Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK Hatpárti egyeztetés Megállapodások nélkül zárult a parlamenti pártok közötti politikai egyeztetés a honvédelmi törvényjavaslatról a szerdai tárgyalási fordulón. Az MTI érdeklődésére Hen- cle Csaba, a Honvédelmi Minisztérium kabinettitkára elmondta: a pártok többek között a rendkívüli állapot esetén felálló Honvédelmi Tanács működéséről, hatásköréről tárgyaltak. Az ellenzéki pártok vitatták a testületnek azt a jogkörét, hogy engedélyt adhat a fegyveres erőknek a magyar államhatár átlépésére. Hende rámutatott: bizonyos helyzetekben a védelmi tevékenység külső támadás esetén nem állhat meg a magyar államhatáron, hiszen a védekező erőknek fel kell számolniuk az újabb támadás lehetőségét. Ezért adott esetben mélységében kell csapást mérni a Magyar Köztársaságot esetleg megtámadó külső erőkre. Az SZDSZ és az MSZP szakértői szorgalmazták, hogy a Honvédelmi Tanács több kérdésben is csak kétharmados többséggel hozhasson döntéseket, míg a kormányzatnak és lényegében a Fidesznek is az a véleménye, hogy rendkívüli állapot esetén, amikor az ország sorsáról van szó, nem késhetnek a döntések. A Honvédelmi Tanács tagjainak mentelmi jogát viszont a kormányzat is csak a jelenlévő tagok kétharmados többségű határozatával javasolja felfüggeszteni. Szociálpolitikai kedvezmény a lakásépítőknek A döntés az önkormányzatokon múlik A kormány a közelmúltban elfogadott lakáspolitikai koncepció keretében olyan szociálpolitikai kedvezmények kidolgozását és gyakorlatba léptetését javasolja, melyek révén a jelenleginél kedvezőbb hitelezési rendszer támogatná a lakásépítésre vállalkozó gyermekes családokat. E témában tartottak tájékoztatót az érintett tárcák és hivatalok megbízottjai a Parlamentben. — Széles körű szakmai és társadalmi vita előzte meg annak a koncepciónak a kidolgozását, mely a hazai lakás- gazdálkodás legégetőbb gondjain kíván segíteni — mondta a sajtóklub megnyitójaként Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. — Ennek az összefoglaló jelentésnek a birtokában a kormány elkészíttette azt a húsz pontból álló határozat csomagját, melynek főbb feladatait az idei év második felében kell végrehajtani. Melyek a koncepció legfőbb pontjai? — erre válaszoltak az államtitkár asz- szony után a szaktárca, a Bel- ügy-, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési; a Pénzügy-, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium megbízottjai. — Míg 1992-ben 25,8 ezer lakás épült hazánkban, 1993-ban várhatóan 15-17 ezer otthon készül el — mondta a Központi “Statisztikai Hivatal megbízottja. — A tervezett javaslatainak megvalósulása esetén duplájára növekedhet a lakásépítés hazánkban. Ez utóbbit segítené elő az a szociálpolitikai koncepció, mely a gyermekek számától teszi függővé az úgynevezett halasztott kamatfizetésű kölcsönt. Sőt — hallottuk a Népjóléti Minisztérium munkatársától —, e hitelkonstrukció részeként lehetségessé válik a nyolc éven belül három gyermeket vállalók számára a szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezése is. (Folytatás az 5. oldalon) Interparlamentáris Unió Az emberi jogok védelméért Az Interparlamentáris Unió „A Parlament: az emberi jogok védelmezője” című négynapos szimpóziuma tegnap délelőtt kezdődött meg az Országgyűlés épületében. Papp Lehel György, az IPU magyar csoportjának elnöke bevezető szavaiban hangsúlyozta: e tudományos tanácskozásnak különös jelentőséget ad az a tény, hogy egy hónappal előzi meg az ENSZ bécsi emberi jogi világkonferenciáját. Örvendetesnek nevezte azt a tényt, hogy a budapesti tanácskozásra a 126 IPU-tagországból 63 küldte el közel 250 képviselőjét. A magyar országgyűlési képviselők 1990 júniusában kollektív belépéssel lettek az IPU tagjai, tehát ilyen értelemben az egész magyar parlament a budapesti tanácskozás házigazdája — mondta Papp Lehel György. Michael Marschall, az IPU elnöke örömét fejezte ki, hogy ez évben immár másodszor rendezhet a nemzetközi szervezet a magyar parlamentben konferenciát. Méltatta a magyar csoport tevékenységét, megemlítve, hogy a magyar parlament a több mint 100 éves nemzetközi szervezet alapító tagja, és a magyar csoport első elnöke Jókai Mór volt. (Folytatás a 3. oldalon) Palánták Maglódon Paradicsomi állapotok A nagyüzemi feldolgozók nem kötöttek szerződést a híres maglődi paradicsomtermesztők- kel, ezért a néhány fóliasátorban nevelt palántát kistermelőknek adják el. A Rákosmezeje szövetkezet telephelyét az Agro Kft. bérli, ám a hagyományos, jól bejáratott tevékenységet nem folytatják. A virágzó paradicsomtáblákat ugyan takarmánynövényekkel vetették be, de reménykednek, hogy a tulajdon tisztázása után ismét fellendül a konzer\ paradicsom-termesztése Vimola Károly felvétele Erdélyi vendég Antall József miniszterelnök tegnap délután fogadta Bálint Lajos gyulafehérvári érseket. A megbeszélésen jelen volt Pálos Miklós politikai államtitkár és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A megbeszélés során szóba kerültek a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának, egyházi életének, továbbá Magyarországon történő tanulásának és munkavállalásának problémái. Francia nézet Az a benyomásom, hogy Nyugaton nem kellően tájékozottak a magyar valóságról. Ha baráti tanácsot adhatok: törekedjenek jobban az ország megismertetésére — ajánlotta André Sainjon francia baloldali politikus tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Európa Parlament véleménye, hogy hazánk a térség országaihoz viszonyítva a legtöbb stabil jegyet mutatja. Kijelentette azt is: személyesen is közbenjár azért, hogy hazájában rávegye a gazdasági élet szereplőit a Magyarországgal való kapcsolatok fejlesztésére. Kampánycsend Hét út áll előttem, melyiket válasszam? Fölöttébb fontos ez a kérdés, ám holnapig nem adhatunk választ rá, mert ma már kampánycsend van. Kampány-csendben meditálhatunk csak a kérdés fölött. Netán kísérletet tehetünk arra, hogy felidézzük az elmúlt egy hónap kampányzaját. Félő viszont, hogy ez csak kevés honfitársunknak sikerül, azoknak talán, akiknek a hallásküszöbe károsodott, merthogy legtöbbünk csak kampány-suttogást érzékelt. A szemérmes szakszervezetek — talán csak egyetlen kivételével — mint megannyi piruló nagylány, oly módon kínálták előnyeiket, hogy abból csak hátrányuk származott. Es sajnálatos, hogy ezek a hátrányok semmiképpen sem válnak előnyükre. Azt valamennyien elmondták, hogy ők a jövő, de aztán sietve hozzá is tették, hogy erre — mármint a jövőre — vonatkozóan nem ígérhetnek semmit. Beláthatjuk, ezek egészen biztató kilátások. Persze azon is elmeditálhatunk a kampánycsendben — és ez is a jövő kilátásai közé tartozik —, hogy abban az esetben, ha nem megyünk el szavazni, 860 millió forintunk bánja. Ha elmegyünk, ugyanennyi. De legalább szokunk a választásokhoz. A saját kárunkon tanuljuk meg, hogyan kell eljárnunk, ha azt akarjuk, hogy szavazatunk érvényes legyen. Kampány-suttogás idején ugyanis, a semmi ígéretén túl, egyetlen szakszervezetnek sem jutott eszébe, hogy a választások technikai lebonyolításáról is szót ejtsen. Hol szavaz az üdülő, a kórházban fekvő, a kiküldetésben lévő, a katona, a mozgásképtelen, és hogyan szavaz, mi a teendője annak, aki eljut az urnák elé? Úgy tűnik, az érdekeinket védő szakszervezetek olyan mértékig önzetlenek, hogy alig tettek valamit a maguk érdekében. Mindezt persze csak halkan, csendben — kampánycsendben — jegyezzük meg, és azzal a biztos tudattal, hogy miénk a jövő. • Paizs Tibor Kérdések a közgyűlés előtt Napirenden a BKV-tarifaemelés Ma tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Közlekedési Vállalat tarifaemelési tervét. Nem először kerül e témakör a testület elé, mégis úgy tűnik, a korábban felmerült problémákat a jelenlegi előterjesztés összeállítóinak nem sikerült orvosolnia—ösz- szegezte a Fővárosi Önkormányzat Möf’-képviselőcso- portja véleményét Demeter Ervin, a frakció vezetője tegnapi sajtótájékoztatójukon. Ennek egyrészt a város polgárainak tájékoztatása, másrészt a lakosságot érintő szolgáltatás árának emelkedéséhez kapcsolódó kérdéseik megfogalmazása volt a célja. Az egyik gond az, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat szolgáltatási területe nagyobb a fővárosnál, ugyanakkor csak a budapesti önkormányzatok finanszírozzák a céget, a többi érintett település nem. A szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatokat eddig nem sikerült bevonni a finanszírozásba. Elmaradt a BKV-nál egy olyan ellenőrzési rendszer kialakítása, amely biztosítaná azt, hogy az utasok többsége megváltsa jegyét. Kialakult az a gyakorlat, hogy a/, áremelkedést a bérletek számának csökkenése követi. Ez viszont azokra rak nagyobb terhet, akik becsületesen megfizetik az emelt díjú szolgáltatást. A tarifaemelés életbeléptetéséhez szüksége van a pénzügyminiszter egyetértésére. Szabó Iván e témában írt levelében ugyancsak kitért az utazások ellenőrzésének fontosságára. Társadalmilag nehezen fogadható el az, hogy azokat érintse érzékenyebben a szolgáltatás árának növekedése, akik megvásárolják jegyüket, bérletüket, csupán azért, mert a BKV nem képes szigorúbb ellenőrzéssel gátat vetni a bliccelésnek. Az MDF-es képviselők szerint meg kell akadályozni azt, hogy a fővárosi közlekedés szolgáltatási színvonala az emelkedő tarifa mellett csökkenjen. Egy javaslat szerint — ami már elég régen készült — lehetőséget kell teremteni a polgárok számára egy takarékosabb közlekedési módra. A viteldíjnak voltaképpen arányban kellene lennie az utazás hosszával. A jelenlegi rendszerben egy-két megállónyi útért ugyanannyit kell fizetni, mint egy hosz- szabb szakaszért. Már nemcsak az MDF budapesti frakciója kéri, hanem a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is megfogalmazta, hogy a város és a BKV között szolgáltatási szerződést kell kötni, amelyben pontosan rögzítik a felek jogait, kötelességeit. (Folytatás az 5. oldalon) T
