Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁJUS 18.. KEDD Lord Owen Boszniáról Paródia volt a népszavazás Lord Owen, az EK jugoszlá­viai békeközvetítője tragi­kusnak nevezte a boszniai szerbek vezetőjének, Rado­van Karadzicnak a hétvégi népszavazás után tett nyilat­kozatát, miszerint a Vance— Owen-béketerv „halott”. Hozzáfűzte azonban, hogy kész folytatni a tárgyaláso­kat Karadziccsal., Moszkvából hazatérve a BBC világszolgálatának adott interjújában Lord Owen „paródiának” minősí­tette a boszniai szerbek nép­szavazását, amelyet szerin­te nem szabad komolyan venni. Mint mondta, a Bosz­niában uralkodó konkrét helyzetet kell szem előtt tar­tani, nevezetesen azt, hogy a boszniai szerbek közül egyre többen tekintik „tisz­tességes rendezésnek” a bé­ketervet. A BBC-tévének nyilat­kozva a diplomata kijelen­tette, hogy a világközösség­nek fontolóra kell vennie, milyen további nyomásgya­korlással lehetne véget vet­ni a Boszniában folyó har­coknak. Újabb intézkedése­ket tartott szükségesnek Szerbia elszigetelése és a szankciók kikényszerítése érdekében, és sürgette, hogy növeljék a humanitári­us tevékenységet folytató személyzet létszámát Bosz­niában. Egyidejűleg a malajziai látogatáson tartózkodó Mal­colm Rifkind brit védelmi miniszter kijelentette: nem kizárt, hogy Nagy-Britan- nia valamilyen formában ka­tonai akciót indít a boszniai konfliktus beszüntetése ér­dekében. Szerb fenyegetés Ratko Mladic, a boszniai szerb haderő vezetője éles hangú nyilatkozatban intette óva a Nyugatot attól, hogy ka­tonailag avatkozzék be a boszniai válságba. A Reuternek adott interjú­jában fenyegetőleg jegyezte meg, hogy „mind London­ban, mind Washingtonban él­nek szerbek”, és ha támadás érné a boszniai szerb területe­ket, nem váratna magára a megtorlás. „Nekik (a Nyugat­nak) nincs annyi fegyverük, hogy egycsapásra megsemmi­sítsenek 50 ezer szerbet, ám egy szerb egy szál gyufával is hatalmas károkat tud okoz­ni.” Oroszország tiltakozása dacára s Védelem alatt Észtország Őrhajók a Dunán? Várhatóan a hét közepén, a Nyugat-európai Unió (NYEU) római, miniszteri szintű ülése alkalmával írják alá azt az úgynevezett Egyet­értési Memorandumot, amely rendelkezik a NYEU őrhajói­nak telepítéséről a Duna ma­gyarországi szakaszára — kö­zölte hétfőn Herman János külügyi szóvivő az MTI ér­deklődésére. Észtország számára véde­lem a múlt héten elnyert eu- rópa tanácsi tagság — nyi­latkozott Strasboúrgból ha­zatérve Trivimi Velliste észt külügyminiszter. Észt­ország — Oroszország tilta­kozása dacára — Litvániá­val és Szlovéniával együtt pénteken lett az ET tagja. Velliste szerint országa az új státusának köszönhe­tően — a jövőben magabiz­tosabban szegülhet szembe az őt érő igaztalan vádak­kal. — A jövőben, ha vala­mely ország megalapozat­lanul vádol bennünket, már nem kell erre komo­lyabb figyelmet fordíta nunk. Nyugodtan foglal kozhatunk tovább minden napi feladatainkkal — je lentette ki az észt külügy miniszter, azokra a moszk vai vádakra utalva, ame lyek az emberi jogok meg sértése ürügyén érik a bal ti államot. HISTÓRIA Fegyveremet kagánomnak ajánlom Kalocsa környéki rovásemlék A múzeumi világnap alkalmából e helyen közöljük a ha- moszkvai rovásírás-szakértő zai régészet és kultúrtörténet egyik különösen érdekes tárgyi emlékének ismertetését, amelyet a honfoglalás­kor ismert kutatója írt. A Magyar Nemzeti Múzeum restaurátor-műhelyében lap­pangó honfoglalás kori nyíl- tegez szarvasagancsból hasí­tott és faragott töredékes csontburkolatairól csaknem négy évtized múltával derült ki, hogy azok Kalocsa köz­vetlen környékéről, a köz­igazgatásilag ma Homok- mégyhéz tartozó Halom tele­pülés honfoglaló-temetőjé­ből valók. Az ottani hatodik sírt Komáromy József kecs­keméti múzeumigazgató még 1952-ben tárta fel. E sír­ban 30-35 éves harcos nyu­godott. Koponyáján felismer­hetőek a turanid vonások, márpedig ez a fajtajegy a Kárpát-medencében egyedül honfoglalóinkra jellemző (e típus a temetőben túlsúlyban van!), tehát semmiképp nem lehetett az ugyanezen halom másik oldalára temetkező, to­vábbra is helyben élő avar közösség leszármazottja; kö­vetkezésképp írástudomá­nyát sem örökölhette tőlük. Mindezt azért szükséges le­szögezni, mert a tegez egyik hosszanti oldallécén rovásje­leket fedeztünk fel, amelye­ket maga a tegez tulajdonosa rótt a tárgyra. Mindeddig ez az egyetlen kétségtelenül hi­teles emléke a korai magyar rovásírásnak, amely még a honfogalalást közvetlenül kö­vető időből, feltehetően a X. század első feléből való. En­nek megfelelően ez az írás jellegében el is tér az avar korszakból ránk maradt ro­kon daraboktól. A X. századi felirat a szak­értők többségének vélemé­nye szerit — a várakozások ellenére — a török nyelvből fejthető meg, s nem a finn­ugor eredetű magyarból. Ed­dig két kutató tett kísérletet olvasatára. Vékony Gábor szerint egy varázsigét rótt a vitéz a tegezére, amely török­ből magyarra átültetve vala­hogy ekként hangzana: „tíz­nyilas (vagyis inkább soknyi­las — D. I.) tegezzel győzz!”. Értelmezésével szemben mind a nyelvész, mind a régész kutatók oldalá­ról kételyek merültek fel. A kopott és használat közben alaposan össze is karcoló­dott csont rovásjeleinek le­jegyzése természetszerűen vitatható, mint mindenkinél, aki az ügyben megnyilatko­zott. A felirat csattanós felol­dását viszont az teszi bizony­talanná, hogy a több töredék­ből összeragasztott csonton a jelek sora láthatóan folyta­tódhatott: még a fényképe­ken is kivehető, hogy más­képp kezelt (fakultabb) csontdarabon a másféle resta­urátori beavatkozás lemarta a rovásjegyek egy részét, te­hát a szöveg nem „lezárt”. E körülményre ügyelve, D. D. Vasiljev, a neves és turkológus mértéktartób- ban nyilatkozott. A felirat maradványából csupán egyet­len szót betűzött ki, amely tö­rökből magyarra fordítva esetleg „kagánomnak” értel­mű lehet. D, D. Vasiljev óva­tos gondolatsorát azóta to­vábbfűztem, s a kiváló orosz kutatótól értesültem arról, hogy a megfejtett szó — Radloff és Malov adatgyűjté­seivel összhangban — egy türk-török szólásformula ré­sze lehet. Olyasmi pl., hogy „fegyveremet kagánomnak (teljesebb változata szerint: Tengri-nek, a türkök legfőbb istenéségének, meg birodal­mamnak és kagánomnak) ajánlom”, vagy őket, vagyis a türkök-kazárok Égistenét, meg földi helytartóját, a ka- gánt szolgálom. Ez olyan le­csupaszított változatban is megjelenhetett, hogy „kagá­nomnak”, jelezvén, hogy az illető neki áldozza fegyve­rét, minden erejét, harckész­ségét, amelynek végére az­tán oda is biggyesztette alá­írását jelentő tamgáját, hű­ségfogadalma jeléül. Vitathatatlanul izgalmas feltevés, ha ez a török kör­nyezetben állandósult szófor­dulat volt valóban a tegezre karcolva, hiszen maga Kalo­csa környéke Árpád nagyfe­jedelem és leszármazottai, valamint későbbi — hatalom­ba került — utódai összejö­veteleinek színteréül szol­gált. Halom település pedig igazolhatóan királyi udvar­hely (curbs) volt, illetve azt Me dar-interjú a Der Spiegelben A második világháború is így kezdődött Egész Európa lángba borul­na, ha sor kerülne a határok etnikai elvek alapján történő eltolására — mondta Vladi­mír Meciar szlovák miniszter- elnök a hamburgi Der Spie­gel tegnapi számában. „Jugo­szlávia intő jel számunkra, de mások számára is. Ameny- nyiben elfogadjuk azt a mo­dellt, hogy autonóm területi egységek jönnek létre ott, ahol a mindenkori állam ki­sebbsége a többséget alkotja, kinyitjuk Pandora szelencé­jét, a konfliktusok újabb for­dulóját nyitjuk meg Európá­ban. A második világháború is így kezdődött” — közölte Meciar a német hetilap mun­katársainak arra a kérdésére­megjegyzésére, hogy „a kér­dés az: szabad-e a határokat erőszakkal megváltoztatni. Ezt teszik a szerbek.»Talán hamarosan a magyarok is ha­sonló igényeket támasztanak a magyar települési vidékek­re Szlovákia déli részén?” Meciart az interjú készítői „hivatásos optimistának” ne­vezték, aki a harmincas évek szlovákiai recesszióját is „alulmúló” gazdasági hanyat­lás ellenére derűlátóan ítélte meg országa jövőjét. Minden­esetre az olajcsapok elzárásá­val fenyegette meg Prágát, amennyiben a vagyonfelosz­tás kérdésében nem jutnak Szlovákiának tetsző megol­dásra. NATO-vendég hazánkban Tegnap hazánkba érkezett a NATO főtitkárhelyettese. Ro­bin Beard-öl Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára hív­ta meg háromnapos hivatalos látogatásra — tájékoztatta az MTI-t a HM sajtóosztálya. A vendég tárgyalásokat folytat Turján Sándorral, a HM helyettes államtitkárával a védelmi költségvetés és a beszerzési programok tervezé­sének kérdéseiről! Robin Beard találkozik Lő- rincz Kálmán vezérezredes­sel, a Magyar Honvédség pa­rancsnokával is. megelőzően fejedelmi udvar lehetett. D. D. Vasiljev olva­sata arra a feltevésre késztet bennünket, hogy a görögül „megasz archón"-w&k, lati­nul „magnus senior”-nak ne­vezett, és a magyarul feltehe­tően „nagy úrnak" ■ hangzó nagyfejedelmi méltóságot (a „fejedelem” szavunk ugyan­is történeti műszó) törökül is nevén nevezzük, amely ná­lunk is aligha lehetett más, mint az avar, kazár, bolgár és a kijevi Rus’ udvar kör­nyezetéből jól ismert „ka- gán”, hiszen mindenféle ke­leti és nyugati forrás úgy tud­ja, hogy ez a titulus megillet­te a kijevi nagyfejedelmet („velikij knaz’”-t) is. Törö­kül nyilván kagánnak, vagy­is a »kánok kánjának« szólí­tották a magyarságnak a ka­zár kötelékből kivált szakrá­lis fejedelmét (a kündüt) is, majd utóbb az egyeduralko­dóvá vált Árpádot és mind­azokat, akik a fejedelmi szék­ben a családból követték, egészen a keresztény idők beköszöntéig. A rovásfelirat egyetlen kiböngészhető sza­va így cseng össze a történe­ti kútfőkből (Györffy György) már korábban sej­tett tényekkel. Dienes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom