Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK 5 A Érdemes alkudni Szolid vásár, kevés vevdT A Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke bizakodik Elsődleges cél a vidékiek érdekvédelme Az agrárágazat gazdasági, finanszírozási lehetőségeiről, a mezőgazdaság helyzetéről esik szó ma Törteién a helyi gaz­dakör által megrendezésre kerülő gazdafórumon. A ren­dezvényen vitaindító előadást tart Raskó György, a Föld­művelésügyi Minisztérium államtitkára, Nagy József, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének ügy­vezető igazgatója, és Vödrös Attila, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője. Ebből az alkalomból nyilatkozott lapunk­nak Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakörök Szövet­ségének elnöke. Podmaniczky Béla: Kereskedelmi maffiák zsarolják a ter­melőt Vimola Károly felvétele A vasárnapi nagykőrö­si sokadalom nem tar­tozott a hagyományos nagy múltú vásárok kö­zé. Meg is látszott rajta. A felho­zatalt, forgalmat tekintve legfel­jebb harmadakkora lehetett, mint az április végi elődje, és ez főként azzal magyarázható, hogy ugyanekkor néhány kör­nyező településen is megrendez­ték az éppen soros vásárokat. A sertések körül alig akadt komolyabb érdeklődő, ottjár- tunkkor vételt nem láttunk. Már az alkura invitáló árak is alacso­nyabbak voltak az egy hónap­pal korábbi tényleges vételárak­nál. A 7 hetes malacokat néhol 1300-1500 forintra tartották, 4 darabot egyben 5 ezerért is el le­hetett vinni. Mások az. ugyan­csak 7-8 hetes jószágokat 1800-2000 forint induló árral tették közszemlére, a 70-80 kiló­sakat 5-6 ezer forintra mondták. Viszonylagosan alacsony árak jellemezték a marhavásárt is. Háromhetes üsző 7 ezerért kelt el, 2 hónapos bikaboijú el­sőre kimondott ára 11 ezer fo­rint volt, nem messze két 5 he­tes üszőt együtt 22 ezerért akar­tak eladni. Jó 270 kiló körüli üszőt 30, a 200 kiló körülieket 22, illetve 20 ezerre hagyták meg. Kilencéves, 16-18 liter te­jet adó tehénért 40 ezer forintot kértek, egy igen szép boijas, nagy tejhozamú állatért pedig 68 ezer forintot számított meg gazdája. A kis boíjút külön 6 és félezerért adta volna. A 400 ki­lósakra becsült szép bikákat 35 ezerre tartották. A 100-130 kiló körüli üszőket 13-14 ezer forin­tért. Általában az elsőre megsza­A zarándokút végcélja Róma volt, szellemi mozgatója Péter atya, az ácsai plébános. A résztvevők többsége Újhartyán- ból került ki, a többi Inárcsról, Ócsárol és Lajosmizséről. So­kuk most járt először Olaszor­szágban, sőt először került ki külföldre. Nyugdíjas, kispénzű emberek, akik életük alkonyán egy felejthetetlen élményt sze­reztek maguknak. Bejárhatták Ovidius országát s az Őrök Vá­rost, és nemcsak bebocsátást nyertek a Vatikán területére, de -láthatták II. János Pált a Szent Péter-bazilika előtt meg­tartott pápai fogadáson. — Mi, magyarok eléggé há­tul álltunk, de aztán jött valaki a rendezők közül és közölte, Őszentsége óhajára új helyet je­löltek ki a számunkra. Előre vittek, kéznyújtásnyira álltunk a pápától — meséli az emléke­zetes találkozót Svébis Mihály- né, az egyik résztvevő, aki egy­ben nagymamája Svébis Ta­más „operatőr úrnak”, a már említett videofilm alkotójának. A Fail család nappali szobá­ja dugig van nézővel, több szé­ket, ülőalkalmatosságot már aligha lehetne beszuszakolni. A tévékészülék képernyőjén peregnek a képsorok, az egyik egy misét elevenít fel, melyet Péter atya celebrált magyarul a Laterani-bazilikában. Ismerős bott áraknak 10-15, esetleg 20 százalékát is le tudta alkudni a vevőjelölt, ám az ajánlatok en­nél lényegesen alácsonyabbak voltak. A lovak közül sem sok cse­rélt gazdát. Ott például egy he­lyütt 11 éves magyar telivért 50 ezerért lehetett venni, az egyéves szép sodrott kancacsi­kókat 80 ezerért árulták, 4 éves muralovat 130 ezerért, ar­rébb egy 8 éves sodrottat 80 ezerre mondtak. A kancák éves korukban általában 60-70 ezerért, a 2 évesek 80-85 eze­rért kiáltattak ki, de volt, aki vénséges, 18 éves, egyébként jó kondícióban lévő lováért 100 ezer forintot szeretett vol­na kapni. Szamárból is akadt néhány, a 2-10 év közötti jószágokat 23-25 ezer forint reményében hozták ki a vásárra. Jó állapot­ban lévő, közepes rakterű gu­mis szekeret 15 ezerért lehe­tett venni. Felújított ekekapá­kat 10 ezerért, régimódi lovas­ekét 5 ezerért adtak. A nagyobb bárányok ára 1800-2000 forint körül volt, 4500 forintot kértek a kifejlett juhokért, anyakecskét 2 gidájá- val 7 ezer forintért számították meg. Mint mindig, az ócskások, ruhások és az iparcikkárusok hosszú sorokat húztak portéká­ikkal. Nagyobbacska piacos kosarakat 600-700 forintért ad­tak, komplett munkásőrruhát permetezéshez már ezerért, aki­nek meg éppen körfűrészpen­gére volt szüksége, 300 forin­tért vihette. arcok a Séttot-kápolna freskói előtt, hártyára asszonyok a szent lépcsőn, a pápa áldást oszt, beszédében külön üdvöz­li a magyar zarándokokat. Vál­tozik a kép, a kis magyar cso­port rácsodálkozik a Colosse­umra, állnak a Forum Roma- num oszlopai mellett, mely mé­retei ellenére is azt bizonyítja, hogy a dicsőség múlandó. Az­tán a tenger! Milyen megdöb­bentő lehetett ez a találkozás azoknak, akik eddig csak fil­mekben láthatták a Tirrén-ten- ger napfényben fürdő végtelen víztükrét. Svébis Tomit ajándékkép­pen vitték el a nagyszülei erre a zarándokútra, ő pedig egy szép videokazettával viszonoz­ta az ajándékot az egész cso­portnak (már készülnek a kópi­ák). Meglepő a kisfiú kompo- nálási képessége, az az adott­ság, ahogy ellesi a „véletlene­ket”. Ehhez társul a jól megvá­lasztott kísérőzene. A templo­mok, múzeumok világában Bach dominál, míg a világi képsorokat az elmúlt harminc év olasz slágereivel festette alá az ügyes legény ke. A zarándokút lelket erősítő példája másokat is megérintett, ősszel hártyára asszonyok ké­szülnek a Szentatya áldását venni. — matula gyé — — Milyen körülmények kö­zött indult útjára ez a szerve­ződés? — A gazdaköri mozgalom több mint évszázados múltra tekint vissza, amit az elmúlt évtizedekben tönkretettek. Mi ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy befagyasztották, ami igen tartósra sikerült. Negyvenöt évi teljes hallga­tás után kell mindent újrakez­denünk. Akik az elmúlt évti­zedek alatt szétverték mozgal­munkat, akadálytalanul fej­leszthették tovább tudásukat. Velük szemben igen nagy hát­ránnyal vesszük fel a ver­senyt. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy történelmi örökségünkből merítve el­szántsággal és bizalommal jó eredményeket érhetünk el. Szükség van arra, hogy a mozgalom szellemiségét a mai körülményekhez mérten átörökítsük. Alulról szerveződő érdekvédelem — Mi tette szükségessé a gazdaköri mozgalom létrejöt­tét a rendszerváltozás után? — A falusi légkörnek és eszmeiségnek leginkább meg­felelő szerveződési forma a gazdaköri mozgalom, mely­nek alapvető feladata a mező- gazdasági vállalkozók érdek- védelme. Nagyon fontos, hogy ez anyagi alapot is je­lentsen a falu életének javítá­sához, a vidéki táj gondozásá­hoz, a kultúrállapot megőrzé­séhez. Ezek furcsa és hangza­tos szavaknak tűnnek ugyan, de mi nagyon fontosnak tart­juk hangsúlyozni, hiszen ez a nemzetgazdaság egyensúlyá­nak fenntartását jelenti. A vi­déki réteg még ma is nagyon jelentős az ország lakosságát tekintve. Mi pártoktól függet­lenül alulról szerveződött ér­dekvédelmi szervezetként dolgozunk. Ez többek között azt is jelenti, hogy sehonnan nem kapunk támogatást, ez kellemes helyzetet jelent, amikor véleményt kell nyilvá­nítanunk, hiszen senkinek nem vagyunk elkötelezve. Tö­megbázisunk egyértelműen az alulról szerveződött ma­gánérdek-képviseletek közül a legnagyobb. Életképes me­zőgazdaság nélkül a vidék polgárosodása nem valósul­hat mé£. Meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy ezen folyamat serkentésében na­gyon sokat tudunk tenni a szakmai érdekképviseleti és az oktatási területeken egy­aránt. A magyar gazdakörök kiváló gazdáinak közösségei az állattenyésztés, a szőlő­gyümölcstermesztés és az aprómagtermesztés területén óriási eredményeket értek el Európában. Ezeket elveszítet­tük az elmúlt negyvenöt év alatt. A rendszerváltás után megadatott az újrakezdés le­hetősége. A jelenlegi körül­mények között úgy érezzük, hogy most sor kerülhet a föld- tulajdonok visszaszerzésére, és már ebben az évben megin­dulhatnak a mezőgazdasági vállalkozások. A tőke, a me­zőgazdasági bankok hitelei, a termelőeszközök és a szak­mai felkészültség azonban még hiányoznak, ami óriási problémát jelent. Ezek a ne­hézségek voltak azok, ame­lyek valójában újra életre hív­ták a gazdaköri mozgalmat. Ötvenkét kör a megyében — Hogyan tudják elősegí­teni a vidéki lakosság szelle­mi fejlődését? — Az elmúlt időszakban a vidéki emberek nem részesül­tek kellőképpen szakmai ok­tatásban. Áz ismeretek fej­lesztésére nagyon kevés esz­köz állt rendelkezésre. Ezt a hiányosságot pótolni kell, és ennek ideális eszköze a nép­főiskolái képzés. — Mikor és milyen célok­kal jött létre a megyei szövet­ség, hogyan épült fel a szerve­zet? — A Pest Megyei Gazda­körök Szövetsége 1993. feb­ruár 18-án alakult újjá, tizen­egy alapító gazdakörrel. Ma már ötvenkét gazdakör tagja szövetségünknek. A megyei szervezet irányítása a héttagú elnökség feladata. Az elnök­ség és a helyi gazdakörök kö­zötti kapcsolatot a megyei vá­lasztmány biztosítja. A vá­lasztmány tagja minden gaz­dakör vezetője — elnöke, igazgatója — és minden öt­ven tag után egy-egy fő. A megye gazdáinak érdekképvi­seletét, a gazdálkodást és a szakmai fejlődést segítő tevé­kenységek összehangolását, illetve az információáramlás megteremtését tűztük ki, mint fő célokat magunk elé. Ez azt jelenti, hogy szeret­nénk minden fórumon a fel­merülő problémákat egysége­sen előterjeszteni, jogainkat védeni. Az új tecnnológiákat és eszközöket hozzáférhető­vé kívánjuk tenni mindenki számára. Ebből a célból tar­tottunk több településen tíz-ti­zenöt kurzusból álló gazdakö­ri tanfolyamokat. Vetőmagot kedvezményes áron — Milyen, anyagilag is ér­zékelhető támogatást tudnak nyújtani a gazdák számára? — Jelenleg kéthetenként je­lentkezünk levélben gazdakö­reinknél, melyben tájékozta­tást adunk arról, hogy mit hol lehet beszerezni, illetve érté­kesíteni. A Vetőmag Kereske­dőház Rt.-ve 1 kötött együtt­működési szerződésünk kere­tében lehetőség nyílott arra, hogy a tavaszi időszakban szükséges vetőmagokhoz gaz­dáink kedvezményes áron jut­hassanak. A részvénytársaság meghitelezett számunkra egy keretösszeget, amely lehető­vé teszi, hogy utólag teljesít­sük fizetési kötelezettségün­ket. Reményeink szerint ősz­szel megismételhetjük ezt az akciót. Komoly probléma, hogy a termelők még nem igazán bíznak a minőségi ve­tőmagok előnyeiben. Ennek egyik oka, hogy a földek visz- szavétele még nem történt meg. Az országban eddig mintegy négyezer licitálás történt, ahol 6,4 millió arany­korona érték jutott magántu­lajdonba. Ez alig éri el a kár­pótlásra jogosultak 20 száza­lékát, ami nagyon kevés ah­hoz, hogy hatékonyan dolgoz­hassunk. Alapítvány segíti az üzletkötést — Hogyan teremtenek üz­leti kapcsolatot a termelők kö­zött? — Konkrét kereskedelmi tevékenységet is kívánunk végezni annak érdekében, hogy az anyagi feltételeket is megteremtsük szervezetünk további önálló működésé­hez. Szövetségünk irodájá­ban várjuk mind a felaján­lók, mind a vásárlók jelentke­zését. a partnereket azonnal ki tudjuk közvetíteni és az üzletet realizálni. — Pest megye termelői előnyös helyzetben vannak a főváros közelsége miatt, amely nagy mennyiségű árut képes fogadni. A közelmúlt­ban hoztuk létre a Fáy And­rás Gazdaköri Alapítványt, melyen keresztül a termelők és a külföldi felvásárlók egy­szerűbben köthetnek üzletet. Az alapítvány másik ugyan­csak fontos célja, hogy támo­gassuk a megyei parasztság művelődési, gazdasági, ön- igazgatási színvonalának emelkedését. A jelenlegi bi­zonytalan piaci helyzet miatt kényszerhelyzetben va­gyunk, amiből a kivezető út a biztos piac megteremtése és ehhez a megfelelő termé­kek termeltetése. Ennek érde­kében lépéseket is tettünk, megkértük az alapítvány ex­port-import engedélyét — itt elsősorban élőállat-kivitel (juh, marha), illetve mező- gazdasági erő- és munkagé­pek, élelmiszer-ipari feldol­gozó berendezések behozata­lára, valamint egyéb mező- gazdasági termékek (méz, bor, gyapjú, paprika) export­jára van konkrét lehetősé­günk. A megye gazdái meg­döbbenéssel tapasztalják, hogy a megyében és a fővá: rosban működő kereskedel­mi maffiák milyen módon zsarolják a termelőt, illetve a fogyasztót. Ezen gondoknak a megoldása példaértékű len­ne egy 'gazdaköri bolthálózat kialakításával. Ennek érdeké­ben ötven bolthelyiség hasz­nálati jogát kérjük a főváros területén. Kedvező' ár mindenkinek — A Pest Megyei Gazda­körök Szövetsége ezen bol­toknak a működtetését és áru­val való ellátását megszerve­zi, olyan fogyasztói árak ki­alakításával, mely kedvező úgy a termelőnek, mint a fo­gyasztónak. — Milyen céllal szervezték meg a törteli gazdafórumot? — Szükségesnek látjuk, hogy a megyén belül külön­böző térségekben lehetőséget teremtsünk az eszmecserére. Ez akkor szerencsés, ha meg­felelő előadókat és vitapartne­reket tudunk meghívni. Ras­kó György államtitkár úr tart­ja a vitaindító előadást, tőle első kézből kaphatunk infor­mációkat aktuális kérdések­ről. A gazdafórum létrejötte bizonyítja, hogy a gazdaköri szerveződés nemcsak felülről irányítva, hanem alulról szer­veződve is hatékonyan képes működni. Feke László M. J. Római zarándokút Karnyújtásnyira a pápától „Ősbemutatóra” invitáltak Hartyánba, egy olyan video­film első, nyilvános lejátszására, melynek alkotója egy 13 éves kisfiú. A film nem forgatókönyv alapján ké­szült, csupán megörökítette egy római zarándokút leg­szebb pillanatait, kezdve az indulásttól a visszatérésig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom