Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS IS.. KEDD 3 A minőség dilemmája A hetek óta tartó alapítványi viták során sok szó esik a Duna Tv-röl, amelynek adásait ma már kiváló minő­ségben sugározzák szerte a Kárpát-medencében, tehát a hazától elszakított magyarlakta részen is. Némikép­pen ezzel függ össze, hogy öt erdélyi város több vezető' egyházi személyisége levélben fordult a magyar kor­mányfőhöz, amelyben egyrészt arról az osztatlan örö­mükről számolnak be, amellyel tudomásul vették a Duna Tv beindulását, másrészt megdöbbenésükről és aggodalmukról annak hallatán, hogy „bizonyos ma­gyarországi csoportok"az adások megszüntetését szor­galmazzák. Az erdélyi egyházi vezetőik tehát áldásos­nak tartják e magyar nyelvű műsorok sugárzását. Ugyanakkor egy magyarországi szerzőpáros nemrégi­ben egy szociográfiai munkát jelentetett meg, amely­ben az erdélyi, a csallóközi és a dunántúli magyarok olvasási szokásait vizsgálták. Felmérésükből kitűnik, hogy az olcsó és értéktelen lektűrök, illetve a magyar és a világirodalom klasszikusainak népszerűsége és ol­vasottsága a Dunántúlon és Erdélyben épp fordított aráríyú — a dunántúliak rovására. Egy ilyen ténysze­rű megállapítást persze értelmezni is kell. A tényt, hogy az erdélyi magyarság több időt fordít a rangos irodalom olvasására, a szerzőik a reprimációs politikai gyakorlaton túl a magyar nyelvű televíziózás hiányá­val magyarázzák. Mindez úgy is értelmezhető, hogy a televízió aggasztóan sok időt von el az olvasásra szánt időből, és persze úgy is, hogy hatására megszűnik az értékek iránti érdeklődés. Ebből az aspektusból nézve tehát félő, hogy a televízió kiüti az emberek kezéből a könyvet, mégpedig azt, amivel nemzeti tartását építet­te s tartotta karban. A tanulmány ugyanis a kérdés vizsgálatára is kitér, s összefüggésbe hozza az olvas­mányok minőségét, a nemzeti érzés minőségével, a sa­játosság megőrzésével. Az erdélyiek tehát miként az egyházi vezetők tolmá­csolják, örülnének a Duna Tv adásainak. „Bizonyos magyarországi csoportok",nagy egyetértésben a szom­szédos ország politikai vezetésével az adások megszün­tetését szorgalmazzák. Ugyancsak az adások ellen ér­vel — nagyon áttételesen és általánosan ugyan —, az említett tanulmány is. És itt bukik fel a dilemma: ha műsort szórunk Érdélybe, úgy lassan olcsó lektűrök olvasóivá, s fokozatosan gyenge minőségű magyarok­ká tesszük őket, ugyanakkor az ottani magyarság igényli e műsorok szórását. Mitévőik legyünk hát? A dilemmát az egyházi vezetők levele oldja fel. Utolsó mondatában így fogalmaz: „Tisztelettel kérjük a Duna Tv további adásait, és merjük remélni, hogy azok a jövőben is következetesen magas erkölcsi felfo­gást fognak képviselni." Ilyesféle képviseletet várna el a honi magyarság is televíziójától. Paizs Tibor MDF-frakcióülés A vitákat minél hamarabb rendezni kell frakció elnöksége múlt csütör­nyitott iskolarendszer Az MDF-frakció szokásos hétfő délelőtti ülésén megtár­gyalták az Országgyűlés nyá­ri szünetéig tervezett törvény- alkotási programot, amely­nek során a frakció több mint húsz törvény elfogadását tűz­te ki célul — mondta az ülés után Salamon László. A leg­fontosabbnak a képviselők a közoktatási, a felsőoktatási, a szakképzési — lehetőség sze­rint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló — tör­vényt, a lakástörvényt, a nem­zeti kisebbségekről szóló, va­lamint az előkészületben lévő földtörvényt tartják. Az ülésen Elek István, a nemzeti liberálisok vezéralak­ja bejelentette: nem kívánja kedden a frakcióülésen önálló napirendi pontként előterjesz­teni javaslatát Csutka István és Zacsek Gyula kizárásáról. Ehelyett megvárja a képviselő- csoport vitáját és állásfoglalá­sát a fegyelmi kérdésekről, va­lamint a frakció működésével kapcsolatban. Ezt a vitát a tök esti ülésén határozta el, es várja a képviselők írásos ja­vaslatait, indítványait. A beje­lentés nyomán mégis többen felvetették, hogy a kizárások­ról minél hamarabb döntsön a frakció, de —- mint Salamon László mondta — ez a kérdés nem szerepelt a tegnapi frak­cióülés napirendjén, ezért a képviselők nem is foglalkoz­tak behatóbban vele. A politi­kus az MTI kérdésére nem kí­vánt pontos időpontot megje­lölni a fegyelmi kérdések lezá­rásával kapcsolatban, csak any- nyit hangsúlyozott: ezeket a kérdéseket minél hamarabb rendezni kell. A frakció ezenkívül szemé­lyi kérdésekről is döntött, így Kulin Sándort javasolja az Országgyűlés Szociális, Egészségügyi és Családvédel­mi Bizottságán belül működő egészségügyi albizottság el­nökéül, mivel Pokorny End­re. az eddigi elnök nemrégi­ben frakcióigazgató lett. Parlamenti napló Sokszínű és Szabó Iván pénnzügyminiszter napirend előtt számolt be az Or­szággyűlésnek a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és más nemzetközi szervezetek­kel folytatott tárgyalásairól és az ezek alapján kidolgozott gaz­dasági programról. Bejelentet­te, hogy az elkövetkező hetek­ben egy gazdasági csomagter­vet nyújt be a kormány a parla­mentnek, amelyben a központi alapelv a gazdasági növekedés segítése lesz. Ennek érdekében módosítani kell az idei költség- vetést, amelynek hiánya a terve­zett 185 milliárd forint helyett, a kormány javaslata szerint 215 milliárd forint lesz. Az 1994-es költségvetésben szin­tén ekkora hiánnyal számolnak majd. A bevételnövelés érdeké­ben emelni szándékoznak az áfa alsó kulcsát és módosítják az szja-törvényt is. A befekteté­sösztönző intézkedések között pedig 40-ről 38 százalékra kí­vánják csökkenteni a társasági adó mértékét. A növekedést ösztönző politika forrásait úgy kívánják előteremteni, hogy a leszakadó rétegek terhelése ne növekedjen és ne gyorsuljon a középrétegek lecsúszásának fo­lyamata, miközben a gazdago­dó rétegek időlegesen nagyobb terheket vállaljanak magukra. A parlament plenáris ülésén megkezdte a közoktatásról szó­Várhatóan néhány hónapon be­lül végleges formát ölt, és kor­mányprogrammá válik „A ma­gyar népegészségügy prioritá­sai az ezredfordulóig” című munkaanyag, amelyet az Álla­mi Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat (ANTSZ) ké­szített el a Népjóléti Minisztéri­um felkérésére. Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára el­mondta: az ÁNTSZ által készí­tett tervezet a hatékony egész­ségmegőrzést, a születéskor várható élettartam és a beteg­ségmentes életévek növelését tűzte ki célul. Szemben az 1988-as egészségvédelmi prog­rammal, nem csupán az egyén felelősségét hangsúlyozza, de elismeri a társadalmi, a szoci­ális, valamint az embert körül­vevő környezet szerepét, an­nak minőségét is. Ezért a prog­ram megvalósításához nélkü­lözhetetlen a tárcák szoros A honfoglalási évfordulóhoz és a világkiállításhoz kötődő rendezvények világméretű nép­szerűsítésére rendkívüli propa­gandakampányt szervez 1995-ben az Országos Idegen- forgalmi Hivatal — mondta Téglássy Tamás államtitkár, az OIH elnöke tegnap Budapes­ten, a turizmus fejlesztésével foglalkozó fórumon. A tanács­kozást az Idegenforgalmi Dol­gozók Szakszervezete rendez­te. Az OIH azt is szeretné, ha már az 1994-es költségvetés­Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter expozéjá­ban hangsúlyozta, hogy ezzel korszakos jelentőségű törvény­kezéshez érkeztünk. A követke­ző hetekben ugyanis egymás­után kerül tárgyalásra a Ház­ban a közoktatási, a szakoktatá­si, a felsőoktatási, valamint a Magyar Tudományos Akadé­miáról szóló törvényjavaslat. A közelmúltban pedig — utalt rá a miniszter — törvény született az Országos Kutatási Alapról és a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapról. így te­hát a magyar oktatásügy a tudo­mány és a kutatás szférájának átfogó újraszabályozásáról van szó — hangsúlyozta Mádl Fe­renc. A miniszter rámutatott, hogy bár az anyagi, pénzügyi erő az iskolaügyben és az okta­tásban kevés, ám ezt kiegészíti a pedagógusok, a kutatók áldo­zatos munkája, és nemzetközi összehasonlítást is kiálló szak­mai felkészültsége. A közoktatási törvényjavas­lat fő céljai között említette a nevelési, műveltségi színvonal általános emelését; oktatási­rendszerünk olyan átalakítását és fejlesztését, amely kifejezi új alkotmányos, kulturális és eszmei értékrendünket, nemze­ti hagyományaink és új európai­ságunk lényegét, nemzetközi egyezményekben is vállalt kö­telezettségeinket; az önkor­együttműködése, közös a fele­lősségük is — mutatott rá az ál­lamtitkár. Kertai Pál országos tisztifőorvos hozzátette: a mun­kát olyan társadalmi-gazdasági környezetben kell megkezde­ni, amely nemhogy segítené, de éppen ellene hat az egész­ségmegőrzésnek. A terv ki­munkálói ennek ellenére biza­kodóak, és hisznek abban, hogy a program segítségével az ezredfordulóra 10 százalék­kal csökkenthető a szív-érrend­szeri és a daganatos betegsé­gek aránya, és legalább 20 szá­zalékkal kevesebben halnak meg idő előtt idült légúti meg­betegedésekben, valamint máj­zsugorban. Ennek érdekében a program különös hangsúlyt fektet az orvostovábbképzés színvonalának emelésére, egy országos szintű információs program megteremtésére, az egészséges táplálkozás népsze­rűsítésére, valamint a dohány­ben súlyuknak megfelelően sze­repelnének az idegenforgalom igényei, hiszen a terület meghá­lálja a gondoskodást: a turiz­musból származó valutabevéte­lek rövid idő alatt megdupláz- hatóak lennének — mondta az államtitkár. A fórum résztvevői — ide­genforgalmi szakemberek és vezetők — kifejtették azt a vé­leményüket, hogy mind az or­szágos méretű propagandában, mind az infrastrukturális fej­lesztésben és a turisztikai okta­mányzatiság, a korszerű irányí­tás érvényesítését, a sokszínű és nyitott iskolaszerkezet kiala­kítását. A törvényjavaslat elvei­ről szólva Mádl Ferenc kiemel­te a tanszabadság és a tanítás szabadságának elvét, a tízéves tankötelezettséget, az intézmé­nyalapítás szabadságát, a helyi önkormányzatok és az állam ál­talános iskolafenntartó kötele­zettségét, a közoktatásnak a tör­vényjavaslatban meghatározott ingyenességét, a világnézeti és válásszabadság tiszteletét, a tü­relmet a másság természetes el­ismerését. A törvényavaslat főbb intéz­ményei közül a közoktatás in­tézményeiről, és az iskolarend­szerről szólva a miniszter fon­tosnak nevezte iskolarendsze­rünk sokszínűségét, nyitott és átjárható jellegét. Ez azt jelenti — ismertette a szaktárca veze­tője —, hogy az általános mű­veltséget megalapozó kötelező általános iskola tíz évfolyamos­sá válik, amelyből az 5., a 7. és 9. évfolyamtól kezdődően egy­aránt át lehet lépni a nyolc, hat, illetve négy éfvolyamos gimná­ziumba vagy szakközépiskolá­ba. Befejezésül hangsúlyozta: a törvényjavaslatnak a gyermeke­ket, egy jobb, műveltebb gene­rációt kell szolgálnia. A képvi­selők az általános vitát a keddi ülésnapon kezdik meg. szer-ellenes küzdelemre. Ezek az elvek — mutatott rá Kertai Pál — valószínűleg nem isme­retlenek, hiszen már több egészségvédelmi program cél­jai között is szerepelnek. Most azonban minden eddiginél na­gyobb esély van a megvalósít­hatóságra, mert nemcsak a ter­vek, de a realizálásukhoz szük­séges anyagi források 80 száza­léka is rendelkezésre áll — egyrészt a tárca költségvetésé­ből, másrészt a Világbank nem­régiben aláírt hitelnyújtása ré­vén. A program sikerét nem szabad a mindenkori költségve­tési kondíciótól függővé tenni. A szaktárca éppen ezért a kö­zeljövőben a kormány elé ter­jeszti az egészségügyi alapról szóló törvényjavaslatot, amely­ben az élvezeti cikkek lineáris adójából biztosítanák a prog­ramhoz szükséges független pénzügyi forrást. tásszervezésben feltétlenül szükség van az állam fokozot­tabb részvételére. Az idegenfor­galmi hivatalok átalakulásával kapcsolatban a szakszervezeti vezetők véleménye az volt, hogy a folyamatnak szabályo­zottan, egységes elvek szerint kell történnie. Mindezt sürgeti az a tény, hogy bár tavaly már húszmillió turista fordult meg Magyarországon, számos jel utal arra, hogy a turistákért folytatott küzdelem Kelet-Euró- pában is egyre keményebb lesz. Boross Péter munkába állt Egyhetes betegszabadsága után Boross Péter belügymi- niszter.tegnap újra munkába állt. Mint ismeretes, a minisz­ter május 8-án autóbalesetet szenvedett, s ennek következ­tében kellett kényszerpihenőt tartania. Betegállományának idején telefonon, táviratban, levélben az egész országból és külföldről sokan érdeklőd­tek hogyléte felől, s kívántak mielőbbi gyógyulást. Boross Péter köszönetét fe­jezi ki az érdeklődőknek meg­különböztetett figyelmükért és jókívánságaikért — tudat­ta az MTI-vel a Belügymi­nisztérium Sajtófőosztálya. Mennyit hoz Frici? E hasábon nem először teszek említést a Kurír című lap ízléstelen meg­jegyzéseiről. Most abból az alkalomból kénysze­rülök rá, hogy a televí­zió megkezdi a Frici cí­mű, vállalkozóknak szó­ló oktatófilm sugárzá­sát. A filmet a Lakitelek Alapítvány, azaz Lezsák Sándor szorgalmazta, s finanszírozta, hiszen saj­nálatos módon rá ma­radt az a feladat Ma­gyarországon, amelyet például Angliában Mar- gareth Thatcher privati­zációs programja beindí­tásakor az ottani nemze­ti televízió, azaz az ál­lam vállalt föl. A Kurír munkatársa ennek kap­csán természetesen fölve­ti a kérdést: Lezsák Sán­dor ezáltal pluszjövede­lemhez jut, mert hogy a tévé nyilvánvalóan fizet­ni fog a Eridért. A kér­dés felvetésén nem kell csodálkozni, hiszen ab­ban a körben, ahol a Ku­rír, pontosabban annak munkatársai otthonosan mozognak, ott ugyan­csak nagy szerepe van a pénznek, sőt tán nem já­rok messze az igazság­tól, ha kijelentem: ott a pénznek van egyedül iga­zán nagy szerepe. Le­zsák Sándor elmondja, hogy a Lakitelek Alapít­vány ezt a filmet minden ellenszolgáltatás nélkül készítette el, vagyis ezért ő pluszjövedelemre nem számít. Minden bizony­nyal ügy távozott tőle a Kurír riportere, hogy te­nyerébe kuncogott: ezek milyen őrültek, . hogy nem szakítanak le millió­kat akkor, amikor azt nyugodtan megtehet­nék. A feltételezés nyil­ván jogos, hiszen ki ne tudná, a televízió talán első igazi nagy botránya az volt, hogy a jó Isten se tudta nyomon követ­ni, vajon kiknél vannak a televízió tulajdonában lévő egészen jó minősé­gű személyautók. A Ku­rír cikkét elolvasva jó magyar mondás jut az ember eszébe.: „Ki mint él, úgy ítél.” (Vödrös) ló törvényjavaslat targyalasat. Népegészségügyi program A környezet szerepe is döntóí zás-, az alkohol- és a kábító­Húszmillió turista A bevétel megduplázható

Next

/
Oldalképek
Tartalom