Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK 9 Miről szavazunk május 21-én? A jó gazdálkodás érdeke a szakszervezeteknek Május 21-én társadalombiztosítási önkormányzati választá­sok lesznek. A szerkesztőségünkhöz érkezett olvasói levelek­ből az tűnik ki, hogy még sokan nincsenek tisztában avval, hogy mi is a tétje a eseménynek. Ezért felkerestük Veress Pálmát, a Népjóléti Minisztérium szóvivőjét, s arra kértük, magyarázza el olvasóinknak a 21-i választás jelentőségét. Veress Pálma: A minisztérium átfogó reformot hirdetett meg Erdősi Ágnes felvétele — A Népjóléti Minisztérium új vezetése átfogó egészség- ügyi reformot hirdetett meg — mondotta Veress Pálma. — A reform célja a társada­lombiztosítás átalakítása. Mindezt több lépcsőben jár­ta, s járja végig a minisztéri­um: első lépésként különvá­lasztották a társadalombizto­sítást és az állam költségveté­sét. Ez azért nagyon fontos, mert mi, az állampolgárok a társadalombiztosi járulékot az egészségügyi szolgáltatás­ra, a nyugdíjra fizetjük be, az elmúlt rendszerben azonban számtalanszor előfordult, hogy ezeket a pénzeket — amikor több volt a bevétel, mint a kiadás — a költségve­tés hiányainak betömködésé­re használták föl. Ez szabály­talan volt, s zavaros, áttekint­hetetlen pénzügyi helyzetet teremtett. Mára ez megválto­zott, a parlament döntése alapján önálló tb-alapot hoz­tak létre. A második lépés­ben különválasztották a nyug­díj- és az egészségügyi bizto­sítást. Erre azért volt szük­ség, mert két külön szolgálta­tásról van szó. Harmadik lé­pésként a társadalombiztosí­tást vagyonhoz juttatták. Az intézmény ebben a pillanat­ban 600 milliárd forinttal gazdálkodik. A képviselők megszavazták, hogy 1994 vé­géig további 300 milliárd fo­rint vagyont kap a tb. Beleszólás a pénz felhasználásába — Összesen tehát 900 mil­liárd forintja lesz a tb-nek. Ez a hatalmas összeg már ele­gendő a szolgáltatások bízto- sítására? — Úgy tűnik, igen. Ez az összeg már egy jobb gazdál­kodás feltételeit is megterem­ti. A 300 milliárd forint egyébként egyfajta kárpótlást is jelent, hiszen a biztosító­kat, amelyek annak idején ha­talmas összeggel rendelkez­tek, államosították. A háború előtt ezek a intézmények na­gyon gazdagok voltak. — S lesz az[ államnak 300 mil­liárd forintja erre a célra? — Erre csak azt tudom mondani, hogy a parlament megszavazta, tehát elő kell te­remteni. A negyedik lépés a világos irányítási rendszer megteremtése. Ez két dolgot tisztáz: egyrészt az állam fele­lősségét és jogait a társada­lombiztosítással kapcsolat­ban, másrészt pedig — ez rendkívül fontos — biztosítja az érdekeltek, vagyis a járu­lékfizetők beleszólását a pén­zeik felhasználásába — még­pedig a május 21-i szavazata­ik által. Az országgyűlési képviselők tavaly törvényt al­kottak a választások kiírásá­ról, s arról, hogy a választá­sok nyomán meg kell alakul­nia a két önkorányzatnak. Gazdálkodunk a vagyonnal — Vagyis az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatnak... — Igen. Egyébként mind­két testület 60 tagú. A nyug­díjbiztosítási önkormányzat­ba 24 tagot a munkaadók kül­denek. Ez természetes is, hi­szen az 54 százalékos tb-járu- lékból 44 százalékot a munka­adók fizetnek a munkavállaló­juk után. — Milyen elv szerint vá­lasztják ki a 24 tagot? — Az Érdekegyeztető Ta­nács munkaadói oldalán ülők — jelenleg kilenc szervezet képviselői —- maguk között megegyeznek abban, hogy milyen arányban és kik képvi­seljék őket az önkormányzat­ban. Négy tagot küld a Nyug­díjasok Érdekvédelmi Szövet­sége. A maradék 32 tagot pe­dig mi, vagyis a választójog­gal rendelkező állampolgá­rok választjuk meg. A másik, az egészségbiztosítási önkor­mányzatnál egyszerűbb a do­log, ide 30 tagot delegálnak a munkaadók és 30-at válasz­tunk mi. — Mi a két önkormányzat fel­adata?- — A két önkormányzat a társadalombiztosítási vagyon tulajdonosai lesznek. Felada­tuk a vagyonnal való gazdál­kodás. Javaslatot tesznek a te­vékenységükkel összefüggő törvények előterjesztésére. A nyugdíjbiztosítással és az egészségbiztosítással kapcso­latos kormányrendeletek' pe­dig csak az ő egyetértésükkel alkothatok meg. Természete­sen saját hivatali szervezetü­ket is kialakítják, hiszen a napi papírmunkát továbbra is a hivatalnak kell intéznie. Ők fogják kinevezni a két hivata­li szervnek a vezetőit is. Vagy megerősítik a mostanit, vagy pedig újat neveznek ki. — Miért éppen a szakszer­vezetek indulhattak ezeken a választásokon? — Egyrészt azért, mert ez a nyugat-európai gyakorlat is, másrészt pedig azért, mert ezek azok az érdekképvisele­ti szervezetek, amelyek a mi érdekeinket a leghatékonyab­ban képviselni tudják. A törvény pontosan előír­ja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni azoknak a szakszervezeti szövetségek­nek, amelyek listát akartak ál­lítani. Meghatározták, hogy hány ágazatban, hány munka­helyen kell jelen lenniük. Mint közismert, a listák állítá­sán már túl vagyunk: hét szakszervezeti szövetség tud­ta teljesíteni a választásokon való indulás feltételeit. A szakszervezetek országos lis­tát állítottak, mégpedig egyet a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat tagjainak névsorá­val, egyet pedig az egészség- biztosításival. A választások során tehát két szavazólapot fogunk kapni, a lapon a szak- szervezeti szövetségek jelké­pein kívül a listát vezető első öt jelölt neve is ott lesz. A ki­választott szervezet neve álat- ti körbe kell egy X, vagy + je­let rajzolni. Mindkét választó­lapon így kell szavazni. Fon­tos az is, — lélektani szem­pontból, hogy milyen sorrend szerint szerepelnek a szövet­ségek a választási cédulán. Ezt az elmúlt hét péntekén sorsolással döntötték el. Az öt jelöltön kívül természete­sen a többi nevével is meg le­het ismerkedni újságokban, plakátokon. Az önkormányzati mandá­tumokat a Szakszervezetek a listájukra leadott szavazatuk arányában fogják egymás kö­zött elosztani. A választások kimenetele a szakszervezeti szövetségek számára azért is rendkívül fontos, mert most kiderül, hogy mennyire nép­szerűek. A jó szereplés erköl­csi győzelmet jelent. — Mennyibe kerülnek a vá­lasztások? — Mintegy 800 millió fo­rintba. — S mi történik a választások után? — A választások után 30 napon belül össze kell hívni a két testület közgyűlését. Ezen elfogadják az alapsza­bályt, kinevezik a hivatali szervek vezetőit, s megbeszé­lik a további munkájuk felté­teleit. Az állam garantálja a kifizetéseket — A választások után tehát a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat fogja például azt el­dönteni, hogy kinek milyen mértékben emeljék a nyugdí­ját? — így van, mert tudják, hogy mennyi van a kasszában és döntenek annak felosztásá­ról. Mint említettem, ezzel a pénzzel ők gazdálkodnak. — S mi van akkor, ha rosz- szul sáfárkodik a pénzzel, s ki­ürül a kassza? — A nyugdíját még termé­szetesen mindenki meg fogja kapni, mert erre az állam ga­ranciát vállal. Ugyanez vonat­kozik az egészségügyi ellátás­ra is. — S mi fogja a szakszerve­zeteket jó gazdálkodásra ösz­tönözni, hogyha az állami ga­rancia mindenképpen kisegíti a biztosítást? — A szakszervezeteknek saját érdekük a jó gazdálko­dás, mert ha nem így tesznek, elveszítik a választóik bizal­mát. Az emberek rajtuk fog­ják számonkérni, ha rosszul sáfárkodnak a 900 milliárdos vagyonnal. Nem kell attól tar­tani, hogy a szakszervezetek dilettánsokra bízzák a pénzt, a listákon szereplő nevekből kitűnik, hogy komoly szakem­bereket, például közgazdászo­kat jelölnek. Programjaikat egyébként az újságokban, nagygyűléseken ismertetik. — Nagy különbség azon­ban nincs e programok kö­zött^ . — Nem is lehet, hiszen va­lamennyien azonos érdekért harcolnak. Azért hogy jobb, áttekinthetőbb, nyíltabb le­gyen a gazdálkodás. Öröm­mel látom, hogy a programok között felelőtlen ígéreteket nemigen lehet találni. Azt ígérni ugyanis, hogy holnap­tól magasabb lesz a nyugdíj, egyágyasak lesznek a kórter­mek, felelősségei nem lehet. Nem a pénz lesz több, az el­osztás módja lesz demokrati­kusabb, nyíltabb, szilárdabb. A programok jobb, hatéko­nyabb, áttekinthetőbb gazdál­kodást hirdetnek meg.-— Nem lett volna haszno­sabb a választásokkal addig várni, amíg feltöltődik a társa­dalombiztosítás kasszája? — Nem, mert előbb a mű­ködésének felételeit kell kiala­kítani. Hogy mire feltöltődik a kassza, már kialakuljanak a megfelelő keretek. Erre azon­ban csak akkor lesz lehető­ség. ha a választásra jogosul­taknak legalább a 25 százalé­ka elmegy szavazni, külön­ben a jövő év végéig ismét ki kell írni. Aki nem megy el szavazni, annak nem lesz töb­bé erkölcsi alapja arra, hogy panaszkodjon a nyugdíj- illet­ve az egészségügyi ellátásra. Hardi Péter mm Főszponzor kerestetik! Dunavarsányi expo napok A kulturális rendezvények sokféle célt szolgálhatnak. A szórakoztatásét, a művelődé­sét, olykor abban is segíthet­nek, hogy valamire ráirányít­sák a figyelmet. Kiállás lehet, jó ügy érdekében. A Dunavar­sányi expo napok híres éneke­seket, sportolókat, táncosokat felvonultató, vásárral egybe­kötött programjának feladata is ez. Kitalálói azt szeretnék tudatosítani, hogy a község nyolcszáz gyermekének nincs tornaterme, nincs hol sportol­niuk. A másik szándék a ha­gyományteremtés, egy olyan műsor, háromnapos rendez­vénysorozat kialakítása, ami­vel a hamarosan megtartandó világkiállításhoz kapcsolódó, elő-utó és kiegészítő progra­mok egyikeként közönség elé léphetnének. A június 25—26—27-én megrendezendő Dunavarsá­nyi expo napok szervezői kö­zött található a Sportbizton­ság Alapítvány, a Dunavarsá­nyi Polgármesteri Hivatal, a Művelődési és Oktatási Alapít­vány, a helybéli Petőfi Műve­lődési Ház, az általános isko­la, a napköziotthonos óvoda, a Kossuth Lajos cserkészcsa­pat és a Nautilus víziflotta egyik csoportja — tehát szin­te a falu apraja és nagyja részt vesz az előkészületekben. Venczel Évával, a művelő­dési ház vezetőjével, Pálfi Mártonnal, a polgármesterrel és Mészáros Sándorral, a Sprotbiztonság Alapítvány el­nökével az előzményekről, a rendezvénysorozatról beszél­gettünk. Az expo napok ötletét a je­lenleg még bejegyzésre váró Sportbiztonság Alapítvány el­nöke vetette fel, amihez az­után szinte valamennyi helyi intézmény csatlakozott. Az alapítvány céljai három gon­dolatban összegezhetők: biz­tonság a sportrendezvénye­ken, biztonság a sportlétesít­ményekben, és a sportolók biztonságának elősegítése. El­képzeléseik szerint elérhető mindez, hiszen vannak már előírások, szabályok, berende­zések ahhoz, hogy biztonságo­san felépíthető, kialakítható le­gyen egy játszótér, tornacsar­nok, szabadidőközpont és így tovább. Az alapítvány alapító tagjai között számos sportoló, művész van, akik vállalják ter­veik közzétételét. így állt ösz- sze egy műsor, amelyet egy hónap múlva Dunavarsány- ban tekinthetnek meg az ér­deklődők. Érdemes lesz majd elmenni a községbe, ugyanis a fellépők között lesz Benkő László, Bíró Ica — azaz Me­tál Lady, Auer Pál, Heilig Gá­bor és Eszményi Viktória, Szi­kom Róbert és a Cadillack együttes. Mindezt színesíti a Táncművészek Országos Szö­vetsége világbajnok táncosai­nak bemutatója, a Testnevelé­si Egyetem aerobic szakosztá­lyának műsora, a speciális di­vatbemutatók, játékos gyer­mekműsorok és vetélkedők, 'az utcabál, és a háromnapos, nonstop kirakodóvásár és áru­sítás. A műsorvezető Sárközi Anita lesz, és június 26-án reggel 9 órától Fut a falu, vagyis minden helybéli, kor(osztály)tól függetlenül, ki­próbálhatja még gyorsaságát, állóképességét. A majdan fel­épülő dunavarsányi tornacsar­nok alpkövét elárverezik, és természetesen ünnepélyes kül­sőségekkel elhelyezik. Abban a reményben, ezt hamarosan újabb kövek, a falak felhúzá­sa követi. Ismert cégeket már meg­nyertek eddig is az ügynek. A sportfelszerelések gyártói közül bemutatnak majd Adi­das, Puma termékeket, jelen lesz a Benex Kft. Reebock fel­szereléseivel, a kulturális mű­sorok szponzorai között a ContiCar Kft., a Technome- tál Kft., található több más mellett. A Fut a falu díjait a Mezőbank Rt. adja. A Metal Lux Kft. árverezésre felaján­lott egy személygépkocsit, ezer forintos kikiáltási áron. Bár vannak a rendezvénynek támogatói, a három napot ösz- szefogó főszponzora viszont még nincs. Éppen ezért vár­ják a szervezők azon cégek je­lentkezését, akik szívesen vál­lalnák ezt. A rendezvényhez még bár­ki csatlakozhat, már eddig is sokan, az. ország szinte min­den tájáról jelezték vállalko­zók részvételi szándékukat. Reklámok elhelyezésére is lesz lehetőség, azok, akik áru­sítani szeretnének, vagy ter­mékeiket mutatnák be, ez év június 10-ig jelentkezhetnek az 251-0549-es telefon-, vagy a 252-2376-os faxszá­mon, Mészáros Andrásnál, aki szervezője, rendezője a programoknak. Dunavarsány- ból, vagy a környékről jelent­kezők Venczel Évát keres­sék, a helyi művelődési ház­ban, a 06-(24) 72-018-as tele­fonszámon. Káló Éva, a pol­gármesteri hivatalban áll min­den érdeklődő rendelkezésé­re, a 06-(24) 72-149-es tele­fonszámon. Fontos tudniva­ló, hogy az árusítás, reklám, és egyéb lehetőség három napra szól, ennél rövidebb időtartamra nem tudják elfo­gadni a szervezők a jelentke­zéseket. J. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom