Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 17.. HÉTFŐ 5 Az erősebb cinizmusa Pécelen? Ha nem tetszik, forduljon bírósághoz A Pest Megyei Gazdakörök Szövetségében adták kezembe a most teljes terjedelmé­ben mellékelt levelet azzal a kéréssel; nyerjen nyilvánosságot, mit engednek meg ma­guknak a volt gazdasági hatalom mai képviselői? Elöljáróban tehát közreadom, ol­vassák el önök is. Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Bizottságának Budapest, Kossuth tér 11. Tárgy: Kárpótlásra kijelölt földalapok hasz­nosítási szerződésének szabotázs-jellegű megszegése Tisztelt Cím! Kárpótlásra jogosultként éltem a törvény adta lehetőséggel és a Monori Állami Gazda­sági péceli földjeinek kárpótlásra jelölt 4. táblájából testvéreimmel együtt 41,2 ha-nyit 1 éves művelésre bérbe vettem azzal, hogy segítsem én is a kátyúból kikecmeregni az esetleg segítségre szoruló, megtorpant őszi ’ vetési szükségességet. Az említett területből, a 094 hrsz-ú táblából mintegy 10 ha területű őszi búzát 1993. ápri­lis 24-én éjjel kiszántott, ill. kitárcsázott a Monori Állami Gazdaság traktorosa. Ennek a táblának közelében, a 4. tábla 101/1 hrsz-ú, 4,9 ha területű őszi búzavetés most van pusztulóban a tavalyi vegyszer- használat szándékos elhallgatása miatt. Ta­valy kukorica volt benne. A 4. tábla 101/3/A hrsz-ú 4,45 ha területű tavaszi árpa ugyan­csak vegyszer használata miatt, pusztulófél­ben van. Nagyon nehezen jutottunk el odáig és rendkívüli áldozatot igényelt valahányunk- tól fenti újrakezdési szándékunk és különbö­ző mértékű idegen tőkét, illetve vetőmagot kellett használnunk. Ezekkel a kölcsönökkel meg vagyunk terhelve. A Monori Állami Gazdaság péceli vezetői megtagadják az oko­zott kár megtérítését, noha első felelősségre vonásuk alkalmával ígéretet tettek főnökük által szignált, írásos ajánlattételre a kárunk rendezésére vonatkozóan. Elhittük, hogy az éjszakai kitárcsázás fatá­lis tévedés és a saját vetésükből természet­ben segítenek ki minket, hogy a visszaszol­gáltatandó vetőmagokat a kölcsönadónak meg tudjuk adni. A mai napra ígért írásos ajánlat helyett egy tanú jelenlétében szóban közölte velem az állami gazdaság megbízottja, hogy fordul­junk a bírósághoz, és ha az kb. 2 év múlva dönt, akkor majd valami lehetséges lesz. Az erősebbnek a gyöngébbel szembeni irónia mellett elsősorban az jutott eszem­be, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseihez fordulunk segítségért, mert ne csak a velünk szembeni jogtalanság nyerje el méltó büntetését, hanem kapjon nyilvánosságot és ítéltessen el az a vakme­rő, becstelen eljárás, ami a magyar kenyér- gabonával történt. Mi komolyan vettük azt a felhívást, hogy vessen mindenki, aki csak bír vagy tud őszi búzát, hogy biztonsággal elég legyen leendő kenyerünk és létezik közöttünk olyan állami gazdasági szakember, aki merészel valahá- nvunk szemébe nevetni, mert biztosnak véli azon titkos szövetség erejét, amely mindany- nyiunk szégyenére büntetlenül hagyja eljárá­sukat. Nem dramatizálom a velünk történteket, de ezt nem hagyhatja elítélés nélkül a ma­gyar, józanul és tisztességesen gondolkozó gazdatársadalom. Utólag még idézem az írásos szerződé­sünk 5. pontját: „A bérbeadó tájékoztatja a bérlőt a termőföld eddigi vegyszeres kezelé­séről.” Bízom abban, hogy a megszólított magyar gazdatársadalom velem tart a fent vázoltak helyretevésében. Pécel, 1993. május 5. Tisztelettel: Duliskovich Attila nyugalmazott agrármérnök A mezőgazdaságban sok-sok megpróbáltatás, becsapás, kifosztás után nehezebben indult meg a vállalkozás. Nemzedé­kek tűntek el a falvakból s az újrakezdéshez feltét­len szükség volt azok példájára, akik nemcsak a rossz beidegződésű kol­hoz, illetve szofhoz for­mákban tudtak gondol­kodni, de valamikor még ízlelhették a magángaz­daság örömeit is. Az olyan új életet kezdők, akik hajlandók lettek a másén, tehát bérleten in- dulni-tervezni-munkál- kodni, még kevesebben vannak, s több biztatást igényelnének. S íme a példa! Tudatos és valósá­gos károkozás történt (eddig következmények nélkül), s a panaszra fele­letként elegendő egyet­len vállrándítás,, majd in­dokként: talán két év múlva, ha lezajlik a per, várhat némi kártérítést a család. Itt tartunk, eddig jutottunk. Eddig minden pana­szosnak csaknem teljes mértékben igaza volt, akik a mezőgazdaság ki­ismerhetetlen szövevé­nyében többek között a kárpótlásban vagy á vala­mikori jogos földtulajdo­nuk visszaigénylésében és visszaszerzésében gán- csoskodást tapasztaltak. Soha ennyi jogos felleb­bezés, kérelem, igazság­keresés nem sokasodott meg, mint mostanra, ami­kor a szövetkezetek, álla­mi gazdaságok egykori vezetői, együtt a volt ta­nácsok ma is hivatalban maradt ügyintézőivel ott akadályozzák az új ki­bontakozást, ahol tehe­tik. A szóban forgó me­gyei példa azonban már több mint akadékosko­dás. Ebben tudatos lehet, hogy kitervelt károkozás és rosszindulat párban egymással a vállalkozó család tönkretételére, együtt megy végbe. Öt hektár vetés kiszántása, másik öt hektáron a szer­ződésben előírt tisztessé­ges tájékoztatás helyett a megállapodás megszegé­se arról tanúskodnak: szándékosan is akadá­lyozni kell a családgaz­dálkodásban meginduló- kat. Hozzá vehetjük ezekhez az állatfelvásár­lások területén található, ismét csak és olykor tu­datos kártételeket, de minden olyan próbálko­zást, ami a kedvét szeret­né szegni a más utat vá­lasztóknak, akik el akar­ják felejteni az álszövet­kezetek kiváltságosai ré­szére megalkotott törvé­nyeket, melyből elege lett az egész parasztság­nak teljes életére. Mert a szövetkezés is az ígére­tes indulásból, nálunk fa­lusi kiskirályossággá, zöldbárósággá alakult — tisztelet a kevés kivé­telnek -—, s mindezek rossz tapasztalatától és gyakorlatától menekülni kívánnak a sajnos még mindig bizonytalankodó kezdők. Persze, az ilyen meg­próbáltatások nyomán keserűen teszik fel a kér­dést: dehát egyáltalán le­hetséges? Fábián Gyula Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről-időre a me­gyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. CSÖMÖRI FÓRUM helyi MDF lapja KDNP melléklettel AZ EVANGÉLIKUS temp­lomban — az ökumenikus val­lásgyakorlatot erősítve — minden vasárnap reggel 9 óra­kor református istentiszteletet tart Koczó Pál kerepestarcsai lelkész — adja hírül a Csömö­ri Fórum, a helyi MDF KDNP-mellékletet is tartalma­zó lapja. CSAKNEM 1200 KUTYA van Csömörön, a kötelező, ve­szettség elleni védőoltáson azonban csak 1044 eb „jelent meg”. SZÜKSÉG VAN az ügyfél- szolgálati irodára. Egy tíz na­pig tartó felmérés szerint 134 ügyfél adott be beadványt, 195 kért tájékoztatást, 48 nyomtatványért, 45 pedig be­fizetések rendezéséért kereste fel a hivatalt. DEMOKRATA l ISV JÓVÁHAGYTA az idei költségvetését a veresegyházi képviselő testület — olvasha­tó az MDF veresegyházi cso­portjának politikai és kulturá­lis lapjában. Az előző évihez hasonlóan ebben is olyan bi­zonytalan bevételek szerepel­nek, mint a kutya vacsorája. Ezt könnyű bizonyítani — írja továbbiakban a lap —, hisz önkormányzatunk tavaly nem tudott törleszteni 70 mil­lió forint hitelt. Ez a makran- cosság újabb 11 millió forint kamatfizetési kötelezettséggel jár, ha év közepén sikerül a törlesztés. Ha nem, akkor a 11 millió kamat csak több le­het. Mindez egyenes követ­kezménye a korábbi meggon­dolatlan és mostani kényszer- helyzetből adódó testületi dön­téseknek. Felelős: Pásztor Béla polgármester és csak má­sodsorban a magát mindenre rászedni hagyó, magát nem óvó képviselő-testület. A KÖZSÉGHÁZI dolgo­zók az idén és a továbbiakban évente 30 ezer forint ruházati költségtérítést kapnak az ön- kormányzattól, hogy az állam­polgárt illendő öltözékben fo­gadják. mázzá e terület budaörsi ösz- szeköttetésének javítását. Reg­gelente a 6,55-ös járat közle­kedhet Budaörsön keresztül Budapestre, délután visszafe­lé vagy a 13,55-ös, vagy a 15.05-ös, vagy a 16.15-ös. Jó lenne, ha ezek a járatok a vas­útállomás érintésével a Scha- chermayer Áruház előtti meg­állóban is megállnának. Mind­ezekről kérik az utazóközön­ség véleményét, amelyet az ügyfélszolgálati irodában kö­zölhetnek. ÖSSZEGEZTÉK az őszi ál­lategészségügyi felmérés ada­tait. Biatorbágyon nyolc ud­varban 60 szarvasmarhát, ezen belül 34 tehenet; 347 ud­varban 1345 sertést, ezen be­lül 21 vemhes kocát számlál­tak össze. Öt lótartó udvarban 10 lóra leltek, 34 méhészet­ben pedig 1111 méhcsaládot számláltak össze. MÉLY RÉSZVÉTTEL em­lékezett meg a Biatorbágyi Krónika Juhász Gyuláról, az Országos Széchényi Könyv­tár főigazgatójáról, elhunyta alkalmából. Juhász Gyula 1930-ban Bián született és ott végezte elemi iskoláit is. SÍ * MAGY AR FÓRUM Pf CHI S/H’veZeTENEK közelíti u közlemény. Á városnak a hi­vatalos műemlékjegyzék sze­rint 80 védett épülete, objektu­ma van. A belváros a nemzeti örökség része, védelem alatt áll. E védelemhez ajánlja fel segítségét az új lapon keresz­tül az érdekvédelmi egyesü­let. A város vezetőihez írott le­velükben jelzik az egyesület tagjai, hogy készek az önkor­mányzat különböző testületéi­ben is részt venni, önzetlenül. I PÉCELI EGYMÁST 8EGIT0 EC1E8ULET TÁJÉKOZTATÓJA KIM tUHALIS ÉS KÖZÉLETI FOLYÓIRAT GYÖNGYI FERENC törzs- zászlós lett Pest megye leg­népszerűbb rendőre, s vele ké­szített interjút a lap. Tavaly egy nyugalmazott rendőr alez­redes hozott létre alapítványt e cím adományozására, s ezt az idén Gyöngyi Ferenc és egy érdi kollégája kapta meg. MDF ^ PÉCEL ■frHiMte­A BIATORBAGYI és az etyeki önkormányzat szorgal­SZAZHAT ES FÉLMIL­LIÓ forintot fordít — tervei szerint — az idén a község fejlesztésére a helyi önkor­mányzat. A Hírnök, az MDF péceli szervezetének közéleti lapja részletezi az idei fejlesz­tési programot. Mi kiemeljük ebből, hogy a Kálvin téri hősi emlékmű felújítására csak­nem félmillió forintot szán­nak a péceliek. szentendrei *****& e POLGÁR* EGYÉSÜLETEK ÉS TÁR8ASÁGOK LAPJA SZENTENDREI POLGÁR címmel új lap mutatványszá­ma került az olvasókhoz; kiad­ja a Szentendrei Érdekvédel­mi Egyesület. SZENTENDRE belvárosá­nak nagy részét műemléki je­lentőségű területté nyilvánítot­ta 1972-ben egy miniszteri SZENTENDRE város kép- viselő-testülete megalkotta a zaj elleni védelemről szóló rendeletét, amely május else­jétől lépett hatályba — adja hírül a másik helyi lap, amely a polgármesteri hivatal kiadá­sában jelenik meg. A rendelet a többi között fokozottan vé­dett területeket határoz meg, ilyen a VII. és a VIII. építési övezetbe sorolt rész, a Pap­sziget, a belterületi patakok és a velük közvetlenül hatá­rolt közterületek. ENYEDI TIBOR alezredes­sel. az új városi rendőrkapi­tánnyal közöl beszélgetést a Szentendre és Vidéke. A kapi­tány polgárbarát, önkormány­zatbarát rendőrség kialakítá­sát ígéri, amely testületben a nyelvtudás is alapvető köve­telmény. NEM IGAZÁN sikerült az idén a Szentendrei Tavaszi Napok rendezvénysorozata, nagyon vegyes volt a progra­mok látogatottsága és hangu­lata. A lap írásából kiderül, hogy jövőre alaposan át kell gondolni a meglehetősen nagy kulturális vállalkozást, s a programokat az igényekhez kell megválogatni. Új Szentendrei tHíríap ni. évfolyam 8. szám Áia: 15 Fi NYOLC SZÁZALÉKOS volt április elején Szentendre vonzáskörzetében a munka- nélküliség, nagyjából kétsze­rese a tavaly júniusinak. Az arány a szigeti településeken az átlagosnál valamivel maga­sabb, Szentendrén pedig 7 szá­zalékos volt. Ugyanakkor a szentendrei irodán fele annyi bejelentett üres álláshelyet tar­tottak nyilván, mint az év ele­jén. Elsősorban szakmunkáso­kat keresnek ezen a környé­ken. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesztő­it, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunk­hoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írá­saikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom