Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZLKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 10., HÉTFŐ Városalapítási ünnep Cegléden Katasztrófaelhárítási bemutató Az ősöktől örökölt hitet nem tudták elvenni... A ceglédiek mindig hittek a jövőben és tettek is* érte. Nem az égi hatalmaktól várták sorsuk jobbra fordulását, hanem saját erejüktől. Az égiektől csak áldást kértek munkájukra, amit meg is kaptak, mert megérdemelték — mondta egyebek mellett Baldavári László, a helybéli Városvédő és Szépítő Egyesület alelnöke azon az ünnepségen, amelyet szombaton Cegléden rendeztek a városalapítás 629-ik évfordulóján. Az esemény az Eötvös téren kezdődött a Városalapítók szobránál, amelynek talapzatánál koszorút helyeztek el. A városháza dísztermében először a Táncsics Általános Iskola énekkara énekelt. Ezután Baldavári László beszédének elején felevenítette, hogy Kárpáti Aurél és Toldy Ferenc milyen erős szálakkal kötődött a településhez. Majd taglalta a város történetét, miszerint Ceglédet I. Lajos király adta anyjának, Erzsébet királynőnek. Az erről szóló, 1364-ben kelt oklevél — ez a városalapítás dátuma is — vámmentességet garantált. Erzsébet aztán az óbudai Klarissza apácáknak adományozta Ceglédet — mint királyi birtokot —, amelynek sorsa ezzel mintegy négyszáz évre kijelöltetett. A továbbiakban az alel- nök beszélt a törökdúlás utáni újjáépülésről és fejlődésről. Kitért arra is, hogy a település mindig támogatta — sokszor erején felül is — az előremutató eszméket. Rákóczi csapatai innen kapták a salétromot, az élelmet. Kossuth hívó szavára a ceglédiek elsőként álltak csatasorba. Ezután az előadó vázolta a kiegyezést követő hatalmas változásokat, majd érintette azt, hogy a két világháború mennyi életet és anyagi áldozatot követelt. Aztán 1945-ben a demokrácia kezdett kibontakozni. Ám a reményt hamarosan kioltotta a négy évtizedes önkényuralom. Igaz, 1956 fénysugara megjelent az égen, hogy utána annál nagyobb sötétség boruljon a városra. Lelki terror kötötte gúzsba a gondolatokat. De az ősöktől örökölt hitet senki nem tudta elvenni. A városalapítók kijöhettek a szellem mocsarából, s a kifosztott gazdaság ismét fejlődhet. Az Erkel Zeneiskola fuvolaegyüttesének műsora után Mácz István polgármester osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Néhány példát említett, hogy mivel dicsekedhet egy település: történelmével, műemlékeivel, természeti adottságaival. Ha Cegléd az előbbiekkel nem is büszkélkedhet, azzal annál inkább, hogy vannak derék polgárai. Közülük négynek — akik a század elején születtek — a képviselő-testület egyhangúan a díszpolgári címet adományozta. A polgármester először Gál József érdemeit méltatta, aki 1950-ben Stockholmban a magyar birkózás első világbajnoki címét érte el. Az akkor harmincéves kitűnő sportember azzal a győzelemmel megkoronázta a háború és a hadifogság által kettétört fényes pályafutását. A városhoz hű maradt. Mindvégig a CVSE-ben birkózott, amelynek társadalmi elnöke is volt. A MÁV-tól vonult nyugdíjba. A világbajnoki cím egyáltalán nem tette gőgössé, ahogy a meg nem adott társadalmi elismerés sem tette keserűvé. Hídvégi Lajos történelem— magyar szakos tanárról közismert, hogy olyat is tanított, ami a tankönyvből kimaradt. Azt, hogy Dózsa hol állt Cegléden a kaszás parasztok elé; ki volt Lőrinc pap; melyik iskolába járt Toldy Ferenc; hol az az épület, amelyben Kossuth kormánya működött; melyik Kárpáti Aurél szülőháza. Szenvedélyes kíváncsiság hajtotta, hogy kutassa a múltat. Öt önálló kötetet írt Cegléd elfelejtett helyeiről. A Pest Megyei Hírlapban — hosszú évtizedeken át — háromszáz művelődéstörténeti cikkel szolgálta az olvasókat. Pataki Ferenc a nagykőrösi Református Tanítóképzőben szerzett diplomát. Tizenkilenc évig Makádon tanított, majd 1954-ben visszatért Ceglédre, s a Táncsics Általános Iskolában történelemtanárként tevékenykedett nyugállományba vonulásáig. Szakfelügyelőként is munkálkodott. Mindig elsődlegesnek tartotta tanulói magyarságtudatának formálását. Akkor is, amikor még nemcsak hazaszeretet, hanem bátorság dolga volt. Jó néhány könyvet és számtalan pedagógiai szakcikket és tanulmányt írt. » Velkey Imre élete összekötődött a ceglédi Kossuth Gimnáziummal, ahol anno édesapja is tanított. Ő 1945-ben — magyar latin szakosként — kapta kinevezését. Egykori tanítványai közül többen az irodalmi órákon szerzett élmények hatására lettek kiváló előadóművészek,* főiskolák, egyetemek tanárai. Nemzetőr lett 1956-ban. Nem csupán hazafias kötelességből. Azért is, mert úgy érezte, hogy így tud vigyázni a diákokra. Á dolgozók gimnáziumának vezetőjeként azokat segítette, akik fiatalon nem tanulhattak. Irodalmi előadásaival sokat tett a kultúráért. Valamennyi díszpolgár vastaps közepette vehette át az elismerést. Ezután Márkus János, a ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke számolt be a múlt esztendei tevékenységükről, s az idei céljaikról. Majd a felügyelőbizottság jelentését ismertette Zsengellér Lajosné. Végezetül - a jelenlévők mondták el észrevételeiket. A mentéik napját ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Mentőszolgálat Légi Mentőszervezete közben riasztást kapott; Visegrád közelében baleset történt. Nagy Lo- ránd, a pilisvörösvári mentőállomás főápolója a mikrofonhoz lépett és kérte, hogy biztonsági okokból mindenki hagyja el a pályát, mert a helikopter felszáll. A sebesültekért induló gépmadár pár perc múlva visszatért, a levegőben visszafordították. (A résztvevők az esti tévéhíradóból tudhatták meg, hogy Boross Péter belügyminiszter volt a szombaton Visegrád közelében autóbalesetet szenvedett egyik sérült. A szerk.) A Pilisi-medence diákjai ezután folytatták a versengést. ElsősegélynyújGyó'ry Attila, a Pest Megyei Mentőszervezet főorvosa tájékoztat a szervezet tevékenységéről tásból a pilisvörösvári Templom téri általános iskola csapata lett az első, a pilisszántói általános iskola képviselői a másodikok, a pilisvörösvári néA tűzoltók először az életet mentik Hancsovszki János felvételei met nemzetiségi iskola csapata pedig a harmadik helyezett. Futásból szintén a helybéli Templom tériek vitték el a pálmát, labdarúgásban pedig a pi- lisszentivániak voltak a legügyesebbek. Az összesített eredmény alapján a solymári általános iskolások nyerték a vetélkedőt, s így ők kapták meg a pilisvörösvári önkormányzat tízezer forintos fődíját. A pilisvörösvári program ezzel még nem ért véget..., de mi Aszódra siettünk. Aszódon is szép számú nézője akadt annak a katasztrófaelhárítási gyakorlatnak, amelyen a helyi és a gödöllői mentőállomás dolgozói, az aszódi MH 301-es számú műszaki ezred mentőegysége, a gödöllői tűzoltóság munkatársai, valamint a gödöllői rendőrkapitányság közlekedési szakemberei mutatták be, hogy egy tömeges baleset során — adott esetben — milyen munka vár rájuk. Bogyin József aszódi polgármester üdvözlő szavai után Szviatovszki András, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének titkára mondott köszöntőt a vöröskeresztes világnap alkalmából. Az talán véletlen, hogy a két ünnepnap közel esik egymáshoz, de az már nem, hogy a két szervezet közös cél érdekében tevékenykedik. Dr. Győry Attila, az OMSZ Pest megyei mentőszervezetének vezető főorvosa beszédében nem ünneprontásként említette meg a mentődolgozók méltatlanul alacsony fizetését, hanem arra akarta felhívni a figyelmet, hogy — ne csak ezen a napon — legalább erkölcsi elismerést kapjanak. Az aszódi mentőállomás „motorja”, Korsós Attila szervezte meg a látványos katasztrófaelhárítási bemutatót, amelyet dr. Győry Attila „konferált”. Az imitált történet szerint gyalogosokat gázolt és teherautóba rohant egy látványos bemutató, Aszódon is leszáll a mentőhelikopter, így az itteniek is közelről megszemlélhetik. A lángoló személy- gépkocsi természetesen nem maradhat el egy ilyen gyakorlatról, a túrái autóbontóból e célra Aszódra hozott autónak alágyújtanak. A helyszínre érkező tűzoltók először az emberéletet mentik, és csak azután kezdenek hozzá habbal az oltáshoz. A lángoló jármű sokkoló látványt nyújtott, gyerekek szüléikbe kapaszkodtak. Senkit nem akarunk megijeszteni — mondta Győry doktor —, de az életben is pontosan A mentők elszállítják a vákuummatracon rögzített lábsérültet személygépkocsi. A riasztástól számítva perceken belül helyszínre érkező aszódi mentők — látva a tömeges balesetet — Gödöllőtől kérnek erősítést, de közben megkezdik a súlyos, életveszélyes sérültek ellátását. Míg tart a így zajlik a mi munkánk. Az élet sokszor perceken múlhat, nagyon fontos tehát, hogy a hivatásos mentőkön kívül mindenhol legyenek elsősegélynyújtók, akik azonnal cselekednek. Tibay Ágnes Európában is az első' Habitat ház Gödöllőn (Folytatás az I. oldalról) Gémesi György polgár- mester egy hatalmas kulcsot adott át Lőrincz Kálmánnak, a megoldás kulcsát. A polgármester egy kalapácsot kapott ajándékba, hogy mint aki elsőként a polgármesterek közül felismerte a kezdeményezés nagyszerűségét, fizikailag is részt vehessen a munkálatokban. Nagy Zoltán egy sokzsebes kötényt kapott, ami emlékezteti a Habitatra, hiszen már a jelenlegi öt- venmilliós kormánytámogatás is nagyon sokat lendíthet a munkálatokon. Gémesi György polgár- mester beszédében elmondta, hogy a három év alatt, amióta városi vezető, nagyon sokan megkeresték lakásigényléssel. Nem tudott segíteni, el kellett utasítania azokat a fiatalokat, sok- gyermekeseket, akik nyomorúságos körülmények között élnek. És akkor hozakodott elő L,őrincz Kálmán a Habitat lakásépítési terveivel. Nem sokat beszélgettek, de úgy érzi, sokat tettek. Ez a program országszerte segít lakáshoz jutni a fiataloknak, otthont igénylőknek. Lőrincz Kálmán meghatottam izgalommal teli szavaiban megköszönte mindazoknak a segítségét, akik eddig mellette álltak, akik bíznak a programban. Két hét alatt, közösségi összefogással felépült tehát Gödöllőn a Habitat irodaház. Ugyanakkor megtörtént tíz ház alapjának ünnepélyes kapavágása. A telkeket Gödöllő városa ajánlotta fel, a házakat az alapítvány építi közösségi összefogással. Gémesi György polgár- mestert megkérdeztük lesz-e folytatás? — Arra kell most koncentrálnunk — mondta —, hogy ez a tíz ház felépüljön, de természetesen gondolkozunk a folytatáson is, mert a programnak jövője van, kell hogy legyen jövője. Bartos Csilla
