Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 4.. KEDD 7 Egy rekonstrukció első lépcsője Az alighanem közismert tény, hogy Pest megye más területei­hez képest a déli rész hátrá­nyos helyzetben volt. Ezt bi­zony érezte a ceglédi Toldy Fe­renc kórház is, amellyel „fent” igencsak mostohán bántak. Ez a szűkmarkúság megtette a ma­gáét. Ugyanakkor jó néhány egészségügyi intézmény elő­nyösebb pozícióban tevékeny­kedhetett. Ezzel az észrevétel­lel egyetértett beszélgetésünk elején a ceglédi önkormányzati testület népjóléti bizottságának tagja, dr. Csáky András is. A képviselő elmondta, hogy az 1980-as évek végén — a rendszerváltozás idején — fel­tárt adatok ékesen bizonyítják, hogy a ceglédi kórház nagyon hátrányos helyzetben volt az úgynevezett bázisfinanszírozás­ban. (Diszkriminatívan bántak vele.) Természetesen a fejlesz­tés és a felújítás költségeit ko­rábban a városi tanácsnak kel­lett állni, napjainkban pedig az önkormányzatnak. Több mint két évtizeddel ez­előtt az intézmény körülbelül ötszáz ággyal kezdte meg a te­vékenységét. Aztán a későbbi években mégegyszer ennyi fé­rőhelyre lett szükség. Ugyanis az intézet megyei feladatokat ellátó kórházzá fejlődött. Bizo­nyos szakmákban centrumként is működik. Az egykori taná­csokat semmi nem kötelezte ar­ra, hogy a finanszírozáshoz hozzájáruljanak. A testület nép­jóléti bizottsága kezdeményez­te :— s az igazgató tanács egyetértett vele —, hogy jöjjön létre a kórházat felügyelő ta­nács. Ennek egyelőre még nin­csenek meg a korrekt jogi alap­jai. A parlament várhatóan a nyár végéig elfogadja a Közala­pítványi törvényt, amely meg­teremti annak a lehetőségét, hogy a környező települések önkormányzati valóságos tulaj­donosai legyenek az intéz­ménynek. Az is felvetődött, mi­vel közösen használják azt, együtt is működtessék. Telje­sen jogos az az óhaj is, hogy azok az önkormányzatok, ame­lyek polgárai igénybe veszik a kórház szolgáltatásait, kapja­nak szót az irányítsában. Az elmúlt három esztendő­ben — a műszerezettség szín­vonalában — némiképp sike­rült csökkenteni a lemaradást a város, a megyei önkormányzat és a központi költségvetési cél- támogatások segítségével. Az elmúlt két évtized alatt az épü­let állaga lepusztult. Ezért im­már elkerülhetetlen és halaszt­hatatlan a teljes rekonstrukció. A terveket elkészítették, ezeket a képviselő-testület jóváhagy­ta. A minisztérium elképzelése szerint körülbelül 1995— 96-ban indulna a hatalmas be­ruházás. S körülbelül öt-hat évig tartana. Ám kimondatott az, hogy az intézmény nem vár­hat addig. A rekonstrukció első lépcsőjében a diagnoszti­kus részlegek bővítését és fel­újítását kívánják elkészíteni. Megoldják a laboratórium és gyógyszertár helygondját. Ter­mészetesen saját pénzeszkö­zökkel is hozzá kell járulni a ki­vitelezéshez. Csáky András leszögezte, az elmúlt három évben a környe­ző települések önkormányzatai anyagi erejükhöz mérten — fő­leg alapítványok finanszírozá­sában — segítették a kórházat. Jóleső érzés tudni azt, hogy tö­rődnek polgáraik egészségé­vel. Ezért sem okoztak megle­petést a polgármesterek, akik pozitívan vélekedtek a rekonst­rukcióról. Az nem titok, hogy egy-egy céltámogatás elnyeré­sénél mindig előnyt élveznek azok az intézmények, amelyek egy folyamatban lévő beruhá­zást kívánnak befejezni. A ceg­lédi önkormányzat nagyon sze­retné, ha még az idén elkezdőd­hetnének a munkálatok. Csáky doktor abban is reménykedik, hogy a környező települések képviselő-testületei nem csak erkölcsileg, de anyagilag is tá­mogatják a megvalósítást. F. F. Lovasverseny Gödöllőn # A gödöllői május & elsejéknek ritka jl szép hagyománya a GEAC lovas verse­nye. A feketefenyők övezte alsóparki pályáf a 39. alka­lommal is több százan áll­ták körül, kimenekülve a majális zajos mutatványo­sai és árusai közül. A szom­bat délután kezdődött kétna­pos verseny előtt még ala­posan bejárta a terepet, el­lenőrizte az akadályokat dr. Monostori István egye­temi docens, akinek mun­kásságáról nem lehet meg- hatódottság nélkül szólni. Ő az, aki elejétől fogva e versenyeket rendezi. Szeret­nénk az ezredforduló után, az 50. viadalon is látni! Az első versenyszám a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Trófea Kft. díjáért zajlott, miután az Aida bevonulási indulójára felsorakoztak a lovasok. A 12 darab száz centiméter­nél nem magasabb, 120 cen­timéternél nem szélesebb akadályt hatan hibátlanul vették, ezért második össze­vetés következett, néhány akadály tíz centiméteres megemelésével. A szoros versenyben az Sörös Vera, a GEAC versenyzője Laokoon nevű lován A szerző felvétele egyetem díját a harmadik helyezett (Wesselényi lo­vasiskola) vehette át — mint egykori hallgató — Kovács Károly rektortól. Az élen a Csömöri SE ver­senyzője, Sere Gábor vég­zett. A következő szám, a pá­ros stafétaugratás előtti szü­netben Kocsis Károly rek­tort arról kérdeztem, mi a je­lentősége a lovas szakosz­tálynak az egyetem életében. — Egyetlen mondatban nehéz megfogalmazni — válaszolta —, de úgy vé­lem, ahogyan a gépészhall­gatók nem ballaghatnak el tőlünk úgy, hogy ne tanulja­nak meg traktort vezetni, úgy a gazdászoknak is meg kell ülniük a lovat. Külön öröm, hogy minden évben új sikeres versenyzőt ad á GEAC! B. G. Repülőnap Budakeszin Vimola Károly felvétele Lesz-e szilárd útburkolat? Érdi remények Panaszkodnak az Érd parkvárosi Lakatos utca lakói. Nem értik — mint azt Szállási Já­nos. az érintett önerős lakossági szervező elmondta —, hogy mi­ért nem készült el utcájukban a szilárd útburkolat, hiszen még tavaly nyáron több mint három- százezer forintot gyűjtöttek ösz- sze. Az nem vigasz számukra, hogy a befizetett összeget visz- szadják, hiszen nekik nem az a pénz, hanem az út kellene. Az önerős útépítésre — mint azt Harmat Béla polgármester­től megtudtam — minden vá­lasztókerületi képviselőnek kö­zel másfél millió forint önkor­mányzati pénz állt rendelkezés­re tavaly. Annak felhasználásá­ra javaslatot tehetett. E térség képviselője dr. Filep Zoltán írás­ban a Burkoló utca rendbetéte­lét igényelte. Ott nem jött össze az ötven százalékos lakossági hozzájárulás, ezért a többletkölt­ségeket az önkormányzatnak kellett fedezni. így aztán nem maradt pénz a Lakatos utcai építkezés megkezdésére. Október elején dr. Balogh László, egy másik terület kép­viselője átadott ugyan saját útépítési keretéből egymillió forintot erre a célra, de addig­ra kifutottak az időből. Ismét árajánlatot kellett kérni a kivi­telezőktől, a SRAMAG-tól, de mire az is elkészült novem­ber közepe lett és az időjárás nem kedvezett az ilyesfajta munkához. Az eset tanulsága az önkor­mányzat számára — hiszen a Lakatos utcában háromszor - annyi hozzájárulás gyűlt ösz- sze, mint a Burkoló utcában —, hogy ezentúl más mód­szert választanak. A közejövő- ben készítenek elő egy földút­programot, amelyben — a re­mények szerint — a Lakatos utca rendbehozatala is szere­pelhet. Azonban alaposan át­gondolják majd: hol és milyen utat építsenek, mert például éppen ebben a térségben terve­zik a gázellátás megvalósítá­sát, s ha nem eléggé átgondolt a program, kezdődhet az út- bontás. A. M. Közmeghallgatáson Nagykátán Okosan felhasználni a város Az önkormányzat működésé­nek eltelt időszakát és a gázhá­lózat kiépítésével összefüggő feladatokat beszélték meg Nagykátán, a napokban meg­rendezett közmeghallgatáson. A képviselő-testület által már korábban megtárgyalt ér­tékelést Bodrogi Györgyné polgármester ismertette. A vá­ros pénzügyi helyzetét kritikus­nak minősítette: a bevétel 90 százaléka a leosztott költségve­tésből származik. Kiegészítésé­re két lehetőség kínálkozik: a helyi adók kivetése, továbbá a szolgáltatások árának emelése a lakosságot érintené hátrányo­san. Példaként említette, hogy Nagykátán jelenleg is 360 fo­rint az éves szemétdíj, ami ke­vés, de amíg lehet, addig nem nyúlnak hozzá. Sikernek köny­velhetik el a városban, hogy a zeneiskola egy helyre költö­zött, bővült a szakmunkáskép­ző iskola, felújították a gimná­zium kollégiumát. Ultrahang készülékkel és más műszerek­kel gyarapodott a szakorvosi rendelőintézet és a háziorvosi hálózat. A városi bölcsödé elhatáro­zott bezárása miatt indult la­kossági aláírásgyűjtés-akciót komoly jelzésnek tekinti a kép­viselő-testület, ezért alakítot­tak ad hoc bizottságot a kérdés újbóli megvizsgálására. Az előadó egyúttal elismételte azokat az anyagi jellegű érve­ket, amelyek az intézmény be­zárását indokolják. Hozzátet­te: amennyiben a város polgá­rai és a képviselők mégis úgy ítélik meg, hogy a hátrányos anyagi feltételekkel együtt is szükségük van bölcsődére, ak­kor ennek megfelelően felül­vizsgálják korábbi döntésüket. A nagykátai polgármester vázolta a város leendő belső ar­culatát. Az Aranyszarvas étte­rem melleti óvoda épületét már bontják, ide a városképbe illő kereskedelmi-szolgáltató ház épül. Az igazságügyi tárca finanszírozásában felújítják a városi bíróság épületét. Ennek feltétele, hogy egy 1904-ből származó fénykép alapján az épület eredeti jellegét kell visz- szaállítani. Az étkeztetés fej­lesztésére bővítik az Öregek Napközi Otthona konyháját. Felújítják a temetőben lévő Keglevich-kápolnát, amely a kisváros legjelentősebb műem­léke. A belső munkálatok már pénzét befejeződtek, az idén a külső tatarozást végzik el. Nagykáta kritikus pontja a belvíz-elvezetés: az elmúlt két évben 30 millió forintot fordí­tottak a megoldásra. A csator­názással új parkolókat hoztak létre a belvárosban, sokat köl­töttek díszfákra, virágokra. A kiültetett növényeket azonban letördelik, ellopják felelőtlen emberek: a város polgárai erre nagyobb figyelmet kell hogy fordítsanak. Az elkezdett és félbemaradt strand sorsával kapcsolatos kér­dés is hangzott el a közmeghall­gatáson. A városlakók közmű- fejlesztési hozzájárulásából an­nak idején öt év alatt 12 millió forint gyűlt össze, a beruházás­ra eddig 35 milliót fordítottak. A befejezéshez még legalább 40—50 millió forint kellene, ami — vélekedik a képviselő- testület — „elvinné” két-há- rom év teljes fejlesztési keretét, így az önkormányzat egyelőre az állagmegóvásra törekszik. Többen kifogásolták, hogy a közkutak egy részét a víz­szolgáltatást végző Káta Hidro Kft. elzárta. Nagy Pál képvise­lő, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a lépés előtt egyedileg mérték fel, használ­ja-e még valaki a kutat, s ez­után zárták el ahol indokolt­nak látták. A város pénzére voltak ezzel tekintettel. Igény bejelentése után ismét készek bármelyiket megnyitni. A közmeghallgatás máso­dik felében a gázhálózat kiépí­téséről volt szó. A két ütem­ben elvégzésre kerülő beruhá­zás határideje 1994. december elseje. A gáz bekötésére eddig másfél ezren tartottak igényt. (tóth) Megszüntetik vagy marad — ez itt a kérdés

Next

/
Oldalképek
Tartalom