Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22 / 118. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 22.. SZOMBAT 3 A gyűlés döntött Állítólag két jelentó's nemzetközi bank, az EBRD és a Világbank keze van a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése mögött. Mint ismeretes, Demszky Gáborék döntése nyomán a BKV -viteldíjak huszonhárom százalékkal emelkednek júliustól, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vonaljegy 25, a villamosbérlet 900, az autóbuszbérlet 1100, a tanuló- és a nyugdíjasbérlet 275 forintba kerül. A jelentó's díjemelés természetesen pest megye lakosságát is érinti, hiszen sokan járnak be rendszeresen a fővárosba és számos településre közlekednek a kék buszok. Az utazóközönség nagyrészének nem lesz könnyéi kigazdálkodnia a többletet. Különösen áll ez a munkanélküliekre, az alacsony jövedelműekre és a hetven év alatti kisnyugdíjasokra, akik már eddig is rengeteget gyalogoltak azért, hogy ne lépjék túl szűkre szabott költségvetésüket. Vajon tájékoztatták-e valakik az említett bankokat arról, mit bír el a szegény magyar polgár? S ha igen, mit mondhattak, aminek következtében e szigorú feltételt szabták nekünk. Netán azt, hogy bírják még a honfitársak ezt a terhet, csak adják már ide azt a hitelt minél előbb. Mert ebben az esetben nem a nyugati bankokat kell hibáztatni. Sokkal inkább azokat, akik miatt a kiszolgáltatott, reményvesztett emberek növekvő' tábora hamarosan ugyanolyan sóvárogva tekint a tömegközlekedés járműveire, miként mostanában a méregdrága luxusautók áradatára. Bánó Attila Posze Lajos távozik Új vezérigazgató a Szerencsejáték Rt.-nél Kemény Nándort, a Corvin- bank vezérigazgató-helyettesét nevezték ki a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatójává Bősze Lajos helyébe a cég pénteken tartott közgyűlésén. A zárt ülésen történt vezetőcseréről szóló információt az MTI kérdésére Kemény Nándor megerősítette. Az új vezérigazgató elmondta: néhány héttel ezelőtt keresték meg az AV Rt.-tői, a Szerencsejáték Rt. tulajdonosától azzal a kérdéssel, elvállalná-e -a Szerencsejáték Rt. vezetését. A közgyűlésen a cég 1992-es gazdálkodásának áttekintésé után került sor a személycserére. A tulajdonos javaslatára a közgyűlés visszahívta Pősze Lajost az igazgatótanácsból és a vezérigazgatói székből. Ezt követően Kemény Nándort beválasztották az igazgatótanácsba, a tulajdonos pedig — az alapszabályban szereplő jogával élve — vezérigazgatóvá nevezte ki. Az igazgatóság elnökévé ugyancsak Kemény Nándort választották. (E posztot azelőtt is a vezér- igazgató töltötte be.) A már előzetesen nyilvánosságot látott adatok szerint a Szerencsejáték Rt. üzleti bevétele 14 milliárd forintot tett ki a múlt évben, az adózott eredmény elérte a 701 millió forintot. A társasági adóval és egyéb befizetésekkel együtt a tavalyi évre a Szerencsejáték Rt. 4,9 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe. Sikeres rendszerváltozás Magyarország sikerrel hajtotta végre a külgazdasági rendszer- és piacváltást. A magyar gazdaság verseny- képessége javult a nyugati ipari államokkal szemben. 1950 és 1989 között átlagban a magyar külkereskedelem alig egynegyede bonyolódott le Nyugat-Euró- pával, 1992-ben viszont a kétharmada. A külkereskedelem egyoldalú függősége Kelet-Európa vezető hatalmától nincs többé, a kereskedelempolitikai korlátok leépítése mentesítette Magyarországot attól az évtizedes kényszertől, hogy szűk belső piacára támaszkodjon — írta egyebek között a müncheni Süddeutsche Zeitung, tegnapi ötoldalas, jobbára gazdasági témájú Magyarország-mel- lékletében Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. Az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött társulási szerződés, valamint a krakkói Visegrád-megál- lapodás technikai részleteivel foglalkozó Kádár-írás mellett Peter Stelzer a magyar gazdaságot mutatta be. „Az átlendülés elmaradt” mottóval, de olvasható cikk a budapesti világkiállításról és a kliséktől megszabadulni igyekvő magyar turisztikai iparról is. Igehirdetőkké kell válnunk Erdó'si Ágnes felvétele A Magyar Út Prohászka Ottokár köre a XI. kerületben szervezett találkozót Csutka István író-képviselővel. Rövid irodalmi műsor keretében, Szilágyi Lajos szímű- vész előadásában elhangzott Sajó Sándor: Magyar ének című verse, valamint csángó dalokat énekelt egy kislány és az édesanyja. A Számaik Oktatástechnikai Kft. előadóterme zsúfolásig megtelt, olyannyira, hogy több mint háromszáz érdeklődő állva hallgatta meg Csur- ka Istvánt, aki meghatottságának adott kifejezést a kitűnő szervezésért, a megtisztelő érdeklődésért. Beszédének első részében figyelmeztette hallgatóságát az igazmondás fontosságára. amely most talán aktuálisabb, mint valaha. Legnagyobb ellenségünk — mondotta —, minden magyarok ellensége ma a tájékozatlanság. A nép igényeit, mint egy törékeny palántát kell nevel- getni, az akaratát föl kell támasztani, és ezeket az igényeket, ezt az akaratot kell szolgálni és megszólaltatni valamennyi fórumon. Az igazi magyar egységet kell szolgálnunk valamennyiünknek — hangsúlyozta a képviselő — és akkor valójában eljön az igazi rendszer- váltás. Az ukrán—magyar szerződésről szólva megemlítette: igen beszédesek a parlamenti szavazás adatai, hiszen 56 képviselő szavazott nemmel, sokan voltak, akik távol- maradásukkal fejezték ki véleményüket, mely ez esetben nagyon is sokatmondó. Miközben naponta elmondjuk, hogy támogatni kell a magyar ipart, a főváros tele van idegen nyelvű cégtáblákkal. Ám nem feledkezünk-e meg arról, hogy a magyar kultúrát is támogatnunk kellene, hogy az embereknek szükségük van a népi-nemzeti értékekre. Az előadás után Csurka István kérdésekre válaszolt. Egy fiatalember megkérdezte, igaz-e, hogy a Magyar Út elhatárolja magát a Király B. Izabella által szervezett, június 4-ei, Trianon-tüntetés- től? Igaz, mondotta a képviselő, hiszen esztelenség és nemzetellenes ma MagyarorWmmmmmmmmmmmM szágon Trianon-tüntetést szervezni, amelynek az egész magyarság ihatja meg a levét. Senkinek sem használ a hangoskodás, a nemzeti színű ruhába öltöztetett szélsőség, jöjjön az jobb vagy bal oldalról. Magyarságunkért nem tüntetni és hangoskodni kell, hanem dolgozni. Egy amerikai magyar újságírónak válaszolva Csurka István elmondta, hogy egyelőre nem látja értelmét, hogy a Magyar Út párttá alakuljon, olyan párttá, amely szemben áll a többi pártokkal. A körök majd eldöntik, mikor lesz itt az- ideje. A feladat most: újat mondani és teremteni. A legfontosabb a higgadt, józan magyarok bölcs összefogása. (b. cs.) Kormányszóvivői tájékoztató Elkészült az a menetrend, amelynek alapján a kormány az Országgyűlés elé terjeszti gazdasági csomagtervét. A kabinet első lépésként a jövő heti ülésén újfent napirendjére tűzi az 1993-as pótköltségvetést, s azt legkésőbb június 2-áig benyújtja a Parlamentnek. Az Országgyűlés Házbizottsága csütörtöki ülésén szintén foglalkozott a kormány elképzeléseivel, s úgy tűnt: valamennyi párt képviselője egyetért azzal, hogy a pótköltségvetést még a nyári szünet előtt szavazásra kell bocsátani —jelentette be Szabó Iván pénzügyminiszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A pótköltségvetés — hangsúlyozta a miniszter — kész tényhelyzeteket rögzít, megjeleníti a bevétel-elmaradásokat és azokat a kiadási költségnövekedéseket, amelyek a központi intézmények fenntartásához szükségesek. Szabó Iván leszögezte: a „fazon- igazítás” során tartani akarják magukat ahhoz, hogy a költsévetés tartalékkeretéhez ne nyúljanak. Ami pedig a menetrend további állomásait illeti: az Érdekegyztető Tanács június 26—27-ei ülésén elemzi majd a kormányzati elképzeléseket, de a kabinet addig is folyamatosan konzultál az érintettekkel. A kormány július elsején tartandó ülésén a teljes gazdasági csomagtervet megtárgyalja, s azután nyomban a törvényhozás elé terjeszti. így a parlament nyári szünetéig kellő idő marad annak megvizsgálására is, nem vetnek-e fel a tervezett lépések alkotmányossági kifogásokat. A kabinet az elkövetkezendő másfél évben számos törvény módosítását és megalkotását irányozza elő, hogy a gazdasági csomagterv életképes környezetbe kerüljön. NMMMNNNMMNNMNNNNMNNMI A MÚK állásfoglalása A Magyar Újságírók Közösségének elnöksége megdöbbentőnek tartja és tiltakozik a MÚOSZ választmányának 1993. május 19-én született elfogult állásfoglalása ellen, melyben a választmány tények és személyek említése nélkül általános erkölcsi, szakmai és politikai gyanúba keveri a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőit. A MÚOSZ választmánya szavakban törvényességet követel, a gyakorlatban azonban épp a megszüntetett törvénytelen állapotok visszaállítását sürgeti. A tisztességes újságíráshoz méltatlan eszközökkel félrevezeti a közvéleményt. Hiszen akkor beszél riasztó szakmai, jogi és erkölcsi döntésekről, amikor a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban végre érvénybe lépett a BBC normái alapján alakított Etikai Kódex, és a két intézmény korábban hiányzó Szervezeti és működési szabályzata törvényes rendet teremtett. Részben már megszerveződtek, részben most szerveződnek azok a felügyelő bizottságok, amelyek szakmai, gazdasági és etikai szempontból biztosítják a Rádió és a Televízió közszolgálati működését. Meg kell jegyezni, hogy a MÚOSZ vezetői ak- ‘ kor nem emelték fel szavukat, amikor törvénytelen elbocsátásoktól, a korrupciótól és a visszaélésektől volt hangos a Televízió. Egyetlen alkalommal sem állt ki az üldözött és háttérbe szorított újságírók mellett. Ezért Budapesten nyilvánosan is megrótta a MÚOSZ elnökségét Jens Linde, a FIJ elnöke. A MÚOSZ választmánya — amely néhány vezetőjének politikai ambícióját tükrözi — sok minden egyéb mellett megfeledkezett arról a köztudomású tényről is, hogy nem a jelenlegi, hanem a volt vezetők egyi- ke-másika ellen folynak rendőrségi vizsgálatok. Ez a feledékenység mutatja az általuk kibocsátott állásfoglalás valódi politikai és erkölcsi minőségét. A MÚK elnöksége üdvözli, hogy a MÚ- OSZ-on belül május 20-án megalakult az Egyensúly Frakció, amelyhez jószándékú, higgadt újságírók csatlakoztak. (OS) Nyert a posta A posta illetékes igazgatójának Szathmári Gézának volt előfizetőnkhöz, Rötzer András úrhoz írt levelét május 19-i számunkban közöltük. Ám miután magunk is különösnek találtuk a levél hangvételét, elnézést kértünk Rötzer András úrtól, hogy korábban hozzánk írt sorait, amelyekben arra vonatkozóan közölte észrevételeit, hogy nem kapja meg előfizetett Pest Megyei Hírlapját, egyáltalán közzétettük. A postaigazgató válaszából ugyanis olyan személyes dolgok derültek ki, amit mi nem tartottunk kifejezetten ízlésesnek. Szathmári úr levelében ugyanis benne volt, hogy Rötzer András úr idős és nem emlékszik mindenre pontosan. (A magam részéről mindannyiunknak, így Szathmári úrnak is szívből kívánom, hogy 90 éves korában is ragaszkodjon kedvenc napi olvasnivalójához.) Ám, mint 21. oldalunkon láthatják a Levelünk jött rovatban, Rötzer Andrásné levelet írt, melyből kiderül: a posta igazgatójának levele nemcsak hangvételében, stílusában kifogásolható, hanem a tényeket sem úgy közli, amint az* van. Rötzer Andrásné asszony szerint ugyanis húsz esztendeje zárható levélszekrény van kapujukon. A kedves előfizetőnk és a posta között kialakult viszony végül is számunkra ért véget keservesen, márcsak azért is mert Rötzer Andrásné azt írja levele alá, hogy: „egy már nem előfizetőjük", Előfizetőnk elveszítése e levélből egyértelműen kiderül, hogy annak a postának a lelkén szárad, amelyiknek monopol helyzeténél fogva is kötelessége lenne az újság pontos kézbesítése. Persze nemcsak monopol helyzeténél fogva, hanem azért is, mert az újság árának több, mint harminc százaléka illeti őt meg ezért. Érthetetlen hát, hogy Rötzer András úr húsz újságból miért csak tizet kapott meg az elmúlt hónapban? A Pest Megyei Hírlapnál igenis gyanakszunk rá. hogy a posta valamiféle küzdelmet hirdetett meg ellenünk, s egyáltalán nem tartjuk kizártnak, hogy ezt olyan politikai erő nyomására, vagy a postánál való közvetlen jelenléte következményeként, amely erő nem szimpatizál azzal a féle hangnemmel, amely immár csak és kizárólagosan a Pest Megyei Hírlapnál található meg. Stílusunkat velünk szimpatizáló nagyszerű személyiségek így szokták jellemezni: egyszerűen magyar. (Vödrös)
