Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 4., KEDD 5 Még egyszer a Rókus-ügyröl Tisztelt Szerkesztőség! Még Pest Megye Önkormányzatának döntése előtt eljutott hozzám annak a levélnek a másolata, amelynek alapján a Pest Megyei Hírlap mellett országos napilapok is írtak arról, hogy magát egyelőre megnevezni nem kívánó külföldi beruházási társaság meg kívánja vásárolni a Rókus Kórházat azzal a valószínűsíthető céllal, hogy annak helyén bevásárlóközpontot létesítsen. Én magam az ajánlatot nemcsak abszurdnak, hanem — a levél tartalmának és formulájának ismeretében — a szélhámosság határát súrolóan komolytalannak tartottam. Éppen ezért kérdést kívántam intézni az Országgyűlés plenáris ülésén a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, tudván, hogy Budapest egyik legismertebb műemlékegyütteséről van szó, amelynek értékét növeli, hogy fennállása óta eredeti funkcióját tölti be. Megnyugvással vettem tudomásul, hogy Pest Megye Közgyűlése gyorsan és határozottan döntést hozott ebben a kérdésben. Éppen ezért az okafogyottá vált kérdésnek az Országgyűlés plenáris ülésén történő elhangzását már feleslegesnek tartottam, ám arra kértem Dr. Gyúrkó János környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy kérdésemre a válaszát írásban szíveskedjen megküldeni. Ez megtörtént, és annak tartalmát a jövőre nézve tanulságosnak tartom mindenki számára megismerni, akinek egyáltalán eszébe jut a Rókus Kórház bármilyen formában történő megszüntetése. Tanulságosnak tartom ízért, mert tudomásom van arról, hogy korábban is hasonlóan „megalapozott” ajánlat a kórház eredeti funkciójának megfelelő fejlesztéstől elriasztott, valóban komoly befektetőket. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter Úr válasza remélem egyszer és mindenkorra mindenki számára világossá teszi, hogy a Rókus Kórház épületegyüttese hosszabb távon is eredeti funkciójának megfelelően, kórházként fog üzemelni. I)r. Fodor István országgyűlési képviselő A miniszter válasza Dr. Fodor István képviselő' úr, a Rókus Kórház állítólagos értékesítése tárgyában felvetett kérdésére A Rókus Kórház — hírek szerinti megvételével kapcsolatosan — a Népjóléti tárcával egyeztettünk, ennek figyelembe vételével a következőkről tájékoztatom: 1993 márciusában egy magát megnevezni nem akaró beruházási csoport ajánlatot tett a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Semmelweis Kórház épületének megvételére. Az ajánlatot a Megyei Önkormányzat két bizottsága (népjóléti és gazdasági) megtárgyalta és 1993. április 2-án napirend előtt a megye közgyűlése határozatot hozott a vételi ajánlat további részletes vizsgálat és tárgyalás nélkül elutasítására. A Közgyűlés határozata úgy gondolom mindannyiunk számára megnyugtató, annál is inkább, mert a Kórház — és ezt hangsúlyoznom kell — Budapest Műemlékjegyzékében a Rókus-kápolnával együtt elsőosztályú műemlékbesorolású, védett ingatlan. A Kórház és Kápolna a közöttük eredetileg is meglévő ajtó közelmúltban történt megnyitásával napjainkban újra szerves egységet képez. A Kórház azon műemlékeink közé tartozik, mely fennállása óta megtartotta eredeti funkcióját és attól eltérő hasznosításával nem értünk egyet. A Kórház épületében az alábbi időben folyamatos korszerűsítési munkálatokat végeztek, melynek köszönhetően a szolgáltatásai országos viszonylatban is egyre színvonalasabbak, és így egyesítik a műemléki értékek megőrzését a korszerű, eredeti használattal. A megyei Vagyonátadó Bizottságtól és a Fővárosi Kerületek Földhivatalától kért felvilágosítás és iratok alapján tudomást szereztünk arról, hogy a Pest Megye Közgyűlésének elnöke a Gyulai Pál u. 2. sz. alatti Rókus Kórház épületének tulajdoni jogát kérte a Földhivatalnál Pest Megye Önkormányzatának javára bejegyeztetni. A tulajdoni lapon a műemléki védettség ténye ugyan nem került bejegyzésre, de feljegyzésre került az a tény, hogy a tulajdonjog bejegyzése folyamatban van. A bejegyzés a mai napig még nem történt meg. A Pest Megyei. Vagyonátadó Bizottság a Rókus Kórház önkormányzati tulajdonba adásával nem foglalkozott, arra vonatkozóan kérelem hozzájuk nem érkezett. így mivel a vagyonátadás az épület műemléki voltát figyelembe véve nem történt meg, az ingatlan tulajdoni jogának Pest Megye Önkormányzata javára történő bejegyeztetésére jogalap nincs. Az ingatlan vagyonátadásához, továbbá értékesítéséhez is szükséges az Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása, de ilyen irányú megkeresés Hivatalunkhoz nem érkezett. Az épület bontása műemléki szempontból nem engedélyezhető, ehhez való hozzájárulásunk fel sem merülhet. ✓ Állsz ott, mint egy cserép muskátli! Rendhagyó osztályfőnöki óra A tíz, huszonöt vagy még ennél is több éves érettségi találkozó jelentős élménynek számít, élmény a volt diáknak és nosztalgiára ad okot az egykori tanárnak. Az Ócsai Bolyai Napok alkalmával a Bolyai János Gimnázium tantestülete nyílt, rendhagyó osztályfőnöki órát tartott az Egressy Gábor Szabadidő Központ színháztermében, melyre meghívtak — az évfolyamtól függetlenül — néhány volt „bolyaist”, akik az ócsai alma materben érettségiztek s az itt kapott útravaló- val indultak el az 'életbe. Az osztály ez alkalommal a színpad volt, katedrával és padokkal. A katedránál Uhrin Sándor tanár ült, az asztalnál pedig azok, akik — egy kivételével — valamennyien a pedagógiát választották hivatásul. Az egy kivétel Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár, aki az orvosi hivatást cserélte fel egy időre a politikai pályával. Pusztai Erzsébetet gyakran látni a képernyőn egy-egy parlamenti közvetítéskor. Többnyire komoly, ha felszólal erélyes. Nos, ez alkalommal szerény kislányként válaszolgatott egykori tanárának, azzal a csöpp szorongással, ahogy az órákon diák felel a napi leckéből. —Lesz szíves elmondani, hogy lett országgyűlési képviKetten a „véndiákok” közül: Bodzsárné Kucsera Ágnes, aki nemcsak érettségi bizonyítványt, de férjet is a Bolyaiban szerzett, valamint dr. Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár, amint épp felel az osztályfőnök úr kérdéseire. selő és miként került államtitkári tisztségbe? — Őszintén szólva egyikre sem vágytam, mert szeretem a hivatásomat és szeretnek a betegeim is. Én döbbentem meg leginkább, amikor tudomásomra jutott, hogy megválasztottak képviselőnek, s ma sem tudom, annyi jó magyar orvos közül miért pont rám esett a választás, amikor népjóléti államtitkárt kerestek. Olyan ez is, mint az érettségi bizonyítványom. Fogalmam sincs, hogyan lettem eminens. hisz az első jegyem, amit az ócsai gimnáziumban kaptam, kettes volt. Pedig szerintem négyest érdemeltem volna. Később rájöttem, az alacsony osztályzattal akartak még többet kihozni belőlem. Most, utólag köszönöm a következetes szigort és az emberséget, melyből egyaránt kijutott minden diáknak. — És maga, fiam, mit kapott tőlem útravalóul? — kérdezte a tanár úr Kovácsné Molnár Arankától, a gyáli Ady-iskola igazgatójától. — Egy szellemes kérdést. Ki tetszett hívni felelni, én meg csak álltam némán a tábla előtt, pedig készültem. Akkor azt kérdezte tőlem a tanár úr: mit állsz ott, lányom, mint egy cserép muskátli?! Ez a félig tréfás, félig szigorú kérdés feloldotta bennem a szorongást, és megoldotta a nyelvemet. Hosszú tanári, pályafutásom alatt magam is sokszor , feltettem ezt a kérdést — majd mindig sikerrel. Valami kedves emléke mindenkinek van, sorban felelnek az egykori „nebulók”. Vadászná Sárközi Márta, Bakné Siklósi Katalin, Hernádiné Gon- da Mária, Bodzsárné Kucsera Ágnes, Tímár László. A tanulságos osztályfőnöki órát egy most matúrára készülő diák kérdése oldotta hangulatossá. — Tessenek elmondani azt is, hogyan lógtak a diká- kok annak idején. A válaszokból kiderült, ötletben akkor sem volt hiány, a diák akkor is túljárt a tanárok eszén. — Ti csak hiszitek, fiaim — legyint Uhrin tanár úr elnéző mosollyal. Egy-egy kópésá- gotokon vagy füllentéseteken legalább olyan jól mulattam, mint ti magatok. És annak is szívből örülük, hogy mindegyikötökből rendes ember lett. Matula Gy. Oszkár Tornaterem Törteién Törteién régóta álmodnak egy tornateremről, melynek tervei már elkészültek, s a helyet is kijelölték, de a felépítéséhez szükséges pénz még nem gyűlt össze — tudtuk meg Fehér István jegyzőtől. Jelenleg mintegy tízmillió forint áll az önkormányzat rendelkezésére, a beruházás azonban körülbelül harminckét millióba fog kerülni. A község képviselői állami céltámogatást pályáztak meg, de a parlamenti döntésre még várniuk kell. A tervek szerint a mostani piactér helyére, a József Attila úti általános iskola mellé kerülne a tornaterem, ugyanis ez esetben nem kell új fűtési rendszert kidolgozni. Az építkezést két évre ütemezték. (-y) Földet vásárol Szigetújfalu A szigetújfalui önkormányzat megvásárolja a Csepel-szigeti Szövetkezettől a falu- területén lévő volt állattartó telep«!. Erről döntött ünnep előtti ülésén a helyi képviselőtestület. A majort a szigetcsépi székhelyű szövetkezet felértékeltette, és ennek álapján négymillió forint (plusz áfa) vételárért fogják újból birtokba venni a szigetújfa- lusiak egykori területüket. A tervek szerint gépkocsiparkoló fog itt létesülni. Ez a gépkocsival rendelkező vállalkozóknak fog parkolási lehetőséget biztosítani, hogy a teherautók, buszok és nehézgépek ne zavarják a falu lakosainak nyugalmát. A testületi ülésen döntés született az iskolaigazgató megbízásáról is. Ketten nyújtották be pályázatukat az önkormányzathoz, az eddigi megbízott igazgató és a helyettese. A képviselők nehéz döntés előtt álltak, annál is inkább, mert a nevelő- testület mindkét helybeli, rátermett pedagógust alkalmasnak találta. Végül Pintérné Varga Rozáliát bízta meg a testület öt évre e feladat ellátásával. A képviselőtestület a társadalombiztosítási választásokra készülve döntött a választási szervek tagjainak és póttagjainak megválasztásáról is. Meghallgatta a művelődési ház igazgatójának éves beszámolóját, akinek saját elhatározásából benyújtott felmondását ezt követően a testület jóváhagyta. Halász Csilla Véndiákok búcsúja „Nincs a világnak még olyan csodája, mint amikor a gödöllői gazdász felül a lovára. Felül a lovára, rágyújt pipájára, az Atyaúristen is lemosolyog rája”. Ha más nem is, de ez a néhány hagyományos sor biztosan megmarad a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi karán végzett, vagy majdan végző valamennyi hallgatójának emlékezetében. A ballagási hagyományoknak talán a tanrendnél is erősebb az ereje az egyetemi váSajgó Mihály dékán a hallgatók társaságában rosban. El sem lehet képzelni, hogy az államvizsgák, a diplomaosztó előtt ne búcsúzBúcsúztatás a városháza előtt A szerző felvételei zanak el lóháton és szekéren az öreg gazdászok a várostól, így volt ez a napokban is. Elől lovagoltak a fanfáro- sok, utánuk haladtak a díszes kocsikon a gazdászok egészen a városháza előtti dísztérig. Ott Gémesi György kenyérrel és borral fogadta az életükből öt esztendőt Gödöllőn töltött hallgatókat — a hozzátartozók és a kíváncsiskodók népes tábora előtt. A Chopin zeneiskola fúvószenekara közreműködésével felejthetetlen marad az élmény mindenkiben. A hintók a főtéren viszont a jövőt sejtették, néhány év múlva — amint megújul a Grassalkovich-kas- tély — bizonyára felülhetnek majd rájuk a turisták, hogy felkeressék a város többi nevezetességét.- balázs -
