Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 3. HÉTFŐ Zsíros Géza Nagykörösön A kárpótlást senki nem késte le § Három évvel a de­mokratikus választá­sok után, nem ép­pen dicsekvésre ér­demes eredmény az, hogy mostanáig a kárpótlásra jo­gosultaknak mindössze 7 százaléka jutott földtulaj­donhoz. Ez azt jelenti, hogy ilyen tempóban még évekig eltartana a folyamat — jelentette ki előadása be­vezetőjében Zsíros Géza, az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottságának elnö­ke azon a lakossági fóru­mon, amelyet a helyi Kis­gazdapárt és az Arany Szö­vetkezet földkiadó bizottsá­ga rendezett minap Nagykő­rösön. A képviselő így foly­tatta: — Szerencsére, jó hí­rem van a kárpótlással kap­csolatban. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságá­nak törvénymódosító javas­latával összefüggésben az idei év végéig minden egyes kárpótlási eljárást abba a stádiumba kell juttatni, hogy a szóban forgó termő­földek teljes egészében az állampolgárok birtokába jussanak. Ebből az követke­zik, hogy a licitálásokat de­cember végéig be kell fejez­ni, de októberig, a búzaveté­sig minimum 70 százalék­ban ki kell elégíteni a föld- kárpótlásra jogosultak igé­nyeit. Kivételt azok a terüle­tek képeznek, ahol a földki­jelölésekkel problémák me­rültek fel és rendezésük bí­rósági útra terelődött. A törvénymódosító javas­lat természetesen más, szo­rosan idevágó jogszabályi intézkedést és szükségszerű­en érintett. így például azt a passzust, amely az idén március 31-ig licitáláson el nem kelt földek önkormány­zatokra való átszármaztatá­sáról rendelkezik — derült ki a képviselő tájékoztatásá­ból. Az említett határidő ugyancsak december 31-ig tolódott, ellenkező esetben az a lehetetlen helyzet adód­na, hogy jószerével az ösz- szes kárpótlásra kijelölt földterület az önkormányza­tok tulajdonába csúszna a li­citek elhúzódása miatt. Az Oszággyűlés döntését várja az a javaslat, misze­rint a tanyák körül földtulaj­donok egybevonása ne csak a tanyásgazdák személyes tulajdonára vonatkozzék, hanem hozzá lehessen csa­tolni a legközelebbi hozzá­tartozók kárpótlási, vagy részaránytulajdonú földjeit is. Az utóbbi esetben, tehát amikor részaránytulajdont vonnak kárpótlási jogcímen kapott táblákhoz, lényeges szempont az, hogy ennek mértéke szerint a kárpótlási földalapot növelni kell má­sutt, annak érdekében, hogy a kialakított arányok ne módosulhassanak. Érdekes a földkimérések finanszírozásának problémá­ja is. Amíg a kárpótlási föl­dek kimérése ingyenes, a részaránytulajdonú földeké illetékköteles. A megkülön­böztetésnek az az oka, hogy figyelembe vették a részaránytulajdonosok cse­kély, de azért 30-40 éven át folyósított haszonbérleti be­vételét. Ugyancsak a par­lament előtt van az a javas­lat is, amely az illetékek tel­jeskörű eltörlését szorgal­mazza a földreform idősza­kában. Nem kevés pénzről van szó, hiszen azok a rész­aránytulajdonosok, akik' már kimérették földjüket, nem kevesebb mint 1 milli­árd forintot fizettek a bo­nyolításért az államkasszá­ba. A javaslatcsomagban szerepel az eddig befizetett illetményeknek a visszajut­tatása is. A kárpótlási törvények megszületése óta kisértő kérdés, vajon jut-e minden­kinek föld? A képviselő ki­tért arra a rendelkezésre, amely a szövetkezeti földek szűkössége esetén az állami földterületek kárpótlásra való kiadását írja elő. Ma­gyarán, minden igénylő föld­höz jut, de természetesen, ahogy a háború utáni föld­osztáskor tették, indokolt meghatározni az egy-egy személy birtokában lévő földterület ésszerű maximu­mát. Ennek mértékéről meg­oszlanak a vélemények. Zsí­ros Géza szerint 100 hektár fölött nem lenne célszerű meghúzni ezt a határvona­lat. „Az a négytagú család, aki 400 hektáron nem ké­pes megélni — így a képvi­selő — annak sürgősen más­hol kell keresnie a boldogu­lást”. Napjaink földreformjá­nak egyik alapvető célja az, hogy minden talpalatnyi ter­mőföld magántulajdonba kerüljön, tehát szövetkeze­tek közös tulajdonában nem maradhat föld. A tulaj­donlást és művelést azon­ban nem feltétlenül kell azo­nosítani, hiszen az európai tendencia is egyértelműen a bérleti rendszer kialakulásá­nak irányába hat. Felvetőd­het a kérdés, hogy mi lesz azoknak a kárpótlásra jogo­sultaknak a tulajdonával, akik valami oknál fogva le- késték a kérelmezés beadá­sának határidejét? A képvi­selő elmondta, a parlament feltehetően erről is rövide­sen kedvező határozatot hoz, és helyreáll a jogfolyto­nosság. M. J. Hatezer telefonvonal Balesetmegelőző bi­zottság alakult Ér­den. Az Országos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács megszűnése miatt szükségessé vált létrehozni egy olyan szervezetet, amely a propaganda és a szervezés összhangjától vár eredmé­nyességet. Az Érdi Rendőr-főkapi­tányság Közlekedési Alosz­tály vezetője Grószné Du­dás Gizella szerint körzetük­ben is egyre emelkedik a bal­esetek száma. Kiemelten kell foglalkozni az ittas veze­tés problémájával. A térség­ben 1992-ben 304 elkövető ellen indítottak eljárást. A balesetmegelőző bizottság fő céljának tekinti még, hogy a propagandát már az oktatási intézményekben kell elindítani. * Sokkal kedvezőbb a helyzet Érd telefonhálózatának kiépítése kö­rül. A hálózatépítési munkák a központok telepítésével párhuza­mosan, megfelelő ütemben ha­ladnak. Az első szakaszban 1993 végéig mintegy hatezer ál­lomás átadását tervezik. Ezzel kapcsolatban már most nagyon sokan érdeklődnek a határidők betartásáról. Ez egyrészt a cím­változást bejelentőkre vonatko­zik. Másrészt vannak olyan igénylők, akik ugyan időben be­fizették a pénzt, de késve kötöt­ték meg a szerződést. Az első ütem átadása után újabb hatezer állomás kerül kivitelezésre. — hogy — Érdi vendégek Sóskúton Idősek teadélutánja Kellemes hangulatú teadélutá­non látták vendégül nemrégi­ben a sóskúti Idősek Háza la­kói az érdi 2. számú Szociális Otthonban élőket. A helybéliek magúk sütötte pogácsával, süte­ménnyel, apró ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek, azok pedig egy gyönyörű — ál­taluk készített — terítővei lep­ték meg a vendéglátókat. Volt ott minden: tombola, amelyen kozmetikumokat, kek­szet, csokoládét és még sok más apróságot lehetett nyerni. Egy rövid kis műsort is rögtö­nöztek, amely során — egye­bek között — elhangzott az egyik vendég szerzeménye is: a nyugdíjashimnusz. A helybé­li általános iskola növendékei Tavaszköszöntő címmel állítot­tak össze és adtak elő egy, az idős emberek számára igen­csak kedves műsort. A későbbiekben videofilmét láthattak a résztvevők, majd kellemes beszélgetéssel, közös énekléssel múlatták az időt. A tizenkét vendég és a velük érke­zett négy gondozónő, meg hely­béliek nagyon jól érezték magu­kat, s ezért el is határozták, hogy a jövőben is meglátogat­ják egymást. á. m. Budapest: Ilii Karinthy Frigyes út 21. Tel: 166-9911, 221-3111 Rádiótelefon. (06) 60-27081, (06) 60-27088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06) 60-21100 Békéscsaba: 5600 Gyóni Géza u. 21. Tel: (66) 443-120 Rádiótelefon (06) 60-84000 Debrecen: 4026 Kálvin lér 2/A. Tel: (52) 18-038 Rádiótelefon (06) 60-27800 Gyón 9027 Ipar u 49/B. Tel: (96) 18-896 Rádiótelefon (06) 60-27400 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel: (92) 73-460 Rádiótelefon: (06)60-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72)45-111 I Rádiótelefon: (06) 60-27900 Szeged: 6120 Tisza Lajos krl. 2-4. Tel: (62) 324-304 Rádiótelefon: (06)60-27600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44 Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06) 60-27200 Szolnok: 5000 Baross u. 1 Tel: (56) 372-232 Rádiótelefon: (06) 60-86000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom