Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 28.. PENTEK A haladás feltétele az önismeret Bolyki Lajos kiállítása Készül a megyei monográfia A készülő megyei monográfiá­ról tartott előadást Egey Tibor. a Pest Megyei Levéltár igazga­tója, a Monori Napok kereté­ben a városi könyvtárban. A téma kitűnő alkalmat jelentett arra is. hogy az előadó a szép számban megjelent helytörté­nészeknek a tudományos mun­ka elengedhetetlen feltételét je­lentő helyi kutatások fontossá­gáról szóljon és sürgesse a he­lyi monográfia elkészítését. A megyei helytörténetírás reneszánsza a kiegyezés utáni időszakra esik. Eredménye­ként született 1876-ban Gal- góczy Károly Pest—Pilis— Solt című megyei monográfiá­ja, majd a millenium évében hozott országos határozat nyo­mán a következő: a Borovszky Samu- féle két kötet, 1910—12-ben —, tudtuk meg Egey Tibortól. A monográfiák megírásának okairól Galgóczy Károlyt idézte: „Korunk jelsza­va a haladás, és pedig úgy a szellemi, mint az anyagi téren. Minden haladásnak viszont le­gelső feltétele az önismeret” — írta a jeles történész, és ma sem gondolkodhatunk más­ként. Ezért a levéltár igazgató­ja a hetvenes évek végétől szorgalmazta az új monográ­fia elkészítését. Törekvései vé­gül a jelenlegi önkormányzat­nál találtak visszhangra. 1991 nyarán — az országban első­ként — alapítványt hoztak lét­re a nemes célra. Tőkéjének gyarapításához éves támoga­tásra kérték fel minden Pest megyei település önkormány­zatát. Anyagi hozzájárulásuk­nak hála a Pest Megyei Mo­nográfia Alapítvány tőkéje ma közel 10 millió forint. Az Asztalos István múzeum igazgató elnöklete alatt műkö­dő, 15 fős kuratórium három kötet és egy adattár megjelen­tetéséről döntött. Az első kötet a kezdetektől 1686-ig, a máso­dik 1867-ig, a harmadik 1867-től napjainkig dolgozná fel a megye történetét. Főszer­kesztőül Engel Pál, Szakály Ferenc és Glatz Ferenc neves történészeket kérték fel. A részletes előkészítés után En­gel Pál — családi okok miatt — kénytelen volt feladatát Torma Istvánra, a régészeti in­tézet vezető munkatársára átru­házni. Az első kötet szerzői már dolgoznak a monográfián. Remélik, hogy sikerül megje­lentetniük a honfoglalás 1100. évfordulójára. A megyei monográfiákat életre hívó okok miatt szüksé­ges helyi monográfiák elkészí­tése is — hangsúlyozta Egey Tibor. Jól kiválasztott forrá­sok ismertetésével bizonyítot­ta: mennyire másként élhetik meg a történelmet a monoriak a helyi adatok ismeretében. Egy 1658-as megyei összeírás szerint például Monomak mindössze két adófizetője volt. A korábban virágzó tele­pülés ilyen mérvű pusztulása tudja igazán érzékeltetni a he­lyiek számára az állandó hábo­rúskodásban kivérzett ország történelmét. Ugyanakkor számtalan izgalmas tény, adat és tendencia csak a helyiek előtt ismertek. Összegyűjtésük és feldolgozásuk elengedhetet­lenül szükséges egy teljesség igényével készülő megyei mo­nográfiához, helytörténeti dol­gozatok, krónikák, önálló mo­nográfiák formájában. Utóbbi­akból az elmúlt húsz évben kö­zel húsz látott napvilágot, és jelenleg tíz munkálatairól tud Egey Tibor. Jó lenne, ha e kör­be Monor is minél előbb bele­tartozna —, mondta. Végül pá­lyázataikra hívta fel a figyel­met, amelyek helytörténeti munkák és krónikák elkészítő­it jutalmazzák. A Monori Füzetek sorozat­ban folyamatosan jelennek meg helytörténeti munkák —, tudtuk meg Németh László helytörténész hozzászólásá­ból. Jelenleg a két világhábo­rú között működő 30-40 egye­sület történetének és tevé­kenységének feltárását tarta­ná legizgalmasabbnak. Gond­jaik megoldására — misze­rint szakemberhiánnyal küsz­ködnek •— Egey Tibor bíz­vást ajánlotta fel a levéltár se­gítségét. (d. v. s.) Mesés szőnyegek Az Ezeregyéjszakát idéző vi­lágba botlott a járókelő csütör­tökön délelőtt a pesti belváros­ban, ha az Irányi utca és a Ve­res Pálné utca sarka felé vitt az útja. Keleti szőnyegszaküz- let nyílt ezen a helyen, s a megnyitó alkalmából az utcán is bemutatót tartottak, keleti szőnyegekkel borították a jár­dát, sátrat is emeltek szőnye­gekből. Az igazi mesevilág azon­ban bent az üzletben fogadott, ahol hagyományos és modern mintázatú szőnyegek széles választékát csodálhattuk meg. Kínából, Indiából — annak Kasmír tartományából —, Iránból — vagyis Perzsiából —, Nepálból, Pakisztánból, Üzbegisztánból, Törökország­ból származnak ezek a szőnye­mutat be a keleti szőnyeg vá­lasztékából. Azt szeretnék, ha ide nem csupán vásárolni járnának majd, hanem úgy térnének be, mint egy múze­umba. Tanulmányozhatják itt a keleti művészet egyik fon­tos területét, valamint megte­kinthetik a mai lakberendezé­si szokásokat figyelembe vevő európai tervek alapján hagyományos keleti techniká­val, kézi csomózással készült szőnyegeket. Hogy a bemutatóhelyisé­get nem csupán üzletnek, ha­nem művészeti intézmény­nek szánják, az is nyilvánva­lóvá tette, hogy Maros Éva hárfaművész hárfamuzsikájá­val nyitották meg, majd Csav- lek Etelka, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magán­kasmír szőnyeg gek, tehát azokról a helyekről, ahol szövésük nagy hagyomá­nyokra tekint vissza, felhasz­nálásuk is szélesebb körű, mint Európában szokásos. Az üzlet osztrák—magyar közös vállalkozásként műkö­dik, a Helm és Sirwan Nem­zetközi Szőnyegkereskedel­mi Kft. szakboltjaként. Mint a megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták, ez az első olyan szőnyegke­reskedés Magyarországon, mely teljes keresztmetszetet énekese, keramikusművész méltatta a vállalkozás jelentő­ségét. A szőnyeg egyszerre műtárgy és használati tárgy — mondta. A jurtának összes berendezését a szőnyeg jelen­tette. Egzotikus melegsége za­varba ejti az európai embert, s késztetést érez rá, hogy kap­csolatba kerüljön vele. Színei­vel. mintájával, puhaságával -már-már élőlénynek, már- már barátnak tekinthető a szép szőnyeg. (Nádudvari) Mozart kori fortepiano A Régi Zene Fóruma A Budapesti Régi Zene Fó­rum május 28-án az MTA Kongresszusi termében a Fes­tetics Vonósnégyes koncertjé­vel, a Kálvin téri református templomban pedig pünkösdi hangversennyel nyitja meg jú­nius 3-ig tartó fesztiválját. A fesztivál ideje alatt, május 29—30-án, rendezik meg a Régizene Együttesek Találko­zóját, amikor a Budai Vár ut­cáin is hallható lesz a régi muzsika. A Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeu­mában május 29-től hangszer­kiállítás íesz, ahol eredeti régi hangszereket és azok kó­piáit láthatják az érdeklődők. A Régi Zene Fórum feszti­váljának keretében a Cantus Corvinus énekegyüttes 29-én a Bach család motettáit adja elő a Mátyás-templomban. A Királypincében május 30-án Joachim Held lanton, 31-én Spányi Miklós csembalón szó­laltat meg Bach-, Haydn-, Mozart-és Beethoven-műve- ket. Az Egyesült Államokból érkező Malcolm Bilson Mo­zart korabeli zongorán, a for- tepianón játszik június 1-jén és 3-án. Kiss, a fotoregény Kiss — ezzel a címmel új fo­lyóirat lát napvilágot június­ban. Akiknek elsősorban szánják, a fiataloknak, min­den bizonnyal nem a „kicsi” fog eszükbe jutni róla, ha­nem a szó angol jelentése, a „csók” — mondták a lapot bemutató sajtótájékoztatón. Szerelmes fotóregényt tar­talmaz a Kiss, egy olasz kiad­vány magyar változataként, s százezer példányban jelenik meg. Számítanak a romanti­kát kedvelő magyar olvasók­ra. Boldogság, szerelem, flör­tök, jó élet — ez lesz a lap­ban, ígérték, vagyis mindaz, amiről a lányok álmodnak. Ha népszerűvé válik a kiad­vány, Magyarországon játszó­dó, itt készülő fotóregények is belekerülhetnek majd. — nád — Vásárhelyi tárlatok A Vásárhelyi Őszi Tárlatok negyven éve címmel kétna­pos tudományos ülés kezdő­dött szerdán Hódmezővásár­helyen. A jubileumi évfor­duló alkalmával tartott ta­nácskozást a városi önkor­mányzat és a Tornyai János Múzeum azzal a céllal ren­dezte, hogy összegezze a vá­ros és a Dél-Alföld számára kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat elmúlt négy évti­zedének tapasztalatait, és megvitassa a megfontolásra érdemes ötleteket. A kétnapos konferencia előadásaiban szó volt a regi­onalizmus kérdéséről, Hód­mezővásárhely szellemisé­géről, a vásárhelyi avant­gárd művészetről, az őszi tárlatok történeti áttekintésé­ről, valamint az alföldi isko­la és a székely festőiskola kapcsolatáról. Nagy Imre művészettörténész, múze­umigazgató elmondta: a konferencia a jubileumi őszi tárlat előkészítését is szolgálja; a szervezők egy­aránt be akarják mutatni az alföldi festészet hagyomá­nyos irányzatait és más kor­társ törekvéseket reprezentá­ló alkotásokat. Rés a mindenségre Időn és térenjít, kultúrák, rég elsüllyedt világok, ember és ember között a legősibb kom­munikációs forma a gondo­lat. Mert erő van a ki nem mondott szóban is, akárcsak a szépség csendjében. Az iga­zi alkotás még akkor is üzene­tet hordoz, ha alkotójának ne­vét és személyét már eltakar­ják az évszázadok. A művész addig él, ameddig művei él­nek, és azért él, hogy a nagy üzenetet továbbadja, érthető­vé tegye, elénk tárja. Kőbe vésve, agyagba gyúrva, vá­szonra festve. Nem könnyű az üzenet át­adása, de van, akinek sikerül. Közéjük sorolható a Visegrá- don élő Bolyki Lajos képző­művész, kinek a múlt vasár­nap nyílt meg legújabb fest­ményeit, kisplasztikáit, iko- nosztázát bemutató tárlata az Angelika Kávéház Galériájá­ban. A kiállítást a pomázi Já­nosi András képzőművész nyitotta meg. Több esztendős tovább kell látnunk szűk kör­nyezetünkön. Rést kell nyit­nunk a mindenségre. A felis­merés, hogy mi és a világ- egyetem valahol egyek va­gyunk, úgy jön majd, mint a villámlás. S az űzött, mindig rohanó mai ember rádöbben­het, végre elengedheti a „tö­rülközőt”. Maga mögött hagy­hatja a szorongásokat, a bizo­nyítási kényszereket, a gyöt­rődéseket, a kisebb-nagyobb gonoszságokat. Mert lesz jó­ság, — mint ahogy van is — és tisztesség, és megbocsátás, és könyörületesség. E hit köz­vetítése az üzenet. Alkotásaiban a művész hol a magyar hit — és regevilág felé fordul, — Rege a csoda- szarvasról, Nemzetségfám című domborművein — hol a kozmosz felé, amiben kevere­dik a földi az égivei. A Nap­pal és éjszaka című képe az ellentétekre épül, feszes kom­pozíció, élénk koloritás. De kifejezik képei az életörö­Nappal és éjszaka barátság fűzi össze a két alko­tót, ezért is hangozhatott el az a megállapítás: „Talán nem véletlen, hogy annyi úgynevezett festői korszaka után Bolyki Lajos egyre in­kább a legegyszerűbb, legtisz­tább, legátfogóbb formák felé igyekszik, és tart is, hi­szen ezzel is demonstrálni akarja, csak az egyszerű szó, a tiszta beszéd az, ami a leg­fontosabb üzenetet hordozni képes.” Mi is ez a sokat emlegetett üzenet? Bolyki Lajos szerint — akivel a megnyitó egy csöndesebb percében váltot­tunk néhány szót — az, hogy möt, a könnyedséget — pél­dául a Tavaszi táncban, vagy a Súlytalanságban — vagy az indulatokat, a Néger táncos­nő című festményében. A kiállítás június 14-ig vár­ja a látogatókat. A galéria kö­zönsége olyan művészt ismer­het meg, aki sajátos módon törekszik az egyetemes gon­dolatok kifejezésére. Akinek a műterem szentély, aki tisz­teli az anyagot, s csak akkor kezd festeni, ha úgy érzi, kü­lönb önmagánál. Akkor, a megkérlelt anyagból lesz „va­lami”. Olyan, amit érdemes megtekinteni.-jisz­Zenekarok, táncosok Népzene Május 28-án, pénteken Ifjúsá­gi és Gyermek Népzenei Talál­kozót tartanak Bugyin, a Bes­senyei György Művelődési Házban. 15 órától a népzenei osztályok évzáró vizsgájára kerül sor, majd 16 órától a meghívott együttesek lépnek színpadra: a Benta Népzenei Együttes (Érd), a Budafoki Ze­neiskola növendékei, az Inár­Bugyin esi Gyermek Citeraegyüttes, a Medgyesi Ferenc Általános Is­kola zenekara (Békásmegyer), a Kendermorzsa, a Csirip, a Boglárka, a Pántlika, a Csobo- lyó helyi népzenei együttesek, valamint a helyi gyermek-nép­tánccsoport. A művelődési házban egyébként június 4-ig tekinthető meg az óvodások gyermekrajz kiállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom