Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK Gázszolgáltatók versenye a fogyasztókért II. Felvette a kesztyűt a Tigáz (Folytatás az 1. oldalról) A hajdúszoboszlói köz­pontban, a vezérigazgatósá­gon tulajdonképpen azon nem lepődtek meg, hogy a Fővárosi Gázművek új beru­házások és ellátási területek felé tekint, Budapesten ugyanis lényegében befejező­dött a hálózat kiépítése, nagy egészében a fogyasztás is be­állt, így a vállalati nyeresé­get csak új piacok megnyitá­sával lehet növelni. Legfel­jebb az „offenzíva” időpont­ja volt kissé meglepő. Vagy éppen természetes. Átmeneti helyzetben Ami azt a bizonyos időpon­tot, a múlt év nyarát, őszét il­leti, a Tigáz éppen átalakuló­ban volt a klasszikus állami vállalatból korszerűbb gaz­dálkodási formáció, a rész­vénytársaság irányában. Tu­lajdonosként már az Állami Vagyonügynökséget tudhat­ták a fejük fölött, amely ép­pen azokban a hónapokban adta át a Tigáz-t az Állami Vagyonkezelő' Részvénytársa­ságnak. Ami viszont akkor még csak papíron létezett. Et­től függetlenül az „új” tulaj­donossal nemcsak a cégtábla változott, hanem a vállalat vezetőinek jog- és hatásköre is. Legalábbis — bizonyta­lanná vált. Hajdúszoboszlón öt szép nagy ívpapíron írták össze erre vonatkozó kérdé­seiket, a válasz azonban el­maradt... Lehetne hát azon tűnődni, hogy elaludt-e a Ti­gáz, amikor nem, vagy csak késve adott válaszokat a Pest megyei községek polgármes­tereinek különböző sürgető kérdéseire. A gyömrői, a maglódi, az üllői polgármes­terére például, amely szerint: eltekint-e a Tigáz immáron a módosított gáztörvény alap­ján a községek földjében újonnan épített hálózat tulaj­donjogától, sőt, fizet-e hasz­nálatáért bért, utal-e át úgy­nevezett amortizációs költsé­get, s juttat-e valamit az ön- kormányzatnak a gáz haszná­ból is? A Fővárosi Gázmű­vek gyorsan számolt, úgy ítélte meg, számára még e feltételek esetén is üzlet az üzlet, s a Tigáz — hoppon maradt. Hiába mondott ké­sőbb Hajdúszoboszló is igent, csak az üllői önkor­mányzat döntött úgy, hogy ragaszkodik az ismert, „régi jó öreghez”. Fülöp és Szendy urak, a Tigáz Rt. illetékes vezetői be­szélgetésünkkor nagyrészt ez­zel, az átalakulással járó bi­zonytalanságokkal magyaráz­ták, hogy a Tápióvölgye ti­zennégy településén a Fővá­rosi Gázművek közreműkö­désével épül a nagynyomású gázvezeték, az átadóállomás és miegymás. Ott mintegy félmilliárd forint támogatást kellett volna — akár hitel­ként — a Tigáz-nak a közsé­geknek juttatni, hogy igé­nyük szerint nagyon rövid időn belül gázhoz jussanak a polgárok. A fővárosi önkor­mányzat vállalata talált erre módot — pénzt —, mert mint a Tigáz szakemberei utaltak rá, nyilván ez a fővá­ros gázszolgáltatásánál nélkü­lözhető. Szó ami szó, Pest megyé­ben a Tigáz-nak versenytár­sa akadt, vezetői azonban hangsúllyal szóltak arról: egyvalaki bizonyosan nyert és nyer, és ez a — lakosság. Azzal, hogy ma már több gázszolgáltató van jelen a megyében, meggyorsulhat a települések gázvezetékének a kiépítése, az építés áraira is jótékony hatással van a verseny, s törvényszerűen ja­vul — máris jobb — a szol­gáltatások minősége. Csak a gázszámla nem változik. A gáz árába ugyanis a szolgálta­tóknak beleszólásuk nincs, az hatósági ár. Dehát akkor hogyan to­vább, Tigáz? Mielőtt említett beszélgetésünkkor a szakem­berek a jövőt illető stratégiát vázolták volna, felhívták egy fontos mozzanatra a figyel­met. Azzal, hogy a Fővárosi Gázművek szolgáltatóként megjelent Pest megyében, korántsem tört ki valamely háború a két vállalat között. Senki ne higgye, hogy a két cég most „gyűlöli” egymást és ott tart be egyik a másik­nak, ahol csak tud. Egymás mellett A Tigáz-nál pontosan tisztá­ban vannak azzal, hogy vé­get ért a gazdaságban a párt­állami „rend”, tudomásul vet­ték a versenytárs jelenlétét, méltányolják ügyességét és felkészültek az egymás mel­lett élésre. A békés egymás mellett élésre s adott esetben az együttműködésre, amely­nek különben már bizonyos múltja is van. A Tigáz által ellátott területek ugyanis már évek, évtizedek óta hat­hét ponton közvetlenül kap­csolatban vannak a Fővárosi Gázmüvekkel, onnan kapják tudniillik a gázt. Természe­tes, hogy a munkások, techni­kusok, mérnökök kollégái egymásnak, segítik egymást. A két vállalat között legfel­sőbb szinten adódhatnak el­lentétek, a gyakorlati munká­ban azonban soha, a gázszol­gáltatás ugyanis veszélyes üzem, itt haragszomrád nem lehet. Nincs is, a tigázosok sem tapasztalták még, hogy a fővárosiak akár a hátuk mö­gött is mondták volna a ma­gukét. A jó munkakapcsolat, az együttműködés azonban nem jelenti azt, hogy a Tigáz ölbe tett kézzel nézné, mi­ként happolja el más a piacot. Mert a régi partnerek megőrzése mellett Pest me­gyében is van még ellátandó terület. Bár Pest megye az or­szág gázzal egyik legjobban ellátott régiója, a 183 telepü­lés közül mintegy 80 még ez­után Iát hozzá, előbb-utóbb a hálózat megépítéséhez. Mi a választóvonal? Fülöp Lajos és Szendy Pál, a riváliséknál is jól is­mert és becsült szakemberek elmondották: a Tigáz-nak lé­nyegében készen van a hosz- szú távú piaci stratégiája, a múltat lezáró választóvonal azonban nem a Fővárosi Gáz­müveknek, mint versenytárs­nak a megjelenéséhez, ha­nem a részvénytársasági for­mához kapcsolható. Mert igaz az, hogy a vállalat átala­kulása bizonytalanságot oko­zott, döntéseket hátráltatott, a fejlődés irányához azonban nem férhetett kétség és a me­nedzsment nem tétlenkedett. Jó előre készült az új helyzet­re, s amikor a pecsét rákerült az alapító okmányra, már nem a nullától indult a rész­vénytársaság. Hajdúszoboszlón megszün­tették például azt a lehetetlen állapotot, hogy valamely ér­demi döntésért a polgármeste­rek rendre többszáz kilométe­reket utazzanak, gyakran hiá­ba. Mint Fülöp Lajos elmond­ta, a Tigáz-on belül beosztás­ra és személyre szólóan meg­határozták a kapcsolattartás rendjét az önkormányzatok­kal, a vezérigazgatótól az üzemvezetőkig. A polgármes­tereknek ma már azok a fele­lős partnerei, akik a legjob­ban ismerik a helyi körülmé­nyeket, s a legközelebb van­nak hozzájuk, földrajzi és em­beri vonatkozásban is. Méltó megjelenésű írásos tájékozta­tót állítottak össze a polgár- mesteri hivatalok részére mindazokról a tudnivalókról, amelyek a vezetékes földgáz­szolgáltatás előkészítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetésé­hez nélkülözhetetlenek, s a füzetecskét ezekben a napok­ban juttatják el minden tele­pülésre. Pest megyében és a Tigáz kompetenciaterületé­hez tartozó hat másik megyé­ben, a már gázzal ellátott köz­ségekbe, s azokba is, ahol még csak ezután szervezik meg az építtető közössége­ket. A vállalat ajánl építő-ki­vitelezőket is, s munkájukért felelősséget is vállal. Segítség Makádnak A Tigáz Rt. elkészítette úgy­nevezett befektetési stratégiá­ját is, magyarán számbavette és elkülönítette azokat a száz­milliókat, amelyek révén — hozzájárulás, hitel, lízing for­májában — a községek segít­ségére siethet. Pusztán önere­jére hagyatkozva a Csepel- sziget csücskében lévő piciny Makád, vagy Lórév például az életben nem juthatott vol­na vezetékes gázhoz, s erre most a Tigáz közreműködésé­vel és az új koncepció révén meglesz a lehetősége. Rendkívül lényeges válto­zás: a Tigáz immáron nem vár arra, hogy a települések maguk ostromolják a szolgál­tatót gázért. Offenzívába megy át; elkészült mindegyik megye teljes gázellátásának műszaki és gazdasági tanul­mányterve. Adott esetben ők kezdeményezik egy-egy köz­ség fejlesztését, mert e terv mindkét szempontja szerint előnyösebb kis „szigetek” ki­alakulása helyett egy-egy na­gyobb körzet ellátása gázzal. Mint ahogy — ma már telje­sen egyértelmű — előnyö­sebb a gázhálózattal bíró tele­pülések és a szolgáltató gaz­dasági alapon történő együtt­működése is. A jövőben tisz­tes üzleti alku alapján min­denki mindenért fizet. A szol­gáltató a hálózat használatá­ért, az önkormányzat, a lakos­ság pedig a gáz szolgáltatásá­ért. (Vége) Deregán Gábor Régi magyar ételek, nyílt tűzön Ízletes étrend bioételekból A négy éve alakult Ister Kft. — a szentendrei Danu­bius Hotel és a pap-szigeti kemping üzemeltetője — sajtótájékoztatón ismertette idei programajánlatát. Ná- dai Iván ügyvezető igazga­tó először is az újdonságok­ról beszélt. A Danubius Szálloda ősparkjában, festői környezetben élvezhetik a vendégek a nyílt tűzön ké­szült régi magyar ételeket — gulyásleves, kanászle- ves, orjaleves, nomádpör­költ, birkapörkölt, nyárson sültek —, s közben szalon- tánc-bemutatóban, kamara­muzsikában gyönyörködhet­nek. A Danubius Szálloda ideális lehetőséget nyújt ki­helyezett bentlakásos tanfo­lyamok rendezésére is. Ed­dig legfőképpen pótmama (babysitter) képzéssel fog­lalkoztak, s az itt végzettek nagy részét alkalmazták is a pap-szigeti kempingben. Regeneráló programjuk keretében, szakorvosi fel­ügyelet mellett egészségme­gőrző, betegségmegelőző módszereket mutatnak be a résztvevőknek. A három, il­letve ötnapos kúra ideje alatt, teljes ellátás mellett mindenki megbizonyosod­hat arról, hogy milyen ízle­tes étrendet lehet összeállíta­ni a különböző bioételekből. Elsősorban vállalatok, vállalkozások vezetői figyel­mébe ajánlják, adókímélő juttatásként, árkedvezmé­nyes üdültetési akciójukat. á. m. Egy éve alakultak a polgárőrök Együttműködés a rendőrséggel Egy éve alakult meg az érdligeti polgárőrség az­zal a céllal, hogy a lakosok személy- és vagyonvé­delmét elősegítsék. Az évfordulón elemző és veze­tőségválasztó közgyűlést tartottak, amelyen részt vett Kürti Miklós és Merics Béla önkormányzati képvise­lő, valamint a rendőrség századosa, Szarvas István is. Tarjáni Béla elnök beszámoló­jában elmondta, tevékenysé­gük az egész rendőrkapitány­ság működési területére kiter­jed. A rendőrséggel való együttműködés eredménye­ként számos bűnüldözési akci­óban vettek részt. Több hétig álltak őrségen a Doberdón, ott­létük hatására nem törtek be a hétvégi házakba. Sok segítsé­get nyújtottak a polgárőrök a piaci csalások felderítésében, közreműködtek az iskolai és egyéb rendezvények biztosítá­sában. Az együttműködésen sokat javíthatna, ha sikerülne közvet­len rádiókapcsolatot létesíteni a két szervezet között. Ez azon­ban anyagiak miatt egyelőre még megoldhatatlan. Az önkormányzat — mint ahogy Merics Béla képviselő elmondta — rendszeresen fog­lalkozik azzal, hogyan lehetne javítani a közbiztonságon. Ezt kívánja segíteni — egyebek kö­zött — a közeljövőben kiépí­tendő információs rendszer is, így gyorsabban juthatnak majd el a hírek az érdekeltekhez. Mindezt segíti majd a telefon- vonalak számának növekedése is (a jelenlegi ezerkétszázról nyolc-tízezerre nő a számuk). Létesítenek ezenkívül egy szá­mítógépes adatbázist is, amely segítségével felgyorsulhat a bűncselekmények felderítése. Addig is igen fontos, hogy a lakosság segítse a polgárőr­ség munkáját. A Pest megyei önkormányzat nemrégiben fel­hívta a figyelmüket néhány — a közbiztonsággal kapcsolatos — pályázatra, amelyekre a polgárőrség is pályázhat a he­lyi önkormányzat támogatásá­val. A közgyűlésen megválasz­tották az új vezetőséget. A pol­gárőrség vezetőjévé ismét Tar­jányi Bélát választották. A ve­zetőségi tagok Bogó László, Horváth Zoltán, Mihály And­rás és Nawrócki Antal lettek. Arpási Mária Segít a testvérközség Tűzoltószertár épül A napokban érkezett haza a mintegy száztagú zsámbéki delegáció partnertelepülésükről, a németországi Wetten- bergből. A Német Nemzetiségi Klub, az Öregfiúk labdarú­gócsapata és a zsámbéki gyermektánccsoport képviselte községét azon a minden évben megrendezett, történelmi piac elnevezésű ünnepségen, amit a német falu lakói a Megváltó mennybemenetelét követően tartanak meg. A két község kapcsolata már több esztendős múltra tekint­het vissza. Mint általában az ilyen kapcsolatoknál, a cél ez esetben is kulturális és sport- rendezvények közös megtar­tása, a gazdasági lehetőségek kiaknázása volt. S természete­sen az emberek közötti kap­csolatok kialakítása, ami azért is könnyű, mert az ötve­nes években Zsámbékról kite­lepített sváb családok egy ré­sze Wettenbergben talált új otthonra. így Zsámbékra lé­nyegében hazajárnak látogatá­sukkor. Már eddig is sok segítsé­get kapott a hazai község partnerétől. Legközelebb tűz­oltóautót hoznak, az új szer­tár avatóünnepségére, amire előreláthatóan augusztus 21-én kerül sor. Sőt, a folyó munkálatokhoz is küldtek épí­tési anyagokat. Zsámbék vagy tíz éve megegyezett a Pemü-vel abban, hogy a gyár területén kap helyet a tűzoltó­ság. A helyi egyesület itt lát­ta el feladatát. Most felbontot­ták a korábbi megállapodást. A német településtől azért is kaptak sok támogatást ehhez, mert ott kiválóan szervezet­tek az önkéntes tűzoltók.-jisz­Közeleg a nyár, melegszik az idő, s ez egyben azt is jelenti, hogy egyre több sör fogy a boltokban s a vendéglátó helyeken. A Holsten cég gyáli raktárát — ahonnan az ország minden ré­szét ellátják a habzó itallal — két naponként friss szállítmány­nyal töltik fel, biztosítva, hogy a legnagyobb forróságban se maradjon senki szomjas. Erdósi Ágnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom