Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
1 | PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 3., HÉTFŐ 3 / Magyar Ut-fórum Dombrádon Európai Régiók Gyülése Párbeszéd és együttműködés Feltétlenül változtatni kell, nem maradhat ebben a tespedt állapotban az ország. Olyan új rendszerre van szükség 1994-ben, amelyben a népi igények teljesülhetnek. Mindezt Csutka István fogalmazta meg vasárnap Dombrádon, ahol az MDF-majálison Magyar Út-fórumot is tartottak. Csurka István hangsúlyozta: a változtatás motorjának a Magyar Útat szánják. A változtatást a gyökereknél, az alapoknál kell kezdeni. A régi hatalom továbbélését szolgáló kompromisszumokat 1994-ben meg kell szüntetni. Hozzátette: nem érzi természetesnek, hogy a mostani pártok újra csak egymás között osztják el a hatalmat. Éppen ezért — mint fogaimaEgy kalandos életű, világjáró magyarnak a nevét vette fel ez az iskola — emlékezett Für Lajos honvédelmi miniszter a fővárosi Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola hétvégi ünnepségén a névadóra. Többféle világjárója volt a XVIII. századi MagyarA perbáli citerások országnak: az egyházi rendek tagjai elsősorban Dél-Ameri- ka rejtelmes népcsoportjait keresték fel. mások — például a Rákóczi-szabadságharc bujdosó kurucai, valamint a Habsburg Birodalom tartományaiban szolgálatot teljesítő katonák — pedig kénytelenek voltak „világot látni”. A kereskedők hivatásból, a diákok tudásszomjból indultak nagy útnak, és sokan kerekedtek fel kalandvágyból, felfedezési szándéktól vezérelve is. Jelky András mint kézműves fiatal vágott neki a nagyvilágnak, tizenhat esztendős korában indult útnak,szakmát tanulni. Életútja aztán olyan lett, mint a népmesék hősének az élete, a jóság diadalát testesítette meg. Több mint Várhatóan megszűnik a budapesti vezető főrabbi cím, és az e tisztséggel járó funkciókat ideiglenesen szétosztják a budapesti rabbik között. Ám ez nem rotációs rendszert jelent — mondta Raj Tamás főrabbi a zsidó hitközségek vasárnapi tanácskozásán történtekről. Hozzátette: pénteki ülésén a rabbiság határozatban zott — lehet, hogy szükség volna újra egy nemzeti kerékasztal tárgyalássorozatra. Az is lehet, hogy egy alkotmá- nyozó nemzetgyűlést kellene választani, melyben nem csak a pártok vehetnének részt, hanem a mozgalmak, így a Magyar Út is. A politikus beszédében visz- szautasította azon vádakat, amelyek túlzott magyarkodással, kirekesztéssel és az önös érdekeK érvényre juttatásával vádolják a mozgalmat. Úgy vélte: tisztán és becsülettel nézhetnek a szemébe mindenkinek. Kifejtette: kirekesz- teni nem akarnak senkit, de senki sem kényszerítheti azt a mozgalomra, hogy mindenkit elfogadjon annak, aminek mondja magát. tói, majd. mardosni kezdte a honvágy, s hazajött —- a mondák szerint. A romantikus világjáró élete tanulság: meg kell ismerni a világot, „ide kell hozni mindazt, ami szép. jó, nemes, és amit érdemes” — mondta Für Lajos. A bajai szabólegény nemcsak szakmánkhoz kötődik, de a kalandos életű fért! merész, nagy utazásaival leányaink fantáziáját is meghódította — indokolta köszöntőjében Varró Sándorné igazgató a névváT lasztást. Az ünnepségen a szak- középiskola tanulói mellett a Perbáli Általános Iskola Cite- razenekara is fellépett. A hazaszeretetből példát mutató Jelky András életéből Mezei Szonja olvasott fel részleteket, Babits Mihály Jónás imája című versét Urbán Zsuzsa mo- nori, Ady Endre egyik versét pedig Bánkúti Melinda kere- pestarcsai diáklány mondta el. A Szülőföldemen című Petőfi- verset Kiss Zsuzsa ecseri tanulótól hallottuk. kérte a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlését, hogy — az alapszabályt módosítva — tegye lehetővé a budapesti vezető főrabbi cím megszüntethetőségét. Ez vasárnap megtörtént. A rabbiság előzetes tájékoztatása szerint 15 napon belül, pontosabban május 12-én sorra kerülő ülésén hoz végleges döntést ez ügyben. (Folytatás az I. oldalról) Jordi Pujol kifejtette, hogy a közös Európában, miközben az államok megmaradnak, az európai intézményeknek fontos feladatuk lesz, s meghatározó szerepet tölt be a régiók együttműködése. Spanyolország, de más államok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a központosítás és ezáltal az egyes régiók önállósodásának csökkentése gazdasági és kulturális hátrányokkal jár. A regionalizmus és az autonómiák szerepének növekedése kelet- és Közép-Európa fejlődését nemcsak gyorsíthatja, de hozzájárulhat a kisebbségi problémák megoldásához is. Budapest logikus választás volt a találkozó számára — mondta Pujol úr — logikus, mert Önök azok között voltak, akik elsőként ismerték fel, hogy a regionalizmus a demokrácia tényezője. A megye házán tartott sajtóértekezleten kifejtette még, hogy mind több olyan kérdés merül fel, amelynek megoldása meghaladja egy-egy ország Befejeződtek az Atilla, Isten kardja című opera stúdiófelvételei. Ebből az alkalomból Szörényi Levente, a zeneszerző, Nemeskürty István, a szövegkönyv írója, valamint a rendező, Koltay Gábor beszélgetésre hívta az újságírókat. Hogy az említettek között ült Lezsák Sándor is, különösebben nem volt feltűnő, hisz a politikus s az augusztus 20-án bemutatandó opera témája, az Atilla-mítosz nem állnak egymástól fényévnyire. Olyannyira nem, hogy tessék, most derült ki: a költőpolitikus írta az Atilla dalszövegeit. kompetenciáját, nagyobb területi egységek összehangolt munkáját igényli. Szükség van, tehát egy, az országhatároktól független szervezetre. Néhány országban — Svájc, Olaszország, Németország — az ilyen jellegű munkának jól bevált hagyományai vannak. ám Közép-Kelet-Európá- ban e téren még meglehetősen elmaradottak a hasonló szerveződések. Ezt kívánja segíteni az ERGY: átadni tapasztalatait és a magyar köz- igazgatási szakemberek továbbképzését megszervezni. Az ERGY feladatának tekinti az egységes Európa megteremtésének előmozdítását. A péntek esti sajtótájékoztató követőn — melyen sajnos kevés magyar média képviseltette magát — a fogadáson, s házigazda, Inczédy Jánost, Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnökét kértük meg, olvasóink számára értékelje a találkozót. — Véleményem szerint amikor Szent István elfogadta a pápától a koronát és megAz újságírók részéről nem mutatkozott különösebb érdeklődés, amit jól bizonyít: az óbudai stúdió teraszáról többen nem tértek be a zeneterembe belehallgatni egynémely részletbe. Nem baj, hisz ennek ellenére már biztos: jóval több előadást kell tartani, mint amennyit eredendően terveztek az alkotók. A közönség várja hát Atillát. Fölvetődött, vajon Lezsák Sándor személye majd befolyásolja-e a mű fogadtatását. Biztosan, mondták többen is, hiszen ilyen időket élünk, ám Szörényi Levente szerint ezeket az oda nem illő dolgokat koronáztatta magát mi, magyarok részévé váltunk Európának. Most, negyven évi kihagyás után újra csatlakozunk, részt vehetünk abban a munkában amit Nyugat-Euró- pa már elkezdett. 1990 után az ország vezetését elfogadták, a mi munkánk következményeként, bennünket, megyei vezetőket is elfogadtak, mint Magyarország reprezentánsait. Énnek köszönhető, hogy március végén sor került az 1-es számú bizottság ülésére és most az elnökségi ülésre. Szerencsénk van, olyan szempontból, hogy Pujol úr, az ÉRGY-nek elnöke katalán, sok mindenben megérti a nehézségeinket, úgy tekintenek minket, mint a Nyu- gat-Európához álló országok legközelebbikét. A demokrácia intézményrendszere nem lehet óhaj hanem szükségszerűség, de elérése évekig tarthat. Találkoztam egy spanyol miniszterrel, aki elmondta, hogy tíz évig nem voltak biztosak abban, hogy visszatér a demokrácia. Mi büszkék lehemagának az operának kell magáról levetnie. A stúdióban meghallgatott részletek erre különben biztosítékot jelentenek, mert azok — így első hallásra — úgy tűntek jónak és ugyancsak fülbemászó- aknak, ahogy vannak. Hála isten: muzsikus és költő találkozott. Az opera színrevitelét Princz Gábor, a Postabank elnöke támogatja, aki a közelmúltban születésnapját ünneplő Szörényi Leventének átadott egy gitárt. Piskótából, cstjkoládékrémből és marcipánból. Szörényi fölszabadul- tan nevetett. (v.) tünk eredményeinkre, melyeket a rendszerváltozás utáni negyedik évben magunkénak mondhatjuk. Az önkormányzati rendszerünk — bár vannak hiányosságai — Európa legjobb hagyományaihoz méltó. Az ütközési pontok abból adódnak, hogy az élet többi területe — gazdaság, kultúra, egészségügy, oktatás —■ még mindig a centralizmus elvén működik. Az átalakulás ideje mindig problémákkal jár. Ezt a periódust kell türelemmel, bizakodással átvészelni. Bartos Csilla SZDSZ-fórum közönség nélkül Bár Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője május elsején nem tartotta meg a Népligetbe szervezett fórumát, érdektelenség miatt, azért a rádióból megtudhattuk, milyen célzattal próbálta népét maga köré gyűjteni. Megtudtuk a rádiós kommentárból, hogy az emberek inkább a szemközti sátorba mentek koleszterinszintjük megméretése céljából, amihez Kuncze hozzátette: ő sem mondott volna mást, mint amitói általában — mint az utca nyelvén mondani szokás — fölmegy az emberek koleszterinje, cukra. Ez tökéletes utalás arra, hogy a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt frakció- vezetője újfent -— mint három éve mindig ha az SZDSZ-bó1 valaki szóra emelkedik — el akarta mondani, hogy az ország helyzete rossz, sőt még rosszabb, hogy nagy tempóban rohanunk a vég felé, hogy ez a díszmagyaros tekintélyelvű kormány és hatalom a romlásba dönt, s tán, mint borult égből fénysugár jelent volna meg Kuncze expozéjában a liberális jövő. Az, amely mindezt a szakértelmetlenséget, amelyet ez a hatalom és csakis ez, és sosem a szocializmus évtizedei zúdítottak az országra, majd helyre fogja hozni. Kuncze mindezt annak ellenére elmondta, hogy saját szemével tapasztalhatta május elsején az SZDSZ-re, annak nagy- formátú politikusára az égadta világon senki nem volt kíváncsi. Valószínűleg meg sem fordult Kuncze fejében, hogy ezt az érdektelenséget az a „politika” váltotta ki az emberekből, amely csak a letargiát árasztotta olyan mértékben, amitől már a koleszterin szint is, meg a gyomor is emelkedni kezd. (Vödrös) A harmadik vers- és prózamondó találkozó ért véget a vasárnapi döntővel Erdőkertes művelődési házában. Az esemény mottója Csoóri Sándor gyönyörű verssora: „Anyám fekete rózsa”három megye diákjait és felnőtt (idős) amatőr versmondóit vonzotta a kulturális eseményekben bővelkedő Pest megyei községbe. Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád irodalomszerető családjai, tanárai az elődöntőben már áprilisban találkoztak, most a legjobbnak ítélt 41 résztvevő mérte össze tehetségét, felkészültségét. Az esemény anyák napjához kapcsokídott, talán ezért is választották az előadók a magyar költészet legszebb „anya-verseit.” A Pest Megyei Hírlap szellemiségével és törekvéseivel rokon programot védnökként is támogatta, és a legjobb megyei versmondókat — Maczák Ibolya, Inárcs, első helyezett, Balogh Ferenc, Inárcs, második helyezett, és Kovács Henriett, második helyezett, Abony — pénzjutalomban részesítette. A díjazottakat Onody Éva fő- munkatársunk köszöntötte. Vimola Károly felvétele Hazahozni mindent, ami szép húsz évig volt távol a hazájáVimola Károly felvétele t. á. A főrabbi posztja Atilla, Szörényi és Lezsák
