Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 11., KEDD Kádár Béla Cegléden Mindkét fél megegyezne, de... recept, közös a gyógymód Adott a — Nincs okunk szé- gyenkezni bármely más országgal szemben, amelyiknek nagyjából hasonló történelmi helyzetben kellett elindítania a korántsem gyötrelmek nélküli átalakulást. Vesztettünk jövedelmet, termelést, munkahelyeket, költségvetési bevételeket, illúziókat, jövőképet. Ám lehet-e komolyan állítani — egy olyan országban, ahol 1100 milliárd forint a lakossági megtakarítás és 4,4 milliárd dollár a devizatartalék —, hogy nincs belső pénzügyi fedezete egy gazdasági növekedésnek? — mondta egyebek mellett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere azon a nyilvános MDF- gyűlésen, amelyet a helybéli szervezet a ceglédi városháza dísztermében rendezett. Dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő rövid bevezetőjében rámutatott: fel kell pörgetni az átalakulási folyamatokat ahhoz, hogy sikeres legyen ez az ország. Majd felkérte a vendéget, fejtse ki azt, hogy van-e esélye a magyar gazdaságnak a dinamikus fejlődésre, az átalakulás megvalósítására. Kádár Béla előadása elején szólt arról, senki nem várhatta el jogosan három évvel ezelőtt, hogy a politikai és gazdasági rendszer- változás — egy kormányzati cikluson belül — meg fog birkózni ezekkel a gondokkal. Ezt követően a miniszter mérleget vont a magyar társadalom és gazdaság — 1989 és 1992 közötti — három évéről. A legnagyobb gond, hogy tizennyolc százalékkal visszaesett a termelés; s ebből következett a reálbérek csökkenése. A miniszter felhívta a figyelmet rá, hogy nem kell kongatni a vészharangokat. Jó ideig hordozzuk még egy torz gazdasági időszakból származó betegség tüneteit —, ám láthatóak a gyógyulás jelei. Kádár Béla a továbbiakban a gazdaság decentralizálódá- sát taglalta. Rámutatott, az idei első negyedév végén az összjövedelem negyvenöt százaléka a magánszektorban jött létre. Ez a szám jövőre elérheti az ötven-öt- venötöt. Az előadó említette, hogy eddig 5 milliárd dollár külföldi tőke áramlott be hozzánk. Ezt Magyarország iránti bizalmi szavazásnak is lehet tekinteni. Sajpos, a magyar lakosság kevésbé bízik. Hiába az 1100 milliárd forintos megtakarítás, abból nem lesz beruházás. Végezetül a politikus hangsúlyozta, az országnak arra van szüksége, hogy kezdje meg mindany- nyiunk sorsának javítását. Ne várjunk. Ha meg lehet rövidíteni a megpróbáltatás idejét, meg kell tenni, hogyha van kellő akarat. Kádár Béla interjút adott lapunknak. — A múlt évi jóslata bevált, miszerint az export dinamikája lelassul, sőt novembertől zsugorodik. Némi kajánsággal azt mondhatnám: ön moshatja kezeit, megtette a magáét. A közgazdásznak igaza lett. Végül is miért kellemetlen önnek, hogy a jövendölése beteljesedett? — Ha egy jóslat beválik, az mindig szakmai élmény az előrejelző tudósnak; de nem a külgazdasági tevékenységek alakulásáért felelős miniszternek. Magyarország gazdasági helyzetének formálódásában, azért a külgazdasági folyamatok meghatározóak. Voltaképpen 1992-ben sikerült az áttörés. Mert túlszárnyaltunk — s ezt a térség egyetlen országa sem érte el — minden korábbi exportteljesítményt. Ám gyenge volt a munícióutánpótlás, ezért a kiviteli offenzíva most kifulladt. Sőt bizonyos pozíciókból — árualaphiány miatt — vissza kellett vonulnunk. Sokféle oka van ennek a jelenségnek. A folyamatos árfolyam-felértékelődés rendkívül hasznos volt a hazai infláció megfékezésében. (Tulajdonképpen gazdagította a belföldi választékot, olcsóbbá tette az importot.) Ugyanakkor permanensen eltűnt az export jövedelmezősége. Ezek után csak a szuper hazafiak vagy a jótékonysági szempontoktól, netán kényszer- helyzetektől vezéreltek vállalkoznak efféle üzletekre. Ehhez persze hozzátartozik a gazdaság összes gondja baja... — Hadd gonoszkodjam egy kicsit. Vállalkozna-e újabb jóslásra? Mit prognosztizálna az esztendő végére ? — Jóslásba úgy lehet bocsátkozni, ha az ember ismeri az adott helyzetet. S feltételezi, hogy az mit sem változik. Á külgazdaságban vagy a gazdaságpolitikában is érvényes az, ami a gyógyászatban. Ha helyesen ismerünk fel valamiféle kórt, egészségkárosodást, s pontosan írjuk meg a receptet — a hatóanyagtól függően felépülés várható. Ez vonatkozik az exportteljesítményekre is. Azok a beruházások és műszaki fejlesztések, amelyek az elmúlt években elmaradtak, természetesen nem hozhatók helyre hat-tizen- két hónap alatt. De a kivitel jövedelmezősége többféleképpen is javítható: Mindaddig, amíg a gyógymód nincs közösen elfogadva, korai erről beszélni. Túl nagy csodát — mivel május van már — nem várhatunk ebben az évben. A következő évet meg lehet alapozni úgy, hogy az eddigi gyarlóságainkat kiküszöböljük. A külgazdasági, csillagállás jövőre kedvezőbb lesz, mint az idén. Nemcsak önmagunkban kell keresni jelenlegi gondjaink okát. Igen jelentősek a külső körülmények — a nemzetközi recesszió. Ha a németek, az osztrákok túljutnak a jövő évi választási kampányon, s rendeződik az olasz belpolitikai helyzet, akkor kedvezőbbek lesznek a külső feltételek; ahhoz, hogy a mostani mente újragombolásakor a magyar export ismét elinduljon azon az úton, amit két évvel ezelőtt megkezdett. F. F. Kedvezményes ajánlatunk: román mahagóniborítású belső ajtók, 8400 Ft-tól 9900 Ft-ig, Ferboc WC-tartály, 862 Ft, 322. SZ. Bramac cserép (piros, sötétbarna), darabonként 50 Ft. Az árak ' Hatvan az áfát tartalmazzák. Telefon: (38)-41-276 ÉSZAK-MAGkARORSZAGI tüzép Monor Város Önkormányzata pályázatot hirdet a tulajdonában levő, Monor, Deák Ferenc u. 2. sz. alatti, 24 m4 alapterületű üzlethelyi/ég ötévi időtartamra történő ha/zno/ítá/ára Az üzlethelyiség kezelője: Monor Város Polgármesteri Hivatala. A pályázat leírása, 1000 Ft ellenében, átvehető a polgármesteri hivatal (Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. 2200) fszt. 19-es szobájában, munkaidőben, 8-tól 16 óráig. A pályázat benyújtásának határideje: május 19-én 12 óra. További felvilágosítást adnak a polgármesteri hivatal fszt. 19-es szobájában. Tüzép-telep Szeretetotthon Pilisvörösváron Majdani lakói novemberben vehetik majd birtokukba a Pilisvörösváron épülő Öregek Házát A hatalmas épületegyüttesben, amely többszáz embernek ad otthont a lakások mellett ebédlő, foglalkoztató, uszoda, fodrász és kozmetika, valamint egy minden igényt kielégítő szupermarket is helyet kap majd. A Magyarországon egyedülálló létesítményt a Kanadában működő Jézus Szíve Népleányai női szervezete az ottani szeretetotthonok mintájára építteti meg. Hancsovszki János felvétele A termőföld bűvöletében — Egymás nyaka helyett egymás kezét kellene szorongatni — mondta Juhász László, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőhelyettese a vácszent- lászlói földrendező bizottság áprilisi rendkívüli ülésén. Természetesen igaza van, hiszen a törvényeket be kell tartani — a társadalom működésének ez az alapja. S ha mindenki a saját igazában hisz, akkor végső soron csak az ügyvédek járnak jól. Az élet mégsem ilyen egyszerű, hiszen Pribeli János a földrendező bizottság elnöke — aki munkás évtizedei után most búvárkodik kénytelen-kelletlen a jogban — a vácszentlászlói földkárpótlásra várók mellett saját lelkiismeretének is tenni tartozik. Édesapja sok budapesti ház építéséhez keverte a maltert, adogatta a téglát, hogy földet tudjon vásárolni. Az agitálás nála orrbaveréssel zárult, de megígértette fiával, hogy ha módja lesz rá, visszaszerzi, amit oda kellett adni. Törvényt sértve szántottak? — Jogosan dolgoztunk-e vagy sem? — kérdezte a több órás bizottsági vita közepén szinte kétségbeesetten Szabó József. Végül is ennek eldöntésére gyűltek össze. Április 2-án tizenkét vácszentlászlói bejelentette a földrendező bizottságnak, hogy a kárpótlásra kijelölt földterület azon részéből, mely még nem került árverésre, szeretnének földterületet megművelni. A megművelendő területre kárpótlásijegy-ga- ranciával rendelkeznek, a május 13-i, második földárverésen az általuk megművelt földterületet meg kívánják vásárolni. — Április 13-án elkezdték a szántást, s délután — mondta Pribeli János — Furulyás János, a Zöldmező Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke már törvény- sértéssel vádolta a bizottságot. Részlet á levélből: „annak ellenére, hogy e terület árverezésére még nem került sor, azt a helyi földrendező bizottság önhatalmúlag felosztotta a kárpótlásra igényt bejelentők között. Véleményünk szerint ezzel törvénysértést követettek el, ugyanis az 1992. évi II. tv. 7. §-a alapján szövetkezetünk azt mezőgazdasági műveléssel hasznosítani kívánta”. A polgármester, a jegyző és a megyei kárrendezési hivatal vezetője is elmarasztalta a földrendező bizottság lépését, ami után abbahagyták a szántást, de másnap a szövetkezeti!) folytatta és befejezte. Nem kötöttek szerződést — Miért nem művelte meg eddig a földet a szövetkezet? — kérdezte Pribeli János az ezután összehívott rendkívüli ülésen. Ezek sajnos pusztába kiáltott szavak maradtak, ugyanis a szövetkezet vezetőjét — neheztelt is emiatt Juhász László — nem hívták meg. — Mi szívesen nyújtanánk a kezünket, de kicsik vagyunk az elnök mellett, mert amit ő mond, az szent és sérthetetlen — válaszolta Pribeli János. — Furulyás János többször kijelentette, hogy a kárpótlásra kijelölt földdel azt csinálunk, amit akarunk. Kolozs László elnökhelyettes pedig 1992. november 5-én írásban nyilatkozott arról, hogy „a kárpótlási területeket igény szerint a termelőszövetkezet utólagos térítés ellenében megműveli. A kárpótlásra kijelölt területtel a földrendező bizottság rendelkezik, a területek megművelését a bizottság megrendelése alapján végezzük.” Hogy mit ér ez a dokumentum a bizottság tarsolyában? Nem tudni. Tény viszont, hogy ha a termelőszövetkezet nem művelné a területet, akkor is azzal kellene szerződést kötni a termőföld művelésére. Ilyen szerződés viszont áprilisban nem köttetett. Král László, a község jegyzője tagja a földrendező bizottságnak. A március 19-i ülésen egyetért azzal, hogy a kárpótlásra kijelölt földet meg kell művelni, de mint a rendkívüli megbeszélésen kijelentette, nem gondolta, hogy nem kötnek szerződést a szövetkezettel. Hogyan ítéli meg a helyzetet Furulyás János, a szövetkezet igazgatósának elnöke? A fentiek ismeretében a következőket válaszolta. — A kárpótlásra kijelölt földterület mindaddig a szövetkezet tulajdona, amíg az árverés útján nem került az új tulajdonoshoz. Más kérdés a terület hasznosítása az átmeneti időszak alatt. A törvénynek megfelelően 1992. október 27-éii (mivel a kárpótlásra kijelölt terület nem került licitálásra) a szövetkezet bejelentette írásban, hogy műveli a földet. (A földrendező bizottság erről nem szerzett tudomást — a szerző.) Az kétségtelen tény, hogy 1992 őszén a korán beköszöntött fagy meggátolt bennünket abban, hogy a területet teljes egészében felszántsuk. Az elnök megjegyezte: ha a földrendező bizottság tisztességes úton hasznosítani próbálta volna a területet, s ezt testületi döntéssel megalapozva a szövetkezethez eljuttatja, megtalálták volna a megoldást arra, hogy szerződéssel átadják a területet. A békesség érdekében — Ma sem tudjuk — folytatta —, hogy kik mentek bele önhatalmúlag a területbe a bizottság elnökének és néhány tagjának kezdeményezésére. A földrendező bizottság testületi ülése előtt ugyanis ez a névsor sohasem szerepelt. Május 3-ig mindössze annyi történt, hogy megkeresett a község jegyzője, hogy kössön a szövetkezet szerződést a földet elfoglaló személyekkel. A békesség érdekében erre mi hajlandók lennénk, mind a mai napig azonban mindössze hat személy jelentkezett írásban szerződéskötés céljából. Én, aki Vácszentlászlón születtem, s 33 éve itt vagyok a szövetkezetben, nem veszem a lel- kemre azt, hogy törvénysértésekhez statisztáljak és ezáltal valakiket hátrányos helyzetbe hozzak. Ez a földfoglalás ugyanis a község azon lakossága körében, akik a következő két liciten majd részt vesznek, rendkívüli helyzetet idézhet elő. B. G.
