tot, például szállítást, árusí­tást, szervezést. Farkas Gá­bor, a terület országgyűlési képviselője ugyancsak tevé­keny szerepet játszik a cso­port életében: segítségével jutnak a györgyeiek —- és a környező településeken szer­vezetten működő nagycsalá­dosok — olcsó konzervek- hez, csokoládékhoz, cukor­hoz, étolajhoz és sok egyéb, naponta használatos áruféle­séghez. A györgyeiek a süly- sápi egyesülethez tartoznak, ennek a vezetője az ország- gyűlési képviselő. Nem vélet­len, hogy Sülysáp amolyan elosztóközponttá nőtte ki ma­gát: ide érkeznek a termelői áron beszerzett „olcsósá­gok”, innen viszik el részü­ket a csoportok. Nem is gon­dolná az ember, mennyi mun­kával, odafigyeléssel jár ez a tevékenység. Olyanok segít­sége kell hozzá, akikre bár­mikor lehet számítani, mert szabaddá tudják tenni magu­kat. Szükséges egy állandó hely, ahol raktározzák, félre­teszik a legtöbbször nagyon várt élelmiszereket, ruhane­műket. Tápiógyörgyén ez nem gond, hiszen mindenki tudja, hogy a községi könyv­tárat kell felkeresni, ahol a kedvezményes vásárlás bár­mikor lebonyolítható. Fehér Gáborné szerint a györgyei nagycsaládosok ma már a kis­nyugdíjasokkal is képesek tö­rődni, sőt egy jól szervezett szociális bolthálózat kiépíté­sére törekednek. Ennek az a lényege, hogy a megrendelé­seket előre felveszik, s ház­hoz szállítással teszik teljes­sé a társadalmi munkában végzett szolgáltatást. Szigo­rúan a rászorulókat veszik fi­gyelembe. Hogy miként dön­tik el, ki a rászoruló? Ekkora településen jól ismerik egy­mást az emberek. Az esetle­ges viták elkerülése végett azonban a NOE-csoport — Nagycsaládosok Országos Szövetsége — tagjai egy kár­tyát kapnak, amit minden év­ben érvényesítenek, miután a családonkénti évi 360 forint tagdíjat befizették. Belső sza­bályzat szerint a kártyákat a kedvezményes akcióknál kell bemutatni, mert sokszor jelentkeznek arra illetéktele­nek is. T. F. Várják a kárpótlásra jogosultakat Termőföldet vesz az önkormányzat rTSA'j I Érd város önkormány- I 'jF A zata még márciusban . (|V>: tízmillió forintot külö­nített el — az általá­nos rendezési tervben megha­tározott hosszú távú célok megvalósítása érdekében — érdi illetőségű termőföldek megvásárlására — tudtuk meg a város polgármesterétől. Har­mat Bélától. Nemrégiben felhívták mind­azok figyelmét, akik kárpótlá­si jeggyel termőföldvásárlásra jogosultak, de az értékpapírt el akarják adni, jelentkezzenek ezzel a szándékukkal a polgár­mesteri hivatalban Németh Györgynénél, a hivatal közgaz­dasági irodájának munkatársá­nál. Az adásvételre vonatkozó szerződéseket folyamatosan kötik, addig, míg a tízmilliós keret el nem fogy. Termőföl­det az önkormányzat azoktól a kárpótlásra jogosultaktól vásá­rol, akiknek az elvett területük a Benta Völgye Szövetkezet tu­lajdonában, vagy használatá­ban van; akik a termőföldet ár­verező Benta Völgye Szövet­kezetnek 1991. január 1-én és az árverezés időpontjában is tagjai, és akiknek 1991. június 1-én Érden volt az állandó lak­helyük. A termőföld vételáraként az önkormányzat a licitáláson fel­használt kárpótlási jegy napi kamattal növelt névértékét fi­zeti. A megállapodás megkötése­kor szükséges, hogy a kárpót­lásra jogosultak magukkal vi­gyék érvényes személyi igazol­ványukat, a kárpótlási jegyei­ket, valamint a kárpótlási hatá­rozatot és a kárpótlási jegyek­ről szóló igazolást. á. m. Tavaszi gyertyaúsztatás Lassan egy esztendeje már an­nak, hogy megalakult Dunaha- rasztiban a Hagyományőrző If­júsági Csoport. Ahogy már az elnevezésük is sejtetni engedi, a szervezet célja a régi szoká­sok újjáélesztése, ápolása, ter­mészetesen fiatalok részvételé­vel. Zwick Andrástól, a csoport vezetőjétől megtudtuk, a köz­ség lakóinak jó része ma is né­met ajkú. Igaz, egyre keve­sebb azon tizen-huszonévesek száma, akik még beszélik a nyelvet. A többi között ezért is merült föl a csoport alapítói­ban az a gondolat, hogy létre kellene hozni egy szervezetet, amit a fiatalok magukénak éreznek, és ahol lehetőség nyí­lik, a német nyelv tanulására, a hagyományok felelevenítésé­re. E szándékból, egy kicsiny baráti magból feljődött ki a tánccsoport, az ifjúsági zene­kar, az asszonykórus. Mert a kultúra, a zene, az ének és a tánc az, ami közelebb visz egy nép lelkének, ez esetben önma­guk megismeréséhez. Egyelőre a felépülés közép- és általános iskolájában tartják meg összejöveteleiket péntek délutánonként. Ekkor keríte­nek sort a próbákra is. Az első bemutatkozásuk sikere többe­ket a csoportba vonzott. Közel negyven tagjuk van már, ez rendezvényeken kiegészül az ismerősökkel, érdeklődőkkel. De hát, ami eddig történt, csu­pán a kezdet. Idő kell ahhoz, hogy megismerjék őket, elkép­zeléseiket. Idei terveik között szerepel az, hogy népviseletet találja­nak fellépéseikhez. Szeretné­nek egy ifjúsági kórust is szer­vezni. Óhatatlanul visszakanyaro­dik a szó a múltba, hiszen a csoport ennek megismerésére épül. Kiderül, Dunaharaszti- ban 1695 óta vezetik az anya­könyveket, amelyek tanúsága szerint már akkor éltek itt sváb telepesek. Később, 1720 táján bajorok költöztek a köz­ségbe. Ez érdekes helyzetet te­remtett. A szomszédos falvak­ban, például Taksonyban svá­bok, Soroksáron bajorok, Ha­rasztiban pedig kevert lakos­ság telepedett meg. így érthető az, miért eltérőek a szokások, a nyelvjárás, a viselet. Pedig, egymás mellett élnek, lassan három évszázada. A gyertyaúsztatás régi ha­gyományát ismét felélesztik. A község már lebontott templo­mának Nepomuki Szent János volt a védőszentje. Mivel a baj­ban a hajósok hozzá fordultak segítségért, Dunaharasztiban a lakók, minden tavasszal mise után körmenetben levonultak a Dunáig. Kis deszkalapokra gyertyákat helyeztek, és az apró lángokat leúsztatták a fo­lyón. így emlékeztek meg a vé­dőszentről, az élelmet, munkát adó folyamról. Most, május 7-én, pénteken 17 órai kezdet­tel kerül sor a gyertyaúsztatás- ra, Mayer Mihály pécsi me­gyés püspök celebrálja a mi­sét. Reményeik szerint talán is­mét eljön a falu apraja és nagy­ja, akárcsak tavaly. A fiatalok kezdeményezése emlékeket éb­resztett. ,1. Sz. I. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk at olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. VONJA VISSZA az ön­kormányzat a helyi adók­ról szóló rendeletét — ez­zel a kéréssel fordult a Ha­lásztelki Kisvállalkozók Klubja a helyi lap hasábja­in a képviselő-testülethez. Stoffán Antal polgármester válaszában utal arra, hogy a rendeletet előzőleg a vál­lalkozókkal is megbeszél­ték, nem utolsósorban en­nek következményeként mérsékelték csaknem ne­gyedére az eredetileg terve­zett összeget. A nemleges válasznak azonban még­sem ez az oka: az égyre nö­vekvő költségek miatt az önkormányzat egészen egy­szerűen nem tud eltekinte­ni az évi 2-3 millió forint bevételtől. iVÁClFÓRUMjh AZ MDF párizsi szerveze­tének vezetőségi tagja láto­gatott a közelmúltban Vác- ra — adja hírül az MDF he­lyi szervezetének lapja. Bo­dor Dénes elmondotta, a párizsi szervezetet két éve alapították, és körülbelül 35 tagot tartanak számon. Zömükben kivándorolt ma­gyarok, illetve már kint született gyermekeik alkot­ják a szervezetet, de van három francia tagtársuk is. IFJÚ TEHETSÉGET mu­tat be a Váci Fórum. ifj. Szőnyi Mihály, azaz Sző- nyi Misi 1978-ban szüle­tett, és a váci Karolina Ka­tolikus Általános Iskola nyolcadikos tanulója. Szü­lei köztiszteletben álló or­vosok. Misi kiugró futóte­hetség, tavaly korosztályá­ban Pest megyei első és or­szágos hatodik lett, s az idén többek között ismét megnyerte a megyei baj­nokságot. Külkereskedő szeretne lenni, de a jó sporteredményekről sem kí­ván lemondani. ÖTVENEZER forinttal tá­mogatja a Magyar Életmen­tő Egyesületet Vác Város Képviselő-testülete, s erről a képviselők csaknem egy­hangúlag döntöttek. ÖNKORMÁNYZATI tu lajdonba kerültek a PVCSV-től a vízművek. Gyömrői tapasztalat, hogy a vállalat „uralkodása” ide­jén karbantartás alig, fej­lesztés pedig gyakorlatilag nem történt. A központ an­nak idején mindent .elvitt, amit csak lehetett, és rend­kívül súlyos állapotokat ha­gyott maga után. MIND GYAKRABBAN jelentkeznek betegek a se­bészeti rendelésen kutyaha­rapás miatt — olvasható a Gyömrőben, az ' önkor­mányzat tájékoztatójában. Az önkormányzat kéri a ku­tyatulajdonosokat, hogy még saját kertjükben is tart­sák be az ebtartási rendelet­ben előírtakat. PÉNTEKEN avatják fel Gyömrőn az új mentőállo­mást. Az építkezést a na­pokban megtekintette Gará- di István polgármester tár­saságában dr. Győri Attila, az Országos Mentőszolgá­lat megyei vezetője. ÉVRŐL ÉVRE kedvezőt­lenebb a gyömrőiek számá­ra a vasúti menetrend, az ingázók mind lassabban ér­nek munkába, illetve haza. Néhány éve a gyorsított vo­natok menetideje Gyömrő és Budapest között 25 perc .volt, ma 34 perc. Azok a vonatok, amelyek minden­hol megállnak, régebben 35 perc alatt futották le a 27 kilométeres távot, ma több mint 40 perc a menet­idő. Kevesebb a vonat is. HÚSVÉTI istentisztelete­in hirdette meg Kovách Pé­ter református lelkipásztor, hogy április 17-én szomba­ton jó lenne a falusi temető­ben „egy kis rendrakást vé­gezni”. A hívó szót elég so­kan meghallották. Ifj. Ga- ramszegi Sándor és társai markológéppel és teherau­tóval segítettek az össze­gyűlt szemét elszállításá­ban, Farkas Lajos képvise­lő a szervezésben segített, és jelen volt Garádi István polgármester is, aki ígére­tet tett a temetői kutak használhatóvá tételére. BEJELENTÉS érkezett a Gyömrői Rendőrőrsre, hogy a piacon zsebtolva­jok ütötték fel a fejüket. A Gyömrői Polgárőrség veze­tője megszervezte az ellen­őrzést, és rövid időn belül sikerült elfogni L. É.-t és két társát, akik Nagykátá- ról jártak át a gyömrői piacra lopkodni. PUSZTAI JÓZSEF tápió- szecsői lokálpatrióta a Pest Megyei Hírlapban olvasta, hogy Tápiószőlős önkor­mányzata címer és zászló elfogadásáról döntött. Ez adta az ötletet, hogy java­solja: Tápiószecső is köves­se a példát. HOLNAP a Hunyadi utcá­tól a Gárdonyi Géza utcáig bezárólag lomtalanítás lesz Tépiószecsőn. Minderre csütörtökön a község többi részén kerül sor. Hadrik Jó­zsef, a GAMESZ vezetője a polgármesteri hivatal „polgári demokratikus havi lapjában” hívja fel erre a nagyközség lakói­nak a figyelmét. TÚRÁI HÍRLAP HATVANKILENC millió forintot fordított tavaly az önkormányzat községfej­lesztésre — adja hírül a Tú­rái Polgármesteri Hivatal kiadásában megjelenő köz­életi lap Szent György ha­vában megjelent száma. Épület, építmény vásárlásá­ra, felújítására 45 miliő fo­rintot fordítónak, ebből az intézmények belső gázsze­relése 12, a háziasszony- képző iskola átalakítása és berendezése 3 miliő forint­ba került. A TERVEZETT 15 mil­lió forint helyett a lakos­ság szociális és egyéb tá­mogatására csaknem 22 millió forintot fordított ta­valy a túrái önkormányzat. A lakosság lakásépítéséhez több mint 5 millió forintot adtak kölcsön kamatmente­sen. MA ÜLÉSEZIK a képvi­selő-testület. Értékelik az iskolaigazgatói pályázatot, áttekintik az egészségügy átszervezését, és a bölcső­de-óvoda átszervezésének lehetőségeit. Az úgyneve­zett „egyebek” között szó lesz a melegvíz-szolgálta­tásról, benzinkút építésé­ről, a Szent János-szobor áthelyezéséről és a Szent János sor rendezéséről. KÖSZÖNETTEL fordult Tóth István polgármester­hez az Országos Mentő- szolgálat Aszódi Mentőál­lomásának vezetője. Kor­sós Attila leírja, hogy az önkormányzat által biztosí­tott 40 ezer forint anyagi tá­mogatásból jutott nélkülöz­hetetlen egészségügyi be­rendezések megvásárlására és az aszódi mentőállomás gépkocsi-tárolójának bőví­tésére is. Kiváló eredményt ért el Teliér Zsolt túrái fiatalem­ber a Szakma Kiváló Tanu­lója versenyen. Gödöllő vá­rosnak is elismerést szer­zett, hiszen a Madách Imre Szakmunkásképző és Szak- középiskola tanulója. Minderről dr. Gémesi György gödöllői polgár- mester levélben értesítette túrái kollégáját. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szer­kesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából jut­tassanak el egy-egy pél­dányt rovatunkhoz. Kész­séggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írása­ikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom