Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 13.. CSÜTÖRTÖK Váci képtárlat Emlékezés Sümegh Miklós karnagyra Orvos András virágszimbólumai Orvos András festőmiivész ki­állítása nyílik meg ma délután 5 órakor a váci Dunaholding Galériában — Bartos Ferenc polgármester köszöntő szavai után. Életvidám, lírai világké­pek festője (többek mellett) a Vácott élő művész, akiről Bár- dosi József művészettörténész ezeket írja: Orvos András ta­lán ismerte és felhasználta a kor divatáramlatait, talán nem ismerte; mindenesetre biztos, hogy az egykori békéscsabai fiatal festőt nem a hazai fo­gyasztói társadalom reklámvi­lága és csomagkölteményei ih­lették... Az élmény ennél egy­szerűbb lehetett: esetében előbb kell gondolnunk a tulipá­nos ládák motívumaira. Úgy tűnik, Orvos András „virágéne­kei” rokonságot mutatnak az­zal a finom erotikát sejtető al­kotói látásmóddal, amely Lépő Zoltán (Solymáron alkotó) szobrász művei láttán jut eszünkbe, s amely akár tradici­onális motívumrendszerünk más síkon való továbbvitelét is jelentheti. Orvos András tárlata május végéig tekinthető meg. (b.) Megnyitja a polgármester Hangverseny Erkel emlékére <fcr-£'r Május 17-én, hét- I főn 18 órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Köz­pont kamaratermében hang­versenyt rendeznek a nagy magyar zeneszerző, Erkel Ferenc háláidnak századik, valamint a városi kamaraze­nekar fennállásának husza­dik évfordulója alkalmából. Az esten — amely aligha­nem telt házat vonz — köz­reműködik a ceglédi kama­razenekar Dávid Sándor ve­zetésével és a Kardos Pál pedagógus-énekkar Holló Gyula karnagy vezényleté­vel. Zongorán kísér dr. Kiss Mihályné. A koncertet Mácz István polgármester nyitja meg. Varázslat történik Kocséri gyermekrajzok Nagykőrösön § A környezetvéde­lem egyetemes emberi köteles­ség. Nem szorul­hat ország-, vagy megye­határok közé, és nemcsak azoknak kell a természet védelmében hallatni hang­jukat, akik a nagyvárosok fojtogató füstjét szívják. A veszély, ha láthatatla­nul is, ott van mindenütt, ahová belopózott az ipar... Éppen ezért nem le­pett meg, hogy az aprócs­ka falu, Kocsér kicsi lakói már gyerekfejjel is éppen a városiak tengernyi gond­jai között találtak témát, történetesen a mindenkit fenyegető környezeti ártal­makat. A község Gábor Áron nevét viselő általános isko­lájában működő rajzszak­kör művészpalántái teg­nap a nagykőrösi művelő­dési központ kiállítótermé­be hozták el munkáikat, amelyek a súlyos monda­nivaló mellett, az iskolai rajzkör tevékenységről, a nyiladozó tehetségekről hi­vatottak hírt hozni. Ered­ményes munka folyhat a kocséri körben, hiszen a javarészt tusrajzok készí­tői, úgy tűnik eljutottak odáig, hogy a rajzok nyel­vén mondják el másként elmondhatatlant — a me­sehősök csodás kalandjait, vagy a falusi, tanyasi élet más technikával meg nem fogható pillanatait. És nem volna gyerek a gye­rek, ha nem látná előre, nem rajzolná meg nagyko­rúságát, amikor majd an­tennafülű robotpásztor őrzi a csordát, miközben a gazda a fűben heverész. Érdemes megállni a Ko- cséron született rajzok előtt, nézni és elgondol­kodni fölöttük. Varázslat történik, mert évtizedek­kel előbbi önmagunkat véljük felfedezni minden naivitásunkkal, jóakara­tunkkal és tisztaságunkkal egyetemben. Csakhogy a mostani rajzolók életünk jó példáit, amit dicsérnek, és a rosszakat, amelyeket, íme, rajzaikon szigorúan szemünkre vetnek, ne­künk, „természromboló elődöknek”. Hiszen élhet­nénk másként is. Szívhat­nánk üde levegőt, lakhat­nánk tiszta városokban — mesélik, vagy inkább ígé­rik a rajzok. Azt mondják, a gyermekálmok mindig valóra válnak... A kiállítás május 27-ig tart nyitva, naponta — hét­fő kivételével — 10 órától 18 óráig várják a látogató­kat.-ay­A váci Vox Humana alapítója A századforduló utáni évek­ben Vác rendezett tanácsú vá­rosban több, önkéntesen szer­veződött dalárda működik. Karnagyaik Sümegh Miklós, Andor Károly, Virágvölgyi Béla, Metzing József Lehet­ne még folytatni a sort. Nem volt akkor még sajátos ma­gyar kórusművészet. Annak, aki népi zeneművet akar hal­lani, kéznél vannak Dohná- nyi Ernő Ruralia Hungarica magyaros zenekari szvitje, Hubay Jenő Csárdajelenetei, Clement Károly, Sztojanovits Jenő dal- és énekkari művei, Kéler Béla nyitányai. Basilides Mária és a dalár­dák átlépik ezt a korlátot. Ko- dály-dalokat, -kórusműveket énekelnek. Az énekkarok és karnagyaik már érzik az „új idők új dalait”. A Budai Da­lárda, a Vakok Homeros Énekkara, a Dunakeszi MÁV Magyarság Dal- és Önképző­kör Férfikara, a Rákospalotai Iparos Dalkör Férfikara, a Nagykőrösi Református Taní­tóképző Férfikara, a Budapes­ti Kamarakórus és Vácott a VOX HUMANA. — Kik ezek a nagy elődök? Ádám Jenő, Zassovszky József, Raj- ter Lajos, Kerényi György, Márton Barna, dr. Paulovics Géza, Sümegh Miklós karna­gyokkal... Ez az írás az utób­bira emlékezik születésének a 90. évfordulóján. A kórusalapításról A Vox Humana első hangver­senye előtt még sok minden­nek kellett történni. Az alap lerakásának! Sümegh Miklós 1931. december 18-án meg­alakította a váci iskolán kívü­li népművelési bizottság által felállított tanfolyamot. 27 be­jegyzett, főleg iparosokból álló tanulóval. Zeneileg itt képzettek adják a Vox Huma­na együttes alapító tagjait. Galambos Imréné (Nell Mi­éi) kézzel írott leveléből olva­som: „1936-ban ő (Sümegh Miklós) alapította meg a kó­rust. Ugyanis tanakodtunk, milyen nevet adjunk az ének­karnak. És mint a szikra pat­tanása, rámutatott az orgona vox humana regiszterére. No, ez lett!” Az első" hangversenyek A vegyes kar első, önálló hangversenye 1938. május 11-én volt, ez a kórusalapítás hivatalos dátuma. Rajeczky Benjámin cisztercita tanár „cseveg” — így írja a meghí­vó — az előadásra kerülő mű­vekről. A VÁCI HÍRLAP 1938. V. 25-ei számából: „Meghallgattuk a »Vox Hu- manát«, Sümegh Miklós diri­gálása mellett pompás hang­anyaggal, kifogástalan muzi­kalitással, kristálytiszta into- nálással szólaltatták meg az egyszerűségükben áhítatos gregorián dallamokat és a leg­nehezebb modem énekeket. ” Vácott 1939. VIII. 20-án — Szt. István napján —, a KITÜNTETETT DALOSOK c. rendezvényen EYSSEN Ti­bor a Magyar Dalosegyütte­sek Országos Szövetségének 740 bejegyzett dalosegyesüle­te és 60 ezer dalosának nevé­ben köszöntötte az énekkart és Sümegh Miklóst. A székesegyházi hangver­senyről K. I. jelzéssel a VÁCI HÍRLAP ' 1940, VI. 6-ai száma így ír: „S jöttek a szebbnél szebb énekek, dalok, Händel Allelujáját már a kó­rus nem énekelhette volna tö­kéletesebben. Hatalmas mun­ka eredménye ez. Sümegh Miklósról külön nem írunk. Hiszen amit eddig írtunk, azt róla írták. Ő és a Vox Huma­na — egy!" A Vox Humana énekkar és a Magyar Rádió- és Telefon- hírmondó között szerződés jön létre állandó, de szabály­zott rádiószereplésre. Egy- egy fellépésért általában 129 pengő díjazásban részesül. A RÁDIÓ ÚISÁG 1940. I. 21. számából: „...Sümegh Mik­lós énekkara a magyar vidéki együttesek közt vezető helyen áll művészi minőség szem­pontjából. ” Az első szereplés 1939. XII. 10-én volt. Erről a VÁCI HÍRLAP így emléke­zik: „Közel százan, külön fenntartott kocsiban utaztak Budapestre. Ripka főpolgár­mester és Eyssen szövetségi igazgató üdvözölte az ének­kart. Sümegh Miklósnak át­nyújtották elismerésük jele­ként a DALOSSZÖVETSÉG aranykoszorúját. ” De a zenei megméretésre legilletékesebb szaklap, a MAGYAR KÓRUS 1940. II. 27. számának a 710. oldalá­nál ezt olvashatjuk: „Ez évi meglepetés Sümegh Miklós bemutatkozása volt. A váci Vox Humana vegyes kar játsz­va mérkőzött meg hatalmas régi koncertkórusokkal — és diadalmasan került ki az ösz- szehasonlításból. ” Lemezfelvételek A PÁTRIA Hanglemezgyár a művészlemezek igényességé­vel készít lemezfelvételeket az énekkarral. A VÁCI HÍRLAP 1941. X. 15-ei száma a leme­zek megjelenése után ezeket ír­ja: „Nem tudjuk eléggé méltat­ni, hogy ez az újabb siker és meglepetés mekkora erkölcsi siker. De mindezen felül soha el nem múló(?) beszédes, sőt mindenkor megszólaltatható emlék a jövő generációja előtt, hogy Vácon a művészi karének­lést milyen ragyogó sikerre vit­te ez a lelkes és kulturált együt­tes. ” Sümegh Miklóst teljesítmé­nyének a zenitjén Hóman Bá­lint kultuszminiszter javaslatá­ra meghívják a Magyar Rádió- és Telefonhírmondó műsor­szerkesztési osztályához. (Vá­ci működését ez nem zárta ki.) Dohnányi Ernő, Huszka Jenő, Kiszely Gyula, Bertha István társaságába. Az osztály vezető­je, Feszler Antal a RÁDIÓ ÚJ­SÁG 1941. IV. 15-ei számá­ban jelenti be. De Vácról, rövi­desen vitéz Náray Antal vezéri­gazgató asztalára dobják írisz almáját. Hol névvel, hol név nélkül bejelentik: katalizált, de zsidó nőt vett feleségül. Dön­tés következett: Vácra nem jár­hat, a Vox Humanát el kell hagynia. Ez a „zárlat” 36 évig tartott. Idén nemcsak Sümegh Mik­lós. születésének a 90. évfordu­lójára emlékezünk, hanem kó­rusának 55 éves fennállására is. Bizonyára, a mai Vox Hu­mana emlékező hangversenyt fog adni. Ha már emberi hang­ról is szó van, együtt is lehetne ünnepelni, az alapítóra is emlé­kezve. Ne ismétlődjön meg az akadémikus Brahms esete az autodidakta Brucknerrel: a végleges kiközösítés! De halá­luk után a zenetörténet igazsá­got tett. Mindkettőt halhatatlan­jaik közé sorolta. Sümegh Mik­lós 1987-ben halt meg. Csende­sen élt Budapest egyik perem- kerületében. Néhány váci ba­rátja látogatta. Először a rákos- palotai köztemető egyik ko- lumbáriumába, az elmúlt év­ben a kelenföldi Szt. Gellért- plébánia altemplomának Mind- szenty-csamokába helyezték el hamvait. Petővári Gyula A Vox Humana vegyes kar 1938-ban. Hlathy László felvétele. Középen Sümegh Miklós. A formaruhát Valeróné Nell Margit tervezte Nemzetiségi találkozó Ráckevén A Pest Megyei Önkormány­zat nemzetiségi és társada­lompolitikai bizottsága, vala­mint a ráckevei Acs Károly Művelődési Központ május 16-án, vasárnap Ráckevén rendezi meg a Pest megyei Nemzetiségi Találkozót. Mint azt Bodrogi Györgyné tanács­nok, a megyei szakbizottság elnöke elmondta: ezzel a ta­lálkozóval szereplési alkal­mat kívánnak teremteni a nemzetiségi együtteseknek. A rendezvénysorozat a me­gyei és a helyi önkormányza­tok kapcsolatát is szorosabb­ra fűzi. A nemzetiségi szövet­ségek jelezték, kiket érdemes meghívni a ráckevei bemutat­kozásra. Német, szerb, hor­vát, görög, cigány, szlovák és magyar nemzetiségű együt­tesek lépnek fel a nap műso­rában. Erdélyi László, Pest me­gye főjegyzője ehhez még hozzátette: — Szeretnénk, ha az ilyen rendezvények ké­sőbb többnapos találkozókká fejlődnének. A ráckevei rendezvény ré­szeként délelőtt 9 órakor kezdődik a népművészeti ki­rakodóvásár. Tíz órakor hu­szonkét nemzetiségi együt­tes kezdi el a főutcán jelme­zes, zenés felvonulását, me- nettánc-bemutatóját. A szín­padi műsor délelőtt 11 órá­tól zajlik. Este nyolctól utca­bál é: táncház!

Next

/
Oldalképek
Tartalom